Dr Veres Zoltn A PNZGYI FOGYASZTVDELEM EGYES ALAPKRDSEI

Dr. Veres Zoltán: A PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELEM EGYES ALAPKÉRDÉSEI dr. veres. zoltan@gmail. com PPKE JÁK, 2019. 11. 08.

Áttekintés: I. Bevezetés, problémafelvetés – A fogyasztóvédelem szerepe, indokai általában – Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei III. Intézményi kérdések IV. Ízelítő a joggyakorlatból V. Jogon túli távlatok VI. Quo vadis… - a jövő kihívásai

I. Bevezetés, problémafelvetés • Kiinduló probléma, következményei aktualitás hazánkban: devizahitelezés és • HOGYAN TOVÁBB? – javaslat: eseti, felületes vagy jogállami kereteket feszegető problémakezelés HELYETT rendszerű megközelítés, a megelőzésre koncentrálva ehhez adhat alapot és keretet a pénzügyi fogyasztóvédelem • Mi is a pénzügy fogyasztóvédelem? – Egy új jogág? Inkább szemléletmód…

I. Bevezetés, problémafelvetés A fogyasztóvédelem néhány indoka általánosságban: 1. A valóságban nem érvényesül a tökéletes verseny (monopóliumok, oligopóliumok), még kevésbé tökéletes piac és információáramlás, helyette a fogyasztók számára követhetetlen információs robbanás, manipulációs technikák, kínálat által befolyásolt kereslet… 2. Az egyensúlytalanságokat, információs aszimmetriát, erőfölényt állami szabályozással (is) lehet mérsékelni – ez a gazdaságba történő beavatkozással jár - ennek mikéntje, mértéke, a védelem alanyi köre (KI A FOGYASZTÓ? ) folyamatos viták tárgya – ld. Fogyasztóvédelmi elméletek 3. DE: Fogyasztói bizalom nélkül nem lenne kiért versenyezni…

I. Bevezetés, problémafelvetés A fogyasztóvédelem néhány alapkérdése: 1. A védelem alanya: – Fogyasztó fogalma – csak természetes személy? – Miként tekintünk a fogyasztóra? Racionális/kiszolgáltatott – a fogyasztóról alkotott kép determinálja a szabályozás célját, tartalmát – Fogyasztóvédelmi elméletek (protekcionista, támogató…) 2. A védelem tartalma – fogyasztói alapjogok, pl. : – egészség, biztonság védelme, – gazdasági érdekek védelme, – tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jog, – jogorvoslathoz való jog, – képviselethez való jog.

I. Bevezetés, problémafelvetés Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon I. - Pénzügyi piacok, pénzügyi szektor szereplői Szabályozás, felügyelet: jogalkotók, MNB, bíróságok, vitarendezési fórumok, stb. Kínálati oldal – egyre inkább elmosódó határok (vö. univerzális vs. Klasszikus bankrendszer) ØPénzintézeti szektor ØBefektetési szektor ØBiztosítási szektor ØPénztári szektor Közvetítők Keresleti oldal: betétes, adós, zálogkötelezett, befektető, biztosított… összegezve ÜGYFELEK – de nem minden ügyfél FOGYASZTÓ!

I. Bevezetés, problémafelvetés Fogyasztóvédelem a pénzügyi piacokon II. - Specifikus fogyasztóvédelmi problémák (ld. pl. CARTWRIGHT): • Az átlagember nem tud folyamatosan lépést tartani a gyorsan változó, kialakuló, egyre bonyolultabb pü szolgáltatásokkal. A változékonyság és rugalmasság miatt megnehezült az összehasonlítás a kínált alternatívák között. • A tömeges (információs) egyensúlyhiány komoly károkat okozhat - cél a piaci fenyegetések mielőbbi felismerése és kezelése • A pü termékek vásárlásának hatásait gyakran csak jóval később, a jövőben tapasztalják a fogyasztók • A szerződések gyakran annyira összetettek, hogy még ha a fogyasztót részletes és pontos információban részesítik is, súlyos problémát jelent ennek az információnak a megértése.

II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei Többszintű szabályanyag: 1. EU, nemzetközi szabályok – pl. Fogyasztói hitel, UCP (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok), Mi. FID, biztosítási irányelvek 2. Magyar jogszabályok 3. Jogalkalmazó hatóságok, bíróságok és egyéb szervek határozatai 4. ‘Soft Law’ (Önszabályozás, etikai elvek)

II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei Példák az EU-s szabályozásból: a) 2005/29/EK, UCP Irányelv – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, fogyasztó fogalma. Átlagfogyasztó: van fogalma az adott termékről (szolgáltatásról), de mélyebb tudással nem rendelkezik róla. b) Fogyasztói hitelmegállapodások – az Európai Parlament és Tanács 2008/48/EK irányelve – implementáció: Fht. c) Betétesek védelme – Az Európai Parlament és Tanács 94/19/EK irányelve (1994. május 30. ) a betétbiztosítási rendszerekről d) Fogyasztóvédelmi szervezetek határon átnyúló együttműködése – az Európai Parlament és Tanács 2006/2004 rendelete (2004. október 27. ) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok

II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei Magyar jogszabályok - Több jogágon átívelő terület: 1. Alaptörvény M) cikk (2): tisztességes verseny, erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépés, fogyasztók jogainak védelme 2. Ptk. – fogyasztói szerződés, ÁSZF, fogyasztó fogalom… - fogyasztói magánjog? 3. „Fogyasztóvédelmi büntetőjog” – külön fejezet: fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények + egyes klasszikus tényállások (pl. csalás) – uzsora kérdése 4. „Fogyasztóvédelmi közigazgatási jog” – szervezeti kérdések, felügyelet 5. Pénzügyek: – Hpt. – szerződésekre vonatkozó szabályok, panaszkezelés, OBA; Fht. : tájékoztatás, – Bit. – tájékoztatás, szerződés, panaszkezelés – Tpt, Bszt. – tájékoztatás, reklám, szerződés, panaszkezelés, BEVA – Rendeleti szintre pl. : 56/2014. (XII. 31. ) NGM rendelet a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról

II. A szabályozás rendszere, főbb tárgykörei Alternatív szabályozás - Állami vs. Alternatív szabályozás (társ- és önszabályozás) - Alternatív eszközök létjogosultsága: szabályozási hiányosságok vs. túlszabályozás - a jog nem alkalmas minden tárgykör megfelelő szabályozására - Példák: - banki Magatartási Kódex, 2009. - Bankszövetség Etikai Kódexe - Egyéb szakmai szövetségek etikai kódexei (BAMOSZ, MABISZ, stb. )

III. Intézményi kérdések Többféle csoportosítás lehetséges: – Jogalkotó szervek – Hatósági jogalkalmazók: Felügyelet, GVH, Egyenlő Bánásmód Hatóság – Egyéb szervek: bíróságok, alternatív vitarendezés, ombudsman Felügyelet kérdése – Felügyeleti modellek: jegybank vagy külön hatóság? – Az MNB, mint prudenciális felügyelet és fogyasztóvédelmi szerv – PBT

IV. Ízelítő a joggyakorlatból I. AB: jogszabállyal történő utólagos szerződésmódosítás – kivételességi formula: - A szerződési feltételeknek szerződéskötést követően beállott - ésszerűen előre nem látható - olyan mértékű megváltozása következett be, - mely változatlan feltételek fennállása esetén valamelyik fél lényeges érdekét súlyosan sérti, - és az adott helyzet társadalmi méretű. II. Kúria: – 6/2013 PJE: Devizaszerződéseknél az adós az időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, ebből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás mértékére.

IV. Ízelítő a joggyakorlatból II. Kúria: – 2/2014 PJE: Az árfolyamváltozás hatásait a fogyasztókra hárító rendelkezés tisztességtelensége csak akkor állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/2012. (XII. 10. ) PK véleményben felsorolt elveknek (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve; tételes meghatározás elve; objektivitás elve; ténylegesség és arányosság elve; átláthatóság elve; felmondhatóság elve; szimmetria elve). A folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazása tisztességtelen, mert ezekkel szemben nem áll a fogyasztónak közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így az számára indokolatlan költséget jelent. Helyettük MNB árfolyam alkalmazandó.

IV. Ízelítő a joggyakorlatból III. Felügyelet (2013 októberéig PSZÁF, utána MNB) – PSZÁF FH-I/B-15/2010: fogyasztóvédelmi bírság kiszabása a nem megfelelő árazási elvek, a Magatartási Kódex betartására vonatkozó szabályok (pl. Kódexre való utalás hiánya és egyéb kötelességszegések miatt) – Porsche Bank, 2 millió Ft. – MNB H-PJ-III-B-47/2013. számú határozat: Engedély nélküli befektetési szolgáltatási tevékenység végzése miatt piacfelügyeleti bírság kiszabása Cívis Globál Brókerház, 250 millió Ft. IV. Egyenlő Bánásmód Hatóság Gyakori probléma, hogy idős ügyfeleknek nem nyújtanak különböző szolgáltatásokat. Az idős kor önmagában nem jelenthet hitelezhetőségi akadályt, ki kell dolgozni az időseknek megfelelő konstrukciókat.

IV. Ízelítő a joggyakorlatból IV. Egyenlő Bánásmód Hatóság Egy konkrét ügyben (EBH/188/5/2010) a Hatóság a Budapest Bankot 5 millió Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. Szemléletes az alábbi ábra az elutasított hitelkártya igénylésekről: Korcsoport (év) Fióki Praktiker 20 -39 65, 3 5% 51, 5 % 40 -59 55, 9 % 31, 9 % 60 -71 52, 1 % 24, 0 % 72 - 71, 6 % 100, 0 %

IV. Ízelítő a joggyakorlatból IV. Gazdasági Versenyhivatal - Számos esetben milliárdos bírságokat is kiszabott, de nem mindegyik vált jogerőssé a bankok sikeres bírósági felülvizsgálati kérelme miatt. Néhány jogerőssé vált ügy (a bírság összege tekintetében új eljárásra kötelezték a GVH-t): A) Vj-56/2006. - Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása, 100 M Ft OTP reklám: hitelkártya „költéseit akár 45 napig finanszírozza a bank", "akár 45 napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1, 2% kamattal". DE! A kamatmentesség feltétes: a fogyasztó a meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását B) Vj-114/2007. – Fogyasztók megtévesztése, 132 M Ft 8% kamattal hirdetett lekötési konstrukció. DE ez is feltételes: ha megtakarítás meghaladja a 2007. március 22 -i illetve 2007. július 13 -i egyenleget. További feltétel volt, hogy az új megtakarítás legalább 5 millió forint legyen.

V. Jogon túli távlatok • „Bizonyos határon túl a gazdasági növekedés nem hoz nagyobb boldogságot” – a többletmunka az emberi kapcsolatok rovására megy (Luca De Biase) • Etikus pénzintézeti tevékenység alapelvei - Az európai pénzügyi intézetek etikai és szociális dimenziója 2009 - HL C 100, 2009. 4. 30. , 84 -92. Alapelvek pl. : a hitel alapvető jog, gyengébbekhez való eljutás, megtakarítók bevonása döntésekbe, átláthatóság, „tiltott” tevékenységeket folytatókkal való kapcsolatok megszakítása…. • CSR • Kódexek, szervezetek • Fair bankok – etikus-e, ami fair, avagy lehet-e jogszabállyal bármit is etikussá tenni?

VI. Quo vadis… - A jövő kihívásai A fejlődés: lehetőség és veszélyek „A felforgató újítások egy-egy szegmensben akár ki is szoríthatják a bankszektor hagyományos szereplőit. ” (Bankok a történelemben: innovációk és válságok. MNB, 2018. ) - Informatika fejlődése (online fizetés, mobilfizetés/appok, elektronikus pénzek - INTERNET) - Fin. Tech (2. 0!): • Összességében az innovatív technológia pénzügyi szolgáltatások nyújtásában történő felhasználását értjük alatta (Nicoletti, 2017). • Szabályozási kihívások, lehetőségek: Regulatory Sandbox, Innovation Hub

VI. Quo vadis… - A jövő kihívásai FOGALMAK: • Az Innovation Hub egy olyan, a szabályozó hatóság által biztosított (információcsere) „platform, ahol Fin. Tech megoldásokat fejlesztő intézmények egymástól és a Fin. Tech ökoszisztéma minden szereplőjétől iránymutatást kaphatnak. ” Ennek keretében a szabályozó hatóság szakértői megválaszolják a Fin. Tech innovációk képviselőitől érkező kérdéseket és segítenek értelmezni a jogszabályi kereteket, valamint felmérik a jogszabály-változtatási igényeket, és továbbítják a döntéshozók felé. • „A Regulatory Sandbox pedig egy olyan, a szabályozói kötelezettségek alóli időszakos könnyítést biztosító tesztüzem, amely az innovatív technológiák kipróbálására nyújt megfelelő keretet, valós fogyasztók bevonásával, az esetleges kockázatok kezelése mellett; ” „egy olyan kontrollált környezet az innovatív megoldások tesztelésére, ahol azok ideiglenesen mentesülést kaphatnak bizonyos prudenciális előírások alól. ” • Blokklánc (nyilvános „főkönyv”)alapú technológiák: A tranzakciók története nyilvános, amelyet egymástól független számítógépek tárolnak, központi szerver nélkül. Ennek köszönhetően a főkönyv transzparensebbé és jobban ellenőrizhetővé válik – ld. altcoinok, okos szerződések…

VI. Quo vadis… - A jövő kihívásai Fin. Tech előnyök/hátrányok + Diverzifikáció, decentralizáció: Új termékek/szolgáltatások válnak elérhetővé Szabályozatlan technikák, termékek megjelenése -> Ügyfelek megtévesztésének, megkárosításának veszélye nő Piaci hatékonyság, fokozódó verseny: árleszorító hatás Integráció: a pü termékek az ügyfelek szélesebb köre számára lesz elérhető Prociklikalitás, más ágazatokra átgyűrűző hatások Az erősödő versenyhelyzet növelheti egyes piaci szereplők kockázati étvágyát IT technológiák térnyerése: kiberkockázatok

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket!