Tulajdontruhz szerzdsek 2017 mrcius 22 Pusztahelyi Rka Szerzdsek

Tulajdonátruházó szerződések 2017. március 22. Pusztahelyi Réka

Szerződések tipizálása Kiindulópont: szerződési szabadság, diszpozitivitás nevesített szerződések – innominát (nevesítetlen) szerződések; atipikus szerződések – vegyes szerződések � Abszorpciós, kombinációs és kreációs elmélet � Ptk. : adás, tevékenységtől való tartózkodás vagy más magatartás (6. 1. §) � Domináns szolgáltatás szerinti Ptk. -beli tipizálás megjelenik, de nem végigvitt: � � › Tulajdonátruházó szerződések (XIV. Cím) › Vállalkozási típusú szerződések (XV. Cím) › Megbízási típusú szerződések (XVI. Cím) › Használati szerződések (XVII. Cím) › Letéti szerződések (XVIII. Cím) (ezt követően már nincsenek egyértelműen képzett halmazok) Szabályozás módja: általános és különös szabályok

� Tudományos: › dologszolgáltatás (dare); › tevékenységet kifejtő (facere); › tartózkodásra, tűrésre kötelező (non facere); › helytállási kötelezettséget előíró (praestare) � Ingyenes , visszterhes, vagy kettős alakzatú szerződések � Konszenzuál és reálszerződések � Alanyok száma, érdekpozíciója szerint

Adásvételi szerződés Fogalma, elemek 6: 215. § Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. � � Szerződés közvetett tárgya › Dolog: ingó-ingatlan › Remélt dolog vétele, feltételes - feltétlen reményvásár › Értékpapír › Forgalomképes jog vagy követelés (üzletrész, szerzői vagy iparjogvédelmi jog) › Alkotórész, tartozék, dologösszesség problémája › Speciális: fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgok határidős vétele; mezőgazdasági termék, termény és szaporulat

� Vételár › Pénz, (egyéb vagyontárgy nem lehet: csereszerződés) › annak meghatározása határozott módon vagy nem egyértelműen vö. Ptk. 6: 63. § (3) bek. � Tulajdonátruházás › Szerződés kötelmi és dologi hatása › Eladó rendelkezési joga �Nem lehetetlen a szerződés, ha … �Vö. eladási bizomány (6: 283. § (2) bek. ) › Bejegyzési engedély

Szerződés alakisága � Ingatlan-tulajdonátruházó szerződések általános követelménye: írásba foglalás › Vö. 6: 7. § és 6: 70. § XXV. PED › Teljesítéssel nem orvosolható érvénytelenség 6: 94. § › További követelményeket szab az Intyv. › Vö. jogcímes elbirtoklás (5: 45. §) � Egyéb speciális alaki követelmények: pl. házastársak közötti adásvétel, ajándékozás; termőföld

A szerződés tartalma � Eladó kötelezettségei › ingatlan esetében: tulajdonátruházáson felül dolog birtokának átruházása › Tájékoztatási kötelezettség › dolog átadásával (birtokátruházás, ingatlan-nyilvántartási állapot rendezése) járó költségek viselése � Vevő kötelezettsége › vételár megfizetése › dolog átvételével járó költségek (tip. ügyvédi, bejegyzési ktg. ) megfizetése › Hasznok, teher- és kárveszélyviselés: › Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Tulajdonjog-fenntartás 6: 216. § Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja. Fidúciárius biztosítéki jelleg: vételár követelést biztosít? Inkább a szerződéskötést megelőző eredeti állapot helyreállíthatóságát. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni. Bejegyeztetési kötelezettség (hbny. , közhiteles lajstrom, inytv. ) és annak elmaradása. (nincs szankció!) Ingó esetében: a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön. � - Vevő még nem tulajdonos (függő jogi helyzet, váromány) – főszabályként nincs rendelkezési joga, a dolog nem része a vagyonának (hitelezői követeléseknek nem fedezete) Vevő várományosi pozíciója (Inyt: tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzése) Bejegyzési engedély vételár megfizetésétől függő kiadása Inytv. 47/A. § függőben tartás : legfeljebb 6 hónap

Fogyasztói adásvétel 1. Kárveszély átszállása helyközi vétel esetében (6: 219) � Főszabály: teljesítéssel � eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi a dolgot. � A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta. � Eladó által ajánlott fuvarozó: vevőhöz érkezzen meg 2. Eladó késedelme (6: 220. ): � teljesítési határidő (késedelem nélkül, legfeljebb 30 nap) � és érdekmúlás (megdönthetetlen) vélelme: › Póthatáridő eredménytelen › Eladó teljesítést megtagadja › Fix határidő

Adásvétel különös nemei � Részletvétel � Elővásárlási, vételi, eladási és visszavásárlási jog � Megtekintésre vétel, próbára vétel � Minta szerinti vétel

Részletvétel és annak biztosítékai � Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák (6: 227. §) � Első eset: értesíti és megfelelő időt enged teljesíteni s azután: › Elállási jog › Részletfizetési kedvezmény megvonásának joga (vö. jogvesztés-kikötés)

Megtekintésre vétel � Szerződéskötés – tárgy megtekintése – nyilatkozat a szerződés hatályba lépéséről › Szerz. kötés előtt lehetősége volt már megtekinteni vagy csak azt követően teszi lehetővé › Hibás teljesítés speciális szabálya: nem a szerződéskötés időpontjában hanem a megtekintéskor felismert (vagy) felismerhető hibáért nem felel

Próbára vétel � Ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni. � Hibás teljesítés: kipróbálás alatt felismerhető hiba

Minta szerinti vétel 6: 230. § Ha a felek a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát mintára hivatkozással határozzák meg, az eladó köteles a minta hivatkozott tulajdonságának megfelelő dolgot szolgáltatni. � Az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatol, ha e hiba a mintában is megvolt. � Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a minta milyen tulajdonságokkal rendelkezett �

Elővásárlási, visszavásárlási, vételi, eladási jog kérdések 1. A Közös hatalmasságokat alapító szerződések minimális alaki követelménye: Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. 6: 226. § (1) mit kell minimum írásba foglalni? jogosult, kötelezett, dolog, (vételár) � Mint rendhagyó elő- előkészítő szerződések, kihat rájuk az ingatlan adásvételi szerződés írásba foglalása mint szigorú és kiküszöbölhetetlen érvényességi feltétel is? 2. Közhiteles lajstromba (ingatlan-nyilvántartásba) való bejegyzés hatálya 3. Tulajdonos tartózkodási kötelezettsége: � függő jogi helyzet, várományi jog védelme: A visszavásárlási, a vételi és az eladási jog kötelezettje köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog gyakorlását meghiúsítaná vagy korlátozná. Ha elmulasztja: kártérítési kötelezettség 4. Jogszabályon alapuló e hatalmasságokra a szerződéses hatalmasságokra irányadó szabályokat alkalmazni kell (megfelelően) 5. Jogszabályon alapuló jogok prioritása Speciális kérdés: vételi és elővásárlási jog ütközése (keletkezés sorrendjében!) Elővásárlási jogok konkurálása – keletkezésük sorrendjében vagy ha egyidejű vö. tulajdonos értesítése

Elővásárlási jog � Fogalma � Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, � és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, � az elővásárlási jogosultja � az ajánlatban rögzített feltételek mellett � a harmadik személyt megelőzve � jogosult a dolog megvételére. (6: 221. § (1) bek. )

Az elővásárlási jog gyakorlása 1. 2. 3. 4. 5. Tájékoztatási kötelezettség: eladási ajánlat közlése Ajánlati kötöttség és annak ideje (nem visszavonható) 2/2009 Pk. vélemény Elfogadó nyilatkozat: szerződés létrejön Konkuráló elfogadó nyilatkozatok: késedelem nélkül tájékoztatja, 8 napon belül visszavonhatják, ha többen fenntartják: érdekeltségük arányában keletkezik közös tulajdon Elővásárlási jog megszűnése

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága � � � Hatálytalansággal egyidejűleg kéri annak megállapítását, hogy a szerződés közte és az eladó között létrejött A rosszhiszemű vevővel szemben hivatkozhat az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. (!) Igényérvényesítési határidők: › Szubjektív elévülési jellegű: A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti › Objektív-jogvesztő. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. (vö. 3. 167. § üzletrész. Egy éves jogvesztő határidő)

Vételi jog, eladási jog 6: 225. § � Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. � Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.

Visszavásárlási jog 6: 224. § Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban, hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a dolgot megveheti. � A visszavásárlási árat a felek a visszavásárlási jog létesítéséről szóló megállapodásukban határozzák meg. Ennek elmulasztása esetén a jogosult a visszavásárlás jogát a dolognak a visszavásárlási jog gyakorlásakor képviselt forgalmi értékével azonos vételáron gyakorolhatja. �

Csereszerződés (6: 234. §) � Ha a felek dolgok tulajdonjogának, más jogoknak vagy követeléseknek kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. � Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

Ajándékozási szerződés 1. Szerződés fogalma (6: 235. §) Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. jog vagy követelés ingyenes átruházása 2. A szerződés alanyai 3. A szerződés tárgya és tartalma

Ajándékozó kötelezettsége és felelőssége � Tulajdonátruházás � Birtokátruházás � Kellékszavatosság, jogszavatosság? Nincs rendelkezés � De. vö. szerződésszegésért való kártérítési felelősség. 6: 147. §

A teljesítés megtagadása �A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, › › › hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

Ajándék visszakövetelése Speciális in integrum restitúciós, de nem dologi v hanem kötelmi igény – még akkor is ha a pénz helyébe lépett értékre, tulajdoni hányadra tart igényt v elévülés alá tartozik, mikor válik esedékessé? › Létfenntartás veszélyeztetettsége fokozatosan is beállhat – alperesként a megajándékozott itt általában az elévülést nem tudja bizonyítani! › Súlyos jogsértés megtörténte személyhez kötött Okai: taxatíve meghatározott v › Létfenntartás (1. ) › Súlyos jogsértés (2. ) › Meghiúsult feltevés (3. )

Ajándék visszakövetelése Feltételek: 1. A meglévő ajándékot, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Facultas alternatíva passiva: A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja. Vö. még tartási igény vagy ajándék visszakövetelése (PK 77. ) 2. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. (Bírói gyakorlat: Kk nagykorú ht magatartásáért ne feleljen!) 3. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Elhatárolni a reservatio mentalis-tól (6: 92. § (1) bek. ) PK 76. felróható magatartás: Létfenntartása veszélybe került szándékos (vö. tartási jogot önhiba is megszünteti) ; feltevés véglegesen meghiúsult

Ajándék visszakövetelése Visszakövetelés joga korlátai: ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül(!= keresztül) nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.