C PROGRAMOZS sszelltotta Nikli Kroly 2017 A C

C# PROGRAMOZÁS Összeállította: Nikli Károly 2017

A C# programnyelv elnevezése

A C# programnyelv elnevezése l Szójáték l C# l „szí sárp” l see sharp

9. A C# PROGRAMNYELV BESOROLÁSA

A C# besorolása l Programozási szint szerint: magas szintű. l Felhasználási cél szerint: általános. l Vezérlés szerint: eseményvezérelt. l Felépítés szerint: struktúrált (moduláris). l Fejlesztői környezet szerint: vizuális. l Orientáltság szerint: objektumorientált.

A C# program egyéb jellemzői l Professzionális, Neumann-elvű programnyelv. l Akár rendszerprogramok írására is alkalmas. l Egy C# program több modulból áll.

10. A C# PROGRAMNYELV ÉPÍTŐELEMEI

A C# program építőelemei l Operandusok l Operátorok l Kifejezések l Műveletek l Utasítások

Operandusok A kifejezésekben szereplő: l Állandók; l Változók; l Típusok; l Eljárások; l Függvények; l stb. l pl. : az alábbi kifejezésben: c = a + b; három operandus van: c, a, b.

Állandó (konstans): l Olyan operandus, amely a program kezdetén nevet, típust és értéket kap, s ezt az értéket a program futása során mindvégig megőrzi. l Pl. : const float pí = 3, 14;

Változó (variable): l Olyan operandus, amely a program kezdetén nevet, típust és értéket kap, de ezt az értéket a program futása során számtalanszor megváltoztathatjuk. l Pl. : int r; r = 1;

Azonosító l Az operandusok egyedi neve, amellyel hivatkozhatunk rájuk. l Az C#-azonosító általában 32 karakter hosszúságú lehet. l A C#-azonosító csak betűvel vagy aláhúzás-jellel kezdődhet. l A C#-azonosító tartalmazhat ékezetes karaktereket. l A C# megkülönbözteti a kis- és nagybetűket. l Szóközt lehetőleg ne alkalmazzunk, helyette aláhúzás-jelet, vagy egybeírást használjuk (minden szó nagybetűvel kezdjünk)!

Operátorok l Az operandusokat összekötő műveleti jelek. l pl. : az alábbi kifejezésben: c=a+b két operátor van: =, +

Operátorok fajtái l Értékadó operátor : = l Aritmetikai operátorok: +, -, * , / , % l Relációs operátorok: ==, <, <=, >, >=, != l Logikai operátorok: !, &&, ||

Kifejezés l Operandusok és operátorok sorozatából épül fel. l pl. : c = a + b;

Műveletek l A műveletek tárgya az operandus. l Az elvégzendő művelet fajtáját az operátor (műveleti jel) mutatja.

Utasítások l Alkalmazásfejlesztés során mindig valamilyen feladatot (műveletet) szeretnénk elvégeztetni a számítógéppel. l Ezt utasítások formájában közöljük. l Utasítások használatakor követnünk kell a programnyelv érvényes „nyelvtani” szabályait.

C# utasítások l Egy sorba általában egy utasítást írunk (utasítás-sor). l Az egyes utasítások lezáró jele a pontosvessző (; ) l Egy sorba több utasítás is írható, de minden utasítást külön le kell zárni (; ) l Minden állandót és változót deklarálni kell. l Minden utasítás helyére utasítás-blokk is írható: { }

A C#-program szerkezete using System; using System. Collections. Generic; using System. Linq; using System. Text; using System. Threading. Tasks; namespace ElsőAlkalmazásom { class Program { static void Main(string[ ] args) { } } }

11. A C# PROGRAMNYELV ADATTÍPUSAI

Adattípusok l Egyszerű adattípusok l Összetett adattípusok

Egyszerű adattípusok

Egyszerű adattípusok fajtái

Összetett adattípusok létszám 0. 1. 2. 3. 4. 33 34 36 32 30

Összetett adattípusok fajtái l Tömb l Rekord l Sor l Verem l Szöveges fájl

Tömb l Azonos típusú adatok összessége. l Fajtái: l Egydimenziós tömb (vektor) l Többdimenziós tömb (mátrix)

Egydimenziós tömb (vektor) Pl. : int[ ] létszám; létszám = new int[3];

Többdimenziós tömb (mátrix) Pl. : int[ , ] létszám; létszám = new int[1, 3];

Rekord (struktúra) l A rekord segítségével több (akár különböző) típusú adatot „egyesíthetünk” egyetlen egésszé. l Pl. : struct tanulo { public string nev; public int szuldatum; public char csoport; public bool kollegista; } l l

Sor

Verem

Szöveges fájl l Olyan - a háttértárolón tartózkodó adattömeg, amely minden eleme karakter típusú, és szekvenciális (elejétől a vége felé haladó, soros) feldolgozást tesz lehetővé. l Pl. nevsor. txt

11. PROGRAMSZERKEZETEK

Programszerkezetek 1. Szekvencia 2. Szelekció 3. Iteráció

Szekvencia l Egymás utáni, soros végrehajtás. Az utasításokat sorosan, egymás után, a kódolás sorrendjében hajtja végre a program. l Pl. : a = 3; b = 2; c = a + b; l

Szelekció l Döntési szerkezet, elágazás. l Alkalmazásunknak – akár csak az embernek a mindennapi tevékenységében – gyakran kell döntéseket hoznia. l Ilyenkor a program valamilyen logikai feltétel teljesülése (vagy nem teljesülése) alapján halad tovább. l A döntési szerkezet lehet: l Logikai értékvizsgálattól függően kétirányú elágazás; l Változó értékétől függően többirányú elágazás.

Iteráció l Ismétlés, visszacsatolás, ciklus. l Bizonyos utasítások (ciklusmag) ismételt végrehajtását jelenti. l Fajtái: l Növekményes l Feltételes (számláló) típusú; típusú: l Feltételes, elől-tesztelő típusú; l Feltételes, hátul-tesztelő típusú.

Programozási tételek l Alapvető algoritmusok l Típusalgoritmusok

Vége