Napjaink krnyezeti problmi Krnyezettani alapismeretek elads Tlnpeseds termels
Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás
Túlnépesedés, termelés és környezetminőség • 10 000 évvel ezelőtt felhagyunk a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és áttérünk a földművelésre • Környezetterheléssel jár • az emberiség története a többi fajhoz képest nagyon fiatal • az emberiség a földművelés és az állattartás előtt csupán néhány millió emberből állt • Magas fokú táplálékellátás és mg-i termelés → ie. 5000 évvel 50 millió ember • Krisztus idején is csak 300 millió
Globális problémák 1. Túlnépesedés 2. Környezeti válság: - globális felmelegedés - „ózonlyuk” - savas eső - fajok kipusztulása - vizek elszennyeződése – talaj pusztulás 3. Anyag és energiaválság 4. Háborúk
Népességszabályozás • Betegség, éhínség, háborúk • Mesterséges szabályozás sokszor kegyetlen formákat öltött. . • Természetes szabályozás: bubópestis 1348 és 1650 között néhány alkalommal • 1600 -as évektől gyors népességnövekedés • Jelenleg exponenciális növekedés (J alakú görbe)
Népesség alakulása napjainkban • az ENSZ 1996 -ban közzétette a Demográfiai Bizottság jelentését (2050 -ig 8 -11 milliárd fővel számolnak, legújabb 9, 6 milliárd) • Legfőbb probléma az egyenlőtlenség
Az eltartóképesség • A táj komplex (települési, termelési, üdülési) hasznosításának lehetséges mértéke adott területen annak kifejezésére, hogy a táji adottságok milyen létszámú népesség megélhetését, ill. többoldalú társadalmi tevékenységét teszik lehetővé. A táj eltartóképessége az alapvető tevékenységformák szerint külön is vizsgálható a többi tevékenységnek az eltartóképességet korlátozó v. fokozó szerepének figyelembevételével. • Mg-i oldalról 48 milliárd emberrel lehet számolni (növénytermesztés vs. állattenyésztés) • Ökológiai oldalról más a helyzet – ökológiai krízis • Ha túllépem az eltartóképesség határát – funkcionális változás
Környezeti válság • • • globális felmelegedés „ózonlyuk” savas eső fajok kipusztulása vizek elszennyeződése termő talaj elszennyezése (elfogyása)
Üvegházhatás • Üvegházgázok mennyiségének növekedése • az utóbbi 100 évben az átlaghőmérséklet 0, 6 °C-os emelkedése – globális felmelegedés • Jövőbeli problémák: – – Fagyott területek felolvadása Metán felszabadulás Tengerszint növekedés A földi légkörzés és a tengeráramlatok megváltozása
Mi az ózonlyuk-probléma? Az elvékonyodás minden évben jelentős - az Antarktisz fölött ózonlyuk is kialakulhat. Természetes jelenség + antropogén szennyezők (CFC)
A környezet savanyodása
Fajok kihalása Okai: • Élőhelyek eltűnése • Túl halászás/vadászás • Szennyezések • Emberi zavarás • Globális felmelegedés • Stb.
Víz- és talajprobléma
Anyag- és energiaválság: Hulladék probléma
Fogyasztói társadalom
Gazdaság - környezetvédelem • • Környezetminőség és termelés Anyagi javak kihasználásával nő a környezetváltozás Környezetterhelési- és termékdíjak Szoros összefüggés gazdasági fejlettség és környezetvédelem között
Termékdíj • A környezetpolitikában az egyik leggyakrabban alkalmazott közgazdasági eszköz. A termékdíjat azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelési, forgalmazási és fogyasztási folyamat során veszélyt jelentenek a környezetre. • A termékdíj célja olyan feltételek megteremtése, amelyek között a környezetre ártalmas termékek fogyasztását csökkenteni lehet. Mértéke összekapcsolható a termék egyes jellemzőivel (pl. a kőolaj kéntartalma, a fosszilis tüzelőanyagok széntartalma). • A termékdíjak viszonylag jó hatékonysággal alkalmazhatók nagy tömegben forgalmazott, diffúz szennyezést előidéző termékek esetében (üzemanyag, műtrágyák, növényvédő szerek, csomagolóanyagok).
Termékdíj • Termékdíjköteles termékek: – – – – egyéb kőolajtermékek gumiabroncsok hűtőberendezések és hűtőközegek csomagolások akkumulátorok reklámhordozó papírok elektromos és elektronikai berendezések • http: //www. termekdijinfo. hu/Lapok/default. aspx
Környezetterhelési díj • Környezetterhelési díjat kell fizetni a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba juttatott – jogszabályban meghatározott - környezetterhelő anyagok után. • A kt. díj fogalmát Mo. -on az 1995. évi Kv. -i Tv. vezette be. E tv. rendelkezése szerint a kt. díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyre érvényes mérési szabvány van, ill. amelynek kibocsátása anyagmérleg v. műszaki számítás alapján megbízhatóan állapítható meg. • Ennek megfelelően a díjak 3 típusát különböztetjük meg: – levegőterhelési díj – vízterhelési díj – talajterhelési díj
Energiaprobléma • http: //energiaklub. hu/interaktiv/energiahatekonysag. html • http: //energiaklub. hu/interaktiv/megujulo_energia. html
Energiaprobléma
Római Klub • Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság. • 1968 -ban alakult – 10 ország – Ma 25 ország 80 tudós – 1972 -ben vizsgálatok a világ fejlődésével és ennek problémáival kapcsolatban
Meadows-féle világmodell a ‘ 70 -es évek tendenciáinak fennmaradása esetén
Szennyezés szabályozással, a nyersanyagforrások gondozásával, a gazdasági növekedés ütemének azonnali (‘ 70 -es évek!) csökkentésével majd megállításával és a népességszám 1975 -ös szinten történő stabilizálásával.
Világszerte születésszabályozás, termeléskorlátozás, szennyezést csökkentő technológiák, erózió elleni védelem és az erőforrások kíméletes használatának bevezetése (Meadows 1991)
(Gyulai I. 2012)
(Gyulai I. 2012)
(Gyulai I. 2012)
Települések • A város a szellem alkotása, az emberi kreativitás anyagba formált, folyamatosan változó műve, • Állandó kölcsönhatásban áll környezetével, – benne élő ember testi, szellemi és lelki állapotára, valamint arra – a külső természetre, amely a város fizikai létét biztosítja; • Városodás: a városok sokasodása, kiterjedése vagy növekedése darabszám, terület vagy lakosságszám szerint abszolút mértékben, illetve a vidéki népességhez vagy a nem városi településekhez viszonyítva. (mennyiségi változás) • Városiasodás: a települési infrastrukturális ellátottság, a városi életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kiszélesedése vagy megerősödése (minőségi változás).
A város, mint mesterséges rendszer kölcsönhatásban van a bioszféra különböző egységeivel, de a természetes és kulturrendszerektől számos alapvető tulajdonságban különbözik (Hughes 1974): • A várost – mint mesterséges környezetet – teljes egészében az ember hozta létre, szerkezet tükrözi az adott terület természeti viszonyait és az emberi tevékenységet, • A város függ az őt körülvevő vidéktől, ahonnan az élelmiszer, a fűtő - és nyersanyagok nagy része (energia), • A város – mint fizikai környezet – egy adott mértékben független, így az erős évszakváltozások bizonyos fokig tompítottan jelentkeznek, • A városban, annak ellenére, hogy kapcsolatban van az őt körülvevő fizikai, biológiai környezettel, sajátos hatások alakulnak ki.
Vonalas létesítmények
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 35