Kereskedelmi szerzdsek joga GTK MSc 3 elads Ptervri

Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc 3. előadás Pétervári Kinga Jójárt Eszter

Óravázlat • Képviselet – álképviselet • Szerződésmódosítás, -megszűnés nélkül • (Szerződésszerű) Teljesítés teljesítés

I. A képviselet és az álképviselet

Kapcsolódási pontok az eddig tanultakhoz • Cselekvőképesség • Társasági jog – szervezeti jogalanyok • Álképviselet mint érvénytelenségi (? ) ok; ill. a szerződés nem-létezése

Képviselet fogalma, fajtái • Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. A képviselő a képviselt helyett és nevében jár el, jogokat, ill. kötelezettségeket a képviselt számára szerez! (↔bizomány: bizományos a saját nevében jár el, jogokat is saját magának szerez, igaz, a bizományosi szerződés értelmében a megbízó javára!: lásd majd a bizományi szerződésnél) • Fajtái: – törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő vagy a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); – ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti (meghatalmazás) – szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és ezután ügyleti úton, egyoldalú jognyilatkozattal hatalmazzák meg a cég képviseletére.

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása • Meghatalmazás: – Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. – Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. – Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e, az, egy másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. • Megbízás: – Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). – Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. – A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátása pl. nyelvoktatás; ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem. – A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés.

Álképviselet • Álképviseletről akkor beszélünk, ha a képviselőnek egyáltalán nincs meghatalmazása jognyilatkozat tételére, vagy a meghatalmazást túllépve, azt meghaladóan járt el. • Jogkövetkezménye: az álképviselő által a képviselt helyett és nevében tett jognyilatkozat/ kötött szerződés érvénytelen (semmis) – más jogirodalmi nézetek szerint nem is jött létre –, kivéve, ha a képviselt az álképviselő által tett jognyilatkozatot utólag jóváhagyta. Érvénytelenség/nemlétezés esetén az álképviselővel szerződő harmadik személy kárát az álképviselő köteles megtéríteni. (Jóhiszemű álképviselő a szerződéskötés körében felmerült kárt; rosszhiszemű álképviselő a teljes kárt. )

II. Szerződésmódosítás. A szerződés megszűnése teljesítés nélkül.

Fennáll-e még a szerződés…? • Ha a létező, érvényes és hatályos szerződés az eredeti (szerződéskötéskori) tartalommal fennáll, akkor azzal a tartalommal követelhető a teljesítés. • Optimális esetben a szerződés, és a szerződés keletkeztette kötelem a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. • Előfordulhat azonban, hogy a szerződés nem éli meg a teljesítést, hanem azelőtt megszűnik, vagy módosul, s akkor ezt a módosított tartalmú szerződést kell teljesíteniük a feleknek.

A szerződés (és a kötelem) megszűnése • Megszűnés - megszüntetés: a felek által nem kívánt – a felek által szándékolt eset. • A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan, az egyik fél akaratnyilatkozata útján. • A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt – teljesítés nélkül – egyoldalúan csak az alábbi két esetben szűnhet meg jogszerűen: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk. ) ad rá lehetőséget! (egyébként a jogellenes felmondás szerződésszegésnek, a teljesítés jogos ok nélküli megtagadásának minősül! – obj. +szubj. szankciói) • Akaratlagos megszűnés közös megegyezéssel: – a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; – a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. • Akaratlagos megszűnés egyoldalúan: - a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással - a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja: objektív elállás bánatpénzzel).

Módosult-e a szerződés tartalma a megkötés óta? • A szerződésmódosítás háromféleképpen történhet: - a felek által; - jogszabály által; - bíróság által. • Felek általi szerződésmódosítás: bármikor helye van, az alany, a tartalom és a jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik. • A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni. • Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget a vitás vagy bizonytalan körülményre vonatkozóan tévedés címén nem támadhatják meg (hiszen ebből engedtek!).

Alanyváltozás a kötelemben – felek általi szerződésmódosítással • Jogosulti pozícióban történő alanyváltozás engedményezés útján. • Kötelezetti pozícióban történő alanyváltozás tartozásátvállalás útján. • A kötelem alanyának változása nem feltétlenül esik egybe a szerződés alanyának a változásával! (pl. -k!) • Változás a teljes szerződési pozícióban: szerződési pozíció (jogok+kötelezettségek összességének) átruházása. Módja vitatott! ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével, inkább háromoldalú szerződés megkötése a korábbi szerz. megszüntetése után.

Szerződésmódosítás jogszabály által • Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye). • Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződéseket utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz? • Eddig egyetlen példa: lakáskamatok a rendszerváltás után. • Követelményei: vö. bírói szerződésmódosítással (AB és rendes bíróságok jogértelmezési szerepe).

Bírói szerződésmódosítás • Egyedi szerződés módosításának kivételes módja. Ex nunc hatályú, valamennyi fél érdekének mérlegelésével. • Kivételesség mibenléte: - csak tartós jogviszony - szerződéskötés után beálló változás - valamelyik fél lényeges, jogos érdekséreleme.

III. (Szerződésszerű) teljesítés (vázlatosan)

Mi a szerződésszerű teljesítés? • Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. • Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? (És milyen módon? ) - (Kinek / ki által? : személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd) - Hol? - Mikor?

Mivel teljesítek? (mód) • Fő- és mellékszolgáltatás • Adásra, tevésre, nem-tevésre (tartózkodásra), helytállásra irányuló szolg. • Osztható - oszthatatlan szolgáltatás • Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű szolg. (teljesítési segéd igénybevétele lehetséges-e? ) • Egyszeri, tartós, időszakos szolg. • Visszterhes – ingyenes szolgáltatás (visszterhesség vélelme) • Egyedi – fajlagos – zártfajú • Vagylagos szolgáltatás • Pénzszolgáltatás (ügyleti kamat = pénzhasználat ára; késedelmi kamat; kárkamat mint sajátos késedelmi kamat)

Teljesítési segéd (ki? ) • Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele ált. kizárt. • Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó). • A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel. • A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő – fuvarozó – kiskereskedő)

Hol teljesítek? • Elsődlegesen a felek akarata (szerz. ) határozza meg. • Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a felek nem zárták ki: - főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye - kivételek: a) jogi személyek közötti szerz. -nél a jogosult székhelye b) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. székhelye c) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (pl. teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással elszállítás, elküldés végett; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

Mikor teljesítsek? • A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai. • Diszpozitív szabályok: - egyidejű teljesítés követelése konkrétan meghatározott telj. -i idő hiányában (visszatartási jog, részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás) - ingyenes szerződés: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.