EURPAI GAZDASGI KZSSG ltrehozsrl rendelkez Rmai szerzds 39

  • Slides: 51
Download presentation
EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG létrehozásáról rendelkező Római szerződés 39. cikkelye A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről 1

EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG létrehozásáról rendelkező Római szerződés 39. cikkelye A Közös Agrárpolitikai célkitűzéseiről 1

1951 Párizsi Szerződés – Európai szén és acélközösség (ESZEK) 1957 Római Szerződés – Európai

1951 Párizsi Szerződés – Európai szén és acélközösség (ESZEK) 1957 Római Szerződés – Európai Gazdasági Közösség (EGK) Római Szerződés céljai: n Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés n Növekvő stabilitás n Növekvő életszínvonal n Közös Piac létrehozás – 4 alapszabadság n Gazdaság politikák összehangolása 2

Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális

Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával n Mg. -i lakosság számára méltányos jövedelem és életszínvonal biztosítása n Piacok stabilitásának megteremtése n Élelmiszer ellátás garantálása, önellátás n Fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése n 3

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n n Alacsony munka- n termelékenység a 50 -es években

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n n Alacsony munka- n termelékenység a 50 -es években az EGK-ban n-korlátozott birtok méret n-alacsony fokú gépesítettség Új technológiák bevezetése, alkalmazása Pl: kemikáliák n ( műtrágyák, gyomirtók) Termelékenység gyors növekedése Mezőgazdaságban foglalkoz- n tatottak számának csökkenése Az ezredfordulón hazánkban: n tulajdonos váltás n tőkehiány n műszaki fejlesztések megtorpanása n elmaradt fejlesztések következményei Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2003 ban Magyarországon cca. 6 % Túl a mélyponton ? 4

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2001 Forrás: Európai Bizottság 5

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 2001 Forrás: Európai Bizottság 5

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n A reáljövedelmek stagnálnak, szerény mértékben emelkednek, elmaradás más EU-s

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n A reáljövedelmek stagnálnak, szerény mértékben emelkednek, elmaradás más EU-s jövedelmekhez n n Jövedelemek forrásainak megváltozása - támogatások n Ár n Export n Közvetlen kifizetések Új, többfunkciós mezőgazdaság n Belépők, támogatás megoszlása n A magyar mezőgazdasági jövedelem és életszínvonal jelentősen elmarad, mind az EU -hoz, mind más hazai ágazatokhoz képest A csatlakozás szempontjából a támogatás mikéntje döntő kérdés volt A hazai kifizetések feltételeinek megteremtése – mikorra? 6

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n n Közös Piaci Szervezetek- CMO Pénzügyi források: 2002 -ben

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n n Közös Piaci Szervezetek- CMO Pénzügyi források: 2002 -ben 41, 8 Md Euró - EMOGA Csatlakozás jogi oldala, szabályozás átvétele, stabilitás Kialkudott kvóták, lehetőségek, versenyfeltételek 7

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n Rohamos fejlődés (termelésnövekedés) a termelékenység megalapozásával Túltermelés és következményei

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n Rohamos fejlődés (termelésnövekedés) a termelékenység megalapozásával Túltermelés és következményei n export WTO n CAP reformjai( 1992, ‘ 99 -es, kibővülés ) Mennyiség után minőségi követelmények, élelmiszerbiztonság n van választék n egész társadalmat érinti 8

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n Méltányos ár , viszonyítás kérdése n -világpiacihoz n -összfogyasztáshoz

Célok: Termelékenység-Életszínvonal-Piacok stabilizálása-Önellátás-Méltányos áron n Méltányos ár , viszonyítás kérdése n -világpiacihoz n -összfogyasztáshoz n Árszínvonal kialakítása, különbségek (Ausztria, Spanyolország) n Hazai árak alakulása (felzárkozás) 9

Összefoglalás n Napjainkra a fő hangsúly az elérhető jövedelemre és az ezen keresztül elérhető

Összefoglalás n Napjainkra a fő hangsúly az elérhető jövedelemre és az ezen keresztül elérhető életszínvonalra helyeződött át az EU-ban n Nemzetközi kritikák n Mindegyik csatlakozó ország mezőgazdasága számára megvalósításra ( kiteljesítésre ) vár a Római Szerződésben foglalt célkitűzések 10

A Közös Agrárpolitika alapelvei 11

A Közös Agrárpolitika alapelvei 11

1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca A közösségen belüli termékek korlátozásmentes megjelenése

1. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca A közösségen belüli termékek korlátozásmentes megjelenése a tagországok piacain n Egységes rendelkezések: a kereslet-kínálat befolyásolásában, a támogatásokban, a termékek minőségét illetően, állat- és növényegészségügy területén. n 12

2. A közösségi preferencia n A közösségen belüli termékek előnyt élveznek a harmadik országokból

2. A közösségi preferencia n A közösségen belüli termékek előnyt élveznek a harmadik országokból behozottakkal szemben. n A hazai ( Uniós ) termékek támogatása mellett erős importvédelem 13

3. Pénzügyi szolidaritás elve A CAP működési költségeit a tagországok pénzügyi hozzájárulással viselik. (

3. Pénzügyi szolidaritás elve A CAP működési költségeit a tagországok pénzügyi hozzájárulással viselik. ( függetlenül az ágazat súlyától, a nemzetgazdaságban betöltött szerepétől ) n A termelőknek egységes, közösségi szinten megszabott normák szerint fizetik a támogatást. n 14

n n n A Termékpiaci Szervezetek ( CMO ) – piaci rendtartások, mint a

n n n A Termékpiaci Szervezetek ( CMO ) – piaci rendtartások, mint a célkitűzések megvalósításának szintere - közös versenyszabályok, - a piaci rendtartások kötelező koordinációja, - európai piaci rendtartás kiépítése Érintett termékek RSz II sz. mellékletében A horizontális intézkedések ( szabályozások ) A vidékfejlesztést (mint a CAP második pillérét) átfogó intézkedések 15

Az EU költségvetéséről 16

Az EU költségvetéséről 16

 EU költségvetése 1960 - 94 években folyó áron, milliárd ECU 17

EU költségvetése 1960 - 94 években folyó áron, milliárd ECU 17

II. időszak (két költségvetési ciklus 1993 -2006) n Állandósul a túltermelés n A mezőgazdaság

II. időszak (két költségvetési ciklus 1993 -2006) n Állandósul a túltermelés n A mezőgazdaság nemzetgazdaság szerepének relatív mérséklődése • A társadalom egyes rétegeinek elszakadása a mezőgazdasági érdekszférától • Nemzeti érdekkülönbségek kiéleződése 18

EU költségvetése 1993 -2006 között Milliárd euró 19

EU költségvetése 1993 -2006 között Milliárd euró 19

Az EU tagországok uniós költségvetési egyenlege 2000 -ben Millió euró 20

Az EU tagországok uniós költségvetési egyenlege 2000 -ben Millió euró 20

Az EU költségvetésének struktúrája a 20002006 közötti időszakban 21

Az EU költségvetésének struktúrája a 20002006 közötti időszakban 21

Az EU agrárköltségvetése alapján számított befizetési- támogatásiegyenleg tagországonként 2000 -ben Millió euró 22

Az EU agrárköltségvetése alapján számított befizetési- támogatásiegyenleg tagországonként 2000 -ben Millió euró 22

1. Következtetés Döntően a mezőgazdasági termelés volumene után elnyerhető támogatások ellenzőinek törekvése érezteti hatását.

1. Következtetés Döntően a mezőgazdasági termelés volumene után elnyerhető támogatások ellenzőinek törekvése érezteti hatását. 23

Milyen összefüggés található az egyes országok termelési szerkezete és az elnyert agrártámogatások bruttó összege

Milyen összefüggés található az egyes országok termelési szerkezete és az elnyert agrártámogatások bruttó összege között? 24

A növényi és állati termékek termelése az EU-ban az ezredfordulón Mezőgazdaság bruttó termelési értéke:

A növényi és állati termékek termelése az EU-ban az ezredfordulón Mezőgazdaság bruttó termelési értéke: 220 milliárd euró Növénytermesztés: 108 milliárd euró Állattenyésztés: 112 milliárd euró 25

Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR) 26

Gabonafélék, olaj-, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR) 26

Jelentősége n n n Európai Unióban gabonaféléket 36, 5 millió ha-on EMOGA-ból 40 %-al

Jelentősége n n n Európai Unióban gabonaféléket 36, 5 millió ha-on EMOGA-ból 40 %-al részesedik 17, 5 Md € Hazánkban 2 - 2, 5 M ha-on Búza Ezer t t/ha Kukorica Ezer t t/ha Magyarország 3859 3, 51 6087 5, 07 EU-15 93926 6, 73 37881 8, 79 2002 -ben 27

Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. 2. 3. 4. Közvetlen termelői támogatások (termőföld,

Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. 2. 3. 4. Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) Intervenció Belpiaci intézkedések Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1. , 2. , 4. típusú intézkedésekből épül fel. 28

1. Közvetlen termelői támogatások A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben.

1. Közvetlen termelői támogatások A GOFR növények esetében közvetlen területalapú jövedelem támogatás van érvényben. A hektáronkénti támogatási összeget a következőkép kapjuk: támogatási alapösszeg x referenciahozam 29

Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 €/t. Fehérje növények esetében további

Támogatási alapösszeg: közösségi jogszabályok alapján rögzített, egységes, jelenleg 63 €/t. Fehérje növények esetében további 9, 5 €/t kiegészítő támogatást kapnak. Referenciahozam: országonként eltérő, hazánkban 4, 73 t 1 ha- gabonára jutó közvetlen támogatás: 63 €/t x 4, 73 t/ha = 298 €/ha 30

Durumbúza termesztése esetén további 344, 5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138,

Durumbúza termesztése esetén további 344, 5 €/ha a tradicionális körzetekben, azon kívüli területeken 138, 9 €/ha támogatás folyósítható. Rostnövények kiegészítő támogatása: elsődleges feldolgozói szerződés bemutatásával lenre és kenderre 90 €/t. A közvetlen támogatások függetlenek a piaci áraktól és a birtokmérettől. Azonban minimálisan 0, 3 ha feletti területe után igényelhető. 31

Az EU agrárköltségvetésének szerkezete 2003 ban 32

Az EU agrárköltségvetésének szerkezete 2003 ban 32

A cukor(répa) és piaci szabályozása 33

A cukor(répa) és piaci szabályozása 33

A Közöspiaci szabályozás Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban

A Közöspiaci szabályozás Hatálya alá tartozik: répacukor, nádcukor, izoglükóz, cukorrépa, inulin Specialitások: - elsősorban a feldolgozott termékre irányul - értékesítési és árgarancia csak a kvótákra korlátozódik - a termelés többlet költségeit az ágazat állja a termelési illetéken keresztül 34

A Közöspiaci szabályozás Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás

A Közöspiaci szabályozás Eszközök: 1. piacvédelem, import korlátozás 2. export visszatérítés 3. intervenciós felvásárlás 4. kvótarendszer 35

A Közöspiaci szabályozás n Importnál vámok: - fix összegű n n - világpiaci árhoz

A Közöspiaci szabályozás n Importnál vámok: - fix összegű n n - világpiaci árhoz igazodó mozgó vám Export támogatás, oka a viágpiaci árkülönbség Intervenció, nem került rá sor már évek óta. Kvóták: meghatározásuk Eu-25 szinten történik, majd a tagállamoknak szétosztják. Nem lehet adni- venni! A tagállam tulajdona. Az országon belül a felelős főhatóság (minisztérium) osztja tovább a kvótát a feldolgozóknak, majd a gyárak a termelőknek. 36

A Közöspiaci szabályozás Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg 631, 9

A Közöspiaci szabályozás Intézményes árak: - intervenciós ár, fehér cukorra állapítják meg 631, 9 EUR/t cukorrépa alapára, 16% cukortartalmú répára vonatkozik 47, 67 EUR/t minimális répaár: az az ár, amit a gyárnak fizetnie kell az átvett répáért a termelőnek. A termelők is fizetik a termelési illetéket, így n Cukorrépa alapára – termelési illeték = minimális répaár. n A termelési illetéket a gyár vonja le és juttatja el az intervenciós hivatalhoz a termelő helyett. 37

A Közöspiaci szabályozás Kvóták: n n n A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá,

A Közöspiaci szabályozás Kvóták: n n n A –kvóta: értékesítési és árgarancia vonatkozik rá, eltérés az illeték mértékében van. Jelenleg 46, 72 EUR/t a minimális ár. B –kvóta: Az illeték összege magasabb és változó. Jelenleg 32, 42 EUR/t a minimális ár. Az illeték max. mértéke az intervenciós ár 39, 5% lehet. A –kvóta + B –kvóta = Maximális kvóta C – cukormennyiség („kvóta”) Az a mennyiség, amit a maximális kvótán felül előállítanak. Semmilyen garancia nem vonatkozik rá, kötelezően exportálni kell. 38

A Közöspiaci szabályozás n Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése

A Közöspiaci szabályozás n Az illeték összegét az intervenciós ár arányában fejezik ki. Befizetése megoszlik a termelők és a feldolgozók között. ( nagyobb rész jut a termelőkre) n Szakmaközi egyezmény: a feldolgozók és a termelők érdekképviseletei között jön létre. Szabályozza a felvásárlás, szállítás, átvétel, fizetési részleteket. 39

Az Európai Bizottság 2004. július 14 -i reformjavaslata ( WTO hatás ) Intézményes árak:

Az Európai Bizottság 2004. július 14 -i reformjavaslata ( WTO hatás ) Intézményes árak: Finomított cukor intervenciós árának csökkentése 631, 9 €/t-ról 421 €/t szintre. Intervenció helyett magántárolás támogatása Cukorrépa minimál ára 43, 6 €/t-ról 27, 4 €/t-ra. Cukortermelési kvóta csökkentése 17, 4 millió tonnáról (EU-25) 14, 6 millió tonnára (A és B kvóták összevonása) Kedvezményes vámkontingensek csökkentése Exporttámogatás csökkentése 2, 4 millió tonnáról 0, 4 millió tonnára 40

Az ágazatra költött évi 1, 5 milliárd euró nem csökken. A megtakarított összegeket a

Az ágazatra költött évi 1, 5 milliárd euró nem csökken. A megtakarított összegeket a termeléssel felhagyó vállalkozók kompenzálására fordítanák. Reális fenyegetettség (? ) : 15 országban leállhat a termelés ! Magyarország „A” cukor kvótája 400. 454 tonna (mérsékelt fogyasztásnövekedés? ) „B” cukor kvótája 1. 230 tonna A 2004/05 -ös kampányidőszakban 100. 000 tonna túltermelés Vetésterület csökkentésének veszélye Kvótán felüli cukor „C” kategóriába sorolódik. 41

2. Következtetés Az EMOGA szerkezete szempontjából alapvetően nincs „jó” vagy „rossz” nemzeti termelési struktúra.

2. Következtetés Az EMOGA szerkezete szempontjából alapvetően nincs „jó” vagy „rossz” nemzeti termelési struktúra. Az alapítók és később csatlakozók is érvényesíteni tudták érdekeiket a mezőgazdaságuk támogatását illetően a folyamatosan növekvő költségvetési forrásokból. 42

A tagállamok részesedése az EMOGA-ból és a mezőgazdasági termelési értékből 2000 -ben Forrás: http:

A tagállamok részesedése az EMOGA-ból és a mezőgazdasági termelési értékből 2000 -ben Forrás: http: //europa. eu. int/comm/agriculture. html 43

3. és egyúttal végkövetkeztetések Termelési szerkezetünk nem ad lehetőséget az átlagostól eltérő termelési támogatásra.

3. és egyúttal végkövetkeztetések Termelési szerkezetünk nem ad lehetőséget az átlagostól eltérő termelési támogatásra. n Érdekérvényesítési lehetőségünk a 2007 utáni KAP reform nyomán adódik, ez: - előremutató nemzeti érdeket szolgálna, - diverzifikált, a jelen helyzethez igazodó támogatás-elosztást biztosítana n 44

Zöldség - gyümölcs 45

Zöldség - gyümölcs 45

A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1, 30 milliárd tonna ( így

A világ zöldség-gyümölcs termelése a harmadik évezred elején: 1, 30 milliárd tonna ( így az 1 főre jutó fogyasztás cca. 200 kg ) ebből: 750 millió t zöldség ( 58 % ) 470 millió t gyümölcs ( 42 %) A gyümölcstermékek felét a citrusfélék és trópusi gyümölcsök teszik ki. 46

A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002 -ben Alma 7. 220 n

A legfontosabb gyümölcsfajok az Európai Unióban 1000 tonna 2002 -ben Alma 7. 220 n Körte 2. 240 n Őszibarack/nektarin 4. 030 n Kajszi 600 n Szilva 660 n Citrusgyümölcsök 10. 400 n Csemegeszőlő 2. 230 n 47

Piacszabályozás n n n Nem korlátozó jellegű a szabályozása Versenyágazat, minőség és az ár

Piacszabályozás n n n Nem korlátozó jellegű a szabályozása Versenyágazat, minőség és az ár a meghatározó Sokféle termék, gyorsan romló, idényjellegű, dinamikus árváltozás Újra szabályozás 1996 -ban – korrekciók 2006 -tól átalakítás, kedvező irányú ? ! Minőségi előírások n n 40 zöldség- és gyömölcsfajra (24 -16) kötelező minőségi előírás (érvényesek az importra is) Minimumkövetelmények (ép, egészséges, tiszta, friss, kártevőtől mentes, fejlett, érett stb. Minőségi osztályba sorolás: Extra, I. és II. o. Méretelőírások: átmérő, tömeg, hossz és kombinációi – méret és minőségi eltérések 5 -10 % 48

Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ) n. TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek

Csomagolás és jelölés (göngyölegen minimum 8 feltüntetett információ) n. TÉSZ-ek (PO) – termelői szervezetek • - társasági formájuk – cégbirósági bejegyzés, jellemző a szövetkezeti forma - az EU piacszabályozásának részét képezik - számuk: 1. 300 a z. -gy. 40 %-át értékesítik, nagyker. és üzletláncok, feldolgozók felé ehhez: válogatás, csomagolás, tárolás - méretük: 5 -10 ezer tonnától több száz ezer tonnáig termel - taglétszámuk: 5 -10 főtől több ezer főig 49

- földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés - egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és

- földrajzi, termék és termékcsoport szerinti szerveződés - egyéb tevékenység lehetséges pl. anyag- és eszközbeszerzés - elismerésük feltételei pontosan előírtak „teljes elismerés” „előzetes elismerés” - meghatározottak a TÉSZ-ek fő feladatai, kötelezettsége, tagok kötelezettsége - támogatásuk: megalakulásukhoz, 5 éven át árbevétel %-ában 1, 5 -5 -ig (forgalomtól függően) - minimális méret: létszám és termelési érték alapján - szövetségeket, szakmaközi szervezeteket alakítanak - nemzeti sajátosságok lehetségesek (Magyarországon mintegy 100 előzetesen elismert TÉSZ) 50

n Árukivonás, intervenció 16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig. 51

n Árukivonás, intervenció 16 termék esetében lehetséges a termésmennyiség 10 %-áig. 51