vodapedaggia Trbeli brzols Budapest KPI 2017 Februr 23

Óvodapedagógia Térbeli ábrázolás Budapest, KPI 2017. Február 23. Pázmány Karolina Ágnes AVKF

Tartalom 1. Óvodáskor jellemzőinek rövid áttekintése • Mozgás • Megismerés: érzékelés, észlelés - tér, idő, mozgás • Emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelem, akarat 2. Főbb Játékfajták • funkciós, fikciós(szerep), konstrukciós 3. Életkori térképek gondolkodás-ábrázolóképesség térszemlélet formaérzék, formaábrázolás színérzék 4. Gyermekalkotások - Vizuális kommunikáció Térbeli ábrázoló- és alakító képesség fejlesztése 2 D 3 D plasztikai alakító képesség 6. Jó gyakorlatok

Mozgás • a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb, • automatizált mozgáselemek állandósulnak, • fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció, • tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.

Megismerés • Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak, • egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes, • jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése, • megjelenik a viszonyítás.

Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezése § pointillizmus - a részlet válik fontossá, § globalizmus - az egész a fontos. A szinkretizmus formái § értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá, § érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.

Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon

Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon

Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt

Az észlelés további jellemzői • a térészlelése egocentrikus, • időészlelése eseményhez kötött, • mozgásészlelése egyszempontú.

Emlékezete • a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz, • bevésése mechanikus (rím, ritmus), • megőrzése rövid idejű, • felidézése pontatlan, akadályozott.

Képzelete • reproduktív és alkotó képzelet, • a mese és a valóság keveredik, • szerveződésében megjelenik a szabálytudat, • gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége), • fantáziahazugság.

Gondolkodása • szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni, • már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga) • meghatározásai funkciószerűek (víz), • egyszempontú viszonyításra képes • szemléletes jegy alapján osztályba sorol, • sajátos oksági magyarázatok (animizmus, mágikus világkép)

Érzelmek • rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek, • a tanult érzelmek köre jelentősen bővül, • érzelmeit már képes szabályozni, • esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti, • erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen), • intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért? , mit lehet vele

Akarat • egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett, • rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban, • önérvényesítési próbálkozások, • akarati tulajdonságok alapozódása.

Victor Lövenfeld elmélete Vizuális alkotókészség két típusa: Vizuális és haptikus (formaérzékelő )típus • Vizuális: a világot „kivülről „ szemléli, a dolgokat a maga teljességében látja • Haptikus: tapintással érzékeléssel tud többet a környezetéről , szubjektívebben szemlél, érzelmeiben éli meg

Főbb játékfajták • funkciós, • fikciós-, vagy szerepjáték, • konstrukciós játék

A funkciós játék • indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény, • eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása, • mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség), • funkciósjátékok pl. : hintázás, fogócskázás.

Fikciós- (kitalált), vagy szerepjáték • indítéka : a másnak lenni öröme, • megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat, • mechanizmusa: utánzásra épül, • eredménye: a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása

Fikciós- (kitalált), vagy szerepjáték • • témája: ahonnan a játékát meríti, fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep, tartalma: amit megjelenít, eljátszik, szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.

Konstrukciós (alkotó) játék • • az alkotás öröme vezérli, gondolkodási műveletorientált, megnő a szabályok jelentősége, folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik, • konstrukciós játék: pl. az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.

Környeiné Gere Zsuzsa

Környeiné Gere Zsuzsa

A térészlelés kialakulása: a térirányok leképezése a test-séma fejlettségétől függ. A test-séma : a szervezet és a környezet, a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. Kialakulása után a test-séma a vizuális téri referenciarendszer központjává válik, és a térirányok leképezése a saját testen történik.

A térészlelés kialakulása • A kisóvodások a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek. • A mozgásos élménymaradványok mellett hamarosan a vizuális támpontok is megjelennek, és szerepet kapnak a tájékozódásban. • A valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése: a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. A beszéd, a verbalizáció is fontos a helyzetek megítélésére A térészlelés minősége meghatározó az olvasás-, és írástanulásban. A test-séma zavarai zavart énfejlődéshez vezetnek, az önértékelés és kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek.

Környeiné Gere Zsuzsa

Környeiné Gere Zsuzsa

Térészlelés kialakulása • A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezése a test-séma fejlettségének függvénye. • A test-séma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. • Kialakulása után a test-séma a vizuális téri referenciarendszer központjává válik, és a térirányok leképezése a saját testen történik.

Térészlelés kialakulása • A kisóvodások a valódi térirányok szerinti tájékozódásra még nem képesek. • A mozgásos élménymaradványok mellett hamarosan a vizuális támpontok is megjelennek, és szerepet kapnak a tájékozódásban. • A valódi térirányok szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése, • majd a jobb és a bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése.

Térészlelés kialakulása A beszéd, a verbalizáció is fontos a helyzetek megítélése céljából. • A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasás- és írástanulásban, • A test-séma zavarai zavart énfejlődéshez vezetnek, • az önértékelés és kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek.

A tér megjelenítése 1. szétszórt rendezés →őskori művészet 2. egyvonalas sorakoztatás 3. többvonalas sorakoztatás ( fríz) → az ókor és a középkor művészete

4. „kevert látás” →ókori Egyiptom művészete, falfestmények 5. a „kevert látás” magasabb szintje, törekvés a perspektivikus ábrázolásra 6. Perspektivikus Ábrázolás →reneszánsz művészet

PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE

PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE • Párhuzamos a 2 - 6 évesek rajzfejlődési modellel • A fejlődés - amint a rajzokon is – a plasztikai ábrázolásnál sem lineáris • A rajzban megjelenő jelek felfedezhetők a plasztikákon is • b, Claire 1974) (Golom

PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÓKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE • 1. Ábrázolás előtti (prereprezentációs ) szakasz • ( firkakorszak): 1, 5 - 2, 5 év • 2. Első emberfigurák megjelenésének szakasza : 2, 5 – 3 év • 3. Fej-láb emberke ábrázolásának szakasza: 3 - 4 év • 4. Teljes emberfigura kialakulásának és differenciálódásának szakasza: 4 -6 év • (Golomb, Claire 1974)

1. Ábrázolás előtti (prereprezentációs) szakasz (firkakorszak): 1, 5 - 2, 5 éves kor • ismerkedés az anyaggal • a plasztikai játékok célja maga az alakítás és nem a forma létrehozása „funkcióöröm” • kísérletezés a megmunkálás egyszerű, manuális módjaival, nyomhagyó eszközök „feltalálása” • felismerése a szoboralkotás lehetőségeinek • tapintás fejlesztése ebben az életkori szakaszban lényeges • gyakorta laza szöveggel kíséri a kis alkotó munkáját, de a szöveg- mese - nincs kapcsolatban a „művel” • (4 éves kortól ez a mese átváltozik a művet kiegészítővé, továbbépítővé- verbális deszignáció )

1. Ábrázolás előtti(prereprezentációs) szakasz (firkakorszak): 1, 5 - 2, 5 éves kor Mandalák (Forrás: Kellog, 1970. )

2. Első emberfigurák megjelenésének szakasza : 2, 5 – 3 év • „teremtésélmény” kiscsoportba lépők élik át először, amikor az agyagkupacból kialakul az első ember • az emberfigura típusok spontán jelennek meg • alapmodellek, amelyek jól továbbfejleszthetők • oszlopember: síkból térbe való kimozdulás –– a hengeres forma fejre és törzsre tagolódik – mint egy báb • lepényember • golyóember • mozaikember – a testrészek külön készülnek – s lepényformát kap, s a részeket lazán illeszti egymáshoz

Fej-láb emberke

3. „Fej-láb emberke” ábrázolásának szakasza: 3 - 4 év A differenciálódás folyamata • A tagolatlan fej-törzs alapformából először két hosszú láb, majd két hosszú kar nyúlik ki, végül a fejséma tovább tagolódik Típusai: • golyó emberke: gömbtest, majd ebből kinövő csápszerű lábak • mozaik-emberke: geometrikus részletformák laza összeillesztéséből áll • síkban kiterített emberalak: mozaikember egyik változata - a testrészek kapcsolódnak, de síkban kiterített az egész forma • „fej-láb emberke” – kísérlet a háromdimenziós „oszlopembert” jellemző álló forma és a többi köztes alakzatban lévő tagoltság egyesítésére • rajzolt szobor – síkban tartott plasztika – részlet gazdag

Golyóember

Mozaikember Fej-láb ember

3 éves gyermek rajza és plasztikája

Három dimenziós emberséma

• Oszlopember: síkból térbe való kimozdulás –– a hengeres forma fejre és törzsre tagolódik – mint egy báb

4. Teljes emberfigura kialakulásának és differenciálódásának szakasza 4 - 6 éves kor • Az emberről alkotott fogalmak differenciálása nem jelentkezik mindig a plasztikai kifejezésben • a) „pókember” – nagy has, vékony kezek, lábak • b) „érzelmi arányokat tükröző ember”lényeges részek mérettel kiemelve • Mindkettő szimmetrikus

A teljes emberfigura kialakulásának fázisai • • 1. törzs tagolódása fejre és végtagokra 2. végtagok tagolódása: kéz-és lábujjak, tenyér, boka, térd 3. arc tagolódása: arcvonások, haj, frizura, fejkendő 4. mozgásábrázolás kezdetei: behajlított láb, kéz, lobogó haj, aprólékosabb ábrázolás, díszítés 5. környezet elemeinek, kísérő tárgyaknak megjelenés 6. plasztikai csoportkompozíció kialakulása • Mind a rajzi, mind a plasztikai megjelenítésnél először „globális emberfigura” alakul ki, majd ez tagolódik • Először a fej, majd a végtagkezdemények bontakoznak ki. • Az arc vonásai jelennek meg legkésőbb: • először a szem, majd a száj, végül az orr vonala

A teljes emberfigura kialakulásának fázisai • A teljes emberfigura kialakulása az iskoláskor első éveiben fejeződik be. • A spontán plasztikai fejlődés a rajzfejlődés „ösztönös” korszakánál előbb, 8 éves kor körül befejeződik.

Az erősen rajzorientált képzés negatív hatása • Az erősen rajzorientált képzés negatív hatással van a plasztikai nyelv kialakulására: a rajzi minták áttétele más anyagra, más technikával a síkábrázolás továbbvitelét jelenti. • Leragadás a síkban kiterített emberalaknál

PEDAGÓGIAI FELADATOK • A tudatos fejlesztés kisgyermekkortól rendkívül fontos • • Eszköze: • a helyes instrukció - az ösztönzés lényegesebb a direkt irányítással szemben • a jól megválasztott feladat - téma

A plasztikai formaalakító képesség fejlesztése Tanítása • az anyagok tulajdonságainak • a megfigyelés módszereinek • az eszközök kezelésének A plasztikai formaalakító képesség fejlesztése szempontjából lényeges : • a rendelkezésre adott anyagnak • a témának - amely a jól megválasztott feladatban realizálódik - gyermekhez közelálló legyen kisebb jelentőséggel bír • a műveletek megtanítása

ÖSSZEGZÉS • A rajzban már jól elsajátított vizuális nyelvi elemek kiindulást jelentenek a plasztikai alakításhoz • döntő módon befolyásolja a plasztikai ábrázolás fejlődését a rajzi minták átvétele • kezdetben ez segíti, gazdagítja a plasztikai fejlődést • később már gátolja az önálló plasztikai nyelv kialakulását, ha nem megfelelő gyakorisággal foglalkoznak térbeli alakítással a gyermekek

ÖSSZEGZÉS • a térbeli formálásban jók nem mindig érnek el azonos szintet rajzaikban, s ennek fordítottja is igaz • a rajzi és plasztikai alakítás fejlődésének szintjét és tempóját a kultúra és az életmód hatása befolyásolja

Pedagógiai javaslatok plasztikai ábrázolóképesség fejlesztésének megfelelő egyenrangusítása megfelelő anyag és téma választása élményadás nem mintaadás, hanem segítés

Plasztikai ábrázoló képesség fejlesztése • Kiemelt jelentőségű a 3 -6 éves korosztály plasztikai ábrázoló képességének fejlesztése. • A spontán rajzfejlődés 12 éves korban, a plasztikai ábrázolóképesség spontán fejlődése 8 éves korban lezárul. Ezért nagyrészt az óvópedagógusokra hárul , hogy kellő mértékben foglalkozzanak a plasztikai ábrázolóképesség, a téralakítás fejlesztésével.

Plasztikai ábrázoló képesség fejlesztése • A megfelelően kialakult forma- és térérzék segíti a gyermeket a térben való tájékozódásban. • Fejlődik képi gondolkodásmódja, • funkcionális képzelőereje, • az esztétikai érzékenysége, • a kéz és szem koordinációja, a kéz finommotorikája. • Önfegyelemre és kitartásra nevel a folyamatos alkotótevékenység. • Ezekre a képességekre nagy szüksége lesz a gyermeknek az iskolában és az élet szinte minden területén is.

Feladat ötletek • minden technikát mutassunk be a gyerekeknek, próbálkozásaikat ne korlátozzuk. • valamennyi technika fejleszti: • a finommotorikát, • a kéz szem koordinációját • elősegíti a kéztőcsontosodát, a helyes ceruzafogás fiziológiai feltételét.

Ötletek, javaslatok • Gömbölyítés: fejleszti a finommotorikát, percepciót. • Sodrás: az asztalra helyezett agyagdarabot nyújtott tenyérrel hengerítjük az asztalon. • Mutatós cserépgyöngyöket, játékfigurákat készíthetünk egészen kicsi kortól. Matematikai feladatnak is jó a gyöngyök méret-, szín- , forma szerinti rendezése. • Szétnyomkodás: az agyaggolyóba hüvelykujjunkkal üreget nyomunk, majd lassú, körkörös mozgással vékonyítjuk és emeljük az edény falát, marokedényt készítünk. • Kicsípés: hüvelyk- és mutatóujjunkkal végezzük (pl. orr, haj stb. ). • Kihúzás: három ujjunkkal húzzuk ki a tömbből (pl. kar, láb kialakításánál)

Ötletek, javaslatok • Lapítás: tenyérrel ütögethetjük egyenletes vastagságúra a képlékeny anyagot. Egyenletesebb ha sodrófát használunk végighengerítünk felületén, esetleg lécek között • Dombormű készítése: az agyaglapra csipkedéssel, rátéttel felületi kiemelkedéseket hozunk létre. • Lenyomatok készítése: az agyaglapba különféle terményeket, tárgyakat nyomkodunk majd száradás közben, égetés előtt eltávolítjuk.

Ötletek, javaslatok • Kiscsoportba lépve még nem mindenki találkozott agyaggal, gyurmával, tésztával, ezért fontos az ezekkel való ismerkedés. • Gyúrás, nyújtás, szaggatás, tapasztás, lapítás és gömbölyítés. • Amikor már ismerik a különféle anyagok tulajdonságait, bátran kezdjünk a kicsikkel alkotni.

Ötletek, javaslatok • Kiscsoport: gömbölyítés. agyagból golyókat, gyöngyöket készíthetnek. • A hurkapálcára fűzött szikkadt agyaggyöngyöket fehér agyag (engób) festékkel tovább díszíthetik a gyerekek, amely szép anyák napi, karácsonyi ajándék vékony bőrszalagra fűzve. • Agyaggolyóból kicsi tenyerükkel pici gyertyatartót készíthetnek, de marokedényt is mintázhatnak, amely az egyik legősibb edénykészítési mód.

Ötletek, javaslatok • Érdemes funkcióval rendelkező tárgyakat készíteni, így a kisgyermek már jobban értékeli saját alkotását. • A kiégetett agyag sokkal időt állóbb, mint a sóliszt gyurma, mosható, könnyen tisztán tartható

Ötletek, javaslatok • Középső csoportban : egyre ügyesebbek beépíthetőek a nyújtást és a sodrást tartalmazó feladatok is. • Így karácsonyfadíszek, nyomatok, lapváza, agyaghurkából épített edények. • A szaggatás és lyukasztás után a díszek nem üveggyönggyel is dekorálható

Ötletek, javaslatok • Nagycsoportban: karácsonyi csengő • alapforma a marokedény, • Agyag felhasználható: egyszerű formák makettek(gyümölcsök, állatok , autó, házak, stb. ) készítéséhez is.

Ötletek, javaslatok • Az edények készítésénél a gyermek : • tapintásos - sztereognosztikus észlelése, • alak-formaállandósága, • szem-kéz koordinációja, • finommotorikája fejlődik. Tudatos fejlesztés : alkotás utáni vágy felkeltése , alkotófolyamat - komplex képességfejlesztés – iskolaérettség.

A plasztikai alakító képesség, fejlesztésének fontossága A gyermekrajzok fejlődéslélektani szakaszolása • firkakorszak, presematikus szakasz(képalkotó szakasz), sematikus szakasz, realizmus hajnala, értelmezések kora, döntések kora A firkakorszak (1 - 4 év): nem szerkesztett firkák, alapfirkák, motívumszakasz, formaszakasz, kompozíciós szakasz A presematikus szakasz - képalkotó szakasz-(3, 5 – 5 -6 éves kor): az emberábrázolás fejlődése • Lapítás: tenyérrel ütögethetjük egyenletes vastagságúra a képlékeny anyagot. Egyenletesebb a vastagság, ha sodrófát végighengerítünk felületén, esetleg lécek között Dombormű készítése: az agyaglapra csipkedéssel, rátéttel felületi kiemelkedéseket hozunk létre. • Lenyomatok készítése: az agyaglapba különféle terményeket, tárgyakat nyomkodunk majd száradás közben, égetés előtt eltávolítjuk.

ÖTLETEK JÓ GYAKORLATOK

Felhasznált irodalom Cole, M. – Cole, S. R. : Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Bp. , 1997 Elkonyin, D. B. : A gyermeki játék pszichológiája. Gondolat, Bp. , 1983 Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémia, 2000 Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák. A vizuális nyelv fejlődése a kisgyermekkortól a serdülőkorig. Dialóg Campus Kiadó, Bp. , 2001 Környeiné Gere Zsuzsa: Látás és láttatás III. A 3 -18 évesek vizuális esztétikai képességeinek fejlődési térképe. in: Vizuális kultúra. (szerk. : Pázmány Ágnes) 6. évf. 2. sz. 1 -7. old. 2002

Felhasznált irodalom Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat, Bp. , 1983 Mönks, Franz J. – Knoers, Alphons M. : Fejlődéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Bp. , 2004 Pázmány Ágnes - Permay Éva: Látás és ábrázolás. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. , Bp. , 2012 Wiedermann Katalin: A 3– 6 éves korosztály plasztikai ábrázoló képességének fejlesztése. Raabe Kiadó, 2013 Wilson, M. - Wilson B. : Teaching children to draw. A guide for teachers & parents. Prentice - Hall, Inc. , Englewood Cliffs, New Jersey, 1982