INPP kutats Srospatak Hercegkt 2009 Tavasz 2012 Hajd

INPP kutatás – Sárospatak, Hercegkút 2009. Tavasz- 2012. ? Hajdú Krisztina klinikai szakpszichológus, Suhaj Sára Kinga és Pingor Zsoltné fejlesztő pedagógus, Arosné Czakó Rita gyógytestnevelő , Livják Emília gyógytestnevelő Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat Sárospatak Institute for Neuro Physiological Psychology Neurofiziológiai és Pszichológiai Intézet

Az INPP-módszer pszichopedagógiai alkalmazásának lehetőségei az oktatásban Gondolatok a megkésett idegrendszeri fejlődésről, a reflexműködés, a testtartás, a szorongás és a sajátos nevelési igény összefüggéseiről

Kutatási kérdések 1. Fontos tényezőnek számít-e az idegendszeri működési zavar (a > 25%-ban jelentkező abnormális reflexműködés) az elvártnál rosszabbul teljesítő gyerekeknél? 2. Van-e hatása az idegrendszeri működési zavarra egy, az iskolákban legalább egy tanéven át folytatott specifikus fejlesztő programnak? 3. Található-e összefüggés a megváltozott idegrendszeri működés és az olvasásban, helyesírásban és rajzolásban megmutatkozó jobb tanulmányi teljesítmény között és a szorongásszint ? Sally Goddard © - előadásai

Változás az olvasási és helyesírási teljesítményben (Mellor általános iskola) Résztvevők: Kor: 8 – 10 évesek Teljes létszám 18 Kísérleti csoport 11 Kontroll csoport 7 Időtartam: 9 – 10 hónap Sally Goddard © - előadásai

Az idegrendszeri fejlődésben tapasztalható változás pontértékei Swanwick iskola Az idegrendszeri fejlettségi szintet mutató pontérték minden gyermeknél jelentősen csökkent, ám az INPP csoportban nagyobb mértékű csökkenést tapasztaltunk, mint a kontrol csoportban. Sally Goddard © - előadásai

St. Margaret Mary RC iskola Carlisle (27 gyerek) • A szemmel követés, koordinált mozgás és a hangok megkülönböztetésére irányuló vizsgálatokban a legnagyobb nehézségekkel szembenéző gyerekek mutatták a legnagyobb fejlődést. • Az osztály teljesítménye a 6 -12 hónappal az átlagos szint alatt mozgott, és innen fejlődött oda, hogy a gyerekek legalább fele több, mint 12 hónappal, majd további 8 gyerek több, mint 24 hónappal került az átlagos szint fölé Sally Goddard © - előadásai

Park Hall Junior School, Walsall 7+ éves gyermek December 2004 Sally Goddard © - előadásai Ugyan az a gyermek December 2005

North Eastern Education Library Board, Northern Ireland (2004) A kutatás arra irányult, hogy: • 1) meghatározzuk azt, ha egy gyermeknél visszamaradt reflexaktivitást találunk, akkor számíthatunk-e gyenge iskolai teljesítményre, és • 2) megállapítsuk a program hatékonyságát azáltal, hogy mérjük az előírt gyakorlatokat végzésével összefüggésbe hozható iskolai előmenetelt. A programot olyan gyerekek számára dolgoztuk ki, akik nagyfokú reflex-visszamaradásban szenvedtek, és akik a korosztályuktól elvárható szint alatt teljesítettek (ezen kritériumokra terveztük a programot). De ezen felül valamennyi gyerek számára, függetlenül a reflexeikről és iskolai teljesítményüktől Sally Goddard © - előadásai

Eddigi kutatási eredmények • A Child Care in Practice. c. cikkben leközölt adatok alapján bizonyosra vehető, hogy sok gyermek esetében, akiknél az INPP vizsgálati módszerekkel idegrendszeri éretlenséget állapítottak meg, a jelenlegi, beutalási rendszeren alapuló orvosi vizsgálatok nem mutatnának ki rendellenességet. Hasonlóképpen az iskolaérettséget jelenleg vizsgáló pedagógusok sem találnának semmit. • A vizsgálatok alapján létezik az iskolákban egy nagy, rejtett gyermekcsoport, akinek hasznára lenne, ha a második (esetleg egy későbbi) tanévben a napi munkamenetbe beépítenének egy speciális mozgásgyakorlat-sort a tanulási képességeiket megalapozó fizikai képességeik erősítésére. Ezek a gyermekek ugyanis – ha senki nem deríti fel rossz teljesítőképességük mögött rejtőző fizikai gyengeségeiket, és nem foglalkozik annak megszüntetésével – könnyen elveszhetnek a jelenlegi oktatási rendszerben.

Misszió • Tizenhat éve Nevelési Tanácsadóban gyakorló klinikai szakpszichológusként dolgozva a mindennapokban tapasztalom ezeknek a gyermekeknek az ellátatlanságát, a szakma tehetetlenségét, a pedagógusok nem kellő fogékonyságát ezen a területen. • Kutatásunk célja, hogy felhívjam a pedagógusok, pszichológusok, fejlesztő pedagógusok munkájának ilyen irányú felelősségére is a figyelmet, hiszen a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia és egyéb tanulási zavarok jelenségkörének alapvető ismeretén túl, a szükséges alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása mellett, a tanulási nehézség és a sajátos nevelési igény magában foglalná ezen gyermekek egészséges személyiségfejlődésének biztosítását is.

Vizsgálati kérdések és hipotézisek • • 2. 2. 1. Tanulási zavarral küzdő sajátos nevelési igényű gyermekek nagyobb mértékben küzdenek az iskolai teljesítményt kísérő másodlagos neurotizációs tünetekkel, mint tanulási zavarral nem küzdő kortársaik. 2. 2. 2. A tanulási nehézséggel küzdő, alulteljesítő gyermekek körében a rendellenes reflexaktivitás előfordulási gyakorisága nagyobb, mint a tanulási problémával nem küzdő gyermekek esetében. 2. 2. 3. Ezek a főleg szorongásos tünetek szignifikánsan csökkenthetők speciális csoportos intervencióval, melynek fő célja a gyermekek társas kapcsolatainak javítása mellett, a rendellenes reflexaktivitás mozgásfejlesztéssel történő kioltása. Ezek a kutatott módszerek, javasolt prevenciók és intervenciók alkalmazhatóak az iskola mindennapi jelenségvilágában, használhatóak a pedagógiai gyakorlatban.

A vizsgálati minta bemutatása • 3. osztályos általános iskolai tanulók ( 4 általános iskolából, összesen kb. 150 fő) • • • Kísérleti csoport 14+40+28 fő (összesen 82 gyerek) (kap INPP fejlesztést) Kontrollcsoport 1 kb. 80 gyerek (napi 10 perccel több mozgást végez) Kontrollcsoport 2 kb. 80 gyerek (nem végez gyakorlatot)

Hipotézisek és faktorok I. kérdéskör: • Tanulási nehézséggel küzd és/vagy alulteljesít • Nem küzd II. kérdéskör: • Perzisztáló csecsemőkori reflexaktivitás mértéke jelentős • Nem jelentős/nincs III. kérdéskör: • Szorongásos tünetei jelentősek • Nem jelentősek

A teszt battéria I. olvasási, írási nehézség felmérés, dyslexia prevenciós teszt • Bender vizuális Gestalt teszt • Tansley rajzteszt– vizuális diszkrimináció, vizuál-motoros integráció II. INPP mozgás vizsgálata: A reflexvizsgálatra testnevelés, gyógytestnevelés óra keretén belül, egyénileg kerül sor. Vizsgálatra kerül a gyermekek egyensúlyi és koordinációs fejlettségi szintje, a fontosabb reflexek működése, a vizuális megkülönböztetés és az információfeldolgozás készsége, az INPP iskolai programjának standard, az idegrendszer fejlettségét vizsgáló tesztjei által. III. SAFA-S gyermek szorongás kérdőív 8 -10 éveseknek • „Ember az esőben” rajzteszt I. III. • Tanári kérdőív • Szülői kérdőív

Eddig történt • • • az iskola előzetesen és időben tájékoztatta az érintett gyermekek szüleit a programról és a gyermekek részvételéhez írásos hozzájárulásukat kérte. az iskola azon alkalmazottjai, akik a program felállításában és kivitelezésében szerepet játszanak, részt vettek egy előkészítő megbeszélésen a rájuk vonatkozó feladatokról e programot az INPP magyarországi képviselői állították össze és kivitelezték, az iskola igényeinek megfelelően, az iskola helyszínén. Sor került pl. : a szülők és a tantestület tájékoztatására egy előadás keretében, a mérendő kritériumok végleges megállapítására, az érintett pedagógusokkal együtt, a Gyakorlatprogram© -ban az adott korcsoport számára megfelelő tesztek alkalmazásának egyeztetésére a gyakorlatprogram optimális ütemének végleges megállapítására a helyszínen végzett kisebb módosításokra a felmérést az erre képzett pszichológus és gyógypedagógusok, gyógytestnevelő végezték, kezdetben az INPP magyarországi oktatója, ill. a program szupervizora segítségével. A szülői beleegyező nyilatkozat és tájékoztató levél után a szülőknek kiküldtük a szülői kérdőíveket a gyermek eddigi fejlődéséről.

• A fejlesztő pedagógus felvette csoportosan a 2. osztályos tanulási nehézség veszélyeztettség vizsgálat feladatlapját. (olvasás, szövegértés, helyesírás) A reflexvizsgálatra testnevelés, gyógytestnevelés óra keretén belül, egyénileg került sor. A gyermekek osztályfőnöke kitöltötte a tanári kérdőíveket a gyerekekről. Egyéni interjú keretében elvégeztük az INPP észlelési vizsgálatait, olvasás feladatokat. A rajzteszteket, és a SAFA kérdőíveket és az önértékelő INPP kérdőívet osztálykeretben vettük fel. Visszajelzést adtunk a szülőknek a gyermekek eredményeiről. • Napi rendszerességgel 15 perc, reggel 7. 45 -8. 00 között, illetve 13. 45 -14. 30 között • • •

Bepillantás felmérésbe • Nagymotoros és egyensúlyi vizsgálat- előtt

Primitív reflexek profilja 11/28/2020 18

11/28/2020 19

11/28/2020 20

11/28/2020 21

A megtartott Moro-reflex hosszútávú hatásai • Az egyensúlyrendszer labilis – tengeribetegség, rossz koordináció • Fizikai félénkség, bátortalanság • Szemmozgással, látásérzékeléssel kapcsolatos problémák : mezőfüggőség, lényeges-lényegtelen részletek, külső-belső • Gyenge pupilláris reakció, fényérzékenység, fehér-fekete alakzatok felismerése, könnyen fárad fényben • Bizonyos hangok felé túlérzékenység • Gyenge hangelkülönítő képesség – háttérzajok kiszűrése 11/28/2020 22

• Allergia, gyengébb immunitás • Fordított reakciók különböző gyógyszerekre • Gyenge alkalmazkodóképesség – változások, meglepetések ellenzője • Alulfejlett szén-dioxid reflex • Alacsony vércukorszint 11/28/2020 23

Lehetséges másodlagos pszichés tünetek • • • Határtalan aggódás, szorongás Az ingerek túlreagálása Hangulatingadozás – érzelmi labilitás Fokozott izomtónus Nehezen fogad el kritikát, változást Hiperaktivitás és fáradtság ciklikus változása Nehéz a döntéshozatal Gyenge ego, és az önbecsülés hiánya Bizonytalanság, függőség Kontrolligény az események kézbentartására Manipulálás – ügyeskedéssel való befolyásolás 11/28/2020 24

11/28/2020 25

A megtartott markoló reflex hosszútávú hatásai • Kézügyesség gyenge – megakadályozza a hüvelykujj és a többi ujj egymástól független mozgását • A csipeszfogás hiánya – rossz ceruzafogás • Beszédzavar - nem függetlenedik a száj és a kéz (hangképzés, artikuláció) • Túlérzékeny tenyér tapintási ingerekre • A száj is mozog, ha ír, vagy rajzol • 11/28/2020 26

Nagymotoros és egyensúlyi vizsgálat- és közben

ATNR – aszimmetrikus tónusos nyaki reflex 11/28/2020 28

ATNR hosszú távú hatásai A fej bármely irányú elfordítása egyensúlyzavart okoz Keresztezett mozgások helyett azonos oldali Testvonalközép keresztezés nehezített Gyenge követő szemmozgások, főleg középen Kevert oldaliság Rossz kézírás, gondolatok írásban való nehezített kifejezése • Szimmetrikus alakzatok esetén látásérzékelés és felfogási nehézségek • • • 11/28/2020 29

Asszimmetrikus Tónusos Nyaki Reflex Ayres teszt • • A. jobb láb kapaszkodik, majd mindkét láb emel Jobb kéz kicsit beremeg, és kifordul ( 2) B. lába befeszített, bal kezén az ujjak behajlítottak, könyök berogyott Nyitott száj (3)

Asszimmetrikus Tónusos Nyaki Reflex Schilder-teszt • • • Nehezen csukja be a szemét Markoló-szopó reflex jelentkez szájon, lábujjon (2)

Asszimmetrikus Tónusos Nyaki Reflex Schilder-teszt • • • Fejét leereszti, Szemrebegés (2 -1)

11/28/2020 35

STNR tünetei • • • Rossz testtartás Összeroskadási hajlam ülésnél „majomszerű” járás V-alakú lábtartásban térdel Gyenge szem-kéz koordináció Malacka étkezés Esetlen, ügyetlen gyerek szindróma Binoculáris látásnehézségei Lassú másolás Nehezen tanul meg úszni Figyelemzavar egyhelyben ülés esetén 11/28/2020 36

Szimmetrikus Tónusos Nyaki Reflex

11/28/2020 40

Az előre irányuló TLR tünetei • Rossz testtartás-görnyedtség • Csökkent izomtónus • Egyensúlyzavar, utazási betegségre hajlam • Ellenszenv a sport tevékenységekkel • Térérzékelési, szemmozgató készség gyengesége • Gyenge sorbarendezési képesség • Rossz időérzék 11/28/2020 41

A hátra irányuló TLR tünetei Rossz testtartás-lábujjhegyen járásra hajlamos Gyenge egyensúlyérzék és koordináció Fokozott izomtónus-merev, szögletes mozgás Egyensúlyzavar, utazási betegségre hajlam Térérzékelési, szemmozgató készség gyengesége • Gyenge sorbarendezési képesség • Gyenge szervezőkészség • • • 11/28/2020 42

Tónusos Labirintus Reflex • Inog, szemhéj rebben, nem kompenzál térddel (1)

Tónusos Labirintus Reflex • • Nyitott száj, szemrebegés, balra nyelvével szájpadlásra támaszt, térdével kompenzál (3) • • Csukott szemnél rebeg a szemhéj, térddel kompenzál (1 -2)

Az eredmények

Nagymotoros készség és egyensúly 12 12 Nagymotoros készség és egyensúly 10 8 6. 6 Nagymotoros készség és egyensúly 6 6. 4 Nagymotoros készség és egyensúly 4 3. 27 2 0 1 2 3 4

3. 5 Szimmetrikus Tónusos Nyaki reflex ( STNR)* 3. 28 3 2. 5 2 Szimmetrikus Tónusos Nyaki reflex ( STNR)* 1. 5 1. 3 1. 27 1 0. 5 0 11/28/2020 47

Aszimmetrikus Tónusos Nyaki reflex ( ATNR)* 3. 5 3. 4 3 2. 5 2. 3 2 Aszimmetrikus Tónusos Nyaki reflex ( ATNR)* 2 1. 5 1. 22 1 0. 5 0 Aszimmetrikus Tónusos Nyaki reflex ( ATNR)*

3 Tónusos Labirint Reflex (TLR)* 2. 64 2. 5 2 1. 5 Tónusos Labirint Reflex (TLR)* 1. 21 1 0. 5 1. 1 0. 54 0 11/28/2020 49

1. 8 1. 6 Moro teszt* 1. 57 1. 4 1. 2 1 Moro teszt* 0. 8 0. 78 0. 6 0. 4 0. 2 0. 18 0 11/28/2020 50

Következtetések • Az idegrendszeri működési zavar jelentős tényezőnek bizonyult az iskolai teljesítményben való elmaradásban (a gyermek olvasási szintje a korosztályától elvárható alatt van). • Az idegrendszeri működési zavar befolyásolható az INPP olyan iskolák számára kialakított fejlesztő programjával. A reflexek pontértéke alacsonyabb, és az egyensúlyozási és koordinációs képességek vizsgálati eredményei jobbak lettek azokban a csoportokban ahol az INPP fejlesztő gyakorlatokat végezték, mint a kontroll csoportokban. • Egyértelműnek látszik az, hogy az INPP által meghatározott követelményeknek megfelelő gyerekek (25%-nál több visszamaradt reflexaktivitás, és a korcsoporthoz képest elmaradt olvasási képesség) nagyobb mértékű fejlődést mutattak az INPP fejlesztő programjában való részvétel után, mint az összehasonlító csoportok. Sally Goddard © - előadásai

Köszönöm a figyelmet 11/28/2020 www. oriasleszel. hu 52