Az emberi test skjai s irnyai Skok Frontalis

Az emberi test síkjai és irányai

Síkok Frontalis Sagittalis Horizontalis

Frontalis

Sagittalis

Horizontális

Irányok Medialis: a test középvonalához közelebb eső Lateralis: test középvonalától távolabb eső

Irányok Superior: fölső Cranialis: fej felőli Inferior: alsó Caudalis: „farok felőli”

Irányok Anterior: elülső Ventralis: has felőli Posterior: hátulsó Dorsalis: hát felőli

Irányok Dexter: jobb Sinister: bal

Irányok Superficialis: felszínes Profundus: mély

Irányok Proximalis: közeli Distalis: távoli

A szájüreg irányai, a fogak felszínei

Felső- és alsó fogív

A fogsor

A fogak általános felépítése

1. Korona (corona dentis) Anatómiai és klinikai korona (zománc/szabadon álló) A koronát zománc (enamelum/subst. adamantina) borítja 1 mm-0, 5 mm Színe kékesfehér v sárgás, idővel elszíneződhat (dohányzás!) Elülső fogak rágóéli harmada világosabb, mint a nyaki Alsó fogak a felsőknél világosabbak Korona-gyökér anatómiai határ a zománc-cement határ

2. Fognyak Gyökér fogmederből (alveolus) kiemelkedő, kissé befűződött része a korona és a gyökér találkozásánál. A gingiva szorosan körülveszi

3. Gyökér Alveolusba csapszerűen illeszkedik Kívülről a cement borítja Fénytelen, sárgás szín Gyökér és alv. Csontsz. között gyökérhártya (lig. peridontale, Sharpey-f rostok) 1 -, 2 - v 3 gyökerű fogak Dentin (subst. eburnea), fő állomány Fogüreg (cavum dentis), fogbél (pulpa) Gyökércsatorna (can. radicis. dent. ), foramen apicale

Fogak jelölése

Zsigmondy-kereszt/Palmer (1861)

FDI-rendszer

Mühlreiter-féle anatómiai jelek

Szögletjel A szögletjel a metszőfogaknál érvényesül: a metszők incizális élei meziálisan egy élesebb szögben találkoznak a proximális felszínnel, mint a disztálisan. Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. A szögletjelet fogpótlások készítésénél feltétlenül figyelembe kell venni.

Gyökérjel A gyökérjel a gyökér lefutását jelöli a fog tengelyéhez képest. Így a fogak gyökerei disztális irányban hajolnak. Gyakran ehhez még hozzá adódik a gyökércsúcsok disztális irányba való hajlása.

Görbületi jel A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb, mint disztálisan. Így a fog orovesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik, hanem kissé meziálisan. Ez jól megfigyelhető a metszőfogakon és kisőrlőkön.

A fogak makroszkópos anatómiája

A maradandó fogak Metszőfogak (dentes incisivi) 4 -4 Szemfogak (dentes canini) 2 -2 Kisőrlők (dentes premolares) 4 -4 Nagyőrlők (dentes molares) 3 -3

Metszőfogak Véső alakú korona, margo incisalissal. 4 felszín Oralis fsz V-alakú, közepén fovea dentis (gödör a fogon), nyaknál tuberculum dentis (gümő a fogon), szegélye a limbus dentis (perem a fogon) két oldalról Rágóélen két kis bevágás (incisura), 3 kis tuberculummal. Lekopik. 1 gyökér, felső szemfogaknál kerek, alsókon oldalirányban lapított ellipszis Felső középső gyökere kúpos, tompa. Felső oldalsóé vékonyabb, csúcsa distal felé hajlik. Felső medialis legerősebb, legnagyobb, alsó medialisok a legkisebb fogaink.

11

12

41

42

Szemfogak Legerősebb fogak, különöseb a felső szemfog. Pillérfogak. Rágóél. 90˙-ban találkozó élek: mesialis rövidebb, distalis hosszabb. Labialis felszín erősen domború, rajta három fazetta (kissé kiélezett szegély). Tuberculum dentis néha csücsökszerű. Gyökér: hosszú, egyenes, hossztengely distal felé hajlik. Alsó szemfogak gyökércsatornája gyakran kétágú.

13

43

Kisőrlők Rágófelszín 2 -2 csücsökkel (cuspis vestibularis (nagyobb), cuspis oralis) Felsők mesiodistalis irányban lapítottak, alsók inkább kör alakúak Vestibularis Felszín domborúbb Ált. egygyökerűek, csak a felső kétgyökerű (vestibularis+palatinalis), de nem minden esetben. Sokszor csak a csúcsnál válnak ketté. A vestibularis Gyökér ritkán mesio- és distovestibularis ágra válik, gyökérkezelésnél számítani kell rá! Felső második kisőrlőben az esetek egy részében 2 gyökércsatorna. Feladatuk a durvább darabolás, leggyorsabban szuvasodó fogak.

14

15

44

45

Nagyőrlők Rágófelületükön 3 -5 erős gumó. Gyökereik szilárdan rögzítenek. Felsők: rombuszalakú korona, 2 vestibularis+2 palatinalis (4) gumó, 3 (2 vestibularis+1 palatinalis) gyökér. Palatinalis a legerősebb, leghosszabb; mesiobuccalis a legegyenesebb. A gyökerek a csúcsnál egymás felé hajlanak. Egy gyökér, egy csatorna. Bölcsességfog gyökerei néha kúposan összenőnek, szűk, gyakran görbe csatornákkal. Alig lehet kezelni! Alsók: négyzetalakú korona, 3 vestibularis+2 lingualis (5) gumó, 2 (mesialis+distalis) gyökér. Mesialis a hosszabb, és erősen görbül. A mesialis Gyökércsatorna néha kettéosztott.

16

17

18

46

47

48

Tejfogak Morfológiai eltérések: Kisebbek Koronájuk kerekítettebb Kékesfehérek (szemben sárgás) Kifejezettebb korona-gyökér határ Pulpakamra és gyökércsatorna is tágabb Molarisok gyökerei széttartóbbak, mert a maradó fogak csíráit fogják közre

A fogív Felső fogsor félellipszis, alsó parabola Fogívek mérete egyéni, elvileg létezik ideális fogív. Bonwill-háromszög D condilustengely (cap. mandib. ) = 10 cm D caputok-linea medialis = 10 cm

A fogak occlusiója Normális esetben az alsó metszők a fölsők mögött. Alsó fogsor elöl szűkebb, tehát az alsó szemfogak, kis-, és nagyőrlők vestb. csücskei valamivel beljebb a felsőknél. Így pont a felső fogak csücskei közti hosszanti barázdába harapnak. Az alsó metszők a felsők palatin. Felszínével pontszerűen érintkeznek.

Az occlusiós görbe A rágófelszínek nem síkban helyezkednek Sagittalis Spee-görbe Őrlőfogak íve lefelé domborodik a szemfog distalis szögletétől. Legmélyebb a 2. kisőrlő dist. és az 1. kisörlő mes. részén, innen kezdve emelkedik. Wilson-görbe: haránt irányú, következtében az őrlőfogak vestib csücskei vízszintesen magasabban az oralis csücsköknél

A fogelőretörés A fejlődő fog a szájüreg felé mozog, áttöri a felszíni hámot, az occlusiós síkig emelkedik. 3 szakasz 1. Preeruptív: a fogkorona fejlődése idején kezdődik. Oka a korona nagyobbodása. 2. Eruptív: gyökér fejlődésének megindulásával kezdődik, és az occlusióba kerüléssel zárul. 3. Posteruptív: a fog elvesztéséig tart. Állandó kisfokú eruptio a kopó rágófelületek kiegyensúlyozása végett. Ha az elveszített fogat nem pótolják, az antagonista fog egyre inkább kiemelkedik, ún supraeruptiós helyzetbe, ami a későbbi pótlást nehezíti!

A fogváltás

Leggyakoribb fogfejlődési rendellenességek

Számbeli rendellenességek Anodontia totalis: a fogazat teljes hiánya, ritka. Anodontia partialis: egyes fogak/csoportok hiánya (legygyakoribb a bölcsességfog, aztán a felső 2. metsző, ill a 2. kisőrlők) Dentes supernumerari/hyperodontia: szám feletti fog vagy fogak megjelenése. Leggyakrabban a két felső nagymetsző között (mesiodens)

Alaki rendellenességek Szabálytalan formájú és összeolvadt fogak: Ikerfog (geminatio): a fogcsíra koronai része korán kettéhasad Fogösszeolvadás Fogösszenövés: a kifejlődött szomszédos fogak gyökerüknél cementtel nőnek össze

Nagyságbeli rendellenességek Microdontia Macrodontia

A zománc- és dentinképzés zavarai: Zománchypoplasia: időszakos képzési zavar, bemélyedésekkel Amelogenesis imperfecta: puha zománc, a dentin hamar szabaddá válik. Sárgásbarna fogak. Dentinogenesis imprefecta: dentinképzési zavar. Opálos, áttetsző fogak, szürkés v sárgásbarna színnel. Normális szerkezetű dentin, ami az abnormális dentin miatt könyen törik.

A fogágy szerkezete

A fogágy (parodontium) A fogak szilárd, ámde rugalmas lehorgonyozását biztosító szövetek. A fogak közvetlen környezetét alkotja. Részei: Foghús (gingiva) nyálkahártya, mélyebb szövetek védelme a kórokozókkal szemben, hámbélés biztosítása a fognyakon Cement Gyökérhártya (periodontium) Fogmedernyúlvány (processus alveolaris maxillae et mandibulae) rögzítés, plaszticitás, regeneráció

A foghús vagy íny Feszesen rögzített íny és szabad ínyszegély Az íny és a szájnyálkahártya találkozása a mukogongivális junkció Hámborítási, rögzítési és immunfeladatokat lát el Az ínybarázda a korral mélyül Interdentalis gingiva: a fogközt kitöltő ínyrészlet

A cementállomány (cementum) Szervetlen sókat tartalmaz, a dentint borítja a foggyökéren. Fogrögzítő struktúra, benne horgonyozódnak a gyökérhártya kollagénrost kötegei. Felépítése hasonlít a csontéhoz, de nem tartalmaz idegeket és ereket. Így jobban ellenáll a mechanikai traumáknak.

A gyökérhártya, vagy periodontium A fog gyökerét körülvevő, és azt az alveolusban rögzítő kötőszövet, ami a fognyak tájékán a gingivába olvad Biztosítja a fogak lehorgonyozását (gomphosis), ez részben rugalmas. Lebontási és képződési folyamatokban vesz részt. Ellátja vérrel a környező szöveteket, érzőidegeivel részt vesz a nyomás- és fájdalomérzékelésben. ((1 mm 2 -ben átlagosan 28000 rostnyaláb található))

A fogmedernyúlvány (processus alveolaris) Az állcsontok azon része, amelyben a fogmedrek (alveolus dentalis) helyezkednek el. Ez egy, a csontok többi részéhez képest megvastagodott rész. Kifejlődésük csak a fogakkal együtt képzelhető el, a fogak elvesztése a proc. Alv. Fokozatos visszahúzódásával jár. Feladata a fogakra ható erő egyenletes eloszlatása.