Az vodaiskola kzti tmenet elsegtse Ksztette Virgn Nagy

Az óvoda-iskola közti átmenet elősegítése Készítette: Virágné Nagy Éva Közoktatási szakértő 1

Törvényi háttér • Az óvodai nevelésre, beiskolázásra a Ø 2011. évi CXC Köznevelési Törvény Ø 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet vonatkozik 2

2011. évi CXC Köznevelési Törvény vonatkozó paragrafusai Ø A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség 45. § Ø Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése 49. § 50. § 51. § Ø A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek 74. § 3

20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet Ø A pedagógiai program 6. §, 7. § 8. § 11. § (SNI) Ø Az óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése 20. § Ø A tankötelezettség megállapítása 21. § 4

20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet Ø A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése 22. §, 23. § Ø A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályok 24. § Ø Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok 63. § 5

Az átmenet megkönnyítésének célja Ø Az iskolába lépő gyermekek számára az iskolába átlépés megkönnyítése Ø A gyermeki személyiség megismerése Ø Az érés ideális feltételének biztosítása, az egyéni különbségek figyelembe vételével Ø A képességek széleskörű kibontakoztatása Ø Eltérő képességek egyéni ütemű fejlesztése Ø Az önbizalom erősítése Ø A szorongás leküzdése 6

A tevékenység megközelítése Ø Az óvoda – iskola átmenet, a játék, az érzelem és az erkölcs új tartalmú megközelítése Ø Az iskolára való felkészítés, az iskolaérettség újra értelmezése Ø Az óvoda óvó – védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciójának új tartalommal való megtöltése Ø Az intézmények közti együttműködés 7

Iskolába lépő gyerekek régen és ma Ø Ø Ø Ø Gyengébb fantáziaerővel rendelkeznek Idegesebbek, rövidebb ideig tudnak koncentrálni, nehezebben figyelnek, nyugtalanok és izgágák Szegényebb képességeik vannak a játékhoz, ill. szerényebb a fantáziájuk Kevésbé koordináltak Jobban félnek, aggodalmaskodnak, hajlamosabbak az allergiára és a fertőzésekre Nyelvi nehézségekkel és beszédproblémákkal küzdenek Kevésbé képesek beilleszkedni egy csoportba Több egyéni odafigyelést igényelnek 8

Érett? Rudolf Steiner, a Waldorf pedagógiai módszer megalkotója szerint, iskolaérett az, aki születése óta 7 tavaszi holdtöltét élt meg. Régi megfigyelések szerint az a gyerek iskolaérett, aki: Ø Jobb kezével a feje fölött meg tudja fogni a bal fülét, és ugyanezt fordítva Ø Be tudja kötni a cipőfűzőt, s miközben köt, beszél is Ø Kiválóan biciklizik- tehát jó az egyensúlyérzéke 9

Iskolaérettség (Érettség helyett alkalmasság) • Vekerdy Tamás: „megérik az iskolára, mint alma a fán, Magától!!!” • Pedagógiai Lexikon: „iskolai életre való felkészültség, testi, lelki és szociális területeken elért fejlettségi szint” 10

Iskolaérettség (Érettség helyett alkalmasság) Az érés fogalma a fejlődés olyan biológiailag meghatározott, a környezeti ingerekkel nem vagy alig befolyásolható folyamatára utal, amely automatikusan, "előre beprogramozottan" megy végbe. Az érés folyamata ezért nem sürgethető, siettethető. 11

Az iskolaérettség kritériumai Ø Ø Szomatikus fejlettség Értelmi fejlettség Érzelmi fejlettség Szociális fejlettség 12

Az iskolaérettség legfontosabb jellemzői • Fizikailag erős, jól terhelhető • Elfogadja és követi a szabályokat • Egy tevékenység 10 -15 percre képes lekötni a figyelmét • Hosszabb ideig is képes mozgás nélkül egy helyben ülni • Kitartó a feladatok elvégzésében • A hangokat tisztán ejti, megfelelő hangerővel beszél 13

Az iskolaérettség legfontosabb jellemzői • Nem csak a mozgásos játékok kötik le a figyelmét, szereti, ha olvasnak neki, szívesen nézeget könyveket, érdeklődik a világ dolgai iránt, összefüggésekre kérdez, lehet társasjátékozni vele, szívesen rajzolgat, írogat • Képes egytől tízig eligazodni a számok között • Térfogalma kialakult, ismeri a következő fogalmakat: lenn, fenn, jobbra, balra, elöl, hátul 14

Az iskolaérettség legfontosabb jellemzői Ø Képes kommunikálni a kortársaival, beilleszkedni csoportba Ø A ceruzát helyesen fogja, egyszerű ábrákat megrajzol Ø Rövidebb történetet, verset, meg tud jegyezni Ø Érdeklődik már az írásbeliség iránt, kérdez az iskoláról Ø Nem igényli már a délutáni alvást Ø Elfogadja a felnőtt irányítását, azt, hogy a dolgok olykor nem az ő kedve, elképzelései szerint történnek 15

Tevékenységváltás Ø A játékdominanciát a szervezett tanulás váltja fel Ø A tevékenységet egyre inkább a feladattudat és kötelességtudat szervezi Ø Minden tevékenység a tanulásnak rendelődik alá 16

Az iskolaéretlenség Tanulási lemaradáshoz, magatartászavarhoz, súlyos esetekben pszichoszomatikus tünetképződéshez vezet. 17

Tanulási nehézség kialakulásának veszélye, figyelmeztető tünetek Ø Ø Ø Ø Tartási rendellenesség Tónuseloszlási zavar Egyensúlyi bizonytalanság Lassú, nehezített pszichomotoros fejlődés Mozgáskoordináció fejletlensége Finommotoros tevékenység ügyetlensége Téri tájékozódás és emlékezet fejletlensége 18

Kutatások az óvoda- iskola átmenetről 3. Óvónők Figyelem összpontosításának fejlesztését Kommunikációs képesség Mozgásfejlesztés 4. Feladattudat 1. 2. Tanítók Kommunikáció és a beszédészlelés Mozgás fejlettsége Helyes szokások kialakulása Figyelem összpontosítása 19

A tevékenység feladata: Közös gondolkodás A család Az óvoda Az iskola együttműködése által 20

Család Ø Biztonságot nyújtó családi légkör Ø Életkornak megfelelő tevékenységek (játék, mese, beszélgetés) Ø Életkornak megfelelő szabályok Ø Ráhangolás az iskolára 21

Óvoda Ø Ismerje a 4 -8 éves gyermekek lényeges lélektani jellemzőit és viselkedésük szakszerű magyarázatát Ø Biztosítása a gyermek életkori fejlődéséhez szükséges feltételeket és tevékenységeket Ø Életkornak megfelelő együttélési szabályok kialakítása Ø Ráhangolás az iskolára Ø Kapcsolat tartás – család - iskola 22

Iskola Ø Ismerje a 4 -8 éves gyermekek lényeges lélektani jellemzőit és viselkedésük szakszerű magyarázatát. Ø Speciális program kialakítása az iskola bevezető szakaszához Ø A beilleszkedési folyamat segítése Ø Új életformára szocializálás Ø Kapcsolattartás óvoda – család 23

A közös megismerés módszerei Ø Beszélgetések Ø Hospitálások Ø Tapasztalatcserék 24

A tevékenység szervezeti keretei Ø Rendezvények Ø Értekezletek Ø Programok 25

Tervezhető feladatok Ø Folyamatos szakmai kapcsolattartás az óvodával Ø Az iskola életének, épületének, az ott dolgozó felnőttek munkájának megismertetése az iskolába kerülő gyerekekkel Ø Az iskola magatartási - és szabályrendszerének megismertetése és gyakoroltatása 26

Tervezhető feladatok Ø Tanítói hospitálások az óvodában Ø Óvónők látogatása az iskolában Ø Bemutatkozás az óvodai szülői értekezleteken Ø Májusi szülői értekezletek megtartása a leendő elsősök szüleinek Ø Októberben az átvezető időszak tapasztalatainak megbeszélése (az óvónők és a tanítók körében) 27

„A gyerek nem tulajdon! Megtiszteltetés, hogy ránk bízta magát, hogy bevezessük a világba” Popper Péter 28