A tavak fldrajza T Minden oldalrl zrt mlyedst

A tavak földrajza

• Tó: Minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. A Föld tavainak összterülete: 2, 5 m km 2.

A tavak keletkezése

Tómedencék keletkezése Tavak keletkezhetnek: kimélyüléssel vagy elgátolással. Belső erők által: - Ároktavak - Vulkanikus tavak: krátertavak, kalderatavak Külső erő által: - Jégvájta - Morotvák - Szél elgátolta - Hegyomlás Mesterséges tavak Tengermaradványok

I. Kimélyüléssel keletkező tavak: 1. Árokban kialakult tavak: Törésvonalak között lesüllyedt árokban alakulnak ki. Hosszúak, keskenyek, mélyek. Pl. : Bajkál-tó (1620 m), Tanganyika-tó, Balaton, Velencei-tó

2. Szerkezeti medencében létrejött tavak Íves vetősíkok mentén bezökkent katlan formájú mélyedésekben létrejött tavak. Pl. : Victória-tó, Csád-tó

3. Jégtakaró által kimélyített tavak: A jégtakaró által letarolt területeken alakultak ki. Ahol puhábbak a kőzetek, ott a jég jobban mélyített, mint ahol kemények, ezért medencék alakultak ki. Ezekben a medencékben gyűlt fel a víz a jég elolvadása után. Szabálytalan alakúak, gyakran tórendszereket alkotnak. Pl. : Finn-tóvidék, Kanadai-ősföld tavai.

4. Gleccserek által kimélyített tómedencék: Az előzőhöz hasonlóan a gleccserek is jobban mélyítik völgyeik azon szakaszát, ahol puhább a kőzet. Ezekben a túlmélyített szakaszokban gyűlik fel a víz a gleccser elolvadása után. Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. Pl. : Poprádi-tó Garda-tó Genfi-tó

5. Karsztos mélyedésekben létrejött tó (dolinató): Pl. : Aggteleki-tó

6. Szél által kimélyített tómedencék: Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. Pl. : Kiskunság szikes tavai szegedi Fehér-tó

7. Bányagödörben keletkezett tavak: Pl. : Feneketlen-tó, (Budapest) Vadnai-tó

II. Elgátolással keletkező tavak: 1. Krátertavak, kaldera tavak: Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. Pl. : Szent Anna-tó Erdélyben.

2. Moréna elgátolásával keletkező tó (morénató): A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. Pl. : Germán - Lengyel-alföld tóvidékei Garda-tó

3. Folyókanyarulat lefűződésével keletkező tó: Természetes úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. Pl. : Szelidi-tó a Dunánál.

Morotvák (Szelídi-tó

4. Szél elgátolásával keletkező tó: Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. Pl. : nyíregyházi Sós-tó.

5. Hegyomlással, csuszamlással keletkezett tó: Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás. A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. Pl. : Gyilkos-tó Erdélyben, Arlói-tó

6. Kiváló mésztufa elgátolásával keletkezett tó: Pl. Plitvicei-tavak

7. Folyó elgátolásával keletkezett tó: Pl. Tisza-tó,

Tavak pusztulása: Okozhatja: 1. A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal feltöltik a tavakat. 2. Eutrofizáció A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot 2) Mocsár 3) Láp

Fertő

Mocsár

Láp