Felszni vizek vzfolysok tavak Fld trtnete n n

Felszíni vizek: vízfolyások, tavak.

Föld története n n n Az ősi Föld légköre (első légkör) valószínűleg hidrogénből és héliumból állt. Ezek a gázok egy része a világűrbe távoztak, a maguk után hagyva a másodlagos légkört, amely a következő gázokat tartalmazta jelentős mennyiségben: H 2 O, CO 2, CO, H 2, N 2, HCl, SO 2, Cl 2, NH 3, CH 4, valamint nyomokban O 2 -t. A másodlagos légkört alkotó gázok döntően a vulkáni tevékenység során kerültek a légkörbe. Néhány kutató valószínűsíti, hogy a Föld kezdeti összetétele hasonló lehetett egyes meteoritokhoz, tehát akár 15 -20% vizet is

A hidroszféra kialakulása n n A víznek tehát egy része a légkörbe került, kondenzálódhatott, létrehozva az első óceánokat. A gázok hatására csökkent a beérkező napsugárzás nagysága, lehűlt a felszín, s a folyamat az óceánok kialakulásához vezetett kb. 600 -700 millió évvel a bolygónk kialakulása után (mintegy 3, 9 milliárd évvel ezelőtt). A későbbi meteorbombázások és üstökös becsapódások tovább növelhették a földi

361, 1 millió km 2 – 70, 77% tenger 149, 1 millió km 2 – 29, 23% szárazulat eloszlásuk nem egyenletes a szárazföldek eloszlása: északi félteke: 70% déli félteke: 30% szárazföldi félteke: 50 -50% tenger-szf tengeri félteke: 90 -10% tenger-szf

Víz – szárazföld aránya a Földön

1. A hidroszférával foglalkozó tudományok: n Hidrológia (víztan): A hidroszféra fizikai, vegyi, műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. n Hidrogeográfia (vízföldrajz): A hidroszféra földrajzi szempontú vizsgálatával foglalkozó tudomány.

A természetben a víz állandó változásban körforgásban van a légkör, a folyóvizek, tengerek a föld és az élőlények között. A körforgás részfolyamatai: Párolgás n Csapadék n Lefolyás n

Körforgás

Vízkészlet Földünk felületének 75%-a víz, de csak 1%a édesvíz. A Földön található teljes víz mennyisége az alábbiak szerint oszlik meg: n 97, 2%-a sós tengervíz kb. 1. 321. 890. 000 km 3 n 2, 14 %-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz n 0, 001%-a felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen n 0, 6%-a azaz 8, 7 millió km 3 édesvíz,

Képen:

Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. D R aj Pó na É Alpok

Vízhozam – vízállás – vízjárás Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder keresztmetszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m 3/s). n A vízállás a folyó vízszintmagassága. n n Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

Vízmérce n A vízmérce egy relatív skála, 2 centiméterenkén ti beosztással. Az adott napra a napi vízállás értékét úgy számítják ki, hogy reggeli és esti mérés

Negatív? n n n A vízmércék „ 0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834. évi, a Rábán 1875. évi kisvízszint magasságához adták meg. A vízállások elnevezése a mederkitöltési tényező figyelembe vételével a következők: 0 – 20% igen alacsony 21 – 40% alacsony 41 – 60% közepes 61 – 80% magas

Vízállásjelentés

Három-szurdok-gát

n A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk Egyenletes: egész évben közel azonos a vízszint (Amazonas), n Ingadozó: árad és apad(Duna-hány ár van? ), n Időszakos (sivatagok folyói-vádi) n n vízjárású folyókat. ezek összefüggnek éghajlatukkal: ingadozó: a mérsékelt éghajlati övezetben pl. a kontinentális és mediterrán éghajlat folyói n egyenletes: óceáni, hegyvidéki éghajlat folyói n

Időszakos „vízfolyás”

Áramlás a felszín alatt! n A felszín alatti vízáramlás legfőbb hajtóereje a gravitáció. A felszínről beszivárgó, majd felszíni vizekben, forrásokban, illetve párolgás révén ismét a felszínre jutó (megcsapolódó) víz felszín alatti útja.

A folyók hordalékszállítása n A folyók vízen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap homok kavics.

Szakasz jellege n Munkavégző képesség, hordalék lerakása

Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.

Meanderezés

Szelidi-tó, Duna-holtág

Éghajlatváltozás, lemezmozgás n A folyóteraszok a folyók életében többször bekövetkező tartós szakaszjelleg-változás miatt alakulnak ki. Képződésükben a felső- és a középszakasz-jelleg cserélődése a döntő. n A Duna esetében hét ilyen teraszt írtak le, melyekből négy

A tavak n Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz.

Limnológia Egyes földrészeken eltérően tekintenek a felszíni vizekre. Észak-Amerikában és jórészt Európában élhető ökológiai rendszerként, amelytől ugyanakkor elvárják, hogy kiszolgálja a gazdaságot is.

Tómedencék keletkezése Mélyedést tölti ki (hidrológiai viszonyok) -külső erők (feltöltik) Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással.

I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl. : Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

Maga a tó viszonylag fiatal képződmény, a holocénben, mintegy 15 000 évvel ezelőtt kezdődött kialakulása. A jégkorszaknak ebben a szakaszában a térségben száraz éghajlat volt, és valószínűleg az uralkodó szélirány mélyítette ki a Balaton medrét. A szélerózió mellett tektonikai mozgások is szerepet játszottak. Az éghajlat nedvesebbé válásakor a mai Keszthely környékén mélyedésekben tavak alakultak ki, amelyek fokozatosan összekapcsolódtak egymással és mintegy 5000 évvel ezelőttre a tó az egész jelenlegi medret kitöltötte, sőt azon is túlterjeszkedett. Nem csak a Kis-Balaton, hanem az egész Tapolcai-medence, a déli oldalon pedig a jelenlegi ún. berkek is a tóhoz tartoztak. A Sió völgyén keresztül időnként természetes lefolyása is volt, de más időszakokban a hullámzás által létrehozott turzások (földtorlaszok, „dűnék”) ezt elzárták.

Bajkál-tó n A Bajkál-tó (oroszul Озеро Байкал / Ozero Bajkal, burjátul: Baykal-Nur, azaz gazdag tó) a Jenyiszej folyó vízgyűjtő területén, Dél. Szibériában, Oroszországban található. A legközelebbi nagyváros Irkutszk. Az oroszok még ma is tengerként emlegetik, a burjátok és a mongolok pedig sokszor Dalaj-Nor, vagyis szent tenger néven. A világ legmélyebb tava, vize a Föld édesvízkészletének egyötödét teszi ki. A tavat és környező területet egyedi ökoszisztémájára tekintettel 1996 -ban felvették a világörökségek közé.

2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Vetősíkok mentén bezökkent mélyedésekben létrejött tavak. Pl. : Balaton, Victória-tó, Csád-tó Katlan formájú, íves vetősík

3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl. : Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl. : Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl. : Aggteleki-tó

6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl. : Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl. : Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl. : Szent Anna-tó Erdélyben.

2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl. : Germán-Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl. : Szelidi-tó a Dunánál.

4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl. : nyíregyházi Sós-tó.

Keresztben is elég széles:

5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl. : Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

Mesterséges

Tavak pusztulása: Okozhatja: 1. A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van (növényborítottság): 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

Fertő

Mocsár

Láp

Ismerje fel a tavak állapotát fényképeken, ábrákon.

n A Mohos-tőzegláp (románul Tinovul Mohoş) Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád -hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter. n Az egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Verespatak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.

Tavak állapota n Secchi lemez

Csád-tó Google Earth 2014

Wikipédia n n A 636 km hosszú és 25– 79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31 494 km²), és a Föld legmélyebb tava. A kora körülbelül 25 -30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a Kelet-afrikai-árokhoz hasonló hasadékvölgyben (rift), a Bajkál-árokban alakult ki. A környező vidék szeizmikusan aktív: sok hőforrás található a partvidéken illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén. A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az északamerikai Nagy-tavak együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének. A tó fenekén 7 kilométer mély üledék van.

Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában. Keletkezése: -Duzzasztógát-erőmű: energiaipar -Halastó: mezőgazdaság, idegenforgalom -Víztározó: mezőgazdaság (öntözés, párolgás) Bónusz Pusztulása: -Eutrofizáció: műtrágyázás -Mederkotrás: iszap elhelyezés

Tavak hőmérséklete Hazánk vizeinek egyik érdekessége, hogy sosem fagynak be fenékig. Ha a felszíne be is fagyott, a vízfenék akkor is 4 fok körüli. Ez a halak számára létkérdés, hogy ne fagyjanak meg. A vermelés annyit jelent, Télen elvermel-e a hal? hogy a halak a víz aljára mennek, és keresnek maguknak egy nagyobb vermet, gödröt, ahol eltöltik a tél nagy részét. Ilyenkor az életfolyamataikat, anyagcseréjüket lecsökkentik egy minimális szintre, nem táplálkoznak, és lehetőleg nem

Hullámzás-tólengés

Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő karsztforrás víznyelő barlang töbör v. dolina barlangi patak

B C B A E D A B B A C B