Hrs Szabadegyetem Biztonsgos kzssgek a kzssg biztonsga bnmegelzs

Hírös Szabadegyetem Biztonságos közösségek – a közösség biztonsága – bűnmegelőzés, prevenció, gyermekvédelem Dr. Molnár Edina pszichológus, főiskolai tanár NJE-PK Tót Szilvia c. r. őrnagy, alosztályvezető BK MRFK

Az emberi életút pszichológiája

A fejlődés… …testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előre haladtával keresztülmennek a fogantatásuktól az életük végéig

A fejlődés szakaszai 0 - 4 hét újszülöttkor 4 hét - 1 év csecsemőkor 1 - 3 év kisgyermekkor A fejlődési szakaszokat minőségi különbségek jellemzik 3 - 6 év óvodáskor 6 - 10 év kisiskoláskor 10 - 14 év prepubertáskor 14 - 18 év pubertáskor 18 - 24 év ifjúkor 24 - 60 év felnőttkor 60 - 80 év öregkor 80 év felett aggkor Amikor az egyik szakaszról a másikra történő változás végbemegy, az viszonylag gyorsan lezajlik, és egyszerre jelentkezik több területen

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete Korszak Krízis Kedvező kimenet Csecsemőkor Bizalom – bizalmatlanság Bizalom, optimizmus Kisgyermekkor Autonómia – szégyen és kétely Önkontroll, megfelelésérzés Óvodáskor Kezdeményezés – bűntudat Önálló cselekvés Kisiskoláskor Teljesítmény – kisebbrendűség Intellektuális, fizikai és szociális kompetencia Serdülőkor Identitás – szerepzavar Egységes, önálló énkép Fiatal felnőttkor Bensőségesség – elszigetelődés Szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés Felnőttkor Alkotóképesség – stagnálás Törődés a családdal, társadalommal, jövővel Érett felnőttkor Énteljesség – kétségbeesés Élettel való megelégedés, szembenézés a halállal

Magzati fejlődés A) Magzati érzékszerve k B) Intrauterin életritmus C) Magzati tanulás D) Magzati memória

Újszülöttkor Tanulás és emlékezés: képesek tanulni, magzati tanulás megnyilvánulása is Érzelmek: elemi érzelmek (öröm, fájdalom, félelem) rövid lefolyás, intenzív kifejezés Társas kapcsolatok - anya szerepe - szükségletek kielégítése (igény szerinti szoptatás, hordozás) - 4. hónap: szociális mosoly

Csecsemőkori gondolkodás a csecsemő jóval hamarabb kompetens, mint azt korábban gondolták 5 hónapos babákkal végzett vizsgálat (a korábbi elképzelés szerint a 2 évesek képesek erre)

Csecsemőkori gondolkodás Összeadás és kivonás 4 hónapos korban

Kisgyermekkor Észlelés és emlékezet: tovább differenciálódik élettörténeti emlék Játékfejlődés Szimbolikus játékok jelennek meg. Mintha-játék: állandó utánzási készenlét jellemzi. A feszültséget csökkenti a játék tartalma. Továbbra is jellemző az explorációs játék. Építő játék is megjelenik a kézügyességgel.

Az óvodáskori társas kapcsolatok jellemzői • Rugalmasak • A játékcsoportok kis létszámúak, szervezetlenek • A barátságok nem hosszú életűek • Gyakoriak a viták • Önjellemzés és mások jellemzése főleg külső és tevékenység alapján • Kortárskapcsolatok fontossá válnak, fiúk-lányok csoportjai

Az óvodáskori érzelmi élet jellemzői • Első dackorszak (3 -5 éves korig) – az én-tudat funkciógyakorlásából fakad • Az érzelmeik gyorsan változnak • Impulzívak

Az óvodáskori észlelés jellemzői • Szinkretizmus: - Az egész preferenciája - A részletek önállósodása vagy elhanyagolása - Tagolatlanság • Fokozatosan elkülönül a cselekvéstől és a megfigyelésben nyilvánul meg - A látás vezető szerepet tölt be Élénk, csapongó képzeleti tevékenység „Fantázia-hazugság” jelensége

Az óvodáskori gondolkodás Animizmus: megelevenítő gondolkodás (pl. : azért esik az eső, mert a felhők szomorúak) Artificializmus: művi előállítás (pl. : a tavak úgy keletkeztek, hogy az emberek ástak egy nagy gödröt és teleengedték vízzel) Finalizmus: cél-okság elve (pl. : azért esik a hó, hogy hóembert tudjunk építeni) Gyermeki realizmus: minden valóság

Kisiskoláskor • Megjelennek a hobbik, gyűjtés • Tudásvágy jellemzi • Képes több dimenzióra figyelni és az ezek közötti kapcsolatokra is • Szándékos emlékezet, de mechanikus • Javul a kommunikációs képesség, mimika, hanghordozás • Empátia, segítségnyújtás jellemző

Prepubertáskor: • A közelgő serdülés testi változásai kezdenek megjelenni, ezzel együtt a szexuális késztetések is. A gyermek küzd ellenük. • Az érdeklődés felélénkül, mindent ki akarnak próbálni, ugyanakkor specializálódik, a tanulmányi teljesítmény egyenetlenebbé válik. • A kortárscsoport hatása megnő. Stabil baráti kapcsolatok alakulnak ki, képessé válnak az igazi együttműködésre. • A felnőtt világ számára a gyermek nehezen hozzáférhető. • A pozitív énkép kialakulása szempontjából fontos a

Pubertáskor: • A nagy változások időszaka, „a vihar és a stressz korszaka”. • Intenzív, gyors testi növekedés és a másodlagos nemi jelleg teljes kialakulása. Felnőttre jellemző testarányok, biológiai érettség. • Értelmi fejlődésben az elvont fogalmi gondolkodás kerül előtérbe. Tanulásban képesek az összefüggések feltárására, logikus emlékezésre. Alkotó képzeletük intenzíven fejlődik, kreatívak

Ifjúkor Testi fejlődés: A növekedés folytatódik, a fizikai teljesítőképesség 20 -30 év között éri el tetőpontját. (Izomtömeg gyarapszik. ) Kognitív változások: Javul a szókincs, általános tudás. A gondolkodásmód összetettebbé válik, a gondolkodás racionálisabb, valósághoz alkalmazkodóbb. Pszichés és szociális változások: - belépés a felnőttkorba (hivatás, munkahely kialakítása) - tartós, intim kapcsolatra képesek, érett szexualitás, házasság - felelősségvállalás (hivatásban és saját családban)

Felnőttkor Testi fejlődés: Életmódtól függően gyorsabb v. lassabb ütemben hanyatlik a teljesítőképesség. Izomtömeg csökken, zsír nő, testalkat változik. Az érzékszervek romlanak, nő a reakcióidő. Kognitív változások: Bizonyos területeken további javulás tapasztalható, pl. szerzett tudás, szókincs. De néhány funkció romlani kezd, pl. asszociációs tanulás, szemantikus emlékezet. Pszichés és szociális változások: Életközépi válság, alkotóképesség a stagnálással szemben Megkérdőjeleződnek a célok, munkahely, család, az életnek új értelmet keresnek.

Érett felnőttkor • Kezdi kiértékelni az életútját, ekkor már belátja, hogy nagy változtatásra már nincs lehetősége • Elemzi mindazon eredményeket, teljesítményeket, melyeket élete folyamán elért és elbírálja ezeket

Az egész életen át tartó kognitív fejlődés kéttényezős modellje • intelligencia mechanikája: – – – genetikusan (biológiai szinten) vezérelt tudásmentes az elme „hardware”-e fluid hanyatlás • intelligencia pragmatikája: – – – tudás- (társadalmi szinten) vezérelt tárgyi és műveleti tudás a társadalom „szoftverszerű” tartalma kristályos gyarapodás

A személyiség időskori változásai • fejlődési optimizmus: a kívánt tulajdonságaikat egyre jobban túlsúlyban érzik • szilárd meggyőződések az életkornak megfelelő cselekedetekről • a folytonosság vágya: az életeseményekre való visszaemlékezésnek fokozott szerepe van

Érzelmek változása • az időskor érzelmekben gazdag és komplex fázis • növekszik az érzelmek előtérbe kerülése • a mentálisan normális idős ember jobban kontrollálja az érzelmeit, mint a fiatal • érzelmi töltésű emlékek előnyben • érzelmi feldolgozás: ellentétes a kognitív és fizikai mintázatok hanyatlásával • érzelemközpontú megküzdés gyakoribb: individuális, passzívabb, pozitív újraértékelés

Stressz – betegség – életkor • „stressz-betegség” szabály: • az élethelyzeti stresszekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak tüneteiket stresszhatásként értékelni, míg stresszmentes állapotban ugyanazokat a tüneteket betegség jeleként értékelik • , , életkor-betegség” szabály: • a maguknál tüneteket észlelők inkább gondolnak betegségre, ha fiatalabbak, mint ha idősebbek

A depresszió és szorongás felismerése időskorban • Milyen szokott lenni a hangulata? • Csökkent az érdeklődése vagy aktivitása a korábbihoz képest? • Képes örömet érezni? • Változott az étvágya? • Változott jelentősen a testsúlya? • Van alvászavara?

A depresszió és szorongás felismerése időskorban • Van napszaki vagy évszakhoz köthető ingadozás hangulatának a változásában? • Vannak szorongásai? • Sokat foglalkozik testi tüneteivel? • Érez bűntudatot? • Foglalkoztatja az elszegényedés gondolata? • Szokott öngyilkossági gondolatokkal foglalkozni?

Időskori jellegzetességek depresszió és szorongás esetén: Gyakran állnak előtérben testi panaszok, vegetatív tünetek és koncentrációs zavarok, melyek elfedhetik a hangulatzavart, s melyek miatt ismétlődő kórházi kezelésben részesül Gyakori, hogy a páciens tagadja – mások számára nyilvánvaló – depresszióját Nem boldogul a feladataival, „feladja” Csökkent az életereje Gyakran túlzottan izgatott, felfokozott a viselkedése Memóriazavarra panaszkodik objektíven kimutatható emlékezetzavar nélkül

Időskori jellegzetességek depresszió és szorongás esetén: A depresszió következtében „butábbnak” tűnik, gyakoriak a „nem tudom” válaszok Túl sokat alszik Spontán beszéde csökken Gyakran kifejezetten elutasító a viselkedése Kényszeres tépelődés, döntésképtelenség jelentkezhet Gyakori az elhízás

Köszönöm a figyelmet