AZ EMBER ELTTI BIOSZFRA Krnyezettani alapismeretek n n

AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA Környezettani alapismeretek

n n n Mi az a bioszféra? ? ? A litoszféra, a hidroszféra, valamint az atmoszféra azon része, ahol van élet és ahol a biológiai folyamatok végbemennek. A legmagasabb szintű ökológiai rendszerként értelmezhető

Az ember előtti bioszféra n n n a világegyetem legalább 15 milliárd éves a Föld 4, 6 milliárd éves az élet a Földön különleges feltételek között kb. 3, 5 milliárd évvel ezelőtt jött létre

A Nagy Bumm eredménye n n a világegyetem az ún. ősrobbanás során keletkezett (Nagy Bumm) a Nagy Bumm óta állandóan tágul a kozmosz csillagközi gázfelhők sűrűsödéséből jöttek létre a csillagok, bolygók és azok holdjai a Nap a Nagy Bumm után kb. 10 milliárd évvel jött létre, így kb. 5 milliárd éve sugározza szét fény- és hőenergiáját

A Föld kialakulásának körülményei n n a Föld kialakulásában a gravitációs ütközéseknek volt meghatározó szerepe anyagi összetétele azt mutatja, hogy a földi elemek nagy részét több milliárd éve felrobbant csillag termelte

Az ember előtti bioszféra A Föld kialakulásának körülményei n n n a felmelegedő ősbolygó anyaga megolvadt, s így sűrűség szerint rendeződött valószínű, hogy egy égitesttel történt ütközés szakította ki a Hold anyagát a magma aktív vulkáni működés során a felszínre tört és sokféle gázt és gőzöket is a felszínre hozott ezek egy része alakította ki a kezdetleges légkört a Föld tömegvonzása miatt redukáló légkör: CO 2, N 2, H 2, NH 3, CH 4, vízgőz Meteorit becsapódások ritkultak légkör hőmérséklete csökkent vízgőz kivált ősóceán

Az ember előtti bioszféra A Föld kialakulásának körülményei n n a légköri CO 2 a vízzel, a szénsavas víz pedig a kőzetekkel reagálva karbonátos kőzeteket hozott létre csökkent a légköri CO 2 további lehűlés az élet 3, 6 -3, 7 milliárd éve a tengerekben alakult ki (Grönland, szénleletek) cianobaktériumok éltek a tengerfenéken, üledéken a felesleges O 2 jó része a vízben oldott vassal reagált sávos vasérc a vas-oxid leülepedésével

A Föld helyzete n a Föld 150 millió kilométerre van a Naptól, mely egy átlagos törpecsillag n Naprendszeren belül a vörös Mars túl hideg (-80 - +130 o. C éjszaka), a fehér Vénusz felhői kénsavból, míg légköre CO 2 ból áll és nagyon meleg. A Merkúr légköre nagyon ritka és nagyon nagy a hőingás. A Naprendszeren belül a Föld az egyetlen bolygó, ahol magasabb rendű élet kialakult n n Az elérhető égitestek közül ez az egyetlen lakható bolygó!

Az ember előtti bioszféra Naprendszer, a Föld n n n a Föld felszíni középhőmérséklete +15 OC a földfelszín 70, 8 %-át víz borítja a víz mindhárom halmazállapotú formában egyszerre jelen van

A Föld ökológiai jellemzői n a szárazföldeken van termékeny talaj n a légköri CO 2 és a víz biztosítja a fotoszintézist, a napsugarak pedig a szükséges fényenergiát n a káros sugarakat megszűri az ózonpajzs és a légköri vízpára a légköri közel 21 % O 2 biztosítja a magasabb rendű élőlények légzését n n a CO 2 és a vízgőz gondoskodik arról, hogy a felszínről visszasugárzott hő ne szökjön ki a világűrbe; üvegházhatás

Miller kísérlet (1953)

Az ember előtti bioszféra az éghajlat változása n n jégkorszakok; felmelegedések; éghajlatot befolyásoló tényezők: • • • Nap sugárzó energiája; légkör üvegházgázai; Föld pályaelemeinek változásai; tengeráramlások; földfelszín fizikai tulajdonságai; meteoritok, üstökösök vagy kisbolygók becsapódásai; kontinensvándorlás; kontinensek mérete és domborzata; vulkáni tevékenység intenzitása

Az ember előtti bioszféra földtörténeti korok ősidő=prekambrium (4, 6 milliárd-590 millió éve) • archaikum • proterozoikum óidő=paleozoikum (590 -251 millió éve) • kambrium • ordovícium • szilur • devon • karbon • perm középidő=mezozoikum (251 -65 millió éve) • triász • jura • kréta

Az ember előtti bioszféra földtörténeti korok újidő=kainozoikum 1. harmadidőszak (65 -2 millió 2. negyedidőszak ( 2 millió évtől napjainkig) éve) • pleisztocén • paleocén • holocén • eocén • oligocén • miocén • pliocén

Az ember előtti bioszféra az élet kialakulásának körülményei n 2 milliárd éven keresztül a vízben fejlődött az élet; az első szárazföldi fosszíliák 420 millió évesek; n kambriumban (542 -488 millió éve) tengeri élet felvirágzása, moszatok elterjedése, pörgekarúak, szivacsok (prekambrium végi eljegesedést általános felmelegedés követte) – trilobiták n 488 millió évvel ezelőtt a fajok 70 %-a kihalt n A kihalási hullámot a szervesanyagok tengerfenéki felhalmozódása miatt bekövetkező anoxia okozhatta.

Az ember előtti bioszféra az élet kialakulásának körülményei n 445 millió éve, az ordovícium (488 -445 millió éve) végén jégkorszak , zöldmoszatok felvirágozása, szárazföldi élőlények n Ordovícium-szilur kihalási esemény n szilúrba (445 -409 millió éve) szárazföldi valódi szövetes növények megjelentek , állkapcsos halak, skorpiók n devonban (409 -363 millió éve) kétéltűek ősei és a tüdőshalak megjelenése; éghajlat meleg maradt; halak

Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei n n a kőzetek felszíne a gyökerek és növénymaradványok hatására talajjá alakult karbonban (363 -290 millió éve) volt a legtöbb O 2 a Földön kőszén; fás méretű páfrányok; első hüllők;

Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei n karbon második felében lehűlés; permben kialakult az egységes őskontinens; magvas növények; hüllők terjedése;

Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei n n n perm-triász határán (251 millió éve) a tengeri fajok 96 %-a, szárazföldiek 70 %-a kihalt; dinoszauruszok kora; 100 millió éven át (triász-jura) egyre melegedő éghajlat 65 millió éve, kréta végén dinók kihalása;

Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei n n n földtörténeti újidő 65 millió éve kezdődött: madarak, emlősök és a rovarok uralma; virágos növények; tengerekben is megjelentek az emlősök; az első főemlősök (lemurszerűek) 45 -50 millió éve a trópusi erdőkben jelentek meg; 1, 8 millió évvel ezelőtt új jégkorszak: hosszú jeges glaciálisokat rövidebb interglaciálisok szakították meg; a pleisztocén jégkorszak idején kezdődött az ember története;

Az ember előtti bioszféra szerveződési szintek n Szintek 1. egyed alatti infraindividuális -molekuláris -sejtesszerveződés -szöveti szerveződés -szervi 2. individuális -szervezeti szerveződési szint

Az ember előtti bioszféra szerveződési szintek 3. egyed feletti szupraindividuális -egyed populációkká -populációk életközösségekké (biocönózis) -biocönózisok bioszférává szerveződnek a Föld élővilágának egésze

KÖRNYEZET FOGALMA n KÖZNAPI: ami körülvesz bennünket ( ökológiában = környék) n ÖKOLÓGIAI: A környék azon elemeinek összessége, amelyek adott helyen, adott időpontban a konkrét élőlényre (élőlényközösségre) ténylegesen hat és az a toleranciatartományának megfelelően válaszol a hatásra.

Környezeti tényezők n Élettelen (abiotikus: - Atmoszférikus (klimatikus) Fény, hő, levegő - Hidroszférikus víz - Litoszférikus (pedoszférikus) talaj tényezők

Környezeti tényezők n Élő (biotikus): - populációkon belüli (intraspecifikus) hatások (egyedek hatása egymásra) - populációk közötti (interspecifikus) hatások ( közösségek hatása egymásra)

Biológiai környezet n Biológiai környezet: mindazon élő tényezők összessége (biotikus tényezők), amelyek az élőlényre vagy az élőlény-közösségre ( populáció, biocönózis), illetve ezek életfeltételeire hatnak; n Az élőlény elképzelhetetlen biológiai környezete nélkül. Ha ez kedvezőtlenné válik és nem elégíti ki az élőlény igényét, akkor vagy: n n n alkalmazkodik (adaptáció) megváltoztatja a környezetet (diszturbáció) Elvándorol (migráció), Lappangó (látens) állapotba kerül, Elpusztul

Biológiai környezet n Környék: élő és élettelen tényezők összessége; n Környezet: az élőlényekre ható élő és élettelen tényezők összessége; n élő = biotikus környezeti tényezőknek az élő környezet által okozott hatásokat nevezzük. Ezek lehetnek kedvező, sőt nélkülözhetetlen hatásúak (pl. : talaj mikroflórája, mikrofaunája), de károsak is (pl. : kórokozók, kártevők, vadak), populációk kölcsönhatása;

A környezet társadalmi értelmezése n élettelen = abiotikus környezeti tényezők: a természet olyan élettelen elemei, melyek az élőlényekre hatnak, vagy kölcsönhatásban állnak velük;

Környezeti tényezők n élőlények közösségei egy adott földrajzi térben, az élőhelyen élnek; n az illető közösséget számos hatás érheti, például a hőmérséklet ingadozása, a változó fény- és talajviszonyok, vagy a környező élővilág összetételének megváltozása; n ezek a hatások természetesen eltérő módon érintik a különböző fajok közösségeit;

Biológiai környezet n környezet sohasem állandó; részben azért, mert változik az évszakok, napszakok szerint, mert a földrajzi jelenségek minduntalan át- meg átalakítják; változik az élõlények reagálása is; n környezet és a környezetre való reagálás tehát elválaszthatatlan egymástól; n Az, hogy a környezet változását mennyire viseli el az élõlény, miként változik viselkedése, anyagcseréje attól függ, hogy milyen az adott környezeti feltétellel szembeni tûrõképessége

Tűrőképesség n tűrőképesség: egy adott faj populációja hogyan tud a változó környezethez alkalmazkodni ill. hogyan reagál a környezeti változásokhoz; n A különböző fajok populációi azonos tényezőkre, más és más tűrőképességet mutatnak. n Az optimum tartományt az egyedek leggyakoribb előfordulása jelzi. n tágtűrésű fajok: amelyek a környezeti tényezők értékeinek megváltozását tág határok között is elviselik (pl. vándorpatkány); n szűktűrésű fajok: csupán kismértékű ingadozást viselnek el (pl. : korallok);

Tűrőképesség toleranciaspektrum

Környezeti tényezők n egy populáció számára gyakran igen fontos a biotikus környezete (kompetitorok, predátorok, paraziták); n a biotikus környezet a többi faj evolúciója révén még akkor is változik, ha a fizikai környezet nagyjából állandó marad; n Az a populáció, mely nem rendelkezik a szükséges genetikai variabilitással, menthetetlenül lemarad (ezért is fontos a génkészletek megőrzése pl. Lipicai ménes).

Környezeti tényezők n Egyes, szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott ősi baktériumfajok kivételével minden földi élet energiaforrása a Nap fénye a fotoszintetizáló növények életéhez nélkülözhetetlen. n Fontos környezeti feltétel mind a fény mennyisége, összetétele színe, hullámhossza, mind a megvilágítás időtartama (pl. fény- és árnyékkedvelő növények). n a hőmérséklet, és a besugárzott hőmennyiség: hőmérséklet magasság illetve középhegységeinkben a kitettség szerinti változása függőlegesen is övezetessé teszi az élővilágot;

Környezeti tényezők n víz a növények számára a tápanyagok felvételéhez nélkülözhetetlen, de egyetlen élőlény sem képes víz nélkül élni; n oxigént egyetlen légzést folytató élőlény sem nélkülözheti; vizeknek az oldott oxigéntartalma nagyon különböző lehet; n növények számára környezeti tényező a talaj tápanyagtartalma; n bármilyen bőség is legyen valamelyik szükséges elemből, a növények csak a legkisebb mértékben rendelkezésükre álló elem arányában fogják tudni azokat hasznosítani (Liebig-féle minimum törvény);

Populációk kölcsönhatásai n együttműködés (mutualizmus): két populáció mindkét fél számára előnyös kapcsolata (+, +); n egyik formája az együttélés (szimbiózis): két populáció mindkét fél számára előnyös együttélési, elsősorban táplálkozási kapcsolata jön létre (pl. zuzmók, cellulózbontó baktériumok gerincesek bélcsatornájában) (+, +); n versengés (kompetíció): két egyed vagy populáció mind-két fél számára hátrányos kapcsolata, élőhely hasonló forrásait használják (-, -);

Populációk kölcsönhatásai n asztalközösség (kommenzalizmus): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös (pl. oroszlán + keselyű) (0, +); n táplálkozási kapcsolat (predáció): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél (predátor=ragadozó) számára előnyös, a másik fél (préda = zsákmány)számára hátrá-nyos; Az egyik populáció a létfenntartásához szükséges anyag és energia egy részét egy másik populáció tagjainak elfogyasztásával vagy feldolgozásával nyeri (+, -).

Szukcesszió n szukcesszió: egy adott élőhelyen található közösség(ek) átalakulási folyamata egy másik közösséggé. Folyamatos, de nehezen megfigyelhető, mert hosszabb léptékű időskálán történik; n lehet: földtörténeti léptékű (szekuláris szukcesszió) egyirányú (irreverzibilis), nagy területre kiterjedő, nem ismétlődő folyamat, általában az éghajlat megváltozása döntő szerepet játszik; n rövidebb (biotikus szukcesszió) évtizedekben számolható időszakon belül történő, azonos éghajlati körülmények között zajló, kisebb területre kiterjedő, megfordítható (reverzibilis) változás;

Szukcesszió n n pionír társulás: a szukcessziós folyamat első társulása; Általában fajszegény, de a fajok egyedszáma nagy. zárótársulás (klimax): jellegzetes felépítésű, viszonylag állandó szerkezetű társulás, amelynek kialakulása felé a szukcesszió halad. Általában fajgazdag és a populációk közti sokrétű kapcsolat jellemzi. A legjobban megfelel egy adott terület éghajlati körülményeinek.

Szukcesszió n n primer szukcesszió: a frissen keletkezett felszínen lezajló vegetációfejlődést jelenti. szekunder szukcesszió: korábban már vegetációt hordozó felszíneken valamilyen katasztrófa után beinduló szukcesszió; a két típus között a döntő különbség a kiindulási feltételekben van (itt már van talaj);

Anyag- és energiaforgalom n bioszférában az anyag állandó körforgást végez miközben különböző változásokon megy át, és különböző formát vesz fel; n bioszféra élő és élettelen alkotói között anyagforgalom játszódik le;

Anyag- és energiaforgalom n csak a növények képesek arra, hogy a fotoszintézis eredményeként víz és szén-dioxid felhasználásával, a fény energiáját hasznosítva szerves anyagot (szőlőcukrot) készítsenek; n szerves anyag szervetlenből történő előállítására képes élőlények az ökoszisztéma termelő szervezetei; a növényekkel vagy egymással táplálkozó állatok pedig a fogyasztó szervezetek; n a termelő szervezeteket közvetlenül elfogyasztó növényevőket elsődleges fogyasztónak nevezzük;

Anyag- és energiaforgalom n növényevő állatokkal táplálkozókat másodlagos fogyasztóknak nevezzük; n másodlagos fogyasztókat, azaz a ragadozókat prédálókat harmadlagos fogyasztóknak nevezzük; n azok a fogyasztók, melyeknek az életközösségben nincsen természetes ellensége, azaz fogyasztója: a csúcsragadozó; n Milyen szerepe van a medvének? ?

Zonalitás n zonalitás: társulások az éghajlati övekhez igazodva övezetesen rendeződnek el; n zonális vegetációnak tekintjük a nagyobb, többnyire sík térségek makroklíma hatására kialakuló növényzeti egységeit; n talajképződés is makroklimatikus hatások függvénye, a zonális társulások általában zonális talajtípusokkal is jellemezhetők;

Zonalitás n megkülönböztetünk horizontális- és vertikális zonalitást: alapja a napenergiának a Föld gömb alakját követő csökkenése az Egyenlítőtől a sarkokig, továbbá a tengerszinttől a hegycsúcsokig; n horizontális zonalitás értelmében az Egyenlítőtől a sarkokig nagyjából az Egyenlítővel párhuzamosan, főleg a makroklimatikus törvényszerűségek szerint helyezkednek el a nagy növényzeti övek;

Zonalitás n intrazonalitás: különleges környezeti, rendszerint szélsőséges talajviszonyok között több vegetációzónában is kialakulhat ugyanaz a növénytársulás; pl. víz és alapkőzet által befolyásolt társulások; n társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei a biomok; n az élővilág szerveződésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük;

Zonalitás n mérsékelt övi zonális vegetációövek zonális társulásai: Ø Arktikus tundra (sás–moha–zuzmó növényzet) Ø Cserjés tundra (törpe nyíres, törpe füzes, gyapjúsás stb. ) Ø Tajga (elegyetlen lucosok, eredeifenyővel és nyírrel, rezgőnyárral) Ø Lombelegyes fenyvesek bükkel, gyertyánnal, kocsánytalan tölggyel Ø bükk- és gyertyánelegyes lomberdők

Biogeokémiai ciklusok szén n szén körforgásában a levegő és a víz szén-dioxid tartalma jelenti az élőlényeknek a szénforrást; az autotróf élőlények ebből alakítják át a fotoszintézis folyamatában a szerves anyagokat heterotróf élőlények; n elpusztult élőlényekben is sok a szénvegyület, amit a lebontó szervezetek használnak fel, majd szén-dioxid formájában visszajuttatják a légkörbe;

Biogeokémiai ciklusok nitrogén n nitrogén körforgásában a legnagyobb mennyiséget a levegő tartalmazza, és a növények többsége képtelen közvetlenül felhasználni; ezt csak a talajban lakó nitrogénkötő baktérium fajok képesek elvégezni; n nitrogén megkötéséből ammónia ammóniumvegyületekké, ill. a nitrifikáló baktérium hatására nitrátokká alakul át; ez már vízben oldható és a növények számára is felvehető táplálék;

Biogeokémiai ciklusok foszfor n foszfor körforgása során a víz a foszfátokat is kioldja a kőzetekből; növények a foszfort a szervetlen vegyületek vizes oldataiból veszik fel; n az állatok a növényi táplálékkal jutnak hozzá; az elpusztult élőlényekből a baktériumok szabadítják fel a foszfor tartalmú szervetlen vegyületeket;

Biogeokémiai ciklusok víz n víz körforgásához a fő víztömeget az óceánok és tengerek adják; n a nap melege hatására a víz elpárolog, majd felhők képződnek, amelyekből csapadék jut a Földre; n a szárazföldről mint elfolyó víz visszajut a tengerekbe, részben beszivárog a talajba; n a beszivárgott víz jelentős részét a növények veszik fel; a növények a felvett víz egy részét a leveleken keresztül párologtatás útján a légkörbe juttatják;

Biogeokémiai ciklusok kén n mind biológiai, mind geokémiai szempontból a mozgékony elemek közé tartozik az ökoszisztémában; a fotoszintetizáló növények és az állatvilág aránylag kisebb mennyiségben hasznosítja; n különböző vegyületei számos baktérium- és gombafajnak szolgálnak energiaforrásul; n növények a ként a talajból szulfátionként, a levegőből kéndioxidként veszik fel;

A természet fogalma és alkotói n n n A természet a Földön hosszú, evolucionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere Alkotói két fő csoportja: megújuló és nem megújuló természetalkotók A megújuló természeti értékek általában a gazdaság színterei, védelmük célja az erőforrások tartós felhasználhatóságának biztosítása, amit a fenntartható természethasználattal érhetünk el.

A természetvédelem fogalma A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, megismertetése. kezelése, megőrzése és

Természetvédelem feladatai: n n n a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

A természetmegőrzés alapelvei n n n globális szemlélet elve holisztikus elv (rendszer szemlélet) folyamat elv károsodások megelőzésének elve elővigyázatosság elve n n n elegendő méret elve „használó fizet” elv „károsító többet fizet” elv komplementer elv fenntartható természet és racionális tájhasználat elve

A természetvédelem rövid története n 1872. március 1. : Yellowstone Nemzeti Park n 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai n 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta n 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel

A természetvédelem rövid története n 1938 -ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45 tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok: Schenk Jakab, Soó Rezső, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Gombocz Endre n 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté n 1950: Bátorliget védetté nyilvánításával indult meg az intenzív természetvédelmi munka, védett területek száma megháromszorozódott

A természetvédelem rövid története 2. n n n 1961: harmadik természetvédelmi jogszabály, törvényerejű rendelet formájában. Ebben először választották külön a természetvédelmet az erdőtörvénytől. első önálló természetvédelmi főhatóság, Országos Természetvédelmi Hivatal (OTv. H) 1971: 1961. évi rendelet módosítás, lehetővé vált hazánkban nemzeti park létesítése; bevezették az országos jelentőségű természeti érték és a helyi jelentőségű természeti érték fogalmát 1988. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, amely 1997. január 1. -től szabályozza hazánkban a természetvédelmi tevékenységet

A természetvédelem rövid története 3. n Nemzeti Környezetvédelmi Program, része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv n 2004: Európai Uniós csatlakozás, európai irányelvek és szabványok átvétele n Natura 2000 területek kijelölése (EU ökológiai hálózat), Agrárkörnyezetvédelmi program (21%) n 2005. január 1. : a hatósági feladatokat a nemzeti park igazgatóságoktól az ún. zöld hatóságok vették át

Világ Természetvédelmi Stratégiája n n n a Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN), az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Világ Természetvédelmi Alapja (WWF) közösen indították 1980. március 5 -én; széles körben elfogadták; emberiségnek nincs jövője, ha nem őrzi meg a természetet és a természeti erőforrásokat; ökológiailag megfelelő fejlesztési gyakorlatot kell a nemzeteknek megvalósítani; először használja a „fenntartható fejlődés” fogalmát;

Világ Természetvédelmi Stratégiája n n a Világ természetvédelmi stratégia, és utódja, a Gondoskodás a Földről, az élő erőforrások megőrzését, és a fenntartható fejlődés előmozdítását kívánják segíteni; széles elfogadtatásra talált a nemzetközi szervezetek, a kormányzati és nem -kormányzati szervezetek körében egyaránt; • címzettek: kormányzati, iparpolitikai tényezők; természetvédők; nemzetközi fejlesztési ügynökségek; bankok; erőforrások irányítói • bolygónk vitalitásának és termelékenységének megőrzése érdekében: – meg kell óvni az ökológiai folyamatokat, életet fenntartó rendszereket, – meg kell őrizni a genetikai sokszínűséget, – megfelelően kell felhasználni a fajokat és az ökoszisztémákat;

Világ Természetvédelmi Stratégiája n n a 72 oldalas, angol, francia és spanyol nyelven kiadott dokumentumot a világ majd minden nyelvére lefordították; több mint 50 ország a Stratégia alapján elkészítette nemzeti és kisebb régiókra terjedő természetvédelmi stratégiáját; 1991 -ben a Riói konferencia előtt átdolgozták és „Földünkért… Az élet fenntartásának stratégiája” címmel újra kiadták; összehangolt akció: sok fővárosban nemzetközi sajtótájékoztató 1991 okt. 21 -én, kormányfők népszerűsítették;

EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja n EU környezeti politikájának követelményei - a környezeti célkitűzésekkel együtt nagyobb hangsúlyt kapnak; n az Akcióprogram a 2001 -2010 közötti évekre, és azt követő időszakra határoz meg célkitűzéseket; n meghatározza a nemzeti, regionális és helyi szinten szükséges intézkedéseket; n EU globális szintű vezető szerepet kíván betölteni, Fenntartható Fejlődés Stratégia fontos részét képviseli; n első felülvizsgálat: 2005;

Érvényes természetvédelmi jogszabályok n A magyar természetvédelem alapvető jogszabálya az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről n Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó törvények: Ø 1994. évi LV. törvény a termőföldről (földtörvény) Ø 1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről Ø 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (erdőtörvény) Ø 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról Ø 1998. évi törvény az állatok védelméről

Érvényes természetvédelmi jogszabályok n Továbbá törvényerejű dokumentumok: Ø Nemzeti Környezetvédelmi Program (1996) Ø Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (1996) Ø Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1997)

Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről n A törvény célja: a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése n a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése

A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv n A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), amelyet a Természetvédelmi Hivatal készít el n Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendő célállapotokat és mindazokat az anyagi forrásokat, amelyek szükségesek a megvalósításhoz. Az első NTA az 1996. évi NKP részeként elkészült és a Parlament elfogadta. A II. NKP részét képező Alapterv a 20002008 közötti időszakra vonatkozik. n

Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: n nemzeti park, n tájvédelmi körzet, (38 db) pl. Zempléni Tájvédelmi Körzet n természetvédelmi terület, n természeti emlék. Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényei Természeti Emlék 2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: n ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, n mesterséges üregek.

3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: Természetvédelmi területnek minősül valamennyi n láp, n szikes tó; Természeti emléknek minősül valamennyi n kunhalom, n földvár, n forrás, n víznyelő. 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: n barlangok. Helyi jelentőségű védett természeti területek n természetvédelmi terület pl. Egerszalóki Sódomb és vízfolyás, Érsekkert n természeti emlék pl. egri Agria Park fái (7 db tiszafa)

Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek

A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok n Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő) n Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) n Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger)

A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok n Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Pécs) n Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Budapest) n Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (Sarród)

A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok n Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Debrecen) n Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét) n Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Szarvas) n Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (Őriszentpéter)

Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai

Módosított rendelet n A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28. ) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, n valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9. ) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23. ) FVM rendelet módosításáról