Fejldsllektan s szocializci Oktat Gyimesi Jlia n Fejldsllektan

Fejlődéslélektan és szocializáció Oktató: Gyimesi Júlia

n Fejlődéslélektan tárgya: testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek (Cole, 1998). n Szocializáció: az a folyamat, melyben az egyén elsajátítja mindazon ismereteket, készségeket és beállítódásokat, melyek lehetővé teszik, hogy többé-kevésbé hatékony tagja legyen egy csoportnak és a társadalomnak (Brim, 1966).

A fejlődéslélektan központi kérdései n Folyamatosság (ember és állat, szakaszok kérdése, kritikus periódusok) n A fejlődés forrásai – főbb megközelítések: 1. biológiai érési, 2. környezeti tanulási, 3. univerzális-konstruktivista, 4. kulturális megközelítés n Egyéni különbségek

A fejlődéslélektan módszerei n A tudományosság kritériumai: objektivitás, megbízhatóság, érvényesség, megismételhetőség, reprezentatív minta n Önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) n Természetes megfigyelés n Kísérleti módszer n Klinikai interjú n Kutatási tervek: hosszmetszeti (longitudinális) és keresztmetszeti kutatás

További kutatási módszerek n Nézéspreferencia vizsgálat n Habituáció/diszhatbituáció n Ikerkutatások

A kötődés diszfunkciói n A szeretetkapcsolatok hiánya n Hospitalizmus (Spitz) n Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby) n Ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal? (Danzinger és Frankl) n Ferenczi: A nem kívánt gyermek és halálösztöne

A méhen belüli fejlődés n A magzat érzékelési képességei: mozgás, látás, hallás n Magzati tanulás n Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatása n Teratogének: gyógyszerek, dohány, alkohol, drogok, fertőzések és egyéb körülmények

Margaret Mahler (18971985)

A szeparációs-individuációs folyamat n 2 előszakasz: n Autisztikus fázis n Szimbiotikus fázis n Szeparáció-individuáció: n Differenciáció és a testkép kialakulása n Gyakorlás n Újraközeledés n Individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezedeti

Donald W. Winnicott (1896 -1971)

Winnicott n Facilitáló környezet jelentősége n Annihilációs szorongás – omnipotens fantáziák n Self-másik elkülönülés – átmeneti tér, átmeneti tárgy n „elég-jó” anya

Kognitív változások n Piaget – szenzomotoros szakasz – a tárgyállandóság fejlődése (nem keresi a tárgyat – arra fordul, ahol eltűnt – nyúl érte – az eredeti helyén keresi, akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre: A nem B hiba – keresi a tágyat tudja, hogy lennie kell valahol) n Az emlékezet növekedése n Később: a játék fejlődése (mintha-játékok) n Késleltetett utánzás, szimbolikus játék – első szavak

2 éves kor körül… n Éntudat kialakulása n A felnőttek normáira való fokozódó érzékenység n Önfelismerés (tükörben, embernél és állatnál) n A szimbólumképzés kezdetei

A társas fejlődés 3 éves kor után Becker (és Schaefer modellje) n – retrospketív viszgálat n – érzelmi dimenzió (meleg-hideg), ezt a büntetés módjával kapcsolta össze (hatalmat hangsúlyozó vagy szeretetet hangsúlyozó büntetési módok n Hatalmat hangsúlyozó büntetési mód externalizált viselkedésformákhoz vezet – büntetés elkerülése, agresszió n Szeretetet hasznosító büntetési eljárások internalizált reakciókhoz vezetnek – bűntudat, felelősségvállalás, önkritika

Folyt. Kontroll dimenzió n Engedékenység és korlátozás n Szeretet hiánya + engedékenység = nyílt agresszió, antiszocialitás, deviancia n Szeretet hiánya + koráltozás = autoagresszió n Szeretet + engedékenység = kreativitás, barátságosság, nyitottság n Szeretet + korlátozás = megfelelő szabályozórendszer, de tekintélytisztelőbbek dependensebbek

Baumrind modellje Kompetens, visszahúzódó és éretlen ovisok – szülőgyerek interakciók megfigyelése n Tekintélyelvű szülő – követelő és szülőcentrikus (visszahúzódó gyerek) n Engedékeny szülő – gyermekközpontú, nem követel rendet vagy felelős viselkedést, kerüli a büntetést és a konfliktusokat (éretlen gyermek) n Mérvadó szülő – gyerekközpontú és követelő is egyben, alkuképes, érvel (kompetens gyermek)

A társak szerepe n Az életkor előrehaladtával a kortársak száma és a társak köre egyre bővül. n Társak szerepánek megváltzása (barátok) – a háttérben az életkor előrehaladásval egyre inkább pszichológiai tényezőket említenek n Népszerűség – sztárok, elszigeteltek, elutasítottak n Kik a népszerű gyerekek: nem, vonzó fizikai megjelenés, nem, rassz, személyiségjellemzők n Magányos gyerekek – ált. a gyerekek 10%-a, nehezebben kezdeményeznek kapcsolatokat, nem tudnak kapcsolatokat fenntartani és konfliktusokat megoldani.

Erkölcsi fejlődés n Erkölcsi viselkedés és erkölcsi tudat n Piaget és Kohlberg n Piaget: a morális fejlődés 3 szakasza: n 4 -5. évig: premorálisak– nincs szabálytudat, csak szabályosság – a gyerekek premorálisak n 8 -10. évig: heteronóm erkölcs, a külső szabály szent és sérthetetlen, következményetika n Utána: autonóm erkölcs: kölcsönösség, rugalmasság, szándéketika

Állati és emberi nyelvhasználat n Állati jelrendszerek: a jelhasználat az inger jelenlétéhez kötött, reflexes, rögzített, általában 50 nél kevesebb jel, az “itt és most” véges számú tényei n Emberi nyelvhasználat: nagyban ingerfüggetlen, szándékos, végtelen számú üzenet lehetséges, időben, térben, tényszerűséget tekintve nem korlátozott n Az emberi nyelvhasználat egyedülálló – rugalmasság, produktivitás, kifejezőerő

A nyelvelsajátítás menete n 1. preverbális szakasz (1. év) – gügyögés, gagyogás (egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai), kommunikáció mintázatai megjelennek, a nylevi megértés megelőzi a nyelvi produkciót n 2. egyszavas kijelentések szakasza – mondatértékű szavak, amelyek túláltalánosítottak vagy túlságosan diszkrimináltak lehetnek n 3. távirati beszéd és szótári robbanás (1, 5 -2 éves kor) – bővülni kezd a szókincs, a gyermek elkezdi kombinálni az aktívan használt szavait, de ragok, toldalékok nélkül n 4. fokozatos gazdagodás és bonyolódás

A nyelvelsajátítás paradoxonjai n “Szegényes bemenet” paradoxona (Chomsky) n Tanulhatóság paradoxona n Mintázat állandóságának paradoxona n Univerzalitás paradoxona

A nyelvelsajátítás elméletei n Empirista típusú magyarázatok n Nativista magyarázatok – Chomsky: autonóm nyelvi modul n Kognitív alapú magyarázatok – Piaget: a nyelv elsajátításának folyamata nagyban függ a gondolkodás fejlődésétől, szétválaszthatatlan attól n Társas alapú magyarázatok: Vigotszkij – nagyon korai beszédmegnyilvánulásoknak is kommunikatív funkciója van, a nyelv és a gondolkodás viszonya többször átalakul a fejlődés során

További aspektusok és kérdések n Kritikus periódus fogalma n A nyelv evolúciója n Páros elszigetelődés ikreknél (kriptofázia) n Nyelvi relativizmus

Nyelv és kommunikáció n Nyelv kommunikáció nélkül - kommunikáció nyelv nélkül n „Társalgási posztulátumok” (Grice) – társalgás rejtett szabályai 1. Mennyiség elve (Ne légy túl rövid/hosszú!) 2. Minőség elve (Ne mondj hazugságot!) 3. Relevancia elve (Légy releváns!) 4. Világos fogalmazás elve (Légy világos!)

Nemi identitás n Sok más társas szerep kialakításában részt vesz n Freud – azonosulás n Chodorow – az azonosulás kétirányú folyamat n Azonosulás megfigyeléssel és utánzással – Bandura (hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció) n Azonosulás kognitív alapon – Sandra Bem : nemi séma

Pszichoszexuális fejlődéselmélet n 1. Orális fázis (0 -1. év) – táplálkozás n 2. Anális fázis (1 -3. év) – szobatisztaság n 3. Fallikus fázis (3 -5. év) – Ödipusz-komplexus n 4. Látencia (6 -12. év) n 5. Genitális fázis (12. évtől) – optimális kimenetel: családon kívüli heteroszexuális partner választása

Etnikai és faji identitás n 4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak az etnikai és faji különbözőségeknek n Transzgenerációs hatások kérdése n Külső társas környezet hatása n Szociálpszichológiai aspektusok

Agresszió n Instrumentális agresszió és ellenséges agresszió n Instrumentális agresszió növekedése 2 éves kor körül Mi okozza? n Evolúciós érv – szelekciós erő, dominanciahierarchia n Frusztráció (és katarzis) n Az agresszió jutalmazása n Utánzás – nem agresszív viselkedés jutalmazása

Iskola és teljesítmény n Intelligencia – környezet vagy öröklés? n Családi hatások n Kortárshatások n Iskolai légkör (tanulásra helyezett hangsúly, tanári viselkedés, jutalmazás és büntetés, a tanulók környezete) n Tanári elvárások és iskolai siker (Rosenthal és Jacobson)

Serdülőkor n - biológiai érési megközelítés (Gesell, Freud) n - etológiai megközelítés n - környezeti tanulási megközelítés n - univerzális-konstruktivista megközelítés n - kulturális megközelítés

Változások n A növekedés felgyorsulása n Szexuális fejlődés n A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása (rítusok, pszichológiai hatások, a korai és késői érés következményei) n A társas élet újjászerveződése (a pubertás családi kapcsolatokra gyakorolt hatása, új kapcsolat a kortársakkal)

A serdülő gondolkodása n Lehetőségekről való gondolkodás, előre gondolkodás, hipotézisek használata, metagondolkodás, a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás n Formális gondolkodás (Piaget) n Társadalomról való gondolkodás

A felnőttkor (Erikson nyomán) n 1. fiatal felnőttkor (20 -35) – intimitás vagy izoláció n 2. középső felnőttkor (35 -65) – generativitás vagy stagnálás n 3. időskor (65 év felett) – integritás vagy kétségbeesés

Az öregedéssel kapcsolatos kutatások n Biológiai változások – 20 éves kor után a biológiai képességek fokozatosan hanyatlani kezdenek (pl. : látás, hallás, izomerő, stb. ) Menopauza – és az ahhoz kötődő pszichológiai reakciók n Kognitív változások –kettős: kikritályosodott intelligencia és folyékony intelligencia vagy mentális mechanika és pragmatikai jellemzők n Szociális tényezők és pszichológiai változás n A szociális tényezők hatása a kognitív és biológiai képességekre

Öregkori kihívások és fejlemények n Integritás n Transzperszonális én – énközpontúságtól való elmozdulás n Halállal való szembenézés – határhelyzet n Veszteségek n Ám: az ember ekkor is aktív részese sorsa alakításának

n „Szegény Konrádomról is be kell még számolnom. Felteheto en a fogyás (5 kg) és az általános fáradékonyság az oka, hogy a szívem sem egészen jól viselkedik. Lévy doktor, aki nagyon megbízható belgyógyász, nem talált szervi elváltozást, csak a bal szívkamra t lustaságát. T , bo séges táplálkozást, mozgást, alvást és masszázst írt elo , úgy véli azonban, eltart néhány hétig, amíg felépülök. Jobb lágyékmirigyeim fájdalomra még mindig némileg érzékenyek, amúgy minden elmúlt. " (Freud- Ferenczi, 339 Fer, I/2. köt. 150. old. )

n Cowley(1983. 19. o. ) ezt írja: "Mire betölti nyolcvanadik évét, az öregedő ember önképe hasonló válságon mehet keresztül, mint serdülő korában. Lehet, hogy átment már egy válságon, amikor középkorú lett, a klimax idején, akár férfi, akár nő, de ennek ellenére egész felnőtt életében magától értetődőnek tekintette önmagát, képességeivel és hiányosságaival egyetemben. Most, amikor a tükörbe néz, megkérdezi: ’Ez tényleg én volnék? ’ – vagy kerüli a tükröt, mert elkeseríti a látvány, a táskás szem, a ráncok. Új maszkjában új szerepet kell játszania egy olyan darabban, amelyet csak rögtönözni lehet. "