Eszttikai alapfogalmak Roger Scruton 10 elads Menekvs a

Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton 10. előadás. Menekvés a szépség elől És záró következtetések

Bálványimádás • Zsidók szent könyvében – szent és a profán dialektikája • Zsidók méltatlannak bizonyulnak Isten kegyelmére – bálványokat imádnak • A profánság vétke – a helyettesíthetetlent helyettesíteni • Bekapcsolja az árfolyam fogalmát – adok-veszek

Arany Buddha • A világban, de nem e világból • Benne összpontosul életünk jelentése • Antropológiai kérdés – mért van ilyesmire szüksége az embernek • Teológiai kérdés – e szükségnek megfelel-e valami

Megszentségtelenítés • • • Más dolgokban is – önmagát értékeljük, helyettesíthetetlen Pl: szexualitás – a tárgyat idealizáljuk, önmagáért szeretjük Féltékenység – a szent megszentségtelenítéséről szól Másik véglet – teljesen deszakralizálni – pornográfia De ilyen az esztétikai ítélet is Ez is helyettesíthetetlennek szeretné látni tárgyát Korai műalkotások jó része szó szoros értelmében műtárgy Ember objektivációs kísérlete, olyan képek és történetek létrehozására, melyek célja – mércét állítani az életünk számára Bováryné és a Nana – arról az ironikus távolságról, ami a dolgok jelen állása és a dolgok emberek által kívánt formája között Műalkotás – deszekralizáció tárgya Támadás – még inkább szentté varázsolja

Antropológiai megjegyzések • Kultúra – kísérlet olyan mércék megállapítására, melyek elnyerik az emberek bizalmát, és egyben törekvéseiket is megemelik olyan célok felé, melyek az embereket csodálatra méltókká és szerethetővé teszik. • Többgenerációs befektetés – kötelezettségeket ró ránk • Hogy mássá és jobbá váljunk, mint vagyunk • Erkölcsi szokások, erkölcsök, vallásí előírások és jólneveltség nevelnek rá bennünket – ezeket a közös érdekli – és az, ami könnyen tanítható

Esztétikai ítélet • Esztétikai ítélet – fontos része a társadalmi koordinációnak, és az esztétikai ítélet is felfelé vezet • Szokásos tökéletlenségünktől elvezet • Eszmények világába • Olyan értékekre vezet rá, melyek legtöbb emberből hiányoznak: ízlés, kifinomultság, megértés

Deszakralizáció • A demokratikus princípium miatt (mely szembefordulhat az esztétikai ideállal) – • Az esztétikai ítélet – szenvedés lesz • Leszegényedett életünk – és ideáljaink ütközése • A deszakralizálás vágya – esztétikai ítéletet maga ellen fordítani – hogy ne mondjon ítéletet felettünk • Gyerekek vágya – gusztustalanságra, így a felnőtt világtól szabadulnak – tagadják azt • Felnőttek is így menekülnek – saját kultúrájuktól • Érték ellen fordítják a kultúrát

Szépség és élvezet • Lehet, hogy a deszekralizáció // Baudelaire: A rossz virága? • Valamiben élvezetem telik vs valaminek örülni • Kétféle élvezet: 1. érzéki és 2. intencionális 1. Stimulusra következik be, automatikusan Evés-ivás, könnyű nem kell kognitív képesség hozzá 2. Megértésből fakad: egy tárgy iránti érdeklődés öröme Az én a világgal lép általa kapcsolatba Nem az élvezet a célja – hanem a tárgy Objektív élvezet Érzéki élvezet – szubjektív – magára a tapasztalatra koncentrál

Esztétikai élvezet • Tárgya megjelenített vonatkozásaira koncentrál • Van egyfajta szexuális vágy – melyben az érzéki élvezet – elnyomja a személyközi intencionalitást, és általános mintáknak enged • Ebből könnyen lehet szenvedély • Ebből a perspektívából szexuális élvezet – szubjektív- mint az evés-ivás – lásd erről Freud

Élvezet és szenvedély(betegség) • Kognitiv tudatállapot – nem válhat szenvedélybetegséggé • Ez utóbbi akkor keletkezik, amikor az alany az élvezet egészét maga határozza meg, és akkor gerjeszti, amikor csak akarja. • Érzéki élvezet, és rövidzárlat jellegű • Elvész az érzelmi dinamika, • Szexuális megszállottság – hasonlóan – a tényleges szexuális érdeklődés ellen hat, a másik iránti érdeklődés ellen, a vágy individuális tárgya érdekében hajt

• Olyan, mint a szexuális szenvedély – éhség arra, hogy megdöbbentsenek, megragadjanak, akár hogy is felizgassanak – vagyis elválasztják az érzéki érdeket és a racionális gondolatot • Lásd Aldous Huxley: Szép új világ • Hasonló lehetett a római játékok lélektana is – a félelem és ijedelem ellenében – biztonságérzetet erősíti Stimulus és szenvedély

A hirdetés • Lehet hogy a hirdetések 5 másodperces snittjeinek is ez a titka – olyan szenvedély-köröket teremtenek reflektálatlanul, amelyek a szemet a képernyőhöz kötik • Szerelem – megtisztel • A gúnyolódás deszakralizáció

A szépség • A szépség szerelmesei arra fordítják figyelmüket, ami „kint” jelentést keres, és arra figyelnek, milyen rend tud értelmet adni életüknek • Ítélő- és megkülönböztetőképesség • A szenvedélybetegség: túl könnyen nyert jutalomból fakad • Ha az izgalom fontosabb – mint a szépség – deszakralizációt nyiltan bevállalja • Művészet vs szenvedély stimulálás – nem juthat el a szépséghez • Megszokása – nemcsak a művészet ellensége, hanem a boldogságé is • Lásd Schiller: esztétikai nevelés –eszményét – célja: szépség szerelme

Szentség és giccs • Hagyományos művészet – a transzcendentális határán alakul ki • Nem a véletlenszerű világot lakja • Emberi életet is más megvilágításban mutatja: a szenvedés – nemes, a szerelem megéri • Aszépség iránti érzékenység – elvezet a transzcendenshez – „megvált” • Spirituális éhségre gyógyír • A faj vágyát fejezi ki • Wagner: „A művészetre hárul a vallás gyökerének megmentése, amennyiben mindazon mitikus képeket, melyeket a vallás igazként szeretne megmutatni, a művészetben szimbolikus értékük miatt értjük, és e szimbólumok ideális megjelenítése révén a művészet leleplezi a benne rejlő mély igazságot.

• A művészet degradálása – giccs • Sajátos betegség, tömegmozgalmakhoz kapcsolódik és a tömeg érzelmekhez – 20. szd • Clement Greenberg: Avant-garde és Giccs, 1939 – Figurális festészet – halott – szükségszerűen giccshez vezetne – Igazi művészet –avantgarde – absztrakt expresszionizmus – Rothko vs Edward Hopper – másodlagos és személytelen

A giccs előtörténete • 18. szd előtt –volt primitív művészet, volt dekorativitás – nem volt giccs • Hírnöke: Murillo: • Majd Greuze

A giccs megjelenése • Millet és a pre-Raffaeliták • 19. szd • Ellene: • Impresszionizmus • Kubizmus • Atonalitás a zenében

A vallás giccsesedése • Jézus, Szűzanya képi megjelenítése – az igazság megmutatása • De már majdnem bálványimádás • 19. szd • Szentimentalizmus • A hit érzéki csapdája – ahelyett , amiben hinni lehetne • Hinduizmusban is végbement a tömegkultúrában • Ganeshas ábrázolása

Giccs és hit • A giccs: a hit betegsége • A művészet disney-sedése – a hit disneysedésének következménye • Deszakralizáció • A giccs: szívtelen világ • Érzelem tévútra vezetve – cukros sztereotípia • Anélkül említjük a szeretet, hogy valóban éreznénk • Emberi lény – babává válik – holokauszt, Gulág

Giccs és deszakralizáció • Greenberg: a művészet lázad a konvenciók ellen – mihelyt a giccs lesz úrrá felette • Fogyasztói szemlélet – eltűnnek az ikonok • Igazi művészet – egy másik királyságról szól – morális és spirituális rend • Ha lemondunk a szépről – szenvedélyes élvezetek és rutinszerű • deszakralizáció • De a művészi újítás vágya • – nihilizmust terem: lásd • posztmodern • Cukros álmok – vagy vad • fantáziák – mind a kettő • elutasítja a szépséget

Giccs és áldozat • A giccs – az érzést árától fosztja meg – valóságától • A deszakralizáció elijeszt az árától • Mindkettő tagadja az áldozatot • Tragédiában – hős – áldozatot hoz • A bennünk keltett részvét – mutatja, hogy áldozata nem volt felesleges • Magas művészet – az áldozathozatalról szól • Giccs – áldozat nélkül elérhető javakról beszél

Vallás, művészet és áldozat • Deszakralizáció: az áldozat –értelmetlen • Vallás: áldozat és szeretet viszonya – rituálékban • Ugyanerre képes a művészet • Lásd: Benjamin Britten: Háborús rekviemjént • A szépség azért tűnik el, mert úgy teszünk, mintha nem lenne fontos • Menekülünk az áldozat elől • Művészet emlékeztet – a szentre és az áldozatira – épp a szépség révén