Erklcsi fejlds s erklcsi nevels Nevelselmlet elads 20032004

Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés Neveléselmélet előadás 2003/2004. II. félév

Áttekintés • Mit értünk erkölcs, moralitás alatt? • 3 kutatási perspektíva • Kognitív elméletek: - Piaget - Kohlberg - Gilligan - Turiel

Mit értünk moralitás alatt? • Nincs egységesen elfogadott definíció, manapság sok szerző már nem is próbálkozik • Arisztotelész: „hogyan kell élni” • Heller Ágnes: „mit tegyek” • Nagy J. : az adott közösség, társadalom által kialakított szokásoknak, normáknak megfelelő viselkedés • érett moralitás jellemzői viszont átfedést mutatnak (belső „iránytű”, igazságosságérzet, több nézőpont integrálása) • Miért fontos a moralitás?

A morális fejlődés három kutatási perspektívája • Kognitív • Affektív • Viselkedés

Piaget erkölcsi fejlődés felfogása Kognitív fejlődéselméletén alapul Innen kölcsönzött alapelvek: • Tartalom és struktúra függetlensége • Szakaszosság • Egyensúlymodell • Kognitív fejlődés meghatározza az erkölcsi fejlődést

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai I. Vizsgálatok a szabálymegértés és -követés témájában Eredmények: • A szabályalkalmazás 4 fázisa • A szabályértés 3 fázisa

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai II. Jó és Rossz megítélésével és a morális koncepciókkal kapcsolatos vizsgálatok Eredmények: Heteronóm és autonóm erkölcs

Piaget munkájának értékelése • Irányadó munka • Problémák: csak gyerekeket vizsgál - csak a fejlődés kezdő és végpontját adja meg - metodikai: nem kérdezi meg, hogyan kellene viselkedni adott helyzetben

Lawrence Kohlberg Piaget nyomdokain • Hasonlóságok • Különbségek Kutatási módszere

A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés PREKONVENCIONÁLIS Büntetésorientáció Jutalomorientáció KONVENCIONÁLIS Jógyerek-orientáció Tekintélyorientáció POSZTKONVENCIONÁLIS Társadalmi szerződés orientáció Egyetemes erkölcsi elvek orientáció

A prekonvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? -Engedelmesség Büntetés- -szabályok orientáció betartása (büntetés miatt) -szabályok betartása (egyéni Jutalom- érdekek) orientáció -igényeink kielégítése - alku Miért kell jót Szociális cselekedni? érettség -büntetés elkerülése - tekintély egocentrizmus - hogy elérhessük céljainkat (mások nélkül nem megy!) Konkrét individualizmus (igazság/osság/ relatív)

A konvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? Jógyerek- - Közelállók orientáció elvárásainak megfelelni - Emberi kapcsolatok ápolása Tekintély- -kötelesség orientáció teljesítése -törvények betartása - a jog abszolút Miért kell jót Szociális cselekedni? érettség - hogy mások jónak tartsanak - mások iránti szeretet Az emberi kapcsolatok hálójában élő ember - lelkiismeret A társadalom - hogy a társ. perspektívája működőképes maradjon

A posztkonvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? Társadalmi -értékek relativiszerződés tása miatt társadalmi szerződés - bizonyos abszolút értékek Egyetemes Erkölcsi elvek erkölcsi követése elvek Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Szabad Társadalmi akaratból adódó szemlélet: elkötelezettség relativitás – perspektívák integrálása Egyetemes Moralitás erkölcsi elvek lényegének melletti felismerése elkötelezettség

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Prekonvencionális szint Büntetésorientáció • A diák: azért nem szalad a folyosón, mert akkor beírást kap. (alsó tagozat) Jutalomorientáció: • Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Konvencionális szint Jógyerek-orientáció • Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak. ” Tekintélyorientáció • Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos? ) A betartásukhoz kapcsolódó attitűd

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Posztkonvencionális szint Társadalmi szerződés orientáció: • Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása

Morális nevelés • „just community” schools • Morális dilemmák megvitatása

Oser diszkurzus módszere 1) Mutassunk be egy dilemmát! 2) Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket! 3) Csoportmunka (3 -5 azonos véleményen lévő gyerek) – gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/ 4) Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv) T érveket a táblára írja 5) Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb. 6) Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét 7) Újabb szavazás 8) T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés

Kohlberg elméletének értékelése • • Az ítéletalkotás szintjeinek tartalomfüggése A szakaszok sorrendjének állandósága A fejlődési szakaszok egyetemessége

Gilligan Előzmények Gilligan válasza: • Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek. - ffiak = az igazságosság morálja - nők = a törődés erkölcse

A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint áttekintés 1. Egocentrizmus: Középpontban az ÉN Átmenet: az önzéstől a felelősségvállalás felé ÉN vagy TE? ? ? 2. Önfeláldozás: TE Átmenet: a konformitástól az önállóság felé TE vagy ÉN? ? ? 3. Egyensúly TE és ÉN

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása- Elliot Turiel Részlet egy négy éves kislánnyal készült interjúból: - Láttad mi történt? - Igen. Játszottak, és John nagyot ütött Bobra. - Szabad ilyet csinálni? - Csak úgy, hogy ne fájjon. - Van erre szabály? - Igen. - Mi a szabály? - Nem szabad nagyot ütni. - És mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne nagyot ütni a másikra? - Nem - És miért nem? - Mert akkor fájna neki és sírna.

/második részlet/ - Láttad, mi történt? - Igen, hangoskodtak. - Szabad ilyet csinálni? - Nem. - Van erre szabály? - Igen, csendben kell lenni. - Mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne hangoskodni? - Igen. - Miért? - Mert nincs szabály.

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása Moralitás: közvetlenül érinti a személy testi-lelki jólétét (igazságosság, testi épség, anyagi javak – pl. vkit megütni „rossz” /akár jelen van rá társadalmi szabály, akár nincs/) Szociális konvenciók: megegyezés kérdése, de ez is kell a társadalom gördülékeny működéséhez (pl, köszönés, megszólítás stb. ) – azon múlik, megérti-e a gyerek a társadalom működését

A morális konvenciók fejlődése • A gyerekek 86 % -a már óvodáskorban azt mondja, hogy ha nincs szabály, akkor sem szabad megverni, meglopni stb. másokat.

A szociális konvenciók fejlődése • 1. Szint: A konvenciók a társadalmi élet „eleve elrendelt” velejárói (6 -7 éves kor) • 2. Szint: A konvenciók mindig jelenlévőségének tagadása (8 -9 éves kor) • 3. Szint: A konvenciók, mint szabályrendszerek (10 -11 éves kor) • 4. Szint: A szabályrendszerek tagadása (12 -13 éves kor) • 5. Szint: A konvenciók a társadalmi élet szerves részei (és következményei) (14 -16 éves kor) • 6. Szint: A konvenciók, mint a társadalom által megkövetelt dolgok tagadása (17 -18 éves kor) • 7. Szint: A konvenciók a társas interakciók koordinálásának eszközei. (18 -25 éves kor)

Moralitás és konvenciók Moralitás Szabályok irányítják? Nem kultúrspecifikus Nem Irányítás gyermekkorban Direkt „alku” szülő és gyerek között? Nincs Hány %-a a gyerekeknek ad 10% visszajelzést? Konfliktusok serdülőkorban alig Szülői irányítás mennyisége Sok Konvenciók igen direkt nincs 25% kevés sok

Pedagógiai konzekvenciák • A valóságban a két szféra gyakran keveredik • Lehetőség (és kötelezettség), hogy a kettőt szétválasszuk

Gyakorlati példák 13 -15 évesek tanításának köréből Konvenciókhoz kötődő problémák - történelem: • President Washington – megszólítás Morális problémák: Történelem: Holocaust; 2. Vh. után: államosítások stb. ; újabban – népirtás, túszejtés Íráskészség fejlesztés /anyanyelv, idegen nyelv/: A hamburger, Árulkodó stb. A két dimenzió egyidejű jelenléte (nők helyzete, szegregáció)

Tanácsok • Csoportmunka (vegyes csoportok) • Tanár ne mondja meg, „mi a jó”.