3 A FILMELBESZLS SZERKEZETE sszelltotta Nikli Kroly 2013

3. A FILMELBESZÉLÉS SZERKEZETE Összeállította: Nikli Károly 2013 1

A filmelbeszélés szerkezeti egységei • Képkompozíció • Beállítás • Jelenet • Szituáció • Felvonás • Filmelbeszélés 2

Képkompozíció • A filmelbeszélés legkisebb eleme. • Ugyanúgy komponálják, mint egy állóképet. • A képkompozíciók beállítássá állnak össze. 3

Beállítás: • Ugyanabból a kameraállásból fölvett folyamatos kép. • A beállítás a filmelbeszélés alapegysége. • A film stílusától függ, hogy hány beállítás található benne. • A beállítások jelenetekké állnak össze. 4

Jelenet • A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez. • A jelenetek bizonyos tér-idő-cselekmény egységet alkotnak. • Egy film jeleneteinek számára nincs szabály. • A jelenetek szituációkká állnak össze. 5

Szituáció • Egy átlagos filmelbeszélés 5 -9 szituációból áll. • A szituációk felvonássá állnak össze. 6

Felvonás • Egy elbeszélésben 3 -4 felvonást találunk. • A felvonások filmelbeszéléssé állnak össze. 7

A filmelbeszélés makroszerkezete (Megfelel a színházi felvonások rendjének): – Expozíció – Kibontakozás – Lezárás 8

Expozíció: • Tudjuk, hogy minden cselekmény valamiféle bevezetéssel, expozícióval kezdődik, amely nem feltétlenül felel meg a történet időrendi értelemben vett elejének. 9

Az expozíció helye • A cselekmény kezdődhet egy történet végénél, közepén, az elejénél, sőt az eleje előtt (valamilyen prológussal). 10

Az expozíció szerepe • Az elbeszélés bevezető része olyan szerkezeti elem, amely a cselekmény világos megértéséhez nélkülözhetetlen. 11

Az expozíció tartalma • Az expozíció tartalmazza a legfontosabb alapinformációkat a cselekményvilágról: hol játszódik a történet, kik a szereplők, milyen műfajban fog játszódni a cselekmény, milyen alapvető narratív eljárásokat fog alkalmazni az elbeszélés. 12

Az expozíció átugrása • Ennek ellenére vannak olyan elbeszélések, amelyek átugorják az expozíciós szakaszt „in medias res”, vagyis a dolgok közepébe vágnak, s így az cselekményvilág alapinformációi csak később, nagy figyelem árán jutnak el a befogadóhoz. 13

A cselekmény „eleje” • A cselekmény „eleje” tehát nem egyszerűen azt jelenti, hogy valami elkezdődik, hanem, hogy az elbeszélő bevezeti a nézőt a cselekményvilágba, ízelítőt adva abból, ami később történni fog, és arról a módról, ahogy ezeket a történéseket elő fogja adni. 14

Rendőrfilm, akciófilm • Az expozíció szerepét a legjobban azokon a rendőr- vagy akciófilmeken figyelhetjük meg, ahol a rendező számára különösen fontos, hogy a nézőt minél gyorsabban belerántsa az izgalmak sodrásába. 15

Főcím előtti jelenet • Erre alakították ki azt a megoldást, hogy a főcím előtt a történetből rövid jelenetet látunk (ez az ún. pre-credit sequence), amely alkalmas az érdeklődésünk felkeltésére, s így a főcímet már úgy nézzük végig, hogy bizonyos alapinformációkkal rendelkezünk. 16

A ház alapja • Az expozíció nem egyszerűen időrendileg helyezkedik el tehát a cselekmény elején, hanem valahogy úgy, ahogy egy ház alapja viszonyul az egész házhoz: az alap nemcsak a ház időrendi „kezdete”, hanem egy elkülönült szerkezeti eleme is. 17

Lezárás • Ugyanez a helyzet a befejezéssel is. A cselekmény vége sem csupán az a pont, ahol megszakad a történet, hanem az a része az elbeszélésnek, ahol helyreáll a kezdeti egyensúly. 18

A befejezés hiányos formái: • Természetesen itt is meg kelt jegyeznünk, hogy számtalan hiányos elbeszélő forma létezik, ahol a cselekmény vége nem feltétlenül hordozza nyíltan az egyensúlyi helyzetet. 19

A néző fejezi be a történetet • Ilyenkor a rendező a nézőre bízza, hogy gondolatban fejezze be a történetet úgy, ahogy a legvalószínűbbnek érzi, vagy ahogy éppen szeretné. 20

Nyugvópont kell! • Azonban még a „hiányos” végű filmek esetében is igaz az, hogy a cselekmény semmiképp nem érhet véget valamiféle dramaturgiai nyugvópont előtt. 21

Valami lezárult • A nézőnek éreznie kell azt, hogy valami lezárult, még ha a történet minden problémája nem oldódott is meg, még ha tovább lehetne is görgetni az eseményeket. 22

Fontos fordulóponton • A cselekmény végének mindenképpen a történet egy fontos fordulópontján kell bekövetkeznie. 23

A befejezés fontos • A történet befejezése fontosabb minden más szerkezeti elemnél. • Minden történetnek a vége ad értelmet. • Ugyanaz a történet más befejezéssel egészen másról szól. 24

Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5: 02 25

Négyszáz csapás • Truffaut filmje, a Négyszáz csapás végén Antoine megszökik az intézetből, és hosszan követjük kétségbeesett menekülését. 26

Négyszáz csapás • Végsőkig kimerülten érkezik meg a tengerpartra, ahonnan nincs tovább. • Előtte a végtelen óceán, amely egyszerre nyit határtalan perspektívát, és zárja et a további menekülés útját. 27

Négyszáz csapás • A kamera Antoine arcára közelít, és a kép kimerevedik. Azzal, hogy Antoine-t intézetbe zárták, valójában lezárult a kisfiú története. • A cselekmény azonban még folytatódik egy darabig, hogy ennek a lezárásnak a drámai erejét még egy fordulattal növelje. 28

Négyszáz csapás • Antoine szökése újra felfokozza a feszültséget; a néző reménykedik, tatán mégis sikerül kitörnie a fiúnak abból a világból, amely őt oda juttatta, ahol van. 29

Négyszáz csapás • A film vége kétértelmű, nem zárja te megnyugtatóan a történetet. Antoine-t vagy elfogják és visszaviszik — ami valószínű —‚ és akkor minden folytatódik, ahogy korábban volt, vagy sikerül elmenekülnie — ami nem valószínű —‚ de akkor az már egy új történet. • A néző úgy érezheti: megérkeztünk egy pontra, innentől ebben a történetben már 30 semmi új nem következhet.

Francois Truffaut: Négyszáz csapás (1959) - részlet - 5: 02 31

Kibontakozás: • Az expozíció és a befejezés között bonyolódik a cselekmény. Ennek során a hősök: – Felismerik a kiinduló helyzet megváltozását; – Megpróbálnak alkalmazkodni az új helyzethez és terveket készítenek a felmerült problémák megoldására; – Kísérlete(ke)t hajtanak végre tervük megvalósítására; – Ez vagy sikerül nekik vagy nem; – Nyugtázzák a sikert vagy a sikertelenséget. 32

Legáltalánosabb szerkezet • Ez minden elbeszélés legáltalánosabb szerkezete, amelyhez viszonyítva beszélhetünk teljes vagy csonka formákról. 33

A szerkezet csonkítása • Ennek a szerkezetnek a csonkítása azonban csak bizonyos arányban lehetséges anélkül, hogy a cselekményben felismerhetetlenné válna a történet. 34

A kibontakozás tagolódása • A kibontakozás (az expozíció és a befejezés között bonyolódó cselekmény) jelenetekre tagolódik. 35

Jelenet • A filmelbeszélés nagyobb szerkezeti egysége, amelynek határait többnyire a nagyobb tér- és időugrások jelzik. • Egy-egy jelenet általában több beállításból áll. • A filmbeli jelenetek funkciója hasonló a színházban látható színváltáshoz vagy a regényekből ismert fejezethez. 36

A jelenet szerkezete • Hasonlóan magához az elbeszéléshez, többnyire a jeleneteknek is van: – expozíciója; – kibontakozása; – lezárása. 37

Jelenetváltás • A jelenetváltást olykor a kép lassú elsötétedésével, illetve kivilágosodásával külön is megjelöli a film alkotója. 38

A jelenet fajtái • A filmjelenetekben történhetnek a cselekmény szempontjából lényeges fordulatok, de olyan események, epizódok is, amelyeknek nincs különösebb hatásuk a cselekmény menetére. Jelenetnek tekintjük a leíró jellegű passzázsokat is. 39

Fordulat: • A fordulatok biztosítják, hogy a cselekmény megfelelő irányban haladjon a befejezés felé. 40

A fordulatok tagolnak • A cselekmény szerkezeti elemeit a fordulatok tagolják, valamint a fordulatok által tagolódik a cselekményben ábrázolt idő is. 41

Az idő múlása • Az idő múlását egy elbeszélésben aszerint érzékeljük gyorsnak vagy lassúnak, hogy mennyire fordulatos a cselekmény, milyen gyakran ég élesen vált irányt. 42

Dramaturgiai kategória • A fordulat alapvetően dramaturgiai kategória, a drámai feszültséggel, a cselekmény kibontakozásának érzelmi, indulati töltésével van kapcsolatban. 43

Móricz Zsigmond: A török és a tehenek 5: 02 44

Időbeliség - fordulat 1. Volt egy török Mehemed, 2. Sose látott tehenet. 11. Számlálgatja Mehemed, 12. Hányfélék a tehenek. 3. 4. 13. Meg is számol Mehemed 14. Háromféle tehenet: Nem is tudta Mehemed, Milyenek a tehenek. 5. Egyszer aztán Mehemed 6. Lát egy csomó tehenet. 7. 8. "Én vagy a Mehemed!" "Mi vagyunk a tehenek!„ 15. Fehéret, feketét és tarkát. 16. "Meg ne fogd a tehén farkát!„ 17. Nem tudta ezt Mehemed, 18. s felrúgták a tehenek 9. Csodálkozik Mehemed: 10. "Ilyenek a tehenek? „ 45

Epizód: • Az epikus műfajokban a cselekmény felépítésének fő szerkezeti eleme nem annyira a drámai fordulat, mint inkább az epizód. 46

Az epizód lényege • Az epizód lényege a fordulattal szemben, hogy olyan eseményt ábrázol, amelynek nincs egyértelmű és közvetlen hatása a cselekmény kimenetelére, szerepe elsősorban a szereplők jellemzésében, illetve a cselekményvilág leírásában van. 47

Az epizód fontossága • Ez azonban nem azt jelenti, hogy az epizódok kevésbé volnának fontosak a cselekmény szempontjából, mint a fordulatok. 48

Motiváció • Az epizódok ugyanolyan fontos részét képezik a cselekménynek, mint a éles fordulatok, mert nélkülük ez utóbbiak kevésbé vagy egyáltalán nem volnának motiválva. 49

Motivációs sorok • Az epizódok motivációs sorokat alkotnak, amelyeket időről-időre fordulatok követnek. Ezek mintegy összefoglalják az őket megelőző epizódokat, s levonják belőlük azokat a konklúziókat, amelyek a cselekmény továbbviteléhez szükségesek. 50

Oksági viszony – Epizód - Motiváció 1. Volt egy török Mehemed, 2. Sose látott tehenet. 11. Számlálgatja Mehemed, 12. Hányfélék a tehenek. 3. Nem is tudta Mehemed, 4. Milyenek a tehenek. 13. Meg is számol Mehemed 14. Háromféle tehenet: 5. 6. Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet. 15. Fehéret, feketét és tarkát. 16. "Meg ne fogd a tehén farkát!„ 7. 8. "Én vagy a Mehemed!" "Mi vagyunk a tehenek!„ 17. Nem tudta ezt Mehemed, 18. s felrúgták a tehenek 9. Csodálkozik Mehemed: 10. "Ilyenek a tehenek? „ 51

vége 52