Valls s Trsadalom II elads Vallstudomnyi alapfogalmak tudomnytrtnet

Vallás és Társadalom II. előadás Vallástudományi alapfogalmak (tudománytörténet és módszertanok)

témakörök • I. Fogalmak meghatározása: szent és profán, transzcendens, immanens, teizmus-ateizmus • II. Vallás-meghatározások és változatok. Religio és superstitio. Hit és vallás. Mi vallás, mi nem? • III. Mérhető-e a vallásosság? A vallásosság dimenziói • IV. Tudásformák – megismerésformák: vallás és tudomány. Hitbéli igazság és tudományos igazság. Igaz és hamis a vallásban. Ideológiák és dogmák

I. témakör: fogalmak meghatározása • szent – profán • transzcendens – immanens • teizmus – ateizmus

II. témakör: a vallás meghatározásai • ISMÉTLÉS: a vallás fogalma és jelenségköre • „Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben. ” Helmut von Glasenapp • „A vallás a világnak és a valóságnak az emberek valamely csoportja által elfogadott értelmezési modellje, e modellhez rendelt értékekkel, normákkal és az ezekből következő emberi magatartás-, észlelés- és gondolkodás-formákkal. ” Heinrich von Stietencron

a vallás meghatározásai, leírásai • Marx: a vallás az elnyomott ember ópiuma • Weber: vallás és világ közti viszony változik, modernitásban lazul a viszony – szekularizáció: a vallás nem fejt ki tényleges társadalmi hatást, a világ varázstalanítódik (szent szerepe csökken a profánhoz képest). Vallási etika befojásolja az egyén és a kollektívum viselkedését. • Durkheim: szent dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok rendszere – összeköti az embereket • Georg Simmel: szerkezetet ad az egyén spirituális törekvéseinek, a vallásos lelkiállapot megelőzi az intézményes formák kialakulását, modern ember nem kevésbé vallásos, mint ősei, csak másként az • Leonard Norman Primiano: vernakuláris vallásosság – mindenki másképpen hiszi és gyakorolja a vallását egyénileg, mint az adott vallás kánonja előírja

A vallás meghatározásai és leírásai • Amerika: • Talcott Parsons: vallás integratív szerepe – a társadalmi rend vallási értékeken nyugszik • Peter Berger: jelentésrendszerek alulról szerveződnek – meghatározó erejű magyarázat „szent sátorként borul egyén és társadalom fölé, megvédve a káosztól” • Robert Bellah: civil vallás – „fából vaskarika? ” – Amerika vallás (am. nép Isten választott népe) – vallásos nacionalizmus

A vallás meghatározásai és leírásai • Európa: • Thomas Luckmann: egyén társadalmi tételezése vallási probléma • Niklas Luhmann: vallás egyszerre immanens és transzcendens kommunikáció az emberek között – tárgya a világon kívülre esik

A vallás meghatározásai és leírásai • Sara Sharot: vallási célok 4 típusa: • Nómikus – transzcendens világhoz köt a fennálló világ védelme • Transzformatív – természeti, társadalmi, egyedi létben végbemenő változások • Thaumaturgikus – megszabadulást remél • Külsődleges – az állítólag transzcendens cselekvése világi célokra irányul

A vallás fogalma és jelenségköre • • • ISMÉTLÉS: a szentség élményének kifejezése: vallás (ME) – tapasztalatok jelentése A transzcendens emberi tapasztalatban való jelenlétének felismeréséhez eljutni (ME in JR) a lét, a jelentés és az igazság gondolata („A szentség megtapasztalása tárta fel az ismeretlen világban a létet, a jelentést és az igazságot, s ezzel megnyitotta az utat a módszeres gondolkodás előtt. ” ME) vallástörténészek és –fenomenológusok – hermeneutika szükségessége Vallásosság a szekularizációban – civil mozgalmak, populáris kultúra – újravallásosodás… (ME) – példák! Deszakralizáció, modern racionalizmus – de érzelmi, művészeti életvilág is (ME) A homo religiosus kommunikációja – a hierofánia (valamely láthatatlan és befolyással bíró hatalom jelenlétének érzékelése, amely egy tárgyon vagy élőlényen keresztül nyilvánul meg, mégpedig úgy, hogy ez új dimenzióval: a szentséggel felruházva jelenik meg) > teofánia (JR) A homo religiosus a „totális ember” > vallástudománynak „totális diszciplínának” kell lennie (ME)

A vallás meghatározás-értelmezései • Pollack: 4 meghatározási követelmény • Tomka: 4 kiegészítés • A. ) Általánosnak és átfogónak kell lennie B. ) a vallás hívei magukra illőnek érezzék – figyelembe kell vennie a hívők által nem tudatosított háttértényezőket C. ) személyes meggyőződésen túlmutató diskurzust, vizsgálódást és vitát tesz lehetővé – egyensúly, semlegesség! D. ) elméletileg megalapozottnak és minden új tapasztalati valóság iránt nyitottnak kell lennie • A. ) szociológia megmarad a tapasztalatok világában – Istenről nem beszél (negatívan sem) B. ) sz. nem állítja, hogy a vallás kizárólag az ember által teremtett valóság – hanem – emberi kultúra és társadalom kifejezőeszközei által nyilvánul meg és torzul el C. ) vallás nem egy elszigetelt egyén magatartása, hanem többek számára társadalmi kulturális modell D. ) egyéni és/vagy társadalmi szükségletet tölt be – de ezek különbözhetnek vagy ellentmondhatnak • • •

A vallás meghatározási módszerei és hibái • Tartalmi definíciók • Weber: természetfeletti lények létét feltételező vélekedések és gyakorlatok foglalata • Funkcionális definíciók • Durkheim: mit tesz a vallás, hogyan hat a társadalomra – pl. választ kínál megválaszolhatatlan kérdésekre

Tomka: vallásdefiníciók közös tényezői • A. ) egy közösség hite és hagyománya • B. ) a valóság egészével, az egyéni és társadalmi élettel kapcsolatos • C. ) mindezt természetfeletti erő(k)/ személy(ek) befolyásol(hat)ják/irányít(hat)ják • D. ) akikkel kapcsolatba lehet kerülni (kérés, köszönet, tisztelet, ráhatás) • E. ) vallási (misztikus) élmények és vallásgyakorlat (rítusok, liturgia) formájában és módján

Tárgyi-tartalmi definíciók • E világon túlmutató hit, istenhit • Nem evilági valóság rituális tisztelete • E világon túlra mutató élmények és emocionális állapotok • GLOCK és STARK

Funkcionális definíciók • • A. ) értelemadó funkció – rendező funkció B. ) társadalmi integrációs funkció – közmegegyezés – világrenbe való beilleszkedés C. ) társadalom-fenntartó/konzerváló (+ópium) D. ) relativizáló, változtató, megújító, társadalomkritikai funkció E. ) szekularizáló funkció! F. ) Támaszt és vigaszt nyújt G. ) Szertartások révén emocionális biztonságot ad H. ) segít az egyénnek önmaga megértésében és érésében • • VALLÁS DISZFUNKCIONÁLIS IS LEHET! - O’Dea A. ) megbékítheti az elnyomottat B. ) akadályozhatja a tudás fejlődését C. ) nehezítheti a változáshoz való alkalmazkodást D. ) irreális reménykedéshez vezethet E. ) más csoportokkal konfliktusban álló csoportokhoz kötheti a hívőt F. ) függőséget okozva fékezheti az érést

Ontológiai (létértelmezési) definíciók • Weber: igazságos magyarázatot ad a sors szeszélyeire – teodícea! • Geertz: vallás szimbólumrendszer – nemcsak kifejezi, hanem át is alakítja a világot (model of/model for) • A lét általános rendjére vonatkozó elképzelések kialakításával választ kínál a világ talányára, a szenvedésre, és a rosszra • ld. Hankiss – félelmek és szimbólumok • Berger: v. nemcsak elidegenítő erő, hanem felveszi ellene a harcot • Luckmann: éntudat kialakulása – vallásos folyamat – most: önmegvalósítás, önkifejezés (individuáció), egyén autonómiája

III. témakör • Mérhető-e a vallásosság? - a vallásosság dimenziói • Charles Glock és Rodney Stark 5 dimenziója • Ninian Smart 7 dimenziója

a vallásosság dimenziói • Glock és Stark 5 dimenziója • (1965) • • • HIT (ideológiai dimenzió) VALLÁSGYAKORLAT (rituális d. ) ÉLMÉNY/ÉRZÉS (tapasztalat d. ) ISMERETEK (intellektuális d. ) KOLLOKVIÁLIS VALLÁSOSSÁG (következmény dimenzió) • + KAPCSOLATOK (közösségi d. ) • Ninian Smart 7 dimenziója • (1968) • • GYAKORLATI-RITUÁLIS dim. TAPASZTALATI-ÉRZELMI dim. NARRATÍV-MITIKUS dimenzió ETIKAI-JOGI dimenzió (törv. ) DOKTRINÁLIS-FILOZÓFIAI dim. TÁRSADALMI-SZERVEZETI dim. ANYAGI dimenzió

Összegzés - ismétlés • Vallástudomány • Vallás dimenziói • Rudolf Otto: A szent • Emile Durkheim, Karl Marx, Max Weber • Carl Gustav Jung • Georges Dumézil • Mircea Eliade • Glock és Stark 5 dim. • Ninian Smart 7 dim.

bibliográfia • Voigt Vilmos: A vallási élmény története, Budapest: Timp (2004) – Bevezetés, I fejezet (A vallás fogalma és jelenségköre, a vallás-tudomány története, vallásszociológia, valláspszichológia) (pp. 5 -30, különösen 1724) • Mircea Eliade: Az Eredet bűvöletében, Budapest: Cartaphilus (2002). – Előszó, I-II fejezet (Új humanizmus; A vallástörténet 1912 -től napjainkig) (pp. 9 -72) /+ III-IV fejezetek (pp. 73 -126)/ • Julien Ries: A szent antropológiája, Budapest: Typotex (2003) – Bevezetés, I fejezet (A homo religiosus és a szent) (pp. 15 -53) • Simon Róbert: A vallástörténet klasszikusai, 2003 – Tankönyvtár, http: //www. tankonyvtar. hu/hu/tartalom/tamop 425/2011_0001_520_a _vallastortenet_klasszikusai/ch 03. html • Földvári Zsuzsanna – Rosta Gergely: A modern vallásosság megközelítési lehetőségei, (Glock és Stark) Szociológiai Szemle (1998/1). 127− 137 • Ninian Smart, ‘The nature of a religion and the nature of secular worldviews’ (1968)