Munkajog 2 Munkajog Pszicholgus BME GTK zleti Jog

Munkajog – 2. Munkajog, Pszichológus BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

TÉMAKÖRÖK Jognyilatkozatok a munkajogban Érvénytelenség Semmiség Megtámadhatóság BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2

Ismétlés az előző óráról A jognyilatkozat fogalma: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Joghatás kiváltására alkalmas: Megfelel a tartalmi követelményeknek Megfelel az alaki előírásoknak Jogszerűen közölték Főszabály szerint a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Írásbeliség kötelező: - Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodás így rendelkezik. - A munkavállaló kéri. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3

Gyakorlat – Igaz/hamis A munkajogban közöltnek tekinthető egy írásbeli jognyilatkozat, ha azt az érdekeltnek átadták. A munkajogban közöltnek tekinthető egy írásbeli nyilatkozat, ha annak lényegi tartalmát az érdekelttel szóban közölték. Az Mt. hatálya kizárólag a munkaviszonyra terjed ki. Munkaszerződés az Mt. I. részétől csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. mellett végrehajtási szintű szabályok egyáltalán nincsenek, mert ezt a szerepet a kollektív szerződés tölti be. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4

A munkajogi jognyilatkozatok fajtái (Mt. 14 -18. §) A megállapodás (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) Az egyoldalú jognyilatkozat (pl. felmondás, elállás, utasítás) Az egyoldalú kötelezettségvállalás (pl. ingyenes bérlet biztosítása) A munkáltatói szabályzat Nyilatkozat: pl. tájékoztatás BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5

A megállapodás – 1. A megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. Kétoldalú. Kötelező az írásbeliség. Módosítani vagy megszüntetni is csak írásban lehet. Pl: munkaszerződés, vagy munkaszerződés megszüntetése közös megegyezéssel BME GTK Üzleti Jog Tanszék 6

A megállapodás – 2. „ 23. § (1) A munkáltató köteles a megállapodás írásba foglalásáról gondoskodni és ennek egy példányát a munkavállalónak átadni. (2) A megállapodásban meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adatait. ” BME GTK Üzleti Jog Tanszék 7

Az egyoldalú jognyilatkozat Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok vagy kötelezettségek. Pl. munkaviszony felmondása, visszahívás szabadságról BME GTK Üzleti Jog Tanszék 8

Gyakorlat A munkavállaló hétfőn e-mailt ír főnökének arról, hogy szabadságot szeretne kivenni szerdától. A levélre nem kap választ. A munkavállaló a hallgatást beleegyezésnek minősíti, és szerdán elmegy szabadságra. A szabadságkivétel rendjét meghatározó kollektív szerződésben, munkáltatói utasításban, szabályzatban, gyakorlatban vagy erre vonatkozó megállapodásban kifejezetten nem szerepel, hogy ilyen esetben a hallgatás beleegyezésnek minősül. Jogellenes-e a munkavállaló távolléte? . BME GTK Üzleti Jog Tanszék 9

Gyakorlat A munkavállaló távolléte ebben az esetben jogellenes. A hallgatás ebben az esetben nem minősül jognyilatkozatnak a munkáltató részéről, azaz a munkavállaló erre jogot nem alapíthat. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 10

Az egyoldalú jognyilatkozatok Az egyoldalú jognyilatkozat a címzettel való közléssel válik hatályossá és – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – csak a címzett hozzájárulásával módosítható, vagy vonható vissza. - pl. szabályszerűen közölt munkáltatói felmondás nem vonható vissza egyoldalúan, ha a munkáltató a felmondási idő meggondolja magát, a munkaviszony visszaállításához a munkavállalónak is hozzá kell járulnia. Az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (pl. kik lehetnek az alanyai, érvénytelenség esetei, jogkövetkezményei) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11

Az egyoldalú jognyilatkozatok A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni (pl. munkáltatói felmondás) és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. (Mt. 22. § (5) bekezdés) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 12

Az egyoldalú kötelezettségvállalás „Egyoldalú kötelezettségvállalás (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. A munkavállaló érvényesen csak munkaviszonyra vonatkozó szabály kifejezett rendelkezése alapján tehet kötelezettségvállalást tartalmazó jognyilatkozatot. ” „A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna. ” Pl. béren kívüli juttatáselemek, cafetéria Munkajog, 2016/2017/2 BME GTK Üzleti Jog Tanszék 13

A munkáltatói szabályzat A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. ” Például prémium-szabályzat, cafeteria-szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, iratkezelési szabályzat, munkavédelmi szabályzat stb. ) „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. ” BME GTK Üzleti Jog Tanszék 14

A tájékoztatás „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. ” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. ” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről, munkaidő beosztásról, rendkívüli munka elrendeléséről tájékoztatás BME GTK Üzleti Jog Tanszék 15

Mai témáink: Már tudjuk, hogy mi a jognyilatkozat, de… Ki tehet jognyilatkozatot? Mitől lesz érvényes vagy érvénytelen a jognyilatkozatunk? És mi van, ha érvénytelen? BME GTK Üzleti Jog Tanszék 16

Ki tehet jognyilatkozatot? (Mt. 20 -21. §) A munkáltató részéről: a munkáltatói jogok gyakorlója A munkáltató határozza meg, hogy a szervezetén belül ki – korlátai a jogszabályok. „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. ” BME GTK Üzleti Jog Tanszék 17

Ki tehet jognyilatkozatot? 2. A munkavállaló részéről: Személyesen Írásbeli meghatalmazottja Hozzátartozója meghatalmazás nélkül is, ha a munkavállaló akadályozott. hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa, Fiatalkorú esetén a törvényes képviselő BME GTK Üzleti Jog Tanszék 18

Gyakorlat Igaz/Hamis A munkáltatói szabályzat csak akkor tekinthető közöltnek, ha a munkáltató legalább elektronikusan levélben közli azt a munkavállalókkal. A kötelezettségvállalás a jogosult terhére nem módosítható. Egyoldalú jognyilatkozatból csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetben származhatnak jogok és kötelezettségek. A munkáltatói jogkör gyakorlója helyett akadályoztatása esetén hozzátartozója is tehet jognyilatkozatot. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 19

Az érvénytelenség és jogkövetkezménye (Mt. 27 -30. §) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 20

Érvénytelenség Érvénytelen az a jognyilatkozat, amely nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására, mert nem felel meg a jog által megkövetelt érvényességi feltételeknek. Érvényes egy jognyilatkozat, ha jogi értelemben „hibátlanul” jön létre: - nyilatkozatban a fél/felek valódi akarata nyilvánul meg, - a nyilatkozatot a fél/felek a jogszabály által előírt alaki és egyéb jogszabályok megtartásával teszik meg, és - a nyilatkozat által célzott joghatás (azaz a belőle származó jogok és kötelezettségek összessége) is a jog által elismert. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21

Érvénytelenség Az érvénytelenség fajtái: Semmisség – feltétlen érvénytelenség Megtámadhatóság – feltételes érvénytelenség BME GTK Üzleti Jog Tanszék 22

Semmisség a munkajogban A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik vagy színlelt. Közös bennük, hogy vagy objektív oka van, vagy mind a két fél szándéka „hibás”. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 23

Egyes semmisségi esetek magyarázata „Valamely szerződést akkor lehet a jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba, de a felek valójában a szerződéskötéssel egy jog által tiltott állapotot kívántak előidézni. ” /Kúria, 2413/2011. számú gazdasági elvi határozat/ Ha a színlelt megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 24

A megállapodás megtámadhatóságának okai: Megtámadhatóság (Mt. 28. §) Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés Közös jellemző: az egyik fél akarata nem terjedt ki arra, amiben végül megállapodtak. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 25

A megtámadhatóság esetei (Mt. 28. §) 1. : A tévedés (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 26

Megtámadhatóság Példa: A munkáltató gyártásvezetői állásra ad fel hirdetést, melyben felvételi feltételként megjelöli a B-kategóriás jogosítványt. A jelentkező személy az állásinterjún bemutatja vezetői engedélyét a munkáltatónak, s felvételt is nyer e munkakörbe. A munkaszerződés aláírása előtt azonban bevonják jogosítványát. Mivel erről a körülményről nem tájékoztatja a munkáltatót, aláírják a munkaszerződést. A munkáltató tévedése okán e szerződés megtámadható. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 27

A megtámadhatóság esetei (Mt. 28. §) 2. Megtévesztés (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Jogellenes fenyegetés (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 28

Megtámadhatóság Példa: A munkavállaló azzal veszi rá a munkáltatót, hogy év végén jutalomban részesítse, hogy kilátásba helyezi, hogy a tudomására jutott, munkáltató működését érintő adó- ügyi szabálytalanságot bejelenti az adóhatóságnál. Bár az adóhatósághoz való bejelentés önmagában nem jogellenes cselekedet, ez a fenyegetés akkor is jogellenesnek minősül, mivel ennek megtételéről vagy elmaradásáról való döntésben jogszerűen nem játszhatna szerepet a jutalom adása vagy elmaradása. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29

A megtámadhatóság esetei - 3. (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 30

Megtámadhatóság Példa: Valaki a barátjától értesül egy álláslehetőségről. A barátja úgy tudja, hogy az adott cégnél mindenkit kiküldenek az első évben hat hónap németországi tanulmányútra. Az illetőt lényegében ez a körülmény motiválja az állásra való jelentkezésre, de a munkaviszony létesítésére irányuló tárgyalások során nem esik szó erről, és nem is jelzi, hogy neki ez lenne a legfontosabb célja a munka vállalásával. Az állásra jelentkező személyt tehát egy úgynevezett rejtett indok vezeti a szerződés megkötésére. Ha megkötik a munkaszerződést, és utólag derül ki, hogy a munkáltatónak nincs szándékában őt külföldre küldeni, a munkavállaló erre hivatkozva – tévedés vagy megtévesztés címén – nem támadhatja meg a szerződést. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 31

A megtámadható jognyilatkozatok megtámadásának határideje (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 32

Az érvénytelenség jogkövetkezményei (Mt. 29 -30. §) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 33

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 1. 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 34

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 2. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 35

A megállapodás részleges érvénytelensége (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. (E törvény = Mt. ) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 36

Gyakorlat Egy piacon árusító őstermelő egy tizenöt éves gyermeket fogad fel munkavállalóként, hogy minden nap iskola után két órát segítsen neki az eladásban. A gyermek szülei tudta nélkül írja alá a munkaszerződést, és ez alapján dolgozik is több hónapon keresztül. Érvényes-e ez a munkaszerződés? Milyen jogkövetkezménye lesz az érvénytelenségnek? - - A munkáltatóköteles kifizetni a munkavállaló elmaradt bérét, utólag bejelenteni a foglalkoztatást az adóhatóságnál, és minden elmaradt, munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségét teljesíteni, mintha köztük érvényes munkaszerződés alapján állt volna fent a jogviszony. A munkaviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a foglalkoztatást abbahagyni. Kivéve, ha a munkaszerződést a gyermek szüleinek hozzájárulásával, a törvényben foglaltaknak megfelelően módosítják – iskolai szünetben való foglalkoztatásra korlátozzák –, és így fent kívánják tartani a munkaviszonyt. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 37

Az érvénytelenség jogkövetkezményei egyoldalú jognyilatkozat esetén (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. Kivéve: (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82– 84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (8284. §: kártérítés, elmaradt jövedelem, végkielégítés, felmondási időre járó juttatások, mínusz a közben megtérült összeg) BME GTK Üzleti Jog Tanszék 38

Speciális érvénytelenség szabály: az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatok (Mt. 22. § (4) bek. ) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 39

Jogeset: Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése? (Mfv. I. 10. 215/2011/3. ) 40

A tényállás A felperes igazgatási ügyintéző beosztásban állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2004. november 4 -én munkavégzés közben balesetet szenvedett, emiatt 2006. november 24 -éig keresőképtelen állományban volt, majd 2007. április 27 -éig szabadságát töltötte. A táppénzes állományának ideje alatt, 2006. október 5 -én írásban bejelentette, hogy 2007. szeptember 1 -jével nyugdíjba kíván vonulni. A peres felek között ezt követően szóban, majd írásban egyeztetésekre került sor a jogviszony megszüntetésének feltételei tárgyában. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 41

A tényállás – folyt. 2. Az alperes 2007. május 10 -én írásbeli ajánlatot tett közös megegyezésre, és egyúttal utalt rá, hogy április 27 -től munkavégzési kötelezettség terheli az alperest. A felperes a felajánlott közös megegyezéses megállapodást nem fogadta el, és bejelentette, hogy a munkaköre ellátására egészségügyi okból egyébként is alkalmatlan. A munkáltató ezt követően 2007. július 18 -án felszólította a felperest, hogy a munkahelyén az orvosi irataival együtt munkaköri alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg, amelytől a felperes elzárkózott azon hivatkozással, hogy a részére biztosított határidő túl rövid. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 42

A tényállás – folyt. 3. Az alperes 2007. július 24 -én újabb ajánlatot tett a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében, de a felek között megegyezés a továbbiakban sem jött létre. Az alperes fegyelmi eljárást indított. A 2007. július 31 -én tartott fegyelmi tárgyaláson a felperes személyes meghallgatására sor került. Ezt követően a munkáltatónál nem jelent meg, vele a kapcsolatot a jogi képviselője sem tudta felvenni. 2007. augusztus 2 -án azt kérte, az ügyével kapcsolatos küldeményeket minden esetben a jogi képviselőjének juttassák el. Az alperes munkáltató a továbbiakban a felperest nem tudta elérni, a küldeményeket a felperes sem postán, sem faxon nem vette át. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 43

Tényállás - folyt. 4. Az alperes a 2007. szeptember 13 -án kelt levelében megállapította, hogy a felperes a jogviszonyát 2007. augusztus 2ával ráutaló magatartásával jogellenesen megszüntette, mivel a munkahelyén nem jelent meg annak ellenére, hogy a jogviszony megszüntetéséről megállapodás nem jött közöttük létre. Nem adott lehetőséget a munkaköri alkalmasságának megvizsgálására sem, személyes meghallgatását követően a munkáltatóval a közvetlen kapcsolattartástól elzárkózott, akadályoztatását nem jelezte, a fax-üzeneteket, illetve a postai küldeményeket nem vette át. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 44

A peres felek álláspontja Felperes állította, hogy nem állt szándékában a közalkalmazotti jogviszonya egyoldalú megszüntetése, és ezt a 2006. október 5 -i levele bizonyítja, különben is tisztában volt vele, hogy a jogviszonyt írásban kell megszüntetni, ő pedig ilyen szabályos nyilatkozatot nem tett, sőt mindvégig azt hangsúlyozta, hogy a jogviszonya fennáll. Az alperes álláspontja szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogszerűen csak írásbeli lemondással szüntethette volna meg, ilyet azonban az alperessel – nem vitatottan – nem közölt, viszont ráutaló magatartással, vagyis jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 45

A Kúria döntése 1. A felperes a jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság helytállóan utalt ítéletében arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, amely szerint nem érintik a felek között fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését a jogviszony megszüntetése tárgyában folytatott tárgyalások (BH. 2006. 28. ). Ebből következően a jogerős ítélet fejtette ki helyesen, hogy a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét, amikor szabadsága lejártát követően nem jelentkezett munkavégzésre, az előírt orvosi vizsgálaton nem vett részt, és távolmaradásának indokát sem adta. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 46

A Kúria döntése 2. A munkavállaló munkaviszonyt megszüntető akaratnyilatkozatának minősül, ha a munkáltató értesítése nélkül a munkahelyéről huzamosabb ideig távol marad (EBH. 787. ). A felülvizsgálati hivatkozás szerint a felperes mindvégig a közalkalmazotti jogviszonya fenntartására tett nyilatkozatot, azonban olyan magatartást tanúsított, amelyet az adott esetben jogszerűen értékelt a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony ráutaló magatartással történő megszüntetéseként. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 47