Az USA a vilghatalomm vls tjn dr Jeney

Az USA a világhatalommá válás útján dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2019/2020, I. félév BCE Geo Intézet

Kezdetben: „amerikai álom” = szabad földfoglalás n n Káprázatos ütemű haladás a vadnyugat hőskorát követően Óriási természeti erőforrások – Szabad földterület + mezőgazdasági (éghajlat, talaj, víz) és ásványi nyersanyagok n Nagy, családi farmméret (65 ha) – Gazdálkodás gépesítése állandó kereslet a mg-i termelőeszközök iránt műszaki fejl. – Terménybőség árutermelő farmok (önellátás helyett) feldolgozóipar, élelmiszerellátás biztosítása – Központi szerepkörű települések: felvásárlás, tárolás, értékesítés, eszköz- és hitelellátás gyors városodás tercier szektor n Specializációhoz vezetett – – Midwest: gabona, állattartó övezet Mississippi Delta: gyapot övezet Kalifornia (öntözött területek): szőlő (legtermékenyebb borászatok), narancs Szárazabb, magasabb nyugati részek: alacsony termelékenység legelők

Az ipar csak fokozatosan kerül középpontba n XIX. század eleje – – – Keleti part: Dél-Új-Anglia, New Jersey, Kelet-Pennsylvania Feldolgozóipar helyi erőforrásokból fejlődik (fazekasság, kovácsmesterség) Családi tulajdonban Főleg vízmalom energiájára épül Előállított termékek: fémek, bőrtermékek, textíliák

A XIX. sz-i kapitalizmus amerikai fejlődési pályájának tényezői n Vidék népességvonzása, városi munkaerő elszívása városokban munkaerőhiány magasabb városi munkabérek – Jólét további bevándorlás növekvő belső fogyasztópiac – Drága élőmunka technológiai fejlesztés n n Bevándorlás humán erőforrások (1850: 23, 2 mió fő) 1861– 1865 polgárháború nincs import van tőkeimport – É győzelme, rabszolgaság eltörlése n n Izolacionalista politika: belső piacát erős védővámrendszerrel védte (védővámok) Érdekszféra kiépítése: Monroe-elv (1823)

Intenzív személy- és áruforgalom a nyugati országrészek felé n n Új közlekedési igények 1858: postakocsijáratok 1861: távíró SF és NY között Vasúthálózat példátlanul gyors kiépítése – – – – – Finanszírozás: szövetségi beruházásból 1850: 14500 km (leghosszabb, több mint NBr) 1860 -ra: vasút elérte Chicagót a Keleti Partról 1910: 386000 km (történelmi csúcspont) 1869 San Francisco elérése 1883 -ig 4 K-Ny-i vasútvonal építőipar alapja a vasipar fejlődésének Van szén, vas acéltermelés (Pittsburgh) Belső területek felzárkóznak a Keleti Parthoz (közel a nyersanyagokhoz + ahogy az USA benépesült újabb piacokhoz)

Feldolgozóipar az 1860 -as évektől a II. világháborúig n Ipari kapitalizmus kora: világgazdaság egyetlen Eu-n kívüli fejlett centruma – 1820, GDP/fő USA > legfejlettebb Ny-eu-i országok – 1900: világ legerősebb gazdasága – Föld más nagyrégiói: periféria n n Foglalkoztatás: sokáig még mg a legnagyobb De: termelési érték: ipari termék = 2 X árutermelő farmtermékek – Mezőgazdaság maga is iparosodik – 1900: világ ipari termelésének 23, 6%-a (NBr és No lemaradt) – Vastermelés 14%-a (NBr. után VR 2. ) n XX. sz. eleje: új munkahelyek – XX. sz. eleje: szabad földterületek elfogytak – I. vh: nehézipar, hadi- és kereskedelmi flotta n I. vh: USA beavatkozás döntő kimenetelű – De: közvélemény ellenezte (izoláció)

Ipari specializáció n Hatalmas egységes piac előnye gyors tőkekoncentráció – Első óriásbankok – Velük összefonódó ipari, közlekedési és kereskedelmi nagyvállalatok n Hagyományosan fejlett ipari övezet: É-atlanti partvidék és Nagy-tavak környéke (New York, Chicago, Detroit) – Gyors urbanizáció – Városok szakosodása n Nyugati központok – Csak kereskedelmi funkció n 1950 -ig: feldolgozóipar elsődleges motorja az USA gazdasági növekedésének – Háztartási cikkek, közlekedési eszközök (autók, teherautók, repülőgépek) n XX. sz. közepe: fordista tömegtermelés fénykora – Marketing módszerekkel gerjesztett tömegfogyasztás – Amerikai médiahatalom: fogyasztói kultúra

Válság és konjunktúra a II. világháború végére n 1929– 1933: gazdasági válság (konjunkturális) – GDP 50%-ra csökkent – Bankok, iparvállalatok csődje – Munkanélküliség n n Később bevándorlás korlátozása Kilábalás erőteles állami beavatkozással – F. D. Roosevelt új gazdaságpolitikája (New Deal) n Szövetségesek győzelme – Hajó, tank, repülőgép és egyéb harci eszközök n II. vh: konjunktúra – Világ ipari termeléséből 31, 4% (1938) 55, 8% (1950)

Kulcságazatok a II. világháború után n Feldolgozóipari tevékenységek szélesebb földrajzi kierjedése: Nyugati Part, Dél-USA is – Villamos áram ellátás kiterjesztése a vidéki térségekbe – Államokat összekötő autópályák – Légi közlekedési járatok n n Később: cél még nagyobb piaci igények kielégítése (Latin-Amerika és Ázsia) 1970 -es évek válsága posztfordizmus – Magas a szolgáltatások aránya (76– 78%) – Ipari foglalkoztatottak aránya csökken (1950: 28%, ma: 20%), de magas színvonalú szekunder ágazatok (nagy tudástartalmú termékek – termékéletciklus felszálló ága) n Termékek még inkább fejlettebb technológiával készülnek – High-tech árúk: Kaliforniai Szilíciumvölgy, Boston, Washington n n USA vállalatai nemzetköziesednek Szolgáltató szektor: pénzügyi, informatikai szolgáltatások, kiadók

Kulcságazatok a II. világháború után n Turizmus: 54 mó látogató az USA-ba, 64 mó amerikai külföldön Föld legfejlettebb országa gazdasági prosperitás, politikai befolyás Legnagyobb GNI (ppp): VR 1 (ugyanakkor ingadozó a növekedés)

Katonai és gazdasági világhatalmi szerep a II. világháború után n n Két világháború + hidegháború nyertese Közvéleménye elfogadja a globális szerepet – Világpiacra termelő tnc-k érdekei is n Kulcsszerep a háború utáni gazdasági és politikai világrend kialakításában – Amerikai Államok Szervezete: befolyás a Ny-i féltekén – 1940 -es évek vége: NATO: SZU-ellenes katonai szövetség n SZU felbomlása Korunk egyetlen szuperhatalma (unilateralizmus) – 2001: nemzetközi terrorizmus elleni harc – akár szövetségesek nélkül, egyoldalúan – 2002– 2003 GDP 3, 7%-át fordították védelmi célokra (380 mrd $ – világ katonai kiadásainak 40%-a)

Sajátosan fejlett piacgazdaság (eltér EU-tól, Kelet-Ázsiától) n Liberális elvekhez való erősebb ragaszkodás (magángazdaság, egyéni szabadság) – Spontán piaci mechanizmusok érvényesülése – Szűkebb hatókörű jóléti intézmények n Multinacionális mamutvállalatok globális terjeszkedése + erősödő KKV-szekor – Világ 500 legnagyobb vállalatából 185 USA-székhelyű – Cégek 87%-a 20 főnél kisebb fogl 26%-a n Globalizáció folyamatának legfőbb mozgatója és haszonélvezője – – Ipari, majd információs társadalom Világ K+F kiadásainak 40%-a (szabadalmak alapján Eu 2– 2, 5 X-e) Népesség (300 mió fő): VR 3 (Kína, India) – igaz EU népessége nagyobb GDP (világrészesedése ≈ EU)

Regionális politikák n n n Polgárháború után: szegénység Délen Dél-Appalache: dombsági farmok kis eróziós földterületen különösen szegények Világválság 1933: Tennessee Valley Authority (TVA) – Gazdasági növekedés erősítésére hátrányos régiókban – De: meghatározó USA-politikák: ellene vannak a kormányzat által támogatott regionális segélynek – Gazdasági és népesség-növekedés, de gazdasági leromlás n 1960 -as évek: Appalache-i régió: legszegényebb – 1965: Appalachian Regional Commission (ARC): pénzügyi segélycsomagok – 1980 -as évek: Ronald Reagan csökkentette az ARC-alapot és a hatékonyságát n n Vidéki problémák Metropoliszok: növekvő dominancia a gazdasági és társadalmi életben

Kanada n n n Természeti erőforrások: fa, gyémánt, vasérc és egyéb ásványok Követi az USA-t, de késéssel Iparosítás a II. világháború után – Import helyettesítő iparágak: alumínium, járművek, fogyasztási cikkek előállítása – Montréal, Toronto, Vancouver: pénzügyi szolgáltatások, kereskedelmi vállalkozások – Hamilton: acélgyártó központ n n GNI ≈ EU-tagok, de nem azonos az USA-éval NAFTA: megnövekedett USA-befektetések