Munkajog Munkagazdasgtan s munkajog Dr Cske Rita A

Munkajog (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

A tantárgy célja Munkavállalók leszünk vagy munkáltatók – évtizedeken át. . . A cél, hogy a leggyakrabban előforduló munkajogi helyzetek fontosabb szabályaiban elmélyedjünk. Erős munkajogi alapok – értsük is. De: nem leszünk egy félévtől „profi munkajogászok” – nem reális. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2

Amivel foglalkozni fogunk: A Munka Törvénykönyve az alap. Egyes témáknál – kitekintünk a közszféra szabályaira is. Idő hiányában kihagyunk egy sor részletszabályt. Mt-ben elolvasható. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3

Ami pl. biztosan nem fér bele: Kollektív munkajog Speciális foglalkoztatási formák Kivételek Stb. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4

A remélt végeredmény Stabil munkajogi alapok, alapvető eligazodás a fontosabb szabályokban. Hasznos, gyakorlatias ismeretek. Annak a képessége, hogy felismerjük, mikor érdemes munkajogász specialistát megkeresni. Sikeresen abszolvált tantárgy. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5

Amit kérek: Részvétel a közös munkában. Kérdezzenek bátran, merjenek gondolkodni! Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 6

Kurzus tudnivalók: Előadások: csütörtökönként 10: 15 -től, QA 406 Számonkérés: írásbeli vizsga Számonkérés anyaga: Előadásanyagok Jegyzet Egyéb követelmény: Az aláírás feltétele: az előadások legalább 70%-án részvétel Elmulasztása esetén aláíráspótló vizsga a pótlási héten Konzultáció: Órák után, vagy Időpont egyeztetéssel az Üzleti Jog tanszéken (QA 205) Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 7

És akkor vágjunk is bele… Mai tervezett témáink: A munkajogi szabályok rendszere 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről A törvény célja, hatálya A munkaviszony alanyai Bevezetés a jognyilatkozatokba BME GTK Üzleti Jog Tanszék 8

Munka nagyon sokféle jogviszonyban végezhető… 1. a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), 2. közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, 3. kormányzati szolgálati viszonyban, 4. ügyészségi szolgálati jogviszonyban, 5. bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, 6. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, 7. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, 8. közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, 9. a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, 10. a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (pl. az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja is) és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, 11. a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként, 12. hallgatói munkaszerződés alapján felsőoktatási intézmény hallgatójaként, 13. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozóként, 14. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóként, 15. a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személyként 16. közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyként, 17. az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként, 18. a mezőgazdasági őstermelőként, 19. segítő családtagként 20. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 9

A munkajogi szabályok rendszere Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 10

A munkajogi szabályok rendszere 2. Központjában a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény – rövidítése: Mt. ) – a munkaviszonyt szabályozza Ez a munkajog „alfája”. Más nagy munkajogi szabályrendszerek háttérjogszabálya: közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ): azt állapítja meg, hogy az Mt. mely szabályait NEM kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszonyban; a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv, ): egyes munkakörökben alkalmazni kell az Mtt, de az e törvény szerinti eltérésekkel. Az Mt-nek is van háttérjogszabálya: a Polgári Törvénykönyv. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11

A munkajogi szabályok rendszere 3. Egyes részletszabályoknak önálló jogszabályai vannak (pl. munkavédelem, munkabiztonság) Az egyes törvényeknek egy sor végrehajtási rendelete van (kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, ágazattól függően) Az előbbiek jogszabályok (törvények, rendeletek). Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 12

A munkajogi szabályok rendszere 4. A jogszabályokon kívül munkaviszonyra vonatkozó szabályok még: a kollektív szerződés az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak az Mt. 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 13

A munkajogi jogszabályok sematikus rendszere Ptk. Mt. Korm. R. . a minimálbérről Kjt. Korm. R. vidékről munkába járásról Stb. Végrehajtá si korm. R. a köznevelé si ágazatra Végrehajtá si korm. R. az a felsőegészségoktatásban ügyre Jogviszonyok szabályai Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék Közszolg. Tisztv. Tv. Munkavéd Tv. Végrehajtá MüM si korm. R. Végrehajstb. tási rend. Más tematikus jogsz. Tematikus szabályok 14

Az Mt. célja és hatálya Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 A munkaviszony jellemzően a magánszféra foglalkoztatási formája, de állami közhatalmi és közszolgáltató szervezeteknél is előfordul (leggyakrabban a fizikai állomány esetén). „ 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire. ” BME GTK Üzleti Jog Tanszék 15

Az Mt. hatálya Területi hatály Akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi. Egyes szabályok külföldi munkáltató Magyarországon dolgozó munkavállalójára is vonatkoznak. Ettől eltérő rendelkezés lehet. Időbeli hatály Alapesetben 2012. július 1 -től Ez alól is vannak kivételek – pl. tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 16

Az Mt. személyi hatálya E törvény hatálya a) a munkáltatóra, b) a munkavállalóra, c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, d) az üzemi tanácsra, valamint e) a szakszervezetre terjed ki. Egyes rendelkezések hatályosak: a kölcsönvevőre. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 17

Az Mt. jellege Kógens vagy diszpozitív? Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 Az Mt. egy magánjogi kapcsolatot szabályoz, alapvetően magánfelek szerződése. Abban állapodnak meg, amiben akarnak, és úgy, ahogy akarják, vagy a törvény megmondja, mit lehet és mit nem? BME GTK Üzleti Jog Tanszék 18

Az Mt. jellege – az egyedi munkaszerződések szintjén Az Mt. alapvetően diszpozitív, de a felek megállapodása szintjén szinte kizárólag egyoldalúan a munkavállaló javára – relatív diszpozitivitás. „ 43. § (1) A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. ” Ez a főszabály. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 19

Az Mt. jellege – kollektív szerződés esetén A szakszervezet köti a munkáltatóval, de lehet ágazati is, akkor az egész ágazatra kiterjed a hatálya). Eltérhet az Mt-től – akár a munkavállaló hátrányára is. Kivéve, ha az Mt. tiltja az eltérést, vagy csak a munkavállaló javára enged eltérést. (Kollektív szerződések nyilvántartása: http: //mkir. gov. hu/ksznyilv. htm) Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 20

Az Mt. jellege A törvény azt rögzíti témakörönként, hogy mely szabályoktól nem lehet eltérni a felek megállapodásában; nem térhet el a kollektív szerződés sem - egyáltalán; vagy mely rendelkezésektől térhet el a kollektív szerződés, de csak a munkavállaló javára. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21

Nézzünk egy példát az Mt-ből: 50. § (1) A felek megállapodása a) a 42– 44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (2) Kollektív szerződés a) a 42– 44. §-ban, b) a 44/A. §-ban, c) a 45. § (1)–(4) bekezdésében foglaltaktól nem térhet el. (3) Kollektív szerződés a 46– 47. §-ban foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el. (4) Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 22

A munkaviszony alanyai Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. 33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. 34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. (2) Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. (3) A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. 35. § A 32– 34. §-ban foglaltaktól eltérni nem lehet. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 23

Bevezetés a jognyilatkozatokba Az meg mi? A Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó szabályai többsége az Mt-ben is alkalmazandó! 6: 4. § [A jognyilatkozat] (1) A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A joghatás fogalma: A joghatás valamilyen jogilag releváns „esemény”, amelyet általában jognyilatkozat hoz létre (de nem feltétlenül). Azért teszünk jognyilatkozatokat, hogy „történjen valami jogi”: jog, vagy kötelezettség keletkezzen, szűnjön meg, vagy változzon meg (módosuljon) – bekövetkezzen a kívánt joghatás. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 24

Jognyilatkozatok megtételének módja a Ptkban 6: 4. § [A jognyilatkozat] (2) Jognyilatkozat szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 25

Jognyilatkozat ráutaló magatartással Ptk. 6: 4. § (3) Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a ráutaló magatartás tanúsítása minősül. A joggyakorlat szerint erre azonban csak akkor alkalmas, „ha az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. De: attól, hogy ki tudja váltani a joghatást, nem biztos, hogy szabályos is! Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 26

A hallgatás beleegyezés? – még mindig a Ptk -ból 6: 4. § (4) A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak. A munkajogban ez egyáltalán nem jellemző. Nem keverendő a ráutaló magatartással! DE: figyeljünk, általános szerződési feltételként megjelenthet akár a munkaszerződés blankettában is! Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 27

A munkajogi jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14 -18. §) A megállapodás Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat Az egyoldalú kötelezettségvállalás A munkáltatói szabályzat A tájékoztatás Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 28

A megállapodás – 1. A megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Kétoldalú. Kötelező az írásbeliség. Módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Pl: munkaszerződés, vagy munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29

A megállapodás – 2. „ 23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait. ” Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 30

Az egyoldalú jognyilatkozat, nyilatkozat – 1. Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. Pl. munkaviszony megszüntetése, visszahívás szabadságról Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 31

Az egyoldalú jognyilatkozatok – 2. A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. (Mt. 22. § (5) bekezdés) Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 32

Az egyoldalú kötelezettségvállalás „Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot. ” „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. ” Pl. béren kívüli juttatáselemek, cafetéria Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 33

A munkáltatói szabályzat A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. ” „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. ” Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 34

A tájékoztatás „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. ” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. ” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről, munkaidő beosztásról, rendkívüli munka elrendeléséről tájékoztatás Munkagazdaságtan és munkajog, 2016/2017/1 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 35