Kognitv zavarban szenvedk polsnak sajtossgai Dementia delrium Kognitv

Kognitív zavarban szenvedők ápolásának sajátosságai Dementia, delírium

Kognitív zavar n A kognitív funkciók( emlékezés, ítéletalkotás, elvonatkoztatás) zavara jellemzi ezt az állapotot. n Ide tartozik: Delírium n Dementia n Amnézia n

Delírium

n A delírium a tudat, a figyelem és a kognitív funkciók zavarával n n n jellemzett szindróma. Órák vagy napok alatt alakul ki Gyakori a napszaki fluktuáció Gyakori kórkép(belgyógyászat, neurológia, sebészet, ITO) Leginkább idős korban jelentkezik Rizikó faktorai: agyi organikus betegség, szívműtét, fennálló dementia, szisztémás fertőzések, narkotikumok alkalmazása, anyagcserezavarok, neuroleptikumok, alkohol megvonás, gyógyszer intoxikáció vagy – megvonás, stb. Mortalitása nagy : a deliráló betegek 40 – 50%-a egy éven belül meghal.

A delírium tünetei n A kognitív funkciók gyors, globális hanyatlása, a n n n dezorientáltság és zavartság. Éberségi szint csökkenése, figyelmi funkciók zavara, károsodott felismerés, a környezteti tényezők téves észlelése. Napszaki hullámzás: a beteg időnként rendezettnek tűnik, később dezorientáltá válik, hallucinál. Alvászavar – a tünetek éjjel kifejezttebbek Tér és időbeli, auto- és allopszichés dezorientáció Inkoherencia Agitált állapot/ aluszékonyság

A delírium terápiája n Alapbetegség kezelése n Haloperidol adása orvosi utasításra

Ápolói teendők n Szoros obszerváció n Gyakori megnyugtatás, megismételt egyszerű n n magyarázatok Szükség lehet rögzítésre Külső ingerek minimalizálása : csendes, jól megvilágított szoba biztosítása Törekedni kell a személyzet állandóságára és következetességére. Jól láthatóvá tenni az időre, szituációra, helyre vonatkozó emlékeztetőket a beteg szobájában.

Ápolási problémák delírium esetén

Hallucinációk és illúziók miatti sérülésveszély n Fokozott obszerváció n Tudat monitorizálása n Kóros észrevevések, érzékelések korai jeleinek felismerése n Ingerszegény és világos környezet n Korlátozó intézkedések szükség esetén n Menekülési reakciók megakadályozása n Biztonságos környezet megteremtése, sérülést 6 okozó tárgyak eltávolítása.

Állapotromlás veszélye n Vitális paraméterek rendszeres vizsgálata – intenzív megfigyelő lap vezetése

Inkontinencia n A tudatzavar következtében n Ágy védelem (gumilepedő, sz. pelenka használat) n Rákérdezni, felajánlani a segítséget az ürítéshez. n Az ágy és a ruházat gyakori ellenőrzése.

Alvás ébrenléti ciklus felcserélődése n Napközbeni alvás csökkentése n A beteg tájékoztatása a napszakról n Rendszeres napirend, pl. azonos időben fürdés n Alvás higiénés eljárások alkalmazása

Aluszékonyság kialakulása n Ok: n Szomatikus kimerülés n Gyógyszer mellékhatás n Alapbetegség romlása n Tudat energetikai szintjének ellenőrzése n Somnolencia esetén orvos értesítése

Agitatio n Konfliktusok megelőzése, viták kerülése n A beteg gondolkodását a realitások felé kell terelni- elmondani hol vagyunk, mi történt, stb. n Elkülönítés n A környezet tájékoztatása arról, hogyan viselkedjenek a beteggel n Konfliktus esetén határozottan közbelépni n Egyszerű magyarázatok n A beteg jelenlétében ne beszélgessünk kollegával, betegekkel.

Véna biztosítás n Vénabiztosító eszköz gondos kiválasztása, többszöri leragasztás n Fokozott felügyelet n Sz. sz. rögzítés

Szégyenérzet n A tudat feltisztulása után n Elfogadó légkör biztosítása n A kóros viselkedés okainak megbeszélése n megnyugtatás

Dementia A dementia lappangó epidémia, mely várhatóan a XX. század utolsó és XXI. század első évtizede legnagyobb egészségügyi és szociális kihívása lesz. Z. Lipowski, 1975

n Dementia tünetcsoport: a magasabb fokú kortikális tevékenység károsodása: a memória, gondolkodás, figyelem, orientáció zavara, amelyhez a társadalmi és munkahelyi funkciók romlása társul. n A demencia igen gyakori tünetegyüttes, amely igen jelentős terheket ró a betegre, annak közvetlen környezetére és az egész társadalomra. n A demencia megállapítása kritikusan érinti a beteg alapvető emberi szabadság- és polgári jogainak gyakorlását,

Team n Az időskori polimorbiditásba ágyazódó dementia korszerű kezelése interdiszciplináris feladat. n A team tagjai: beteg n gondviselő(k) n szociális és egészségügyi szakembereket n kezelőorvos n pszichiáter szakorvos n

Epidemiológia n A jelenleg elérhető külföldi és hazai lakossági felmérések egybehangzó eredményei szerint a demencia az időskorúak között igen gyakori, prevalenciájának nagyságrendje a 65 éves lakosság között 5 -10, a 75 évesi lakosságban 15 -20% között valószínűsíthető.

Kiváltó tényezők n A demencia szindróma kiváltó tényezői a cukorbetegség n n n szövődményeitől a lassú vírusokon és az öröklött génhibákon át az érelmeszesedésig, sokfélék lehetnek. a több, mint hetvenféle, demenciához vezető ok ismert gyakorlati jelentősége azon kiváltó tényezőknek van, melyeknek ismerete terápiás következményekkel is jár. az összes demencia 50 -60%-át adja az Alzheimer betegség, 10 -25%-a vaszkuláris típusú, a maradékon pedig, egyenként 5% alatti gyakorisággal osztoznak az egyéb neurodegeneratív, alkoholos-toxikus és a más betegségek szövődményeképp jelentkező formák

Kockázati tényezők n A demencia szindróma legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. n A magas kort megélő emberek abszolút és relatív számának gyarapodásával a demencia prevalenciája és incidenciája is exponenciálisan nő. 90 -95 éves kor közé becsülhető az az életkor (amerikai adatok!), mely után a demencia fennállása nagyobb valószínűséggel állapítható meg, mint annak hiánya. n Az egészségpolitika célja az lehet, hogy a demencia kialakulását minél idősebb életkor felé tolja el.

Demencia gyanúja n A beteg alapellátását végző orvos gondoljon demenciára, és utalja a beteget célzott vizsgálatra (Demencia Centrumba), ha: n A beteg, vagy környezete fokozódó feledékenységről, vagy zavartságról panaszkodik n Átmeneti akut zavartság jelentkezik idős személynél n Depressziós tünetekről számolnak be idős (60 év feletti) személyeknél n Ha a korábbi compliance elvész n Ha a külső megjelenés, kritikai viselkedés szembetűnően romlik n Környezetváltozásra akut zavartság alakul ki n A megözvegyült személy önellátásra képtelen lesz n Ha a beteghez intézett konkrét kérdésekre a kísérő hozzátartozó válaszol.

n PSZEDODEMENCIA n Hirtelen kezdet n Korábbi pszichés betegség n Vegetatív tünetek n Kognitív tünetek felfedése n Feladatot nem hajt végre n „Nem tudom” válaszok n Fluktuáló kognitív funkciók n Rövid / hosszú távú memóriazavar n Este / éjszaka nem rosszabb DEMENCIA Lassú, lépcsőzetes kezdet Nincs megelőző pszichés betegség Nincs vegetatív tünet A beteg titkolja ezeket Erőfeszítés a végrehajtásra Téves, de közelítő válaszok Állandósult kognitív zavar Rövid távú memória rosszabb Este / éjszaka súlyosabb

Diagnózis – mi történik a demencia centrumban? n Heteroanamnézis felvétele, kórtörténeti előzmény dokumentumai áttekintése; n Betegvizsgálat: exploráció, neurovascularis, neurológiai, pszichiátriai vizsgálat; n Állapotfelmérő tesztek elvégzése (MMS, órarajz, Hachinski-skála, számsor visszaidézése, szópár-próba + egyéb szükséges vizsgálatok); n Eszközös átvizsgálás megtervezése,

Mi történik a demencia centrumban? n Eredmények szintézise: pszichoszociális teendők, gyógyszerbeállítás (antidementia + antidepresszív, antipszichotikus stb. ) javaslata; n Dementia adatlap kitöltése + összefoglalás a családorvos felé, kontroll ideje megjelölése; n Állapotkontrollok, gondozás – hozzátartozó pszichés gondjai felismerése, feldolgozása

A demencia súlyossága szerint lehet n enyhe: Jelentős deficittünetek mellett az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné megfelelő, az ítéletalkotás képessége a szükségletekhez képest megfelelő. n középsúlyos: Az önálló életvitel részleges, nehézkes és veszélyes. A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető. n súlyos: Állandó felügyeletet igényel. A személyes higiénét elhanyagolja. A gondolkodás inkoherens.

A demens betegek ellátásának szintjei n n n n háziorvosi ellenőrzés otthon gondozás/ápolás hozzátartozó által házi ápolás, szociális gondozás idősek napközi otthoni ellátása demensek napközi otthonai területi gondozási központok idősek otthonai (magán, egyházi, önkormányzati) elmeszociális otthonok kórházak akut osztályai kórházak krónikus és rehabilitációs részlegei pszichiátriai és neurológiai osztályok, általános szakrendelések specializált gerontopszichiátriai osztályok geriátriai szakrendelések demencia centrumok

Terápia n A cél a demencia tüneteinek enyhítése, a betegség által okozott szenvedés mérséklése. A reverzibilis, ill. megállítható demenciák kezelése alapvető cél. n Szakszerű ápolással, hatékony szociális munkával, és palliatív orvosi beavatkozásokkal mindenfajta demencia célszerűen kezelhető. n Farmakoterápia n n Társuló vagy kauzatív betegségek belgyógyászati kezelése. Antidementivumok kipróbálása, a placebónál igazoltan hatásosabb szereket ajánlva elsőként. A társuló pszichiátriai tünetek gyógyszeres kezelése. A gyógyszeres terápia módosítása az állapot, tapasztalatok, szükségletek szerint

A nem-kognitív tünetek kezelése n Az organikus szenzoros károsodásokat (szemüveg, nagyothalló készülék) korrigálni szükséges. n A deliriumot, akár demenciához társul, akár más betegséghez, fekvőbetegellátó intézményben szükséges kezelni, az azt előidéző kóroki tényező szerinti profilú osztályon. n A demenciához társuló delirium okai között először a kiszáradást és a lázat (pl. hugyuti infekció) kell kizárni, ill. rendezni, majd a farmakogén tényezőket (túlzott vérnyomáscsökkentés, szedatívumok, ) kiküszöbölni. n A demens betegek depressziós tüneteit gyakran az alulstimuláló környezet változtatásával látványosan lehet javítani

Általános intézkedések n A demens beteg egészségügyi ellátásának, kezelésnek a hozzátartozók, gondviselők és, lehetőség szerint, a beteg irányában is edukatív jellegűnek kell lennie. A teherbíró terápiás kapcsolatot segíti, ha a kezelőorvos egyszerű szavakkal, tájékoztató brossúrákkal elmagyarázza a betegség és a kezelés jellegét, és kellő időben utal a várható anyagi, jogi és gondozási problémákra. n Mindazonáltal a betegnek és a gondviselőjének joga van az orvos (háziorvos, neurológus, pszichiáter, stb. ) által ismert összes, az állapotra vonatkozó információ megismerésére, amennyiben ezt kérik. n A demencia közepesen súlyos szakában viszont szükséges a gondviselő figyelmét felhívni a jogi teendőkre (gondnokság alá helyezés) és a várható tünetekre (elkóborlás, önálló életvitel nehézségei, stb. )

Általános intézkedések n A közvetlen gondozókkal rendszeresen meg kell beszélni a kezelés aktuális célkitűzéseit, a kockázatokat, valamint az ő szerepüket a rövid távú kezelési folyamatban. n A betegnek az aktuális belátási szintje függvényében kell lehetőséget adni a kezelési opciók, veszélyek megbeszélésére. n Az enyhe fokban dementálódott egyének önálló életvitelét hathatósan segíthetik az idős-gondozás szociális intézményei és szociális munkásai, akik a háztartás vezetésében, a hivatalos ügyek intézésében segíthetik a rászorulókat, és ezáltal tehermentesíthetik a hozzátartozókat. n Az idősgondozás önkormányzati, egyházi és alapítványi üzemeltetésű intézményei (idősek napközi otthonai, idősek otthonai) is segítséget nyújthatnak a hozzátartozóknak, melyek működésétről a Demencia Centrumok szociális munkásai a hozzátartozókat, betegeket tájékoztatással látják el.

Speciális ápolási teendők n A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos stádiumában a betegek saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni, mindaddig a beteg saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és az elérhető rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja. n A betegség progressziójából fakadóan az előrehaladottabban dementálódott személy 24 órás felügyeletre szorul.

Speciális ápolási teendők n A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel, különösen, ha a demencia tüneteihez delirium, téveszme vagy testi fogyaték is társul. . n A beteg állapotának, magatartási tüneteinek és a gondviselők terhelhetőségének változásai szükségessé tehetik a demens beteg hospitalizációját.

Fizikai aktivitás n A demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai szakaszában célszerűen irányítható és ösztönzendő. Előrehaladottabb stádiumban a demens betegek fizikai aktivitása gyakran céltalan (pakolászás, elkóborlás, éjszakai zavart manőverek), ezért azok visszaszorítása a gondozó pszichiáter és a gondviselő személy(ek) közös feladata. n Célzott gyógytorna feladatok társuló motoros deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg kooperációja függvényében megkísérelhető

Diéta n A demens betegek számára állapotuk speciális diétát nem indokol, ilyet csak a társuló, vagy alapbetegsé(ek)re való tekintettel lehet indokolt előírni.

Betegoktatás n A demens beteg belátása korlátozott, oktatását a követendő viselkedésről a gondozóra szükséges bízni. n A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai: n egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el százszor, ha kell. n kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek) n minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat n legyünk következetesek (azonnali jutalmazás/büntetés) n fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk n emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját n mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat, és ezek függvényében biztosítsunk autonómiát a betegnek. n gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek)

A gondozást végző személy n A demens személyt gondozó hozzátartozó aktuális pszichés állapotának a diagnosztikája és kezelése is a kiemelt jelentőségű. n n n lehet az aktuális problémákra irányuló, biztosíthat ventillációs lehetőséget, depresszió, kiégés felismerése és kezelése n Előnyös lehet a hozzátartozók csoportjainak bevonása, részben felvilágosítás céljából, részben az aktuális problémára centrált, feszültségoldó és önsegítést erősítő célból.

Rehabilitáció n A demencia reverzibilis formáiban van remény a tünetek részleges vagy teljes megszűnésére. Ezekben az esetekben az elérhető egyéni vagy csoportos rehabilitációs programokról, intézményekről és a rehabilitáció hatásainak követéséről a komplex neuropszichiátriai állapotfelmérést végző demencia központ szakorvosai, vagy szakpszichológusai nyújtanak tájékoztatást, illetve tesznek javaslatot

Gondozás n A demens beteg gondozását a gondviselő végzi, aki a beteg fizikai, egészségügyi szükségleteit is biztosítani hivatott a beteg helyett. n A betegség előrehaladásával a gondozás 24 órás felügyeletet tesz szükségessé. n A beteg otthoni szociális gondozásához a települési önkormányzat illetékes intézményei, ápolásához a háziorvosokon keresztül a házi ápolási szolgálat nyújthat segítséget.

Rendszeres ellenőrzés n A demens betegek rendszeres ellenőrzése a betegek előrehaladott n n n n életkora miatt gyakori egyéb betegségek miatt az alapellátás feladatkörébe tartozik. A háziorvos a gondviselővel rendszeres és eseti kommunikációt folytat, és szükség esetén saját életterében látogatja a demens beteget, így környezettanulmányt is módja van folytatni és igény szerint a házi ápolást is elrendeli. a Demencia Centrumok a demens beteg hozzátartozója, illetve háziorvosa részére 3 -6 hónap elteltével javasolnak ismételt ellenőrzést ugyanott Minden egyes kontroll alkalmával mérlegelni kell: a szuicidium veszélyét az agresszív viselkedést az elkóborlás lehetőségét az elesés, elszédülés veszélyét a delirium kialakulásának esélyét az ápolással kapcsolatos abúzus vagy elhanyagolás lehetőségét

Megelőzés n A rendszeres agytorna n A társadalom iskolázottsági szintjének emelése, n az élethosszig tanulás (life long learning), n a nyugdíjasok egyetemei, n a stimuláló szociális környezet (helyi kisközösségek) felkarolása által, közvetve az aggkori szellemi hanyatlás elodázását is szolgálja. n kardiovaszkuláris kockázati tényezők- ezért valószínűsíthető, hogy az egészséges életmód támogatása és a hatékony alapellátás az időskori demenciák jelentkezését is elodázza.

Ápolási problémák n Elkóborlás kockázata a térbeli tájékozódás zavara miatt n Konfliktus kialakulásának veszélye az időbeli tájékozatlanság miatt n Nem tud vigyázni a saját tulajdonára n Higiénés igénytelenség n Széklet és/vagy vizelet inkontinencia

Ápolási problémák n Időszakos zavartság n Konfliktus kialakulásának kockázata, mert nem tudja elkülöníteni saját és mások tulajdonát n Vitális paraméterek kóros változásai n Kiszáradás veszélye n A szükségletekhez képest alacsony kalória bevitel

Ápolási problémák n Napszaki ritmus megfordulása n Konfliktus és sérülésveszély az agitált állapot miatt n Sérülés veszély a gyógyszerek mellékhatása miatt n Osztályos felvételt követő állapotrosszabbodás kockázata

Ápolási problémák n A kognitív funkciók romlása az agyban végbemenő leépülési folyamatok és a szellemi tevékenység csökkent volta miatt n A beteg terhelhetőségi szintjének csökkenése n A beteg kirekesztődése a családból, társadalomból n Konfliktusok a családtagok lelkiismeret furdalása miatt