Alapfogalmak Kultra hagyomny np paraszt 1 Kultra Tylor

Alapfogalmak Kultúra, hagyomány, nép, paraszt 1

Kultúra – Tylor, E. B. Primitive Culture 1871. Kultúra vagy civilizáció tág etnografikus értelemben az az összetett egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, szokást, és minden más olyan képességet és magatartást, melyet az ember, mint a társadalom egy tagja elsajátított. 2

Kultúra: Kroeber, A. L. Kluckhohn, C. : Culture. 1956. A kultúra szimbólumokkal megszerzett és továbbadott, kifejezett és nem kifejezett viselkedésmintákból áll; emberi csoportok elkülönült teljesítményét alkotja, amelybe beleértjük tárgyakban megtestesülését is; a kultúra lényegi magját hagyományos (történetileg leszármaztatott és szelektált) eszmék és különösen a hozzájuk kapcsolódó értékek jelentik. A kulturális rendszerek felfoghatók egyrészt a tevékenység termékeiként, másfelől további tevékenység feltételeként 3

Kultúra: Néprajzi Lexikon, 1980, Bodrogi Tibor Egy adott korszak társadalmának jellemző szellemi és anyagi értékrendje, amely az embert fizikai környezetével és társaival kapcsolja össze abból a célból, hogy biológiai és nem biológiai szükségleteit kielégítse, és ezzel társadalmi létét fenntartsa. Az egyes szükségletcsoportok kielégítésére szolgáló rendszerek integrálódnak és rendszert alkotnak, amelyek egymással is kölcsönösen öszefüggve egy-egy populáció kultúrájának rendszerét alkotják. A kultúrának négy alrendszere van: technológiai, szociológiai, ideológiai és érzelmi ill. magatartási. … A kultúra normális létének feltétele az összetevő alrendszerek egyensúlyi állapota, ami az egyes részek egyenlőtlen változásaiból következően az ellentétek egységét jelenti … 4

Kultúra: jellemzők Kollektív (közös) Konvencionális (tanult) Szimbolikus Normatív Integrált 5

Hagyomány: Magyar nagylexikon Tradíció: valamely kultúra jeleinek és jelrendszereinek összessége. A ~ magában foglalja a hosszú időn keresztül kialakult szokások, hiedelmek, magatartásformák együttesét, amely a különböző társadalmi, gazdasági stb. körülmények hatására bizonyos állandósult elemek megőrzése mellett folyamatos változásban van. A ~ nemzedékeken keresztül öröklődik, meghatározza és szabályozza tagjainak mindennapi viselkedését, a közösséghez való viszonyát. Összetartó erőként működik egy kulturális csoporton belül. 6

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, IV. k. 911. HAGYOMÁNY 1) hagyaték 2) meghagyás, rendelkezés, 3) engedelem 4) szájhagyomány. 1811: az én vélekedésem ez: Melyel e’ Vidéki sok hagyomány egyez: Hogy osztán László a’ Szentek közé esvén, ’S a’ Magyarok ő párt-fogását keresvén Rá emlékezének vitéz tetteire, ’S a’ Hegyet, és Várat … meg-szentelék, És a’ forrás mellett Szent Lászlót tisztelék. Árokalyi Énekek az az : … Bethlen János … árokalyi jószága ritkaságainak, szépségeinek, és némely történeteinek versekbe foglalt le-irása Iklandi György László praefectus által az 1801. esztendőn kezdve. Kolozsvár, 1811. 7

Györffy István, 1939: Néphagyomány és nemzeti művelődés Hagyományon általában az elődeinktől ránk maradt szellemi javakat értjük, míg a hagyaték vagy örökség szók a reánk szállott anyagi javakat jelölik. A hagyomány ősi soron szájról szájra terjed. 8

Hagyomány: K. Rahner: Teológiai kislexikon. 1980. Általános értelemben: az átszármaztatást, a továbbadást, vagyis azoknak a folyamatoknak az összességét jelenti, amelyek által a történelem folyamán az egyik nemzedék átadja a másiknak a megszerzett felismeréseket, képességeket és intézményeket, és jelenti mindazt, amit ily módon átadnak. A hagyomány biztosítja, hogy folytatódjék, ami egyszer elkezdődött, és az elődök tudása és tapasztalata alapján lehetővé teszi egy adott álláspont kialakítását, amelynek segítségével el lehet végezni az új besorolását és értékelését. Másrész viszont a hagyományban mindig benne rejlik a veszély, hogy elvész az új iránti fogékonyság, és a hagyomány őrzői megrekednek a múltban. 9

Hagyomány: Kulturális kisenciklopédia, Voigt Vilmos, 1986 A kulturális javak továbbélésének és átadásának módja. A latin traditio önmagában a szabályozott továbbadást jelenti (törvények, írásos alkotások formájában). Szorosabb értelemben a nem intézményszerű időbeli továbbélés tényei tartoznak ide. Szóbeliség; szájhagyomány; Egyéni és közsségi hagyomány Aktív és passzív hagyományőrzők Survival: csökevényszerű továbbélés; revival: felélesztés. 10

Kis hagyomány – nagy hagyomány Redfield, Robert, 1956: The little tradition. Kis hagyomány Nagy hagyomány falusi városi írástudatlan műveltek természetesnek tartott tudatosan ápolt laikusok hierarchia 11

Nép: Néprajzi Lexikon (Szilágyi Miklós) Lakók, azonos nyelvet beszélők, etnosz Kizsákmányolt, elnyomott osztályok, alávetettek ókor: rabszolga, plebejus, városiak középkor, feudalizmus: földműves, kézműves kapitalizmus: paraszt A törzs és a nemzet közötti társadalmi alakulat A kapitalizmus előtti társadalmak tradicionális kultúrájú tömegei 12

Nép, fogalom története felvilágosodás előtt: jogi fogalom, egynemű közösségben élők 18. sz. : a rendi állam keretein kívül élők romantika, népiesség: a hagyomány hordozói; ősi; német nép, birodalmak népei 20. sz. : még összetettebb 13

Paraszt Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Bp. 1942. – Földműves – Falusi – Élelemtermelő – Alávetett osztály, „alsó rend” – A népi kultúra hordozója Elváló dimenziók szerint: – Kulturális értelemben: – Társadalmi formáció értelmében: 14

Paraszt • A parasztok mezőgazdasági termelők, akik mezőgazdasági termelésük mellett végezhetnek egyéb munkát is (pl. halászat, kézműipar), • és termelőtevékenységüket olyan társadalmakban folytatják, amelyekben lehetőségük van a saját újratermelésükhöz szükséges munkaerőnek és munkaeszközöknek birtoklására, • de általános munkafeltételeiknek tulajdonosa vagy az állam, vagy egyes jogi személyek, • akik tulajdonosi helyzetük alapján az általuk termelt javak egy részét elsajátítják. • Sárkány Mihály (1983) 15

NEM parasztok Törzsi társadalmak földművesei: még nincs államszervezet Rabszolgák: „tárgyak”, nincs önrendelkezésük Farmerek: tulajdonosai a földjüknek, szerződéses kapcsolatokban vannak agrárproletárok: csak a munkaerejüket bocsátjáj áruba 16

Néprajz: (Hultkranz) 1. a népi kultúrát kutatja 2. a népi kultúra tovább élő jelenségeit kutatja 3. a nemzet alsóbb rétegeit kutatja 4. a parasztsággal és annak hagyományaival foglalkozik 5. a népet („Volk”) vizsgálja, „nép-tudomány” 6. a nép lelkét tanulmányozza 7. a nép életét kutatja 8. az embert tanulmányozza 17

Szakirodalom • VOIGT Vilmos: Alapismereti bevezetés a néprajz iránt érdeklődő hallgatóknak. Debrecen, 1989. /Néprajz egyetemi hallgatóknak 1. / • SHILS, Edward: A hagyomány. In: Hagyomány és hagyományalkotás. Szerk: HOFER Tamás – NIEDERMÜLLER Péter. Budapest, 1987. 15– 66. • SÁRKÁNY Mihály: Parasztság és termelési viszonyok. Népi Kultúra –Népi Társadalom XIII. (1983) 21– 37. 18