Innovci defincik 1 Gbor Dnes az emberi elme

Innováció – definíciók (1. ) • Gábor Dénes: „…az emberi elme minden rendszeres alkotása…, a hasznos és reprodukálható újdonságok összessége. ” • Dornbusch, Fischer: „…a létező tudás alkalmazási módjainak fejlesztése. ” • Kemény Csilla: ~ a nóvum adaptációja • Cros, F. : ~ egy kevéssé versenyképes struktúrába bevitt új idea, amitől a megújult alkotás keresetté, értékesíthetővé lesz

Innováció – definíciók (2. ) • Gáspár László: ~ az a – rendszerint az innováló szervezet egészét érintő – belső megújulási folyamat, amely az új lehetőségeket kiaknázó kreatív elgondolástól a felhasználói kör által elfogadott, abszolút vagy relatív értelemben vett új produktumig vezet. • Hassenforder, J. : (nevelésügyi innováció) minden olyan szándékos törekvés, amely gazdagító változást okoz a nevelés-oktatás rendszerében, a növendék eredményeiben, jellemének gyarapításában, a pedagógus hozzáértésében és magatartásában, az iskola működésében. Kifejlődik benne a nevelésügy, az iskola dinamizmusa.

A „hatalom” viszonya az innovációkhoz • • DECENTRALIZÁLT (liberális) támogatja CENTRALIZÁLT (konzervatív) elviseli (ha a rendszer alapjait nem fenyegeti)

A társadalmak innovációs orientáltsága – 1. ORIENTÁLT - kevés a direkt szabályozás > döntőek a piaci viszonyok NEM ORIENTÁLT - önkényesen ill. túlszabályozott > bürokratikus koordináció

A társadalmak innovációs orientáltsága – 2. DIREKT SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSOK SZÜKSÉGLETEK A SZÜKSÉGLETKIELÉGÍTÉS ESZKÖZEI REÁLFOLYAMATOK

Az innováció „nemzedékei” • • – – – – – Az újítók akik beindítják az innovációt A folytatók akik „beleülnek a készbe” a lendület csökken A konszolidálók akik megszállják az irányítást pozíciókra törnek kizárják a további újítókat A „sírásók” akik „tönkreteszik, kompromittálják” az ideát formalizálnak, szabályoznak megfeledkeznek az innováció lényegéről

Az innovációval kapcsolatos személyes attitűdök • • Elfogadás Közöny Passzív ellenállás Aktív ellenállás

Személyes attitűdök -1. • önkéntes együttműködés • együttműködés a vezetés nyomására • passzív belenyugvás

Személyes attitűdök -2. • az érdeklődés elvesztése • apátia • csak az elrendelt tevékenység végrehajtása

Személyes attitűdök -3. • teljesítménycsökkentés • elmaradás az újítással kapcsolatos tanulmányokban • tiltakozás

Személyes attitűdök -4. • szándékos hibázás, selejt • tudatos szabotázs • kilépés

Az iskolai dolgozók száma Az ellenállástól a támogató lelkesedésig Az arany középutat kedvelők Passzív elfogadók „Élreformerek” Teljes mértékben ellenállók Mindig mindenre kaphatók A változások iránti lelkesedés

A kísérlet és az innováció összevetése • • • Minden kísérlet innováció, de nem minden innováció kísérlet! Az innováció számára az elmélet eszköz, a kísérlet esetében maga a kísérlet az eszköz az elmélet számára. Az innováció önmagában tételezi célját (a saját gyakorlat optimalizálására irányul), a kísérlet az általánosíthatóságra tör. Kísérlet (definíció): tudatos, koncepciózus változtatás valamely elméleti előfeltevés gyakorlati próbájaként

Az adaptáció – 1. • • Definíció (Lóránd Ferenc) „új” alkotás átalakítás, átdolgozás, alkalmassá tétel alkalmazkodás a feltételekhez addig tart, amíg az alapmodell megőrzésén belül marad, lényegi vonásokat nem változtat

Az adaptáció – 2. • • Kiindulópont: a MODELL az objektum lényeges vonásait tartalmazza váz, amely megszabadult az egyediségétől, esetlegességétől a modell csak akkor tarthat számot közérdeklődésre, ha a nagyobb rendszer lehetséges távlatait is körvonalazza ISKOLAMODELL – kísérleti iskola - maga is változó, funkcionáló objektum

Az adaptáció – 3. • • – – A modell-iskola mint DONOR tudatos modellvállalás a lényeges jegyeket helyezi előtérbe szelektálja a szükségtelen jegyeket történetiségében is fejlődik (más, mint az adaptáció kezdetekor) – – felvállalja az ellentmondásait, diszfunkcióit szigorú önkritika! (Az ellentmondásosság nem ab ovo negatív kategória!) Visszajelzést vár az adaptálóktól pozitív bírálat értetlenség • • modellhiba fogadói „értetlenség”

Az adaptáció – 4. Az adaptáció, mint alkotás Maga is kísérlet (nem feltétlenül tudományos) – a szilárd elméleti alapvetés – a folyamatos, időben kezdődő önképzés – stratégiai fegyelem (testületi egyetértés a fő kérdésekben) – taktikai szabadság az alkotótárssá váláshoz – kritika és önkritika – szakmai partnerkapcsolatok – beavatott, értő, toleráns irányítás (fenntartó, OM)

Az innovációs menedzsment SZAKKÉPZETTSÉG innovációs asszisztens innovációs menedzser általános innovációs menedzser innovációs tanácsadó KOMPETENCIA az innovációs folyamat egészére kiterjedő az innováció reálszférájára kiterjedő a szabályozási és reálszférára kiterjedő az innovációs stratégia kialakítására és megvalósítására ~ AZ INNOVÁCIÓBAN BETÖLTÖTT SZEREP segítő szervező irányító szakértő

Az innováció mint konfliktuskezelés (konfliktusmenedzsment) KONFLIKTUS = FESZÜLTSÉGHELYZET (válság) megoldás változtatás • FONTOS: innováció – a konfliktus visszaszorítása nem célszerű! • lehet pozitív kimenetelű is

Az innováció mint konfliktuskezelés (pozitív és negatív hatások) » » a szembenállók kénytelenek vitatkozni tényleges nézeteket lehet ütköztetni a konfliktus feszegeti a status quo-t az ütközések élénkítik a probléma-megoldó fantáziát » » » instabilitás stressz, elégedetlenség zavarok észleléstorzulás a racionalitás leépülése az érzelmek dominanciája