Fejldsllektan Kognitv fejldsllektan J Piaget erklcsi gondolkods szakaszai

Fejlődéslélektan: Kognitív fejlődéslélektan (J. Piaget), erkölcsi gondolkodás szakaszai (L. Kohlberg), a pszichoszociális fejlődéselmélet (E. Erikson), a nemi identitás és a nemhez igazodás, a serdülőkor. Piaget kognitív fejlődéselméletének alapfogalmai Séma: Kognitív struktúra, amely az információk észlelésében, szervezésében, feldolgozásában és hasznosításában segít. Emberekkel, tárgyakkal, eseményekkel, és helyzetekkel kapcsolatos tudás és hiedelem. Séma alapú feldolgozás: bejövő információhoz leginkább illeszkedő séma memóriából való előkeresésének kognitív folyamata. Kognitív nézőpont: olyan pszichológiai megközelítés, amely a mentális folyamatokkal, tehát az észleléssel, az emlékezéssel, a gondolkodással foglalkozik, és a viselkedést ezeknek a folyamatoknak a tükrében próbálja megmagyarázni. Asszimiláció: az a folyamat, amelynek során a gyermek egy új tárgyat egy meglévő séma alapján értelmez. Akkomodáció: olyan folyamat amelynek során a csecsemő megváltoztat egy már meglévő sémát annak érdekében, hogy abba belefoglalhasson egy új tárgyat vagy eseményt

A Kognitív fejlődés szakaszai Piaget szerint 1. Érzékszervi, mozgásos (szenzomotoros) szakasz (0 -2 év. ) 2. A mozgástevékenység és érzékelés között szoros kapcsolat van. 3. A csecsemő megkülönbözteti magát a tárgyaktól. 4. Felismeri magát mint a cselekvés végrehajtóját és szándékos akcióba kezd. 5. A szakasz egyik legfontosabb fejleménye a tárgyállandóság felfedezése: a tárgyak akkor is léteznek, ha nincsenek éppen jelen. 6. 2 Műveletek előtti (preoperacionáls) szakasz (2 -7 év. ) 7. Nyelvhasználat, a tárgyakat képekkel vagy szavakkal jelöli. A három négy éves gyermek képes szimbolikus fogalmakban gondolkodni, de szavai és képzelet még nem szerveződik logikus módon. 8. Művelet: az információkat logikai úton elválasztó, összekapcsoló és egyéb módon átalakító mentális eljárás. A műveletek előtti szakaszban a gyermek nem képes bizonyos szabályokat, vagyis műveleteket megérteni. 9. Nem rendelkezik a konzerváció (megmaradás) elvével: annak megértésével, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is megmaradnak, ha megjelenésükben változás következik be.

Műveletek előtti szak egyik jellegzetessége az: Egocentrizmus, amikor a gyermek nem képes más nézőpontjait figyelembe venni, és meggyőződésük, hogy mindenki pontosan olyannak látja a világot, mint ők. ”Háromhegy-probléma” 3. Konkrét műveletek (konkrét operacionális) szakasz (7 -11 év) Logikai rendszerbe illeszti a tárgyakat és eseményeket Megérti a számok (6év), a tömeg (7év) és a súly (9év) megmaradását. Több tulajdonság alapján osztályoz tárgyakat és dimenzió mentén (pl. méret) sorbarendez. A konkrét műveletek szakaszban a gyermek képes ugyan már absztrakt fogalmak használatára, de ez csak konkrét tárgyakra korlátozódik, azokra amelyek érzékszervileg hozzáférhetőek számukra. 4. Formális műveletek (formális operacionális) szakasz (11évtől) Logikai kapcsolatokat teremt elvont állítások között, és módszeresen ellenőrzi hipotéziseit. A lehetségessel, a jövővel és ideológiai problémákkal foglalkozik

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése (L. Kohlberg, 1976) I. 1. 2. szint: Prekonvencionális erkölcs szakasz: Büntetésorientáció (szabályok követése a büntetés elkerülése érdekében) szakasz: Jutalomorientáció (alkalmazkodás a jutalom és a jóindulat elnyerése érdekében) 3. II. szint: Konvencionális erkölcs 4. 3. szakasz: Derékgyerek-orientáció (alkalmazkodás mások helytelenítésének elkerülése érdekében) 5. 4. szakasz: Tekintélyorientáció ( a törvények és a társas szabályok betartása annak érdekében, hogy elkerülje a tekintélyek helytelenítését, valamint az abból eredő bűntudatot, hogy nem „teljesíti a kötelességét”) 6. III. szint: Posztkonvencionális erkölcs 7. 5. szakasz: Társadalmiszerződés-orientáció (az általánosan elfogadott, a köz jóléte szempontjából lényeges elvek által vezérelt cselekvések és ezen elvek követése, hogy megőrizze a társak tiszteletét és ezáltal az önbecsülést) 8. 6. szakasz: Etikaelv-orientáció (saját választású etikai levek-általában az igazságosság, méltóság és egyenlőség értékei- által vezérelt cselekvés és ezen elvek követése az önvád elkerülése érdekében)

A pszichoszociális fejlődés stádiumai (E. Erikson, 1963) STÁDIUM PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZIS KEDVEZŐ KIMENET . 1. 1. életév bizalom-bizalmatlanság bizalom és optimizmus 2. 2. életév autonómia-kétely önkontroll és megfelelésérzés 3. 3 -4 életév kezdeményezés-bűntudat tervezés és megvalósítás 4. 6 - pubertásig teljesítmény-kisebbrendűség kompetencia: intellektuális, szociális, fizikai képességekben 5. serdülőkor identitás-szerepkonfúzió saját magáról mint egyedi személyről alkotott egységes kép

A pszichoszociális fejlődés stádiumai (E. Erikson, 1963) (folytatás) STÁDIUM PSZICHOSZOCIÁLIS KRÍZIS KEDVEZŐ KIMENET . 6. fiatal felnőttkor intimitás-izoláció szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség 7. felnőttkor alkotóképesség-stagnálás törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval 8. időskor integritás-kétségbeesés A beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése ; hajlandóság a halálla való szembenézésre Az egyén pszichológiai fejlődése a különböző életszakaszokra jellemző szociális viszonyokon múlik, illetve az életszakaszokra jellemző, krízisek megoldásán, feloldásán.

Nemi identitás és nemhez igazodás Nemi identitás: Saját magunk valamelyik nem tagjaként történő határozott észlelése Nemhez igazodás: A kultúra által az adott nem számára megfelelőnek tartott viselkedések és tulajdonságok elsajátítása. Elméletek a nemi identitás és a nemhez igazodás magyarázatára 1. Pszichoanalitikus elmélet 2. Fallikus szakasz Ödipális konfliktus. 3. 2. Szociális tanuláselmélet 4. nemnek megfelelő illetve az azzal ellentétes viselkedésért kapott jutalmak és büntetések szerepe fontos (fiús-, lányos viselkedés). Túlzó a környezeti tényezők hatásának-, és a nemhez igazodásnak a szerepe. 5. 3. Kognitív fejlődéselmélet 6. kb. 2. 5 éves korban a gyermekek fogalmi oldalról közelítik meg a nemek különbségét a kognitív fejlődésüknek megfelelően tehát a nemi idenitásuk játszik döntő szerepet a nemhez igazodásban, más szóval a nemi identitásuknak megfelelő magatartás kialakításában. ”Én fiú/lány vagyok, ezért fiús/lányos dolgokat akarok csinálni” (Kohlberg, 1966. )

Nemi identitás és nemhez igazodás (folytatás) 4. Nemi séma elmélete Nemi séma: Mentális struktúra, amely egy személy perceptuális és fogalmi világát nemi kategóriákba (férfi-nő) rendezi (Bem, 1993). „ A gyermek folyamatosan arra kap bátorítást hogy a világot a nemek szemüvegén keresztül nézze”. A nemek egyenlőségének és fontosságának a kérdése. Serdülőkori fejlődés Ez alatt az időszak alatt a fiatal személyiség szexuálisan éretté válik és családjától független egyénként határozza meg magát. Nemi fejlődés, érés, pubertás, menarche, stb. A pubertás pszichológiai hatásai: Közkeletű bölcsesség: a serdülőkor a „vihar és a stressz” korszaka. A kísérletezés korszaka: törvényesség határai, szenvedélyek határai, érzelmi viselkedési problémák, korai vagy késői érés következményei, halmozott családi konfliktusok időszaka, stb.

Identitásképzés a serdülőkorban (E. Erikson, J. Marcia) Erikson serdülőkori identitásfejlődés elméletét amely ilyen fogalmakat alkalmaz mint identitáskrízis, identitás konfúzió, James Marcia (1980) empirikus vizsgálatai alapján kiegészítette és négy identitásszintet állapított meg. 1. Az identitás elérése: túl a krízisen, a kérdések feltevésén és az önmeghatározás időszakán. Elkötelezett ideológia és pályaválasztás szempontjából. 2. Korai zárás: elkötelezettek de nem mentek át identitáskrízisen, követik családjuk ideológiáját, pályaorientációját. Átgondolás nélkül követik az értékeket és szabályokat, összeomlásveszély. 3. Moratórium: az identitáskrízis átélésének az időszaka 4. Identitásdiffúzió: akár átéltek identitáskrízist akár nem akkor sem rendelkeznek integrált Én-képpel. Azt mondják, érdekes lenne ezt és ezt csinálni, de konkrét lépéseket nem tesznek.