Eszttikai alapfogalmak Roger Scruton tdik elads A mvszi

Esztétikai alapfogalmak Roger Scruton Ötödik előadás A művészi szépség

A természeti szép helyét a művészi szép veszi át • 19. szd-ban, Hegel esztétikai előadásai hatására: természeti szép helyére – művészi szépség kerül az esztétikai diskurzusban • Romantika hatása: (egyén vs közösség, vándorlás vs vhova tartozás) • Művészet – mint önkifejezés • De megbízhatatlan segítség a magasabb törekvések felé • A művészet előbb a szépség jegyében – majd elhajítja azt

Duchamp gegje • • • Egy évszázaddal ezelőtt: Marcel Duchamp: A szökőkút Rajta egy név: R. Mutt, és az évszám, 1917 Ekkortól indul be a Mi a művészet? -ipar Ha minden lehet művészet, mi a specifikuma? Mi a szerepe a kritikának, amely objektív értékek után kutat? Felmentés a kultúra követelménye alól – minden tekinthető értékesnek Esztétika kurzusok kiindulópontja: kulturális relativizmus Műalkotás // vicc – nincs pontos kritériuma De különbséget tudunk tenni jó és rossz vicc között Kritika tárgyává tehető, morális nevelés céljára használható Duchamp gegje akkoriban jónak tűnt, ma már inkább stupid

A művészet funkcionalitása • Műalkotás – esztétikai érdeklődés tárgya • Emlékezetes műalkotás – felemel vagy lesújt • jó ízlés – ugyanolyan fontos az esztétikában, mint a humorban • Az egész az ízlésről szól • Ha nem az ízléssel kezdődnek az egyetemi kurzusok – akkor a diákok nem érthetik meg a művészetet és a kultúrát • ESZTÉTIKAI ÍTÉLET: mit kellene szeretnünk és mit nem a művészetben? • Ennek a döntésnek – morális súlya van

Ízlések és pofonok • Egyre több tanár szerint – nincs különbség jó ízlés és rossz ízlés között • Mao Ce-Tung azon nevetett, amikor egy kötéltáncos a cirkuszban leesett, és szörnyethalt kérdés, hogy humoros-e egyáltalán a brutalitás • Hasonlítsuk ezt – Molière Tartuffe-jéhez – Mozart Figaro házasságához – Cervantes Don Quijoté-jához és – Laurence Sterne: Tristan Shandy-jéhez

A hagyományos művészetfogalomtól a huszadik századig • Modern művészet: – Warhol: Brillo dobozok – Aláírt piszoárok – Emberi vizeletbe tett keresztek • Ennek mi köze Duccio-hoz, Giotto-hoz, Velázquezhez vagy éppen Cézanne-hoz? • Már nem az emberi törekvésekről szól, nem a transzcendens megjelenítése. • Mintha a hulladék betakarná eszményeinket.

Művészet és szórakoztatás • Croce megkülönböztetése: tényleges művészet vs pseudo-művészet – mely szórakoztatni akar • Követője, Collingwood szerint: a műalkotás befogadása során nem saját reakcióm az érdekes, hanem annak a tartalma és jelentése - tapasztalat • Amikor szórakozni szeretnék, akkor nem érdekel az ok, csak az okozat – hgoy jó érzést keltsen bennem – nincs szükség esztétikai ítéletalkotásra • Túloztak – hisz egy műalkotás is szórakoztathat • De igazuk volt abban, hogy más egy téma művészi feldolgozása, és más a hatáskeltés. • Az igazi műalkotás eltávolít az általa ábrázolttól, hogy érdekmentes szimpátia ébredhessen bennem, a nyers érzelmek helyett.

Ingmar Bergman: A nap vége című filmje (1957) • Egy öreg professzor emlékei és álmai • A filmezés nehézsége: sok jelentéktelen részlet is bekerülhet elvileg a kamerába látókörébe • Bergmannak sikerült csak a fontosra fókuszálni – ami nem fontos, az kimarad • Nem magunkkal foglalkozunk nézőként, hanem a felvetett kérdésekkel

Fantázia és realitás • Képzelet és fantázia különbsége • Képzelet – ezt szólítja meg a műalkotás – nem akar valósággá válni – megmarad a saját világán belül • Modern társadalom – fantázia-pótlékok – szimulákrumok – lásd a hirdetések világát • A mű az elképzelt jeleneteket nem megvalósítja, hanem megjeleníti – eltávolítottság • Konvenció, keret, visszafogottság – stílus eltávolító hatása • Ha túlságosan valóságos – giccsessé válik

Illúzionizmus • Bernini: Szent Teréz a extázisa művészetben • Masaccio: Szenthárom ság • Nem a becsapás a cél, hanem isteni magaságba emelés

Színházi illúzionizmus • • • Csak megjelenít – a fantáziát működteti, vad részleteket nem mutatja be Görög tragédiában – gyilkosság – képzeletre bízatik A szimpátia felkeltése a fontos – ismerni kívánja tárgyát Adam Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete (1759) – szimpátia – elfogulatlan szemlélő pozíciója felé vezet Esztétikai kontextusban – ítélőerő kontrollja A művészet célja: olyan képzeletbeli világok megjelenítése, amelyek felé elfogulatlanul tudunk fordulni

Stílus • A művész megpróbálja kontroll alatt tartani tárgyát – pl. stílus által • A stílus az ember természetes része: például öltözködésben: ugyanazt a ruhatárat egyéni módon tudjuk használni • Stílusok közt lehet hasonlóság: pl. Haydn és Mozart, vagy Coleridge és Wordsworth között

Egyedi stílus • • • Aki hasonló eszközökkel él – utánzónak tűnik A stílusról gondolkodva – az emberi integritás a kérdés Buffon: A stílus az ember maga (vs. Mozart –Haydn stílusát veszi át – és mégis egyéni tud lenni) A stílus – megmutatkozik – bár néha nem látszik az akartság: pl. Chopin mazurkáknál vagy Paul Klee rajzain A normával szemben válik értelmezhetővé Általa kimondható, amit nem akarnak nevesíteni, az is

Tartalom és forma • Hogy választom el a formát a tartalomtól? • Mi a tartalma például Van Gogh híres sárga széket ábrázoló képének? • Mit akar mondani? • Mit kellene megértenem a képre tekintve? • Jelentése össze van kötve, elválaszthatatlan a képtől • Van Gogh stílusa magáért beszél

A mű jelentése • A műalkotás valamit közöl – értelmes, jelentésteli • Egy színésznek meg kell értenie a szerepe lényegét • Mondjuk, hogy nem értjük Bartókot • Meg kell érteni, hogy értékelni tudjuk • Néhány mű megváltoztatta azt, hogy látjuk a világot: • Goethe: Faustja, Beethoven kései kvartettjei, Shakespeare Hamletje, Az Aeneis, a Mózes, Dávid zsoltárai, Jób könyve • Akik nem ismerik e műveket, azok számára a világ másmilyennek tűnik

Forma és tartalom, jelentés és artikulálása • • A jelentés – megjelenítődő formában Forma és tartalom ezért elválaszthatatlan Ezt nevezi Cleanth Brooks a parafrázis eretnekségének Okok: – Többértelműség (ezek együtt szólnak egy költeményben) – Poliszémia – jelentését több szinten generálja (kép, állítás, metafora, allegória – Lásd a Danténak tulajdonított levelet az Isteni színjáték allegórikus jelentéséről – A parafrázissal a jelentés egy része elvész – Lásd Hamlet Lenni vagy nem lennimondatát: To be or not to be. . – metafizikai rezonanciája is van – A szemantikus atmoszféra fordíthatatlan – A műalkotás teste kicserélhetetlen • Chanson d’automne • Les sanglots longs Des violons De l'automne Blessent mon céur D'une langueur monotone. • Paul Verlaine: Őszi sanzon • Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. Tóth Árpád fordítása

• Croce és Collingwood különböztette meg a két fogalmat • Festmény megjeleníthet egy tőle független világot (prózai narráció, színház, figuratív festészet) – reprezentáció a mű és a világ közt szimbolikus kapcsolat - realizmus Megjelenítés és kifejezés

• Croce szerint – a megjelenítés nem szükségszerű a műalkotásban • Ám ha megjelenít valamit, a művészi jelentés függ a tárgyi tartalomtól • Ezt is alaposan, történetileg kell rekonstruálni: Rembrandt : Éjjeli őrjárat

• • • A művészi jelentés terhe – nem a megjelenítésen, hanem a kifejezésen van – ami a művészi érték hordozója? De hogy tud kifejezni egy absztrakt mű – és mit fejez ki? Egyesek szerint a szimpátia-érzés megtanulását segíti elő a mű Legtöbb mű nem érzelmi állapotban keletkezik! Hogy lehet leírni egy mű érzelmi tartalmát? A mű teste fejezi ki – abból a kifejezést nem lehet extrapolálni Croce: a kifejezés lényege –fogalmi természetű – amit így vagy úgy „fejez ki” a mű Constable: Yarmouth kikötő // A Copperfield Dávid Yarmouthban játszódó jelenetei A mű és a világ közti adott viszonyt – más-más médium másként fejezi ki De a kifejezés intuitív, nem fogalmi az épp adott formához kötődik nem fogalmi természetű egyediség De az intuícióhoz nincs is más hozzáférésünk, csak a művön keresztül –vagyis a kifejezésesztétika nem vezet messzire A kifejezés és a jelentés

Zenei jelentés • A művészet azért hat – mert szép – és azért szép – mert valamit jelent • Samuel Barber – Adagio Vonósokra – mitől kifejező és mit fejez ki? • Kifejezni vmit vs csak kifejezni – tárgyatlanul • Kifejező előadásmód – ha megértik a művet – a hallgatók belehelyezkednek a sodrásába • Közönségnek is akkor tetszik, ha őket is magával ragadja • E. T. A. Hoffman – esszéje Beethoven 5. szimfóniájáról

• Hanslick esszéje: A zenei szépről (1854) • Brahms-követők (zene építészeti természetű, tonális szerkezetek) vs Wagner-követők – a zene drámai művészet: érzelmi állapotainknak ad formát • Hanslick szerint nem tudjuk megmondani, hogy kapcsolódna egy formai elem egy-egy érzelemhez – tehát nem vmely érzelem kifejezése • Hanslick: zene – hangok által mozgó formák • Érzelmek – csak asszociációk • Zene értése – értékelni a különböző futamokat a zene felületén, egymásba játszásukat látni, hogyan haladnak feloldás és zárlat felé • Olyan mint az építészeti minta élvezete: Longhena: Sta Maria della Salute, Velence Zenei formalizmus

Hanslick csődje • Beethoven Eroica szimfonáijának vége – szünetek a legjelentéstelibbek • Ok-okozati viszonynak tűnnek – de nincs ilyesmiről szó • Már a zenei futam, mozgás kifejezés is metaforikus • Vagyis Hanslick megoldása sem megoldás • Romantikusok: a zenei mozgás // a szív, ha megmozdul az érzelem által – mégiscsak van érzelmi tartalom?

Forma és tartalom az építészetben • Alberti: építészeti szépség (concinnitas) – a részek megfelelő illeszkedése • Formalista megoldás //Hanslick – nem kielégítő • Ruskin kritikája Longhena templomával szemben, a Velence köveiben: • Az ellenreformáció teátrális őszintétlensége (a reneszánsz groteszk változata) • Geoffrey Scott: A humanizmus építészete (1914) formálisan próbálja megközelíteni ezt a templomot: „. . Aligha van olyan elem a templomban, amely nem a tömeg szépségét és a tömeg erejét fejezi ki, egyszerűséget és méltóságot kölcsönözve a barokk legfantasztikusabb álmainak”. • Scott is metaforákkal dolgozik – nem is tisztán formális – ennyi erővel lehetne az érzelmekre is utalni • Az ellenreformáció egyházképe: a hétköznapi élet megnemesítéséről, gazdagon óv – a tengerészek imája és Mária – biztonságot ad

• A művészet értelmezése során – analógiák és szimbolikus kapcsolatok • Az esztétikai ítéletben – egyfajta tapasztalat – fontossá válik egy másik számára – transzformációk • Végső eredmény – az emberi szívbe való bepillantás lehet

Jelentés és metafora • • • • Magyarázat során – emberi cselekvésekhez kötni – metafora-láncok segítségével Ehhez ismerni kell a figuratív nyelvhasználat logikáját Nem leír dolgokat – hanem összeköt – a befogadó számára Módja lehet: metafora, metonímia, hasonlat, megszemélyesítés, átformált név Élő metafora révén: a dolgokat másként érzékeljük Zene és érzelem között – különböző kapcsolat-fajták Összekötjük az emberi élet más részeivel, más dolgokkal Barber Adagio-ja: nemes ünnepélyesség – hozzá kell kötni a metaforát a zene szerkezetéhez és formájához Felsejlő melódia, feszültség és enyhülés dinamikája, Leírás során egyik metafora segíti a másikat – összekötve a művet az ember mentális és morális életével. Építészetértelmezésben is hasonlóképp járunk el Belső intuíció kifejezése helyett – a művész olyan formai szerkezeteket hoz létre, melyek kiváltják a befogadókból az adott hatást A kérdés az illeszkedés – rész az egészhez – forma az asszociációhoz

Az illeszkedés • A művészetben //életben – az illeszkedés az esztétikai siker kulcsa • Néha disszonanciára és konfliktusra van szükség: pl: Mahler 10. szimfóniájában, vagy Hamletnek anyjával való jelenete

A művészet értéke • Egy mű lehet – megható, tragikus, melankolikus, vidám, kiegyensúlyozott, elegáns, izgalmas • Sok – jelentésteli mű – csúf ma: Schoenberg vagy Picasso

Schiller • Levelek az ember esztétikai neveléséről (1793) – a művészet és a játék kapcsolatáról • Műalkotás – játék lehetősége – kiemel a hétköznapokból – művész maga is játszik – lehetséges világot alkot • Schiller az ember kettős természetéről: ész – szabálykövető • Az érzék kísértései – új tapasztalatokra csábít • A játékban e kettő kibékül – emberi élet teljességének igénye

Miért értékes a művészet? • Ha egy tárgy önmagáért érdekel – akkor legyen rendezett és jelentéssel bíró • Rendet és jelentést ajánl az embernek • Megmutatja, hogyan illeszkedik életünk valami másba • Tehát van logika az Elveszett paradicsomban, a Phaedrában és a Nibelungok gyűrűjében • Az élet ajándékai közül nem sok van, ami ilyen jelentőségű – ez adja a művészet értékét

A szépség és az igazság "Igaz szépség s szép igazság! – sohse Áhítsatok mást, nincs főbb bölcsesség!". . . (Keats: Óda egy görög vázához) • Kedvenc műalkotásaink – az emberi állapot igazságához vezetnek el bennünket – megmutatják, mért érdemes embernek lenni • Schubert: Winterreise – elhagyott szív magányos sarkaiba invitál bennünket • A veszteség archetípusa – a szükségszerű veszteség • A műalkotás által nyújtott belátás – csak abban a formában elérhető • A közvetlen tapasztalatban alapozódik meg • Kantnál esztétikai eszmék – amik nem fejezhetők ki fogalmilag – mert a megértésen túl találhatók • De összehasonlítani tudjuk más tapasztalatokkal • Schubert – hasonlítható – Mahlerhez (Lieder eines fahrenden Gesellen) ez utóbbi önmagára utal – elvész az egyetemes jelentősége • Nem tud hű maradni az általa kifejezett tapasztalathoz • Szép, de hamis • Schubert – fenségesen igaz

Művészet és moralitás • L’art pour l’art - Théophile Gautier kifejezése – művészetnek még a morális élettől is el kell szakadnia • Műalkotás szépsége – autonómiát igényel • Propaganda-művészet (pl. Solohov: Csendes Don) politika fontosabb, mint az esztétikai integritás • Igazából az a baj, hogy ez a mű sem igaz

Bunyan: A zarándok útja • Ellenpélda: John Bunyan: A zarándok útja (1678) – sematikus és allegorikus – de közvetlenség, szavak súlya és érzelmek komolysága • A keresztény üzenet integráns részévé válik – szépsége ettől teljesedik ki – ehhez nem kell elfogadnunk hittételeit – ateistáknak és más vallásúaknak is sokat mondhat az emberi állapot igazságáról • Hűen ábrázolja saját tapasztalatait • Műalkotások nem moralizálhatnak – ha ezzel lerombolják saját morális értéküket – mert nem tudnak szimpátiát kelteni • A művészet – morálisan nem semleges – de megvan a maga módja arra, hogyan igazoljon morális tételeket • Esztétikai hibák – gyakran morális okokkal magyarázhatók