j betonszabvnyok s alkalmazsuk Dr Kausay Tibor BETONOPUS
Új betonszabványok és alkalmazásuk Dr. Kausay Tibor BETONOPUS BT. BETONÚT ZRT. Budapest, 2006. március 1. 1
Az európai szabványok hazai bevezetésének története 1991 -re nyúlik vissza, amikor is Magyarország a teljes jogú CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) tagság elnyerése érdekében elkezdte az EN európai szabványok honosítását. A teljes jogú CEN tagság elnyerésének feltétele az volt, hogy Magyarország az EN szabványok 80 %-át bevezesse. Ez a feltétel 2002. végére teljesült, és Magyarország 2003. január 1. óta a CEN teljes jogú tagja. Ez a tagság hazánkat arra kötelezi, hogy az európai szabványokat a megjelenést követő hat hónapon belül honosítsa, és az ellentmondó régi nemzeti szabványokat 2 visszavonja. Hazánknak ebben nincs lemaradása.
2004. nyara a régi magyar beton, adalékanyag stb. termék- és vizsgálati szabványok visszavonásának az időszaka volt. A visszavont szabványok helyét a megfelelő európai szabványok és a magyar nemzeti alkalmazási dokumentum (ha van) foglalták el: 3
4
5
Az MSZ 4798 -1: 2004 nemzeti szabvány az MSZ EN 206 -1: 2002 európai szabvány nemzeti alkalmazási dokumentuma (NAD). A NAD elkészítésére az adott elvi lehetőséget, hogy az európai szabvány számos követelmény és döntés megfogalmazását nemzeti hatáskörbe utalta. 6
Például az „Alapkövetelmények a betonösszetételre” c. szakaszban olvasható: „A felhasználás helyén érvényes ajánlások felsorolhatják a helyi környezeti körülményekre megállapított alkalmasságú összetevő anyagok fajtáit és osztályait. ” 7
Másik példa: „Ha a vízzáróságot meg kell határozni próbatesteken, akkor a vizsgálati módszerben és a megfelelőségi feltételekben az előírónak és a gyártónak meg kell egyeznie. ” 8
Nem mondhattunk le néhány, az európai beton és adalékanyag szabványból hiányzó fogalomról, azok alkalmazásáról. Például: finomsági modulus szemmegoszlási határgörbe betontechnológus stb. DE EZEK ÁTMENTÉSÉRE CSAK A NAD ADOTT LEHETŐSÉGET. 9
Az MSZ 4798 -1: 2004 szabvány (NAD) az MSZ EN 206 -1: 2002 szabvány szövegét — mint alapszöveget — teljes egészében megismétli. Az MSZ 4798 -1: 2004 szabvány az MSZ EN 206 -1: 2002 szabványt álló betűkkel adja meg, míg a nemzeti szabályozás szövegét dőlt betűkkel szerepelteti. 10
Például a „Jelölések és rövidítések” fejezetben: fck, cube = A beton jellemző nyomószilárdsága kockákon vizsgálva. A beton nyomószilárdságának előírt jellemző értéke 150 mm élhosszúságú kockán. 11
MSZ 4798 -1: 2004 nemzeti szabvány (NAD) kidolgozásával nem állunk egyedül, mert nemzeti alkalmazási dokumentumot készítettek többek között a németek (DIN 1045 -2: 2001) osztrákok (ÖNORM B 4710 -1: 2004) svédek (SS 137003: 2002) norvégok (NS EN 206 -1) is, amelyekre az MSZ 4798 -1: 2004 szabvány hivatkozik is. 12
Az új európai betonszabvány kidolgozása 20 évig tartott, és ezzel párhuzamosan dolgozták ki az új „Eurocode 2” vasbeton méretezési szabványsorozatot is, amelynek egyik-másik tagja már érvényre lépett: MSZ EN 1992 -1 -1: 2005 és -2: 2005 Betonszerkezetek tervezése. 1 -1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok 1 -2. rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre MSZ ENV 1992 -2: 2000 Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak 13
14
. e s zé e v r te k ó te z e o z k e t k a r n e o z s v n kre o t e B te e l 5 00 z épü 2 : -1 és a 1 2 s 9 o 9 1 alán N E Ált Z MS rész: . k 1 o 1 y l á b sza 15
Az új európai (MSZ EN 206 -1: 2002) és nemzeti (MSZ 4798 -1: 2004) betonszabványt akkor kell használni, amikor a beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetet az Eurocode 2, illetve az Eurocode 4 európai szabványsorozat alapján méretezik. Az MSZ 15022 -: 1986 szabványok alapján tervezett elemek vagy szerkezetek betonját továbbra is a régi, visszavont, de irodalomként használható MSZ 4719: 1982, MSZ 4720 -1… 3: 1979… 1980 betonszabvány szerint kell ellenőrizni. 16
17
EN 10080: 2005 Acél vasbeton szerkezethez. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények pr. EN 10138 -1: 2000 Feszítő acélok. 1. rész: Általános követelmények pr. EN 10138 -2: 2000 Feszítő acélok. 2. rész: Feszítőhuzalok pr. EN 10138 -3: 2000 Feszítő acélok. 3. rész: Pászmák pr. EN 10138 -4: 2000 Feszítő acélok. 4. rész: Rudak 18
A harmonizált termékszabvány az „Építési termékek” „új megközelítésű” irányelvével (direktívával) harmonizál (ZA melléklet). A harmonizált termékszabvány követelményének megfelelő termék az „új megközelítésű” európai irányelvben szereplő „lényeges” követelményeket (az élet, egészség, vagyon, környezet védelme) is teljesíti. Az európai piacon lényegében csak a jelet viselő termékek 19 forgalmazhatók.
20
Az EN 206 -1: 2000 forrásszabvány nem harmonizált szabvány, következésképpen az MSZ EN 206 -1: 2002 és az MSZ EN 206 -1: 2002 MSZ 4798 -1: 2004 szabvány MSZ 4798 -1: 2004 sem harmonizált szabvány. 21
Az MSZ EN 206 -1: 2002 és MSZ 4798 -1: 2004 szabvány alkalmazása — mint minden szabványé a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény értelmében — önkéntes. 22
Új követelmény: ra ak d Az EN 206 -1 és az MSZ 4798 -1 i h i t 5 ú 0 z szerint előállított 0 ö i 2 k s : é 1 ű z g e 1 beton használati élettartama e v l 2 r l e e 9 t j 9 s 1 a e legalább 50 év kell legyen! 50 év t g in le EN r g e Z é z v S s m A az M e 2) arta d t t o e c l v o é é r 0 u 0 E 1 ( 23
Az MSZ 4798 -1: 2004 szabvány a beton legalább 50 évre tervezett tartóssága érdekében környezeti osztályok alkalmazását írja elő. osztályok A használati élettartam alatt a beton akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat károsodás nélkül viseli. 24
Így a beton, vasbeton, feszített Így vasbeton szerkezetek építéséhez használt betonkeverékeknek rendeltetésük szerint illeszkedniük kell a környezeti hatásokat leíró környezeti osztályokhoz; 25
ami azt jelenti, hogy összetételük meg kell feleljen az xmax, cmin, fck, cyl /fck, cube, min, és a megengedett legnagyobb levegőtartalomból számítható ρbeton, friss, min, ρbeton, szilárd, min határértékeknek. 26
Beton tervezés Környezeti Mértékadó osztályok , s á l xtervezett > xmértékadó < x n á j a max. n a b á ! p s ó á r r í u ő E l e z n E < ctervezett cmértékadó > c o g á min. z s r o r a y g a V M > V < V lev. , terv. lev. , mértéka. fck, terv. < fck, mértékadó lev. , max. > f ck, min. 27
Az új európai betonszabvány eredetileg hat környezeti osztályt tartalmaz, a magyar NAD ezeken kívül még kettővel számol: 1. Nincs korróziós kockázat; 2. Karbonátosodás okozta korrózió; 3. Nem tengervízből származó kloridok korróziós hatása; 4. Tengervízből származó kloridok hatása; 5. Fagyás/olvadás okozta korrózió; 6. Kémiai (pl. szulfátok) okozta korrózió; 7. Koptatóhatás okozta károsodás; 8. Igénybevétel víznyomás hatására 28
Környezeti osztályok kiterjesztése Csak beton Környezeti hatásoknak nem ellenálló beton Csak vasbetonja Csak vasbeton és feszített vasbetonjára vonatkozó környezeti osztályok Beton, vasbeton és feszített vasbetonjára egyaránt vonatkozó környezeti osztályok XN(H), X 0 b(H) X 0 v(H) Karbonátosodás XC 1 – XC 4 Kloridoknak (nem jégolvasztó) kitett beton XD 1, XD 2 Fagyálló beton XF 2(BV-MI) lbk. nélkül XF 3(BV-MI) lbk. nélkül Fagyálló beton XF 1 lbk. nélkül XF 2 – XF 4 lb-képzővel Korróziónak kitett beton XA 1 – XA 3 Kopásálló beton XK 1(H) – XK 4(H) Vízzáró beton XV 1(H) – XV 3(H) 29
30
Alkalmazási terület Környezeti osztály jele Beton nyomó- cementszilárd- tartalma sági legalább osztálya kg/m 3 legalább, tájékoztatás Beton vízcement tényezője legfeljebb 2. Karbonátosodásnak ellenálló beton és vasbeton szerkezetek Száraz, vagy tartósan nedves helyen, állandóan víz alatt XC 1 C 20/25 260 0, 65 Nedves, ritkán száraz helyen (épület alapok) XC 2 C 25/30 280 0, 60 Mérsékelten nedves helyen, nagy relatív páratartalmú épületben, vagy a szabadban, esőtől védett helyen XC 3 C 30/37 280 0, 55 Váltakozva nedves és száraz, víznek kitett helyen XC 4 C 30/37 300 0, 5031
Az acélbetét korróziójának három környezeti feltétele van: a. ) nedvesség jelenléte b. ) oxigénnek az acélbetéthez jutása c. ) a beton lúgosságának megszűnése Karbonátosodás: Ca(OH)2 + CO 2 = Ca. CO 3 + H 2 O Ezek kialakulását a betonfedés tömörsége és vastagsága befolyásolja. 32
Az előírt névleges betonfedés (cnom) az előírt legkisebb betonfedésnek (cmin) a kötelező ráhagyással ( cdev) megnövelt, előírt értéke: cnom = cmin + ∆cdev [mm] Az előírt névleges betonfedést (cnom) kell a statikai számításokban alkalmazni és a szerkezeti terveken bejelölni. 33
34
35
5. 1. Függőleges felületű fagyálló beton és vasbeton szerkezetek Függőleges felületű, mérsékelt víztelítettségű, esőnek és fagynak kitett, olvasztó sózás nélküli fagyálló beton Függőleges felületű, mérsékelt víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sók permetének kitett fagyálló beton XF 1 XF 2 C 30/37 C 25/30 300 0, 55 Légbuborékképző adalékszer nélkül készül a beton. Levegőtartalom (képzett) legalább 4 térfogatszázalék. Légbuborékképző adalékszerrel készül a beton. 36
5. 2. Vízszintes felületű fagyálló beton és vasbeton szerkezetek Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, esőnek és fagynak kitett, olvasztó sózás nélküli fagyálló beton Vízszintes felületű, nagy víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sóknak közvetlenül kitett, fagyálló beton (útburkolatok, híd pályalemezek) XF 3 XF 4 C 30/37 320 340 0, 50 Levegőtartalom (képzett) legalább 4 térfogat%. Légbuborékképző adalékszerrel készül a beton. 0, 45 Levegőtartalom (képzett) legalább 4 térfogat%. Légbuborékképző adalékszerrel készül a 37 beton.
MSZ 4798 -1: 2004: 4798 -1: 2004 Magyarországon XF 2 – XF 4 környezeti osztályú betonokat légbuborékképzőszer nélkül készíteni nem szabad. MSZ EN 206 -1: 2002: „Ha a betonban nincs mesterséges MSZ EN 206 -1: 2002 légbuborék, akkor a beton teljesítményét megfelelő módszerrel meg kell vizsgálni olyan betonnal összehasonlítva, amelyre az adott környezeti osztály esetén a fagyás/olvadás állóságot bebizonyították. ” DIN 1045 -2: 2001 (az EN 206 -1: 2000 szabvány német DIN 1045 -2: 2001 nemzeti alkalmazási dokumentuma) a fagy- és olvasztósóálló beton egyik változataként a légbuborékképzőszer nélkül készülő betonra külön XF 2 és XF 3 környezeti osztályt is megad. Ezeket a környezeti osztályokat XF 2(BV-MI) és XF 3(BVMI) jelekkel szerkezeti (nem útpályaszerkezeti) betonok 38 esetén Magyarországon is alkalmazhatjuk.
Környezeti osztályok fagyás-olvadás okozta károsodás esetén az MSZ EN 206 -1: 2002 és az MSZ 4798 -1: 2004 szabvány F 1. táblázata szerint XF 2 XF 3 a DIN 1045 -2: 2001 szabvány F. 2. 2. táblázata alapján XF 4 XF 2(BVMI) XF 3(BVMI) Környezeti osztály jele XF 1 Legnagyobb v/c 0, 55 0, 50 0, 45 0, 50 C 30/37 C 25/30 C 30/37 C 35/45 300 320 340 320 Legkisebb (képzett) levegőtartalom, térfogat% - 4, 0 - - Friss beton levegőtartalma, térfogat% max. 2, 0 Összesen: 4, 0 – 6, 0 Legkisebb szilárdsági osztály c) Legkisebb cementtartalom, kg/m 3 Légbuborékképző adalékszerrel Légbuborékképzőszer nélkül Összesen: max. 1, 5 4, 0 – 6, 0 max. 1, 5 39
Fagyálló, ill. fagy- és olvasztósó-álló betonok környezeti osztályai XF 1 Olvasztósó hatás éri a betont Nem Függőleges Légbuborékképző szerrel készül a beton Nem XF 2 Igen Függőleges Igen XF 3 Nem Vízszintes Igen XF 4 Igen Vízszintes Igen XF 2(BV-MI) Igen Függőleges Nem XF 3(BV-MI) Nem Vízszintes Nem Környezeti osztály A beton felülete 40
A fib MT (Nemzetközi Betonszövetség Magyar Tagozata) által kidolgozott műszaki irányelv egy év (2004/2005) alatt készült el, és a Kv. VM Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály ajánlásával 41 2005. őszén jelent meg.
A műszaki irányelv a fib Magyar Tagozatának honlapjáról: http: //www. eat. bme. hu/fib/ bontasi-hulladek-fib/bontasi. htm a Környezetvédelmi és Vízügyi Min. honlapjáról: http: //www. kvvm. hu/szakmai/hulladekgazd/ oktatas/muszakiiranyelv-fib-szoveg. pdf a Betonopus Bt. honlapjáról: http: //www. betonopus. hu/notesz/fib-bv-mi/ fib-bv-mi-01. pdf szabadon letölthető. 42
Megállapodás szerint… • ha a beton nincs olvasztósó hatásának kitéve ha (XF 1 és XF 3 környezeti osztály), akkor a fagyállóságot közvetett módon is elő szabad írni, a betonösszetétel határértékeivel; • ha közvetlen vizsgálatot írnak elő, akkor a ha vizsgálatot 7 db vízzel telített, legalább 28 napos próbatest felhasználásával kell elvégezni: ebből 3 db fagyasztásra kerül, 3 db nem fagyasztott referencia próbatest és 1 db fagyasztott próbatest, amelyiknek a középpontjában a hőmérsékletet mérni kell. A fagyasztás -20 °C hőmérsékletű légtérben, az 43 olvasztás +20 °C hőmérsékletű víz alatt történjék.
A fagyállóság vizsgálat az XF 1 és XF 3 környezeti osztály esetén (Olvasztósó nem éri a betont) 44
A fagyasztási-olvasztási ciklusok száma az XF 1 környezeti osztályban legalább 50, az XF 3 környezeti osztályban legalább 100 legyen. Fagyálló a beton, ha • az előírt ciklusszámú fagyasztás után valamennyi felengedett, vízzel telített próbatest tömegvesztesége legfeljebb 5 tömegszázalék, • és a nyomószilárdság csökkenése a fagyasztott próbatestekkel egy időben vizsgált referenciapróbatestek nyomószilárdságának átlagához képest legfeljebb 20 %. 45
Megállapodás szerint… • ha a beton olvasztósó hatásának is ki van téve ha (XF 2 és XF 4 környezeti osztály), akkor a fagyállóságot közvetett módon is elő szabad írni, - a betonösszetétel határértékeinek, - és a szilárd beton légbuborék eloszlásának és távolsági tényezőjének meghatározásával. A távolsági tényező ≤ 0, 22 mm legyen. • ha közvetlen vizsgálatot írnak elő, akkor legalább ha 28, de legfeljebb 35 napos, vízzel telített, és 4 oldalán peremmel körülhatárolt, és a peremen belül 3 százalékos, 3 mm mélységű nátrium-kloridoldattal feltöltött próbatesteket kell vizsgálni. 46
Fagy- és olvasztósó-állóság vizsgálat az XF 2 és XF 4 környezeti osztály esetén (Olvasztósó éri a betont) 47
A vizsgálat 56 fagyasztási-olvasztási ciklusig tart. A vizsgálat eredménye a kiszárított mállott részek grammban mért tömegének és a m 2 -ben kifejezett vizsgálati felületnek a hányadosa. Az XF 2 környezeti osztályban a mállott részek kiszárított állapotában meghatározott összes tömegveszteség átlaga legfeljebb 500 g/m 2, legnagyobb egyedi értéke legfeljebb 700 g/m 2, az XF 4 környezeti osztályban ugyancsak kiszárított állapotban az összes tömegveszteség átlaga legfeljebb 250 g/m 2, legnagyobb egyedi értéke legfeljebb 350 g/m 2 legyen. 48
Peremes fagy- és olvasztósóállóság vizsgálati próbatest 49
Ha a vízszintes felületű fagyálló beton (XF 3) vagy a függőleges felületű fagy- és olvasztósó-álló beton (XF 2) légbuborékképzőszer nélkül készül, akkor a közvetlen fagyállóság vizsgálat elvégzése alól nem adható felmentés. Az XF 3 (BV-MI) környezeti osztályban a fagyállóságot együtt a „referencia” betonnal, a „vizes” módszerint kell megvizsgálni és értékelni. Az XF 2 (BV-MI) környezeti osztályban a fagy- és olvasztósó-állóságot a „nátrium-klorid oldatos, peremes” módszerint kell megvizsgálni és értékelni. 50
7. Kopásálló beton és vasbeton szerkezetek Mérsékelten kopásálló, XK 1(H) C 30/37 k 14/21 jelű beton 310 Kopásálló, k 12/18 jelű beton XK 2(H) C 35/45 330 0, 45 Kavicsbeton Zúzottkőbeton Fokozottan kopásálló, k 10/16 jelű beton XK 3(H) C 40/50 350 0, 40 Zúzottkőbeton Igen kopásálló, k 8/14 jelű beton XK 4(H) C 45/55 370 0, 35 Zúzottkőbeton 0, 50 Kavicsbeton Zúzottkőbeton 51
Környeze ti osztály jele Környezeti (igénybevételi) hatás Példák a környezeti osztály alkalmazására XK 1(H) Könnyű szemcsés anyagok koptató igénybevétele; Gyalogos forgalom, puha abroncsú kerekek koptató igénybevétele Siló, bunker, tartály könnyű anyagok tárolására, garázspadozat, belső térben lévő járda, lépcső stb. XK 2(H) Gördülő igénybevétel okozta Nehéz anyagok tárolója, koptatóhatás nehéz terhek gördülő hordalékkal alatt érintkező beton stb. XK 3(H) Csúsztató-gördülő Nehézipari szerelőcsarnok igénybevétel okozta koptató padlója stb. hatás igen nehéz terhek alatt XK 4(H) Csúszó-gördülő igénybevétel okozta koptató hatás igen nehéz terhek alatt, nagy felületi pontosság és pormentesség igénye esetén Nehéz tehernek és targonca forgalomnak kitett csarnok vagy raktár ipari padlóburkolata stb. 52
XK 2(H) + Vízszintes felületű, nagy XF 4 víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sóknak közvetlenül kitett, közlekedési célú, légbuborékos kavics- vagy zúzottkőbetonra ható koptató hatás Szabadban lévő járda, lépcső, térkő, aknafedlap stb. XK 3(H) + Vízszintes felületű, nagy XF 4 víztelítettségű, fagynak és jégolvasztó sóknak közvetlenül kitett, közlekedési célú, légbuborékos zúzottkőbetonra ható fokozott koptató hatás Útpályaburkolat, hídpályaburkolat, repülőtéri pályaburkolat, konténer átrakó állomás térburkolata, hídszegély stb. 53
Környezeti osztály jele XK 1(H) XK 2(H) Követelmény az adalékanyagra KopásállóHomokos kavics sági osztály (MSZ 4798 -1: 2004 jele 5. 1. 3. szakasz és M melléklet) k 14/21 k 12/18 I. osztályú szemmegoszlás, P minőségi osztály (legfeljebb 3 térfogat% agyagiszaptartalom) Zúzottkő (MSZ 4798 -1: 2004 NAD 5. 2. táblázat) KZ termékosztály Legalább Kf-B kőzetfizikai csoportú andezit vagy bazalt Legalább Kf-A kőzetfizikai csoportú andezit vagy legalább Kf-B kőzetfizikai csoportú 54 bazalt
Környezeti osztály jele Követelmény az adalékanyagra KopásállóHomokos kavics sági osztály (MSZ 4798 -1: 2004 jele 5. 1. 3. szakasz és M melléklet) XK 3(H) k 10/16 — XK 4(H) k 8/14 — Zúzottkő (MSZ 4798 -1: 2004 NAD 5. 2. táblázat) KZ termékosztály Legalább Kf-A kőzetfizikai csoportú bazalt Kf-0 kőzetfizikai csoportú vagy még annál is keményebb például elektrokorund, szilíciumkarbid stb. tartalmú különleges adalékanyag 55
56
MSZ 18290 -1: 1981 szerinti Böhme koptatógép 57
MSZ 18290 -1: 1981 szerinti Böhme koptatógép 58
MSZ EN 1341: 2002 C melléklet szerinti koptatógép 59
8. Vízzáró beton és vasbeton szerkezetek Vízzáró beton XV 1(H) C 25/30 300 Fokozottan vízzáró beton XV 2(H) C 30/37 300 Igen vízzáró XV 3(H) C 30/37 300 beton A 0, 60 homokos kavics szemmeg 0, 55 oszlása (M melléklet) az 5. 5. 3. 0, 50 szakasz szerinti legyen. 60
61
62
Ha valamely beton többféle környezeti hatásnak van kitéve, akkor „azokat a környezeti körülményeket, amelyeknek (a beton) ki van téve, szükséges lehet… a környezeti osztályok kombinációjaként kifejezni. ” (MSZ EN 206 -1: 2002) 63
Például valamely esőnek és fagynak kitett, olvasztó sózás nélküli, agresszív talajvízzel érintkező vasbeton támfal légbuborékképző támfal adalékékszer nélkül, szulfátálló cementtel készülő betonjának környezeti osztály csoportja: XC 4, XF 1, XA 2, XV 1(H); XC 4 C 30/37 c ≥ 300 x ≤ 0, 5 Vlev ≤ 2 XF 1 C 30/37 c ≥ 300 x ≤ 0, 55 Vlev ≤ 2 XA 2 C 30/37 c ≥ 320 x ≤ 0, 5 Vlev ≤ 2 XV 1(H) C 25/30 c ≥ 300 x ≤ 0, 6 64 Vlev ≤ 1
65
Az erőtani számítás eredménye alapján végzett számítás betontervezéssel kapott, és a környezeti osztály feltételeként meghatározott víz-cement tényező, cementtartalom, beton nyomószilárdsági osztály, beton levegőtartalom illetve az adott eseti összetételre számított beton testsűrűség adatok közül a mértékadó víz-cement tényező, mértékadó cementtartalom, beton nyomószilárdsági osztály, beton levegőtartalom és beton testsűrűség alkalmazandó követelményként a betongyártás és beépítés során 66
67
Következtetés Az új betonszabvány a környezeti feltételek teljesüléséhez mintegy 0, 1 - 0, 2 értékkel kisebb víz-cement tényező alkalmazását engedi meg, mint amekkorának az alkalmazását a korábbi környezeti követelmény lehetővé tette. 68
69
Következtetés Az új betonszabvány a környezeti feltételek teljesüléséhez betonköbméterenként mintegy 25 -50 kg-mal nagyobb legkisebb cementtartalmat ír elő, mint amennyit a korábbi környezeti követelmény szerint alkalmazni kellett. 70
A cement fajtája általában legalább CEM II/A fajtájú portlandcement legyen, amelynek alkalmazásával a kötési folyamat lassítható és a fajlagos költségek csökkenthetők. Egyetlen feltétel, hogy az alkalmazott cementtel előállított beton szilárdsági osztálya feleljen meg a környezeti osztályban előírt értéknek. 71
E szabály alól kivétel a nagymértékben agresszív környezetben lévő beton, amelyet szulfátálló CEM III/B 32, 5 N-S jelű kohósalakcementtel is el szabad készíteni. E cement kohósalak tartalma 66 – 80 tömeg%. 72
73
Következtetés A víz-cement tényező x = 0, 38 körüli alsó értéke határt szab a cement minőségének. Ennek megfelelő cement használat mellett az alkalmazandó víz-cement tényező rendszerint nem éri el a környezeti követelmény szerinti megengedett legnagyobb víz-cement tényezőt. 74
Ha a megengedett legnagyobb víz-cement tényező a szükséges konzisztencia beállításához esetleg mégsem elegendő, akkor a konzisztenciát az előírt víz-cement tényező betartása mellett folyósítószer alkalmazásával kell megfelelővé tenni. 75
Az előadás folytatásának megnyitásához a jobb egér gombbal kell a legördülő ablakot megnyitni, majd abban a „Hivatkozás megnyitása” parancsra kell kattintani. 76
- Slides: 76