Eszttikai alapfogalmak Scruton 2 elads A szpsg megtlse

Esztétikai alapfogalmak (Scruton) 2. előadás A szépség megítélése

A szép melléknévi használata • Bizonytalanság: tárgyak, élőlények, emberek, minőségek, cselekvések is lehetnek szépek. • Értékbizonytalanság: pl. szép halál • Mikor is használjuk hát?

A szépség szubverziv • Platón és Plotinus óta, keresztény közvetítéssel – Szép: végső érték, önérték – // igazság és jóság – Valami az emberi természetben erre indít bennünket • De: a szépségben valami szubverziv (felforgató, pusztító) • Kierkegaardtól Wilde-ig: szépség vs erény • Immorális művészet: Flaubert, Baudelaire, Wagner, Canova

Szépség és jóság • Plotinus – igazság, szépség és jóság – isteni attribútumok • Szent Tamás – igazság, jóság és szépség: transzcendentálé (minden létező dologban fellelhetők) – Szépség és jóság – végül is megegyezik • De akkor mit kezdjünk az immorális szépséggel? • Természetes válasz – A szépség – látszat, nem a a létezés sajátja – A szépség az emberek érzelmeiről mond sokat, nem a világ mélystruktúrájáról

Néhány közhely (bevett igazság) a szépségről • • • A szépség örömet okoz. Az egyik dolog szebb lehet, mint a másik. A szépség a dologra irányítja figyelmünket. A szépség az ízlésítélet témája. Az ízlésítélet nem rólam szól, hanem a megítélt tárgyra vonatkozik. • Az ízlésítélet alapja mindig saját tapasztalat.

Lehet-e vitázni az ízlésről? • Az utolsó ponttal kapcsolatban fontos különbséget tenni az élvezetes és a szép között. Van egy paradoxon: • Ízlésítéletünk mellett tudunk érvelni. • Érvekkel még sem lehet deduktív módon eljutni az ízlésítélethez. • Az esztétikai érveket vissza lehet utasítani, anélkül, hogy ellentmondásba keverednénk.

A szépség hierarchiája • Alacsonyabb rendű szépség: pl. egy asztal megterítése, egy szoba rendbetétele • Magasabb rendű: Bernini szobra, Bach műve

Építészet • A magasabb rendű és az alacsonyabb rendű egymás mellett: harmónia

A szépséget elnyomhatja a diszharmónikus környezet

Hétköznapi szépség • Egy hétköznapi utca • Egy szép pár cipő • Szép csomagoló papír • Fontosabbak, mint a nagy művek, melyekkel ritkábban találkozunk • Emberi vágy a harmóniára, a dolgok illeszkedésére és az udvariasságra

Esztétikai minőségek • Értékítéletek – összehasonlító alapon születnek – nem az abszolút értéket keressük • Környező világ dolgait próbáljuk elrendezni: mi illik – mi nem – mihez? • A túl sok szépség is baj lehet – az építészetben – környezetbe illeszkedés problémája – illeszkedés vagy harmónia, mint esztétikai érték • Egyéb melléknevek: elegáns, összetett, patinás, kifejező, fegyelmezett, rendezett, csinos, bájos, vonzó • A szépség fogalmát jobb ritkán használni!

Az esztétikai minőség kifejezése • Az esztétikai józan ész – Nézd, milyen csinos! – Igen, szép! – Nézd, milyen csinos! – de szépnek nem mondanám! • A szépség nem pusztán egyedi preferencia kérdése – odafigyelést is követel megállapítása • Kifejezése nehéz – megmutatni, mi az, ami jó rajta, illik, érdeme, vonzó vagy kifejező benne. Vagyis meghatározni figyelmünk tárgyát

Szép és értékes • Szépség és esztétikai érték különbözhet: • Bartók: Csodálatos mandarinja – nem szép – de a modern zene egyik nagy teljesítménye • Fauré: Pavane című műve – túl szép • Szépség két jelentése: 1. esztétikai siker 2. egy bizonyos fajta esztétikai siker (érték)

A lélegzetelállító szépség • Pl: Botticelli : Vénusz születése • Keats: Óda a Csalogányhoz • Mozart Figaro házassága Jelzők: elbűvölő, csodálatot ébreszt bennünk, zavartalan és vigasztaló gyönyörűség Magukkal ragadnak – tiszta szépség My heart aches, and a drowsy numbness pains My sense, as though of hemlock I had drunk, Or emptied some dull opiate to the drains One minute past, and Lethe-wards had sunk: 'Tis not through envy of thy happy lot, But being too happy in thine happiness, That thou, light-winged Dryad of the trees, In some melodious plot Of beechen green and shadows numberless, Singest of summer in full-throated ease.

A szépség normális jelentése • Szépségnek ebben az értelemben azt nevezzük, amit az esztétikai ítélet sikeresnek talál

Hasznos vs. szép • • Hasznosság vs ahogy látszik, az észlelés számára 18. szd. : hasznos vs szépművészetek Önmagában is jelentéssel bír Műalkotás – modern fogalom – értéke önmagában keresendő • Oscar Wilde: Minden művészet haszontalan • 2. közhely-tézisünk ellentmond ennek a felfogásnak

A partikuláris tárgy • Melyik almát kéred – azt, ott! • Melyik zenét szeretnéd hallgatni – Mozartot, és nem Haydn-t! • Azt a bizonyos dolgot akarom – más nem helyettesítheti (olyan, mint a szerelem)

Mi a baj a haszontalansági kritériummal? • A forma értékelésének fontos része a funkció ismerete és figyelembe vétele. • Louis Sullivan (építész): az építészeti szépség feltétele: a forma a funkciót kövesse. • Modern építészet meggyőződése: a szépség a funkció mellékterméke • Ellenvetés: az építészetben fordítva igaz: a funkció a formát követi: • Hagia Sophia Isztambulban • Templom, erőd, istálló, mecset, múzeum • A szépséget komolyan véve, a funkció része az esztétikai célnak

Érzéki és intellektuális szépség • • • Hagyományos felfogás: a szépség érzéki, és nem intellektuális öröm 18. szd. Görög aisthesis fogalom: érzékelés Kant: szépség – közvetlenül, fogalmak nélkül okoz elégedettséget Szent Tamás: a szép az, ami a látásnak örömet okoz Aztán módosít: a szép azért a látásra és hallásra hat az érzékek közül, mert ezek a leginkább kognitív természetűek közülük. Két véglet: forró fürdő vs matematikai rejtvény A két véglet között sokféle átmeneti típus Érzéki szép: arc, virág, melódia, szín Intellektuális szép: regény, mise, fizikai elmélet, matematikai bizonyítás Platóntól Hegelig: sok filozófus zárta ki az érzékit a szépség tapsztalatából Regény: érzékeken keresztül – az elmére hat Az ízlelés és a szaglás – nem alkalmasak a szépség befogadására – nem lehet szisztematikusan bánni a nyersanyagával – hiányzik az intellektuális elem

A szép meghatározása • Szép: amire gondolni (kontempláció) örömet okoz, ha egyediként gondolunk rá, önmagáért, ahogy megjelenik számunkra • Az egyesítő tekintet előtt: például látkép, utcakép

Kant és Shaftesbury • Shaftesbury III. grófja (Jellegzetességek, 1711) • A szépség meghatározása – a bíró érdekmentes beállítódása (mint az igazságosság esetében) • Kant: Az ítélőerő kritikája, 1795 • Ha eszközként használjuk vs. ha célként tekintünk rájuk (mint az erkölcsiség esetében vagy mint az anya gyermekéhez fűződő viszonya) Érdekmentesség – nem jelent érdektelenséget Érdekmentes érdeklődés vmi iránt Csak ha az észből fakad Morális érdek – amit az ész diktál – érdekeimtől függetlenül Ez a meghatározás az 1. közhelyünkkel fordul szembe

Érdekmentes élvezet • • Malcolm Budd: soha nem egy tény miatti öröm Kokain: valami által okozott öröm Esztétikai élvezet: valami fölött érzett öröm Intencionalitás –intencionális öröm (a vele kapcsolatos gondolathoz kötődik) – érvek segítségével semlegesíthető Kontemplatív is: a forma fölötti öröm Öröm melyet a tárgynak adományozok – öröm, melyet nekem adományoz a tárgy Olyan, mint a baráthoz fűződő viszonyunk Kiváncsi a másikra, függ a racionális lények közösségének ítéletétől

Objektivitás • Kant nem azt mondja, hogy az ízlésítélet mindenkire nézve kötelező, hanem csak azt, hogy aki meghozza, ezt feltételezheti • Ellene mond az objektivitásra vonatkozó közhelynek • Megkövetlehető tőlem, hogy igazoljam • Ha helyes a döntés, lehet mellette érvelni • Kant szerint: az esztétikai ítéletek egyetemesek és szubjektívak • Kant elképzelése vitatott • De jó kiindulópont • Abban biztos igaza van, hogy a racionális lényekre jellemző az esztétikai ítéletalkotás