Kognitv pszicholgia A kognitv szemllet kutat a megismersi

Kognitív pszichológia

A kognitív szemléletű kutató a megismerési szempontot helyezi előtérbe, s a megismerő modelleket úgy tekinti, mint a környezetet modelláló rendszereket.

A kognitív pszichológia… …a megismerő folyamatok, a megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása középpontjába. Fő kérdéseik • az egyén hogyan strukturálja, • hogyan képezi le tapasztalatait, • hogyan integrálja, • rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását, • hogyan gondolkodik, • milyen sémákat használ?

A kognitív pszichológia témái • Észlelés (alakfelismerés) • Figyelem (minőség és terjedelem) • Emlékezet (konstruktív) • Probléma megoldás (játék és döntéselmélet) • Érzelmek (érzelemfelismerés) • Nyelv (szemantikus hálók) • Kognitív neuropszichológia (diagnosztika, agyi plaszticitás)

Kelly személyiségmodellje - A humanista és a kognitív pszichológia határán • Az ember folyamatosan „megteremti” a környezetét • Folyamatosan újraértékeli maga körül a világot • Az ingerek, tapasztalatok kategóriákba sorolása • Az egyén információ feldolgozó stratégiáinak dimenziói SZEMÉLYES KONSTRUKTUMOK

Kelly személyiségmodellje • kategóriák – értékelés – reagálás - válaszreakció • a világ értelmezése egyedi – a másik megértésének korlátai – nincsenek sablonok • Hogyan lehet megérteni a másikat az adott szituációban?

Szerep-repertoár eljárás én Part- apa ner X X X X anya barát tanár Ellen Kon-ség struk -tum X X X X X

Szerep-repertoár eljárás • valóságos nevek • kettő miben hasonlít, úgy hogy e tulajdonságban a harmadiktól különböznek = konstruktumok • Hétfokú skálán értékelni a személyeket

Kognitív forradalom Az 1950 -es 60 -as évek fordulóján a behaviorizmust a saját eszközével „szorítják meg”. Módszertani hagyomány folytatása, de a tudat, a mentális folyamatok tanulmányozásával. Számítógép metafora és kibernetika. Ulrich Neisser (1967): Cognitive Psychology

Giuseppe Arcimboldo - Vertumnus A manierizmus irányzata az észlelés konstruktív folyamatain keresztül hat a közönségre.

Mentális reprezentáció A mentális információ-feldolgozó rendszer által eltárolt tartalmak. Nem csak a külvilág leképezése, hanem testi állapotok, hangulatok, elvont fogalmak, összefüggések is lehetnek. Pl: nagymama Szeged közlekedési térképe szerelem mentális számegyenes

Bruner és Goodman (1947) • Hiba • kartonpapír esetén ± 5% • pénzérme esetén +15% és +40% között (névértékkel nő!) • Pénzérménél hibaarány • gazdag gyerekeknél +10% és +20% között • szegény gyerekeknél +20% és +50% között • szegényeknél +10 és +40%, ha látják a pénzt

Bruner és Goodman (1947) Behaviorista szemszögből az inger a korong, a válasz a beállított körnagyság. Az inger egyforma, de a válasz eltérő. Mitől más a válasz a csoportokban? A kutatók szerint a koronghoz társított képzetek (szociális értékelés) miatt van különbség. Más a pénzérmék mentális reprezentációja a két csoportban.

Moyer és Landauer (1967) • A kisebb távolság lassabb a választ eredményez, mert nehezebb feladat az összehasonlításuk. (4 vagy 6? 4 vagy 10? ) • A kisebb arány is lassabb a választ eredményez. (4 vagy 6? 45 vagy 47? ) • A tanulás nem javítja a teljesítményt. (1, 4, 6, 9 viszonya az 5 -höz, 1600 próba)

Moyer és Landauer (1967) • A számok mennyiségi tulajdonságainak reprezentációja távolsági viszonyokkal analóg reprezentáció, azaz a mentális számegyenes • Ez a mentális számegyenes egyre nagyobb számoknál egyre jobban „összenyomódik”. • A mennyiség érzet a 6. érzék. (Harvey et al, 2013)

Nagy számok mentális „összenyomása” • Fordított kísérlet: Ön szerint melyik számsorozat véletlenszerűbb? A: 879 5 1322 1987 212 1776 1561 437 1098 663 B: 238 5 689 1987 16 1446 1018 58 421 117 • Mondjanak véletlenszerűen számokat 1 és 1000 között! A kisebb számok felülreprezentáltak.

Összehasonlítás más paradigmákkal módszertan megismerési folyamat Analitikus esetÖsztön – megküzdés tanulmány Behaviorista kísérlet Inger – válasz eset. Humanisztikus Élmény – jelentés tanulmány Kognitív kísérlet Információ – mentális reprezentáció

Sémák Az információ értelmes mintázata Bartlett (1932): A szellemek háborúja (mese) A nem értelmezhető részeket változtatják, vagy kihagyják. Rumelhart és Norman: mag és változók, hierarchia, absztrakciók. Piaget: asszimiláció és akkomodáció Neisser: Challenger katasztrófa emlékeinek vizsgálata.

Bartlett (1932) „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Valami fekete jött ki a szájából. Arca eltorzul. ” A kísérleti személyek variációi: • „Amikor a nap felkelt, a földre zuhant. Felkiáltott, s ahogy kinyitotta a száját, valami fekete dolog szállt ki abból. ” • „Még élt az éjszaka során s a következő napon, naplementekor azonban meghalt, s lelke eltávozott a száján keresztül. ” • „Szelleme elhagyta a világot. ”

Bransford és Jonhson (1972) „Először rendezz mindent különböző csoportokba. Persze egyetlen halom is elég lehet, attól függően, hogy mennyi gyűlt fel az az utóbbi időben. Jobb, ha egyszerre túl kevés kerül bele, mint ha túl sok. Lehet ez nem tűnik fontosnak, de könnyen bonyodalmak adódhatnak. A hibának aztán nagy lehet az ára. ”

Walter Mischel kognitív személyiségelmélete • Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi figyelembe. • Ezek a személyiség részét képezik, és a külvilági tapasztalatokból (tanulás) származnak. • Átveszik a vonások szerepét a személyiség meghatározásában. • Kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel, így határozzák meg a konkrét viselkedést.

Kognitív változók 1. A személyiség kompetenciái: készségek, problémamegoldó stratégiák, amelyek segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk. Mire vagyunk képesek?

Kognitív változók 2. A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók, amik nem mások, mint a világnak az ember által létrehozott egyedi értelmezései. Milyennek látjuk a helyzetet? hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.

Kognitív változók 3. A személy elvárásai Feltevés arról, hogy eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni utána. 4. Szubjektív érték Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is.

Kognitív változók 5. Önszabályozó rendszerek és tervek. Célok, tervek: Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek reális terveket kidolgozni

Összegzés A viselkedés alapjai: • Hogyan kezeli és dolgozza fel az információt • Legtöbb döntés nem tudatos – mentális szerveződések – döntéshozatali folyamatok alkalmazása • Célorientáltság - a cél reprezentációja - közelítése

A kognitív pszichológia gazdasági jelentősége • Herbert Simon (1978 Nobel-emlékdíj) • Tversky & Kahneman (2001 Nobel-emlékdíj) Heurisztika: mentális döntési eljárás, mely nem feltétlen az optimális megoldást ad, de takarékos a mentális erőforrásokkal. Elérhetőségi heurisztika: olyan heurisztika, mely az áttekinthetetlenül nagy halmazok közül azt becsli nagyobbnak, melynek elemeit könnyebb felidézni.

Elérhetőségi heurisztika Tversky – Kahneman (1972) valószínűségek/gyakoriságok becslése „Tekintsük az R betűt! Hol fordul elő valószínűbben az R betű? _ a szó első betűjeként. _ a szó harmadik betűjeként. (jelölje meg az egyiket) Szerintem a két lehetőség gyakoriságának aránya _: 1” (K, L, N, R, V)

Korlátok és erősségek + tudományos szempontból ma a legerősebb irányzat + precíz fogalomalkotás + gyakorlatban könnyen alkalmazható – elmélet és fogalmak arról, ami kísérleti környezetben megragadható (kevés tudás az érzelmekről)

Köszönöm a figyelmet!

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT LECKESOROZAT COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018 A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL. JELEN TANANYAG A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00014