Kognitv tudomny s kognitv pszicholgia kurzus Plh Csaba
Kognitív tudomány és kognitív pszichológia kurzus Pléh Csaba pleh. csaba@gmail. com
Témák 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Előadástéma Bevezetés. A megismeréskutatás keretei. Az architektúrák kérdése. Váltások a kognitív kutatásban. A kognitív tudomány filozófiai kerete. Lehorgonyzatlan és értelmezett megismerési mintázatok. A reprezentáció természete és ennek vitái. Klasszikus kognitivizmus és mesterséges intelligenciakutatás. Reprezentáció nélkül. A konnekcionisták és a cselekvés elvűek. A modulok és az egységes megismerés vitája. Az evolúciós szemlélet a kognitív tudományban. A megismerés társas keretei. Social. Cog. Sci. Fejlődés és megismerés. A fejlődés mint magyarázó elv. Innéátizmus vs. tanulás. Az Evo. Devo szemlélet. Tudat a kognitív kutatásban
A megismeréskutatás keretei Áttekintés • A Cog. Sci régmúltja és közelmúltja • Az architekúrák fogalma • Interpretálatlan és interpretált Kognitív Tudomány
A Kog. Tud háromszor születik meg • Descartes és a Britek pszichológiai és ismeretelméleti alany azonos • Kant megkérdőjelzi • Term. Tud azonban visszanaturalizálja Kantot • Kísérleti pszichológia és nativista fiziológia • A 20. század végi Cog. Sci és a Cog. Psych megismétli ezt a fordulatot
Miről beszélek? • Az első kísérleti lélektan, Wundt. Első neuropszichológia, a Broca-Wernicke: a klasszikus szenzualista emberképre épít: a gondolat világát asszociatívan szeretné felépíteni. • Klasszikus problémák ezzel: • Brentano: kell egy vonatkozási mozzanat, a gondolat világa intencionálisan, s nem automatikus mozaikként értendő. • Frege: képzetmozaikokból sosem lesz ítélet. • Bergson: nincs szemantikai izomorfia az agy és a kategoriák rendje között. • 1960 -tól: kijelentéseket s szándékokat visszacsempészik az egyénbe. • Egységes kognitív tudomány reménye. • Az egység nem valósítható meg a tiszta kognició hitében. • Evolúciósan és neurobiológiailag értelmezett megismerés kell hogy a lelki atomok helyett megismerő rendszerünk legyen. • Redukcionista természettudósok és szkeptikus filozófusok: küzdelem vagy irónia?
Nem véletlenül őt említem • Három filozófiai jellemzője a korai kísérleti pszichológiának: • A kanti inspiráció visszafordítása, a megismerő egyén és az ismeretelméleti szubjektum összevonása. J. Müller-Hemholtz: „anatomizált kantianizmus” • Induktív metodika a belső emberre • Mozaik emberkép
Nem véletlen Wundt kiemelése: A tanár-diák viszonyok a korai kísérleti pszichológiában
Módszertani váltás • „Kísérleti önmegfigyelés” • A valóságban azonban IDŐ és HIBA. • Kevés”qualia” • A HIBA felteszi, hogy van egy másik elmélet a helyesről
A gombnyomogatás szerepmegosztással jár
Azért az öreget le is engedik ülni
Az IDŐ kivonásos modellje
A laboratórium homálya Lipcse Stanford
Hogy csináltuk, mikor még nem volt PC?
A neves Zimmermann katalógusban még a Ranschburg készülék is benne van
A mozaik • szó szerint kell érteni: • végső elemek vannak • interpretálatlanok • másodlagosan lesz értelmezett kép a világról • Titchener és Julesz
Kérgi asszociatív mezők és az appercepció modellje Wundtnál. Példa a párhuzamosság elvére
Elementarizmus a kísérleti pszichológián belül is gondokat okoz • Wertheimer szerint a klasszikus képben: „az alap az és-összeg, az alulról felfelé haladás, a mechanisztikus mozzanat, az alkalomszerűség, a ténybeli esetlegesség. […] • Ez azonban csak határeset: • „gyakran fordul elő például az elbutulás végső szakaszában” • Az „elemek” … nem horgonyozhatók le mint valamiféle kiinduló pontok, mint egy és-kapcsolat alapjai, hanem gyakran olyan részek, melyek meghatározott kapcsolatban vannak egészeikkel, „mint részek” válnak érthetővé.
A századfordulós „élet és kultúra” központú elégedetlenségek szerkezete
A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén Érzékek EGYÉN Nem beszélnek egymással Logika ESZMÉK Sémák SOCIETAS
Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány • ha ez a [kísérleti] pszichológia kísérleti módszerei folytán az egyetlen tudományos pszichológiának tarthatja is magát, és lenézheti az “íróasztalpszichológiát”, mégis kénytelen vagyok súlyos következményekkel terhes eltévelyedésnek nyilvánítani azt a véleményt, hogy ez a pszichológia lenne a pszichológia, a teljes értelemben vett pszichológiai tudomány. • . . . ] a kísérleti pszichológia úgy viszonyul az originális pszichológiához, mint a társadalomstatisztika az originális társadalomtudományhoz. • [. . . ] a kísérleti lélektan esetlegesen elérheti azt, hogy segítségével értékes pszichofizikai tényeket és szabályosságokat állapítunk meg, • tudat-tudomány nélkül azonban, amelyik rendszeresen, immanensen vizsgálja a pszichikumot, e tények és szabályozások mélyebb megértése és végleges tudományos értékelése nem történhetik meg. • . 1910/1972, 131 -132. o, Baránszky Jób László ford.
Husserl: logika és antipszichologizmus • a pszichikait leíró, ténylegesen kielégítő empirikus tudomány a maga természeti vonatkozásaiban csak akkor folytathatja vizsgálódásait, • ha a pszichológia rendszeres fenomenológiára épül, • … ha a tudatot … • tisztán szemléletileg megvizsgáljuk és rögzítjük. • Edmund Husserl: A filozófia, mint szigorú tudomány. 1910
Alternatív pszichológia: Brentano Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott. Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül… Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap
Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: • képzetalkotás • ítélés • érzés A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja a megjelenítési [reprezentációs, P. Cs. ] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.
Frege másik, logikai alternatívája Nem igaz az individuális szemantika Asszociáció helyett propozíció Gondolat Képzet
Bergson (1859 -1941) a pszichológiát és az idegtudományt is bírálja • Nála is az igazi módszer: az intuíció • állandó mozgás és változás a lelki életben • a szokások emlékei és a valódi emlékek (souvenir) szembeállítása
Babits Mihály Bergson emlékezet felfogásáról • Az emlék lelki jelenség s az anyagból megmagyarázni s az anyag mozgásából levezetni nem lehet. Az idegrendszer kizárólag mozgások közvetítésére való gépezet, semmi más; az emlék éppoly kevéssé székel benne, mint a percepció. • A gépezet megsérülésével … az illető emlékek tehát megszűntek cselekedeteinket érdekelni, tehát eltűntek a tudatból , anélkül persze, hogy megsemmisültek volna.
Bergson az anyagelvűség ellen • Az agy a szokások tárháza, a személyes emlékeknek viszont csak hozzáférési útja, azok nem kezelhetőek materiálisan. "Testünk a cselekvés eszköze, s csak a cselekvésé. • Semmilyen mértékig, semmilyen értelemben s semmilyen szempontból sem szolgál arra, hogy egy reprezentációt készítsen elő, még kevésbé, hogy azt megmagyarázza. ” S: saját testem észlelése. A-B : összes emlékem. P az egész személy
IDEGTUDOMÁNYI TUDÁSUNK ÉS A „BELSŐ EMBER” Bergsonnál ha valóban emlékek raktározódnának az agykérgi sejtekben, akkor a szenzoros afáziában például meghatározott szavak visszafordíthatatlan károsodásával találkoznánk, mások teljes megtartása mellett. [. . . ] A valóságban az emlékezetből kieső szavak valahogyan önkényesen, egyenesen szeszélyesen választódnak ki Bergson, 1896
Mai változata: Paul Ricoeur elégedetlensége Számomra a megkülönböztetés nem annyira a pszichológia és az idegtudomány közt érvényes. A szakadék talán már a pszichológia és a fenomenális élmény közt megvan. A tudat nem doboz, melyben tárgyak lennének. volt, A fenomenológia szakított a tartálytartalom viszonnyal, mely a pszichikumból egy helyet csinált. Egyáltalán nem fogadhatom el azt a koncepciót, mely a szellemből tartályt csinál Changeux-Ricoeur: A természet és a szabályok
Mégis van aki hisz benne Pulvermüller, 2005: izomorfia a motoros és a nyelvi rendszer között
Rendszerek egymásra vetítése: ma is zajlik • Architektúrák Reprezentációk Lokalizációk Reverberációk, sejteggyüttesek
Bio - Neuro – Komputációs Konnekcionista Afázia Képzetáramlás
Az egységes megismerés új álma: 1960 • A nyelvfilozófia ihletése: az emberi elme szintaktikai felfogása • Az információ fogalom szerepe: hit a semleges, ontológiailag nem elkötelezett megismerés felfogásban • A számítógépes ihletés: architektúra reprezentáció folyamat
A kognitív tudomány mint átfedési sokhelyütt megjelenő szemlélet terület
1. Syntactic Structures Chomsky, N. (1957) The Hague: Mouton Top 20 2. Vision: a computational investigation into the human representation and processing of visual information Marr, D. (1982) San Francisco: W. H. Freeman. 3. Computing machinery and intelligence Turing, A. M. (1950) Mind, 59, 433 -460. 4. The organization of behavior; a neuropsychological theory Hebb, D. O. (1949) Wiley-Interscience, New York 5. Parallel distributed processing: Explorations in the microstructure of cognition Rumelhart, D. E. , Mc. Clelland, J. L. (1986) MIT Press: Cambrige, Mass 6. Human problem solving Newell, A. , & Simon, H. A. (1972) Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall 7. The modularity of mind: An essay on faculty psychology Fodor, J. (1983) Cambridge, MA: MIT Press 8. Remembering: A study in experimental and social psychology Bartlett, F. C. (1932) Cambridge, England: The University Press 9. The magical number seven, plus or minus two: Some limits on our capacity for processing information Miller, G. A. (1956) Psychological Review, 63, 81 -97 10. Perception and Communication Broadbent, D. (1958) New York: Pergamon Press 11. The senses considered as perceptual systems Gibson, J. J. (1966) Boston, MA: Hougton Mifflin. 12. A mathematical theory of communication Shannon C. E. (1948) Bell System Technical Journal, 27, 379 -423 13. On computable numbers: With an application to the Entscheidungsproblem Turing, A. M. (1936) Proceedings of the London Mathematical Society, ser. 2, 42, 14. A logical calculus of the ideas immanent in nervous activity Mc. Culloch, W. S. , & Pitts, W. (1943) Mathematical Biophysics, 5: 115 -133 (pp. 18 -27). 15. Hemisphere deconnnection and unity in conscious awareness Sperry, R. W. (1968) American Psychologist 23 (10), 723 -733. 16. Cognitive maps in rats and men Tolman, E. C. (1948) Psychological Review 55, 189 -208 17. Ferrier lecture: Functional architecture of macaque monkey visual cortex Hubel, D. H. and Wiesel, T. N. (1977) Proceedings of the Royal Society of London B, 198, 1 -59. 18. The Conceptual Framework of Psychology Brunswik, E. (1952) Chicago: University of Chicago Press. 19. A review of Skinner's "Verbal Behavior" Chomsky, N. (1959) Language, 35, 26 -58 20. Cognitive Psychology Neisser, U. (1967) Cognitive Psychology. Englewood Cliffs, N. J. : Prentice-Hall.
A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970 -1985 • közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást • minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső leképezésekké • ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe • a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a kognició világa testetlenül is tekinthető • Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások
A szimbolumfeldolgozás és az RTM Belsõ életünk - Fordítások végtelen sorozata Paul Valéry: Füzetek. 110. Lap Somlyó György fordítása Elképzelhetünk… egy olyan lélektant, amely szerint az igen komplex megismerõ folyamatok szimbólumok elemi manipulációiból épülnek fel. J. Fodor
A kognitív tudomány mint a reprezentáció tudománya • Valami valamit valaki számára képvisel • Ennek a ‘valamire irányuló’ modellálásnak a kutatása a kognitív tudomány • A reprezentációknak belső szerveződésük van • A gépi analógia: gépek is reprezentációkat kezelnek • Architektúrák és reprezentációk
Meghatározottság Inger, közvetlen Emlék, késletetés Reprezentáció: leválás
A mai kutatási minták • • A kognitív tudomány első programja: A tudatlélektan, a 19. század vége A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950 -1970 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970 -1985 Az interpretált kognitív tudomány: A biológiai és fejlődési értelmezés megjelenése: 1985 -től
Komputációs elméletek: elvi szinten • Marr • Indulj az elméletből • A feladat jellemzése a látásban: logika • Mi újat hoz ez? • A kutató top-down • Szintek: komputációs algoritmikus implementációs • Chomsky • A nyelvtan elvont • Grammatika a kiindulás: szabályrendszer • Mi újat hoz ez? • Merész nyelvészet • Kompetencia kompet mechanizmus performancia
David Marr és Noam Chomsky komputációs eszménye • Kompetencia-performancia • David Marr komputációs algoritmikus implementációs
Kétféle MI Gyenge Ugyanazt tudja Teljesítmény ekvivalencia Nem érdekes, hogyan éri el ugyanazt MI TÖRTÉNIK MA? Neurális etc modellek . • • Erős Ugyanazt tudja Ugyanazt is teszi, egyénértékű A legfontosabb a hogyan teszi
Turing próba szintjei (Hernád) • (1) Viselkedéses adekvátság. A gép ugyanazt teszi , gyenge MI. • (2) Ugyanolyan lépésekkel teszi, ugyanolyan algoritmussal, erős MI. • (3) Ugyanolyan fizikai rendszerben valósítja meg. • (4) Ugyanúgy érez. Qualia tekintetében is egyenértékű. Kérdés, lehete tudományos cél?
Mi lesz Bentanoból az 1980 -as évekre? • RTM: propoziciók és attitűdök • Többszintű naiv tudatelméletek • Csecsemő és állat intencionalitása • A Brentano tanítvány Freud visszatér: a nem tudatos intencionalitás • Intencionalitás és az agy
Mi is lesz a 19. századból mára? • Wundt két aspektus felfogása a test-lélekről mint okság és implikáció kettőssége jelenik meg a reprezentációs elméletben • Brentano aktusaiból: a kijelentéseket kezelő attitűdök lesznek • Ebben a tekintetben a két hagyomány örököse a mai kognitív felfogás • Ugyanakkor ma Darwin-Mach is kell ehhez: mindez sokunk szerint Evo-Devo keretben értelmezendő • Mégsem semleges Cog. Sci
Hogyan van ma ez a kognitív tudománnyal intézményesen? • Meghasonlott pszichológia tanszékek • Ennek a Cog. Sci csak egyik változata • A MI keresi a helyét • Ma csak látszat kiszorítás van • Ugyanis mind a semleges nyelvezet mind a párbeszéd igazi átfogó igény
Az emberi architektúrák szintjei Newell nyomán Színt Kognitív jellemzők Idői sáv Megvalósító Alapja kategória Self alatti Nem tudatos 500 ms Neurális alatt hálók Evolvált neurális Self szintű Tudatos (lehet) 800 ms- személy évek agyi integráció Self feletti Nem tudatos- Sec tudatos évek – társas kapcsolatok Interakció, evolúciós alapon
Három felfogás az architektúrák módosíthatóságáról (Michael Cole)
A reprezentáció többszörös forradalma (Donald) • 1. Szociális szemantika megjelenése megosztott tapasztalatok hajlékony rendszerek, melyek biológiailag felteszik az egyéni beállítást: a szociális szemantika szervező tényező. 2. Külső tudáshordozók, az objektív tudás eszméje Testen belüli és testen kívüli emlékezet Az írás forradalma 3. ? Mi történik ma? Megosztott tudáshordozók
Az architektúrák nagy változásai Donald Kultúra típusa Korszak Tudás közlés Átadási mód Epizodikus főemlősök, 5 m események Nincsen Mimetikus erectus, 1. 5 m testtel Lejátszás Mitikus sapiens, 50 e nyelvi Történet Teoretikus modern, 10 e külső memória írás-olvasás Gutenberg nyomtatás tömeges mém Autoritás Hálózati 10 év megosztott Elektronika
Összességében hogyan is áll a pszichológiai és a neurobiológiai közelítés? • A viselkedéses kísérletezés felvet valóban új jelenségeket • Sokszor egyenesen az élmény a kiindulás • Segít előrelépni a neurológiai realitás keresése • A valóban megmagyarázatlan hajt Pszicho Neuro Fenomen
Az értelmezett megismerés mint új gondolat PROXIMÁLIS SZOCIÁLIS DISZTÁLIS KÍSÉRLETEZÉS LOGIKA INTENCIONALITÁS
Háromféle darwinizmus a pszichológiában • Szőrös: összehasonlító Romanes-től Thorndike-on át Tomaselloig • Egyéni különbségek Galtontól Cloningerig • Episztemológiai és pelenkás l - karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól Dennettig - a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig és Gergelyig
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Újra a kurzusról Előadástéma Bevezetés. A megismeréskutatás keretei. Az architektúrák kérdése. Váltások a kognitív kutatásban. A kognitív tudomány filozófiai kerete. Lehorgonyzatlan és értelmezett megismerési mintázatok. A reprezentáció természete és ennek vitái. Klasszikus kognitivizmus és mesterséges intelligenciakutatás. Reprezentáció nélkül. A konnekcionisták és a cselekvés elvűek. A modulok és az egységes megismerés vitája. Az evolúciós szemlélet a kognitív tudományban. A megismerés társas keretei. Social. Cog. Sci. Fejlődés és megismerés. A fejlődés mint magyarázó elv. Innéátizmus vs. tanulás. Az Evo. Devo szemlélet. Tudat a kognitív kutatásban • Cikkek ill prezentáció lehetőség a témákhoz • George A. Miller (2003) The cognitive revolution: a historical perspective. Trends Cogn Sci, Vol. 7, No. 3. (March 2003), pp. 141 -144. The Cognitive Science Millenium Project. • http: //plato. stanford. edu/entries/mentalrepresentation/ • Pléh Reprezentációs rendszerek, szelekció és gondolatterjedés • Prez. Pszich: A képi-propozicionális vita állása • Bölcsész: Mit ért a nyelvészet reprezentáción? • Prez. A komputáció mint elméleti fogalom a pszichológában és a nyelvészetben • Prez. : Pszich: Konnekcionista modellek a pszichológiában • Bölcsész: A nyelvi szabály a könnekcionizmusban • Frankenhuis, W. E. és Ploeger, A. (2007) 'Evolutionary Psychology Versus Fodor: Arguments for and against the Massive Modularity Hypothesis' , Philosophical Psychology, 20: 6, 687 — 710 • Dunbar et al: The evolutionary approach to behaviour. Tankönyvfejezet. • Dunbar RIM and Shultz S. (2007) Evolution in the social brain. Science, 317: 1344– 1347 • Csibra, G. & Gergely, G. (2009). Natural pedagogy. Trends in Cognitive Sciences, 13, 148 -153.
- Slides: 57