Az emberi test izomzata A szkesfehrvri Japn Harcmvszeti

Az emberi test izomzata A székesfehérvári Japán Harcművészeti Egyesület tagjai részére belső használatra készítette és a diákat szerkesztette: Török Ferenc 2014.

A következő oldalakra különböző szemelvényeket tettem, ezek alapján fontos dolgokat tudhatunk meg az emberi test izomzatáról, működéséről, a JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet néhány jegyzetrésze segítségével magasabb szinten is bővíthetjük ismereteinket, és egyéb internetes forrásból tájékoztatást kapunk a masszázsról is. Forrásmegjelölés a 3 -4 -5. dián található. Hasznos böngészést kívánok minden érdeklődőnek.

Források:

ALAPISMERETEK

Az izmok a mozgás aktív szervei, összehúzódva a mozgás passzív szerveit, a csontokat mozgatják, egy- vagy kétkarú emelőkként működnek. Az izmok csontról erednek és csonton tapadnak, lefutásuk közben legalább egy ízületet áthidalnak, és az áthidalt ízületben mozgást hoznak létre. Az izmok ezen kívül viselik a test súlyának egy részét is, és fenntartják az egyensúlyi helyzetet. A nagy testüregek falát képezik, és segítik egyes belső szervek működését. Végül meghatározzák a test idomainak alakját, nagyságát és körvonalait. Az izomerő a működő izomrostok számával arányos.

Tehát egy izom maximális ereje az izmot alkotó rostok számától függ. Az izmok által végzett munka az erő és út szorzatából adódik, így az eltérő szerkezetű izmok által végzett munka abban is különbözik, hogy a rostok nagy elmozdulással kisebb erőt fejtenek ki, vagy rövid úton nagy erejű mozgást eredményeznek. Az izmokban a fájdalomérző receptorokon kívül két speciális receptor is elhelyezkedik, az izomorsó és az ínorsó, melyek az izmok, inak feszültsége állapotát érzékelik. A rendszeresen működtetett izmok rostjai megvastagodnak, miáltal az izmok tömege nő. A tartósan nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak, ezáltal az izmok sorvadnak. Az élő ember izmai állandó kisfokú összehúzódásban vannak, amit izomtónusnak nevezünk.

Az emberi testet mozgató vázizomzat több mint 640 izomból áll, amelyek a csontokon tapadva áthidalják az ízületeket. A vázizomzat a test tömegének mintegy 40%-át adja, a csontokkal és a bőrrel együtt meghatározza a test alakját. Az izomszövet az izom-összehúzódáshoz, megrövidüléshez energiát használ fel. A megrövidüléssel húzó hatást fejt ki a csontokra, ezáltal mozgások széles skálája válik lehetővé egészen a futástól a mosolygásig. Emellett az izmok biztosítják az álló testtartást és stabilizálják az ízületeket.

Az izmok tehát stabilizáló és mozgató funkciót látnak el. Működésük akaratlagosan irányítható, fejleszthető. Hogy megértsük, mitől és hogyan károsodhatnak, először fontos megismernünk felépítésüket. Egy izom sok-sok izomrostból épül fel. A rostok kötegekbe rendeződnek, a kötegek egy újabb köteget alkotnak. Az izomrostokat kötőszövetes hártya veszi körül, és minden egyes rostköteget egy újabb kötőszöveti váz borít. Ezekben a hártyákban futnak az izmot ellátó erek, idegek, valamint belőlük összegződnek az inak, amelyek a csonthoz rögzítik az izmot.

A kötőszövetes elemek a mozgás hiányában, illetve az egyoldalú terhelés következtében zsugorodnak, megrövidítik az izmot, csökkentik annak teljesítőképességét.

Az izmok összehúzódásra képes, aktív része az izomhas, a venter, a harántcsíkos izomrostokból álló izomszövet, amely – a szívizomtól eltérően – akarattól függően működik; passzív része az ín, a tendo, ami kevésbé rugalmas collagenrostokból épül fel. Az izomhas középső, tömegesebb része kontrakcióra képes: - proximalis: eredés - distalis : tapadás Ín: a csontvázhoz rögzíti az izmot, megakadályozza az izom passzív túlnyújtását. Járulékos részek: - nyálkatömlő = bursa - ínhüvely = vagina tendinis - izompólya = fascia

Az izmok tehát csontokon erednek, és inakkal tapadnak. A vázizomzat harántcsíkolt izomzat. Az izom részei: - tendo: ín (rugalmatlan, a húzásnak ellenáll, ínszövet alkotja) - venter : izomhas (harántcsíkolt izom) - izompólya (fascia), (kötőszövetből álló lemez, izomnyalábokat borítja) - ínhüvely (a súrlódást csökkentve elősegíti a mozgást)

Az izmok felosztása alakjuk szerint rövid izmok -» kéz (ujj) izmai hosszú izmok (orsó alakú és tollas izmok) -» kétfejű felkarizom széles izmok (lapos ínnal tapadnak) -» hasizmok gyűrűs izmok -» száj-, végbél-, húgycső záróizma

Az izmok felosztása eredésük szerint

Az izmok felosztása működésük szerint: flexor : hajlító extensor : feszítő abductor : távolító adductor : közelítő levator : emelő sphincter : szűkítő

Az izmok működése általában csoportosan történik: • (azonos irányú működés) szinergisták antagonisták • (ellentétes irányú működés) feszítők-hajlítók • (extensio-flexio) közelítők • (adductio-abductio) távolítók • sphincterek • → (minimum 1) ízületet áthidalnak, kontrakciókor az eredési és tapadási pont egymáshoz közeledik, az izom megvastagszik, a csontok egymáshoz viszonyított helyzete megváltozik • → izomtónus (hypotonia, hypertonia), • izomvédekezés (défense musculaire) tejsav izomláz • → izomerő • → az izmokat aktin és miozin fehérjék építik fel, ezek egymáson elcsúsznak, aktomiozint képeznek. Az izom az energiát a glikogén lebontásából nyeri (O 2 -dús vagy -hiányos környezeti feltételek között).

Az izom a mozgás aktív szerve. Típusai: • Harántcsíkolt : • Sima: • Szív: rövid, de erős erőkifejtésre képes (az összes aktív mozgásban résztvevő izmunk) hosszú, de gyengébb izom (az erek fala, belső szervek fala) hosszú és erőkifejtésre képes

A megfelelő idegrendszeri irányítás által jön létre a mozgás az izmok, inak, szalagok, ízületek összmunkájával. A központi idegrendszer és az izmok oda-vissza kapcsolata azt jelenti, hogy nemcsak az izmok kapnak "mozgásparancsokat", hanem az agy is folyamatosan kap információt az izmoktól, azok feszülési állapotáról, tónusáról. Így válik lehetővé az egyes testhelyzetek kivitelezése, pl. egy pohár víz megtartása. Ennek alapja a „motoros egység”, ami a mozgató idegsejtet és az általa beidegzett izomrostok összességét jelenti. Minél precízebb munkát végez egy izom, annál kevesebb izomrost tartozik egységbe, azaz egy idegsejthez.

Fizikai aktivitás hatására - a rostok tömege változik, - vastagságuk növekszik. Edzés hatására az izmok - reakció ideje csökken, - működésük koordináltabbá válik. Igénybevétel hiányában a tömegük - csökken, azaz, az izom sorvad. Az izomegyensúly állapota - az izom megfelelő hosszát, - nyújthatóságát, - összehúzódó képességét, - erejét jelenti.

A TEST IZOMZATA képekben és magyarázatokban

Az izmok elölnézeti képe

Az izmok hátulnézeti képe

Az izmok oldalnézeti képe

• A törzs izmai: • a mellkas izmai: felületes mellkas izmok mély mellkas izmok • hasizmok • a hát izmai: felületes hátizmok mély hátizmok

IZOMTAN CSÍPŐ-TÉRD MOZGATÓK JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Izomműködés

fontos szerepe van a vállízület összetartásában

A deltaizom három részről ered: • anterior rost: a kulcscsont (clavicula) lateralis harmadának, felső felszínének anterior széléről ered, hajlítja és befelé forgatja a kart. • medius rost: az acromion lateralis széléről és felső felszínéről ered, távolítja a kart. • posterior rost: a spina scapulae posterior széléről ered, feszíti és kifelé forgatja a kart. • A felkarcsont (humerus) tuberositas deltoidea humeri részén tapad.

A felkar izmai

Masszázs hatása az izomzatra forrás: http: //andimasszazs. hupont. hu/8/anatomia-amit-tudnod-kell-az-izmokrol

• A masszázzsal kezelt izomzat teljesítőképessége nő, az elvégzett izommunka gyorsabb és kitartóbb lesz. Az izomzaton alkalmazott masszázzsal a sportolók teljesítőkészsége is növelhető. Elősegíti az izomfáradtság megszűnését, könnyebben és gyorsabban regenerálódik, mint az egyszerű pihentetés után. Masszázs hatására kívánt mértékben módosítható az izomzat tónusa. A fenti hatások létrejöttében szerepet játszik, hogy masszázs alkalmával javul az izomzat vérellátása, felgyorsulnak az izomzat működését kísérő folyamatok. Masszázs alkalmával az anyagcseretermékek, salakanyagok könnyebben eltávoznak az izomból. Az izomzat összepréselődik, és az izom működése kapcsán keletkezett fáradtsági anyagcsere-termékek eltávozásnak, megkönnyítik az izomzat vérkeringésének fokozódását is.

• A masszázs nem csak az izmokat, bőrt és a vérkeringést frissíti fel, hanem jótékony hatást fejt ki magára az egész idegrendszerre is. • A masszázs aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezzel ellensúlyozza a test stresszre adott negatív válaszreakcióit, feloldja az izmok akaratlan feszülését, lehetővé teszi a normális szívritmus, keringésrendszer helyreállását. Enyhíti a stressz hatásait. A napi stresszből származó feszültségek gyakran megzavarják az alvást, fáradtságot, ingerlékenységet és érzelmi kimerültséget eredményeznek.

• A masszőr, kezével olyan ingerületeket hoz létre a szövetek érzékelő ideg-végződéseiben, amelyek ideiglenesen gátolják a fájdalmi ingerületek eljutását az agyba. Az agyat endorfin kiválasztására készteti, ami gyógyszerek használata nélkül enyhíti a fájdalmakat, kellemetlen közérzetet. • A masszázs segíti a fájdalmat előidéző állapot megszüntetését, mert önmagában is fájdalomcsökkentő hatású. • A masszázs ellazítja a feszült izmokat, nyugtatólag hat az idegrendszerre, ami a test ritmusának lassulását idézi elő. Ennek következtében csökken a vérnyomás, lassul a szívritmus, mélyebb és szabályosabb lesz a légzés, megteremtődnek a pihentető alváshoz szükséges feltételek.