9 Kapcsolkzpontok trolt program vezrlse A trolt program

9. Kapcsolóközpontok tárolt programú vezérlése • A tárolt programú vezérlés (TPV) főbb jellemzői • Hardver és szoftver háttér • Híváskezelési feladatok • Multiprogramozás és virtuális gép fogalma • A vezérlő rendszerek struktúrája Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 142. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés (TPV) főbb fogalmai • • Számítógépes vezérlés Egy processzor rendszer – a benne tárolt hívás és jelzéskezelő programok utasításai alapján – úgy kezeli a kapcsolóközpont használóinak hívásigényeit, hogy mindig figyelembe veszi a központra és környezetére jellemző állandó, illetve változó adatokat. • • Time-sharing üzemmód A rendszer sorba állítja a különböző hívásigények kapcsolási, ill. jelzéskezelési feladatait, és azokat a rendszerre jellemző ciklusidő szerint periodikusan kezeli. A time-sharing üzemmód lehetővé teszi, hogy a hívás és jelzéskezelő programokat több telefonáló egyidejűleg (időben párhuzamosan), egymás zavarása nélkül használja. • • Multiprogramozott üzemmód Egy processzor több hívás és jelzéskezelő folyamatot képes párhuzamosan kezelni anélkül, hogy ezek a programok egymás működését zavarnák. • • Real-time folyamatkezelés A real time (időhű) folyamatkezelés azt jelenti, hogy a prpgramok használói nem érzékelnek semmiféle késlekedést igényeik kezelése során, vagyis a folyamatokban bekövetkező állapot vagy információ változásokat a rendszer mindenfajta veszteség nélkül képes követni. • • Processzorok forgalomkezelő képessége BHCA ban, vagyis egy forgalmas óra során kezelhető hívások maximális számában megadott jellemző (BHCA = Busy Hour Call Attempts). • • igényváltozások rugalmas követése Új program verziók telepítésének, új szolgáltatások bevezetésének lehetősége, a központ működésének leállítása nélkül. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 143. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés hardver háttere Processzor rendszer funkcionális felépítése Használói perifériákhoz Operatív tár (RAM) Adattár: Állandó és változó jellegű adatok tára Programtár: A hívás- és jelzéskezelés lépéseinek tára Periféria-illesztő Buszrendszer Bekapcsolás (bootolás) Feldolgozás lépései és adatai Bemeneti/kimeneti információ Háttértár: merev lemez Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék CPU 144. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - I. A rendszer-szoftver funkcionális felépítése Rendszer-szoftver (szoftver-csomag) Használói szoftver Híváskezelést támogató programok Üzemeltetést támogató programok Felügyelő programok Adatbázis OPERÁCIÓS RENDSZER Üzenet szintű kapcsolat a rendszer hardverelemeivel Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 145. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - II. • A szoftver csomagot azonosítóval látják el: szoftver-verzió kódszáma • A használói szoftver elemeinek arányai: – Hívás és jelzéskezelés támogatása + adatbázisa: – Üzemeltetés/karbantartás támogatása + adatbázisa: Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 146. fólia 30 ~ 40 % 70 ~ 60 % Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - III. Az operációs rendszer funkcionális elemei ÜTEMEZÉS ERŐFORRÁSOK KEZELÉSE • Folyamatok generálása és megszüntetése • I/O • Prioritásos indítás • CPU ÜZENETMOZGATÁS • Programon belül • Memóriák • Programok között HANDLEREK (közvetítő szoftver modulok) • Telefonos perifériák kezelése • Fenntartói perifériák kezelése • Programok közötti kommunikáció kezelése Üzenet szintű kapcsolat a perifériákkal, folyamatokkal Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 147. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A tárolt programú vezérlés szoftver háttere - IV. Híváskezelést támogató programok funkcionális elemei • Feladatuk a telefon-szolgáltatások megvalósítása • Főbb funkcionális elemek: – – – – Híváskezelő folyamatokat szervező modul Vonalállapotokat felügyelő modul Hangjelzésadó modul Számjegy bevételező és analizáló modul Számtranszlációt (hívószám helyszám konverziót) végző modul Jelzéskezelő modul Szabad út kereső és összeköttetést felépítő (kapcsoló) modul Díjszámlálást kezelő modul Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 148. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Híváskezelői feladatok Példa Központban maradó, sikeres hívások kezelése: Hívás felismerése, a hívó azonosítása Készenléti jel (pl. tárcsahang) küldése a hívónak A hívottra vonatkozó információ (pl. hívószám) bevételezése A hívott állapotának vizsgálata Szabad kapcsolási út keresése és lefoglalása A hívott csengetése és csengetési hang küldése a hívónak A hívott jelentkezése – csengetés és csengetési hang azonnali törlése A beszédösszeköttetés megteremtése A beszédállapot figyelése, tartásidő mérése Ha egyik fél letett: bontási folyamat indítása, díjadatok rögzítése, naplózás Bontási folyamat vége: az összeköttetés törlése Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 149. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Híváskezelés program-moduljai és adatbázisaik OPERÁCIÓS RENDSZER Sz. BA JK Sz. T = rekordok Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék DK HJA VF = vonalfelügyelő Sz = folyamat-szervező Sz. BA= számjegybevételező és -analizáló Sz. T = szám-transzlációs JK = jelzés-kezelő K = szabad út kereső és kapcsoló DK = dijelszámolás-kezelő, hívásnaplózó HJA = hangjelzés-adó = üzenetek útja = adatok útja K Program-modulok: Helyszámkiosztás Irányok kiosztása Sz Hívásadatok Vonali adatok VF 150. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Vonali rekord funkcionális jellemzői • A rekordok száma a rendszerbe bekapcsolható vonalak számával egyenlő • A rekordnak vannak állandó jellegű (félállandó) és változó adatai • A rekordok állandó jellegű adatainak feltöltése a rendszer generálásakor, illetve új előfizető regisztrálásakor történik (vö. : adatbázis feltöltés), a változó adatokat a vonalfelügyelő program tölti fel • A változó adatok olyan jellemzők, amelyek a híváskezelés során adódnak (pl. az előfizetői vonal állapota, a díjelszámolás adatai stb. ) • Az állandó jellegű adatok módosítása a központ üzemeltetése során bármikor végrehajtható, amikor az szükséges (innen ered a „félállandó” elnevezés Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 151. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Vonali rekord adatállománya (példa) VONALI REKORD AZONOSÍTÓJA (pl. előfizetői hívószám) VONALI KONFIGURÁCIÓ ADATAI ELŐFIZETŐI ADATOK A vonal típusa (félállandó adat): lakásállomás nyilvános, kártyás nyilvános, pénzbedobós alközponti fővonal stb. Az állomás kategóriája (félállandó adat): minden hívásra jogosult belföldi távhívásból kizárva nemzetközi távhívásból kizárva csak hívható stb. A vonal mért fizikai adatai (változó adat): hurokellenállás adata szigetelési ellenállás adatai stb, Berendezett többletszolgáltatások (félállandó adat): hívásátirányítás feltétel nélkül hívásvárakoztatás stb. A vonal állapota (változó adat): -szabad -foglalt -blokkolt -Hibás Díjelszámolási adatok (változó adat): helyi beszélgetések adatai belföldi távhívások adatai nemzetközi távhívások adatai stb. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 152. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hívásrekord funkcionális jellemzői • A hívásrekordok száma azonos a rendszerben egyidejűleg kezelhető hívások számával • A rekordok a hívásokra vonatkozó, azok kezeléséhez és későbbi adminisztrálásukhoz szükséges adatokat tartalmazzák • Az adatokat a híváskezelés programmoduljai írják be, illetve használják fel futásuk közben • Egy hívás befejeztével (vagyis a bontási folyamat végén) a hívásrekord díjszámlálási adatai, a hívást jellemző egyéb, naplózási adatok (pl. kapcsolási számok, időtartam, stb. ) az adatbázis más részeibe kerülnek, későbbi hasznosítás céljából Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 153. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hívásrekord adatállománya (példa) HÍVÁS-REKORD AZONOSÍTÓJA Az „A” (hívó) előfizető adatai: - hívó kapcsolási száma - hívó vonal kategóriája - hívó vonal típusa (POTS, ISDN) - hívás típusa (helyben maradó, kimenő, bejövő) - díjelszámolás adatai stb. A „B” (hívott) előfizető adatai: - hívott kacsolási száma - hívott vonal kategóriája - hívott vonal típusa a hívószám alapján (POTS, ISDN) stb. Forgalmi statisztika adatai: - kezdeményezés időpontja - hívás kategóriája (helyi, körzeten belüli, belföldi távhívás, nemzetközi távhívás) - beszélgetés időtartama stb. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 154. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Üzemeltetést támogató programok funkcionális elemei • Feladatuk a központ üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges eljárások támogatása. Általában külső vezérlésre (más programoktól érkező üzenetre, manuális beavatkozásra) indulnak. • Főbb funkcionális elemek: – Adatbázist kezelő modul – Forgalmi statisztika adatait gyűjtő modul – Díjszabási adatokat gyűjtő modul – A vezérlő szoftver módosítását támogató modul – Központ teszteléseket végző modul – Távfelügyelettel kapcsolatot tartó modul Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 155. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Felügyelő programok funkcionális elemei • A felügyelő programok feladata hibajelenségek érzékelése, azok felderítésének támogatása. • Főbb funkcionális elemek: – Hiba lokalizáló modulok – Átkonfigurálást támogató modulok – Újraindítást támogató modulok Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 156. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Folyamatkezelés a TPV központokban • Egy TPV kapcsolóközpont processzoraiban különböző kapcsolási folyamatok keletkeznek, illetve futnak, amelyekből egy processzor egyidejűleg többet is képes kezelni, • Egy egy folyamat lépéseit az adott folyamat jellegéhez (típusához) rendelt alkalmazói program írja le, • A folyamatok lépéseit leíró alkalmazói programok különböző állapotokat vehetnek fel, és a programok ezekben az állapotokban addig várakoznak, ameddig egy továbblépésre vonatkozó igény nem jelentkezik. • Ezek az igények a feldolgozásuk elkezdéséig különböző hosszúságú várakozási időt képesek elviselni anélkül, hogy ez alatt bármilyen információ vesztést szenvednének el. • Az elviselhető várakozási időtartamokat a rendszer tervezői – főként a feldolgozó processzorok sebességétől függő – csoportokba sorolják. Az egyszerűbb rendszerekben 3, a bonyolultabbakban akár 5 csoportot is megkülönböztetnek. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 157. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Folyamatkezelés (folytatás) • Három várakozási időtartam csoport esetében felsőszintű (F), középszintű (K), alapszintű (A) csoportot különböztetünk meg, és a feldolgozásra váró igények a hozzájuk rendelt szintnek megfelelő sorban várakoznak a feldolgozásra. • Az F szintű csoportba olyan igények tartoznak, amelyek várakozási tűrés szintje minimális (pl. legföljebb csak néhány ms). • A K szintű csoportba tartoznak azok az igények, amelyeknél az időtartam tűrés az előbbinél egy nagyságrenddel nagyobb (pl. néhányszor 10 ms). • Az A szintű csoportba azok az igények sorolhatók, amelyek még ennél is hosszabb (pl. akár néhány száz ms időtartamú) késleltetést is elviselnek. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 158. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Folyamatkezelés (folytatás) • A feldolgozó rendszer előbb az F , majd a K és végül az A szintű igények sorát vizsgálja meg, hogy van e bennük várakozó igény, majd ezt ciklikusan megismétli. A ciklus időtartama általában T = 8÷ 10 ms. • A ciklus elején mindig az F szintű sort vizsgálja meg, az abban talált valamennyi igényt feldolgozza, és csak ezt követően tér át a többi szintre. • Ha az F szintű sorban az utolsó igényt is feldolgozta és még nem telt el a ciklusidő, akkor átugrik a K szintű sorra, amellyel addig foglalkozik, ameddig talál a sorban várakozó igényt. • Ha a K szinten is „elfogytak” a várakozó igények és még mindig nem telt el a ciklusidő, akkor az A szintű sorhoz ugrik, és ott kezdi meg a várakozó igények feldolgozását. Ha azok is elfogytak, akkor megvárja a ciklusidő végét és ismét az F szintű sorra ugrik, hogy ott a legutóbbi alkalom óta megjelent igényeket dolgozza fel. • Ha a K vagy az A szintű sor valamelyik igényének feldolgozása közben telik le a ciklusidő, akkor a rendszer megszakítja az érintett igény feldolgozását, az F szintű sorra ugrik, és csak az ott talált igények feldolgozását követően folytatja a megszakított igénnyel történő foglalkozást. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 159. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Az igénykezelés elvi vázlata Felsőszintű igénysor Felsőszintű igénykapu Középszintű igénykapu igénysor Nyitás Alapszintű igénysor F K Alapszintű igénykapu Nyitás Ciklikus futásvezérlés Nyitás Végrehajtandó feladat a kijelölt folyamatban A Folyamat kezelés Futásvezérlés szintjei (F, K, A) Futásvezérlés ciklusideje (T ≈ 8~10 ms) 160. fólia F F K K szintű futás megszakítása folytatása T t Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Átkapcsolás alacsonyabb szintre, ha itt már nincs várakozó igény Ciklikus futásvezérlés idődiagramja (pl. ): F órajel Eredmény K A T Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Feladatkezelés elve – Virtuális gép értelmezése FIZIKAI GÉP (hardver) Adattár Adatok Folyamat rekordok i k Programtár 1 2 Egyidejűleg futtatható folyamatok száma: k VIRTUÁLIS GÉP (szoftver) Adattár i edik folyamat adatai Folyamat rekord i CPU Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 161. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolóközpont vezérlő rendszeréről • Nagyobb vonalkapacitású telefonközpontnál (főként gazdaságossági okok miatt) nem célszerű egyetlen processzorral megvalósítani a feladatok elvégzését • A nagyobb vonalkapacitású központok vezérlését tehát több processzorból álló rendszer végzi el • A processzorok feladatai és a közöttük létrehozott információ továbbító hálózat szempontjából a vezérlő rendszer felépítése lehet: – perifériabusszal működő, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés (pl. AXE) – kapcsolt jelzéscsatornával működő, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés (pl. ADS) – kapcsolt jelzéscsatornával működő, elosztott struktúrájú vezérlés (pl. EWSD) Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 162. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Perifériabuszos, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – I. • A rendszer processzorai hierarchikus struktúrában osztják meg egymás között a feladatokat. • A rendszeren belül egy központi processzor végzi valamennyi hívás felügyeletét, a rendszer többi processzora (a periféria processzorok) csak elő feldolgozást végez. • A központi processzor és a periféria processzorok között szükséges információ csere lebonyolításához központosított perifériabusz-rendszer szolgál Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 163. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Perifériabuszos, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – II. (AXE) A központi processzor által, a periféria buszon keresztül irányított vezérlők Trönkkezelés processzorai Előfizetői fokozat processzorai Digitális kapcsoló mező processzorai Központi buszrendszer (perifériabusz) Központi processzor = Üzenetszintű információtovábbítás a buszrendszeren át = Utasításszintű információtovábbítás a buszrendszeren át Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 164. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolt jelzéscsatornájú, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – I. • A rendszer processzorai hierarchikus struktúrában osztják meg egymás között a feladatokat. • A rendszeren belül egy központi processzor végzi valamennyi hívás felügyeletét, a rendszer többi processzora (a periféria processzorok) csak elő feldolgozást végez. • A központi processzor és a periféria processzorok között szükséges információ csere lebonyolítása kapcsolt jelzéscsatornákon keresztül megy végbe. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 165. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolt jelzéscsatornájú, hierarchikus struktúrájú, centralizált vezérlés – II. (ADS). Digitális kapcsolómező Előfizetői fokozat processzorai Kapcsolt jelzéscsatornák Kapcsolt kommunikációs csatornák Kapcsolás Trönkkezelés processzorai Processzor Multiplex PCM átviteli utak jelzés és kommunikációs csatornái Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 166. fólia Központi processzor Kapcsolási utasítások Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – I. • A rendszer valamennyi kapcsolóegységének saját, önállóan működni képes híváskezelő processzora van. • A híváskezelő processzorok a rendszerben elosztott módon helyezkednek el, és a szomszédos processzorokkal együttműködve kezelik a hozzájuk befutó hívásokat. • A rendszerben centralizált elhelyezésű koordináló processzor is működik, amely nem a hívásigények lebonyolítását kezeli, hanem a rendszerben elosztottan elhelyezkedő híváskezelő processzorok működését szervezi (koordinálja), vagyis a pillanatnyi igényektől függően azt írja elő, hogy egy hívás kezelésénél mely processzoroknak kell együttműködnie. • Nincs központi buszrendszer: A processzorok közötti információcsere a kapcsolómezőn keresztül, kapcsolt jelzéscsatornák használatával valósul meg Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 167. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – II. (helyi hívás esete) Előfiz. fokozat Hívás Jelzés kezelő fok. Kijelölés Kapcsolt kommunikációs csatorna dó an láll Processzor Fé Jelzés Processzor Bejelentés Digitális kapcsolómező és jelz Processzor Kijelölés F jelz élállan ésc sat dó orn ák k ná Jelzés kezelő fok. tor csa Előfiz. fokozat Jelzés Processzor Hívás bejelentése a CPU nak Híváskezelési jelzések továbbítása a jelzéscsatornában Koordináló processzor (CP) Üzenet kezelő CPU Kapcsolás Kapcsolómező processzor külön jelzésúttal Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 168. fólia Kijelölő üzenet a CPU ból a hívásbejelentés után Kommunikációs csatornát kapcsoló utasítás a CPU ból Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Kapcsolt jelzéscsatornájú, elosztott struktúrájú vezérlés – III. (központközi bejövő hívás esete) Jelzés kezelés Processzor Digitális kapcsolómező Kijelölés Jelzés ák orn sat ó k ésc nd ná elz ó j lla or lá at and láll Fé scs Fé lzé je Előfiz. fokozat Kapcsolt kommunikációs csatorna Kommunikációs csatorna Trönk illesztés Processzor SS 7 -ISUP Jelzéshálózati csatorna Jelzés kezelés MTP ISUP Kijelölés ISUP bejelentk. Kijelölő üzenet hívásbejelentés után Koordináló processzor (CP) Félállandó jelzéscsatornák Kapcsolás Jelzés Kapcsolómező processzor külön jelzésúttal Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 169. fólia ISUP Üzenet kezelő Kommunikációs csatornát kapcsoló utasítás Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter CPU

10. TPV kapcsolóközpontok szolgáltatásairól • Alap és többlet (kényelmi) szolgáltatások közötti különbség • Népszerű többletszolgáltatások bemutatása – – – Hívószámok megjelenítése és a megjelenítések tiltása Hármas konferencia kapcsolás Hívásvárakoztatás Hívásátirányítások CCBS: Foglalt vonal sikeres hívása (Magyar Telekom: Újrahívó szolgáltatás) – Számhordozás Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 170. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Definíciók: Alapszolgáltatások: Azok a szolgáltatások, amelyekkel a kapcsolóköz pontok működésének alapvető funkciói valósulnak meg. Ø Híváskísérletek fogadása és kezelése, Ø Az összeköttetések igény szerinti felépítése és a hívott vonal felcsengetése (ha a hívott vonal elérhető és szabad), Ø A hívó fél hangjelzésekkel való tájékoztatása a híváskezelés rendelkezésreállásáról (tárcsázási hang adása), a folyamat sikeres menetéről (csengetési hang adása), Ø A hívó fél hangjelzésekkel való tájékoztatása a sikertelen híváskezelési folyamat menetéről (foglaltsági hang, torlódási hang, SIT jelzés stb. adása), Ø Sikeres hívásokért az érvényben lévő szabályzat szerinti díj elszámolása és időszakonként a díjakról összegzett (nem részletezett) számla küldése. Többletszolgáltatások: A TPV kapcsolóköz pontok által felkínált, a kényelmesebb telefonálást támogató szolgáltatások. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 171. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

CLIP és CLIR – hívószám megjelenítés és a megjelenítés tiltása CLIP = Calling Line Idendification Presentation CLIR = Calling Line Idendification Restriction • A hívott vonalra ISDN végberendezésnek, vagy olyan analóg csatlakozású készüléknek kell kapcsolódnia, amelyhez (beépített vagy külön csatlakoztatott) kijelző is tartozik. • A hívottnak hívószám megjelenítést engedélyező (CLIP) előfizetéssel kell rendelkeznie • Helyben maradó hívásnál a hívószámot a helyi központ vezérlése adja meg, bejövő hívásnál a hívószám a jelzéshálózaton keresztül a kezdeményező központból elindulva, a 7 es jelzésrendszer IAM üzenete paraméterének indikátor részében érkezik meg a végződő központba. • Híváskor (ha van kijelzendő szám) a helyi központ a hívó telefonszámát a DSS 1 jelzésrendszer SETUP üzenetének paramétereként küldi az ISDN végberendezésnek, illetve FSK (egyes rendszerkben DTMF) kódolású jelzéssel az analóg csatlakozású előfizetői vonalra. A szám a megfelelő kijelzőn válik láthatóvá. Analóg csatlakozású készülékek esetében a hívószámkijelzés csengetési szünetben (esetleg szünetekben) érkezik. • A hívónak jogában áll, hogy állandó jelleggel, vagy hívásonként (alkalmanként) letiltsa hívószáma kijelzését a hívott kijelzőjén (CLIR). Ilyenkor a kijelzőn vagy semmi nem jelenik meg (pl. analóg csatlakozásnál), illetve a „nincs hívószám” vagy a „hívószám letiltva” kiírás olvasható (pl. ISDN készülékeknél). • Az IAM üzenet CLIR esetén is tartalmazza a hívó kapcsolási számát (pl. azért, hogy a szolgáltató nyomon tudja követni a hívásokat), de a hívószámot megadó paraméterben egy indikátor nevű rész jelzi, hogy a hívott nem kaphatja meg az információt. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 172. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

*Aktív CLIP esetén a hívásonkénti CLIR a hívószám elé beadott *31* kóddal érhető el! Híváskezelés Csengetés indítása CLI = Calling Line Identity CLI+CLIR indikátor Hívószám kijelző egység etés Helyi központ (hívott) ISUP – IAM (CLI + CLIR indikátor) Híváskezelés CLI = Calling Line Identity Csengetőjel Számküldő modem Híváskezelés Csengetés indítása Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Megjelenik a hívószám (CLI) Csengető egység Helyi központ (hívó) Hívó azonosító Csengetőjel Számkijelzés indítása +CLI Híváskezelés FSK jelek Cseng CLI+CLIP indikátor ISUP – IAM (CLI + CLIP indikátor) CLI Nincs hívószám kijelzés Hívószám kijelző egység Csengető egység 173. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter Hívott előfizető (kijelző egységes telefonnal) Hívó előfizető (aktív CLIR rel)* b) Hívó azonosító Számküldő modem etés *Aktív CLIR esetén a hívásonkénti CLIP a hívószám elé beadott *30* kóddal érhető el! Helyi központ (hívott) Helyi központ (hívó) Cseng Hívó előfizető (aktív CLIP pel) a) Hívott előfizető (kijelző egységes telefonnal) CLIP és CLIR (analóg csatlakozás esetén)

CLIP és CLIR (ISDN csatlakozás esetén) a) Hívó előfizető (aktív vagy alkalmi CLIP-pel) Hívó azonosító CLI+CLIP indikátor Hívott előfizető ISDN telefonnal Helyi központ (hívott) Helyi központ (hívó) DSS 1 kezelő ISUP – IAM (CLI + CLIP indikátor) Híváskezelés DSS 1 SETUP (CLI/CLIP) A hívószám megjelenik a kijelzőn Híváskezelő b) Hívó előfizető (aktív vagy alkalmi CLIR-rel) Helyi központ (hívó) Hívó azonosító CLI+CLIR indikátor ISUP – IAM (CLI + CLIR indikátor) Híváskezelés Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Hívott előfizető ISDN telefonnal Helyi központ (hívott) 174. fólia DSS 1 kezelő Híváskezelő DSS 1 SETUP (CLIR) Nincs hívószám megjelenítés, csak egy kiírás a kijelzőn: „Nincs hívószám” vagy „Hívószám letiltva” Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hívásvárakoztatás funkcionális ábrázolása 1. lépés: Helyi kapcsolóközpont ( “b” “a” ( ( “b” 2. lépés: Váltogatható “a” ( 3. lépés: “a”( Bejövő hívás ( “b” „Tartás” állapota Ÿ ( “c” 4. lépés: “a”( ( “c” ( “b” „Tartás” állapota Ÿ Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék ( “c” 175. fólia Az “a” előfizető beszédkapcsolatban van a “b” előfizetővel (akár mint hívó, akár hívottként) A “c” előfizető hívja a foglalt “a” t. A “c” csengetési hangot kap, az “a” pedig “bekopogtatást”. Az “a” előfizető tartásba teszi “b” t a Flash megnyomásával, és ezzel átkapcsol a “bekopogtatóra”, Az „a” előfizető a Flash lenyomásával visszakapcsol „b” re és „c” kerül tartásba. Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hármas konferencia-kapcsolás lépései A a) b) A KM Beszéd KM B Tartás · C Hívás c) A „A” beszél „B” vel, amikor elhatározza, hogy konferencia kapcsolást épít fel B KM B Tartás · C Beszéd d) „A” tartásba teszi „B” t, és hívja „C” t „C” jelentkezik és „A” közli „C” vel, hogy konferencia kapcsolás lesz B A KM C „A” létrehozza a konferencia kapcsolást „B” vel és „C” vel KÁ Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 176. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Konferencia-kapcsolás jelzésváltásai B előfizető C előfizető csenget Konf. hívás jelzése: (flash) T hang, hívás, hívott száma IAM ACM ANS CPG 2. hívás felépítése IAM ACM Konf. kapcsolása: (flash+3) ANS CPG Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 177. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter Jelentkezés Konferencia jelzése Hívás + hívott száma Csengetés 1. hívás felépítése Csengetés (konferencia kapcsoló) „C” kapcsolóközpont Konferencia jelzése „B” kapcsolóközpont Tartásba tétel jelzése „A” kapcsolóközpont csenget Jelentkezés A előfizető (konferenciát felépítő állomás)

A hívásátirányításról A hazai PSTN / ISDN ben az alábbi, speciális szolgáltatás kóddal aktiválható hívásátirányítás szolgáltatások léteznek: – Hívásátirányítás feltétel nélkül Az előfizető minden nála végződő hívást egy másik hívószámra irányít át. – Hívásátirányítás foglaltság esetén Az előfizető csak a vonala foglaltsága idején beérkező hívásait irányítja át egy másik hívószámra. – Hívásátirányítás nem jelentkezés esetén Az előfizető csak azokat a hívásait irányítja át egy másik hívószámra, amelyekre távolléte miatt vagy egyéb okokból nem jelentkezik. – Hívásátirányítás a hangposta szolgáltatásra Egyes digitális kapcsolóközpontokban foglaltság és nem jelentkezés esetére (a két esetet egymástól függetlenül aktiválva) külön szolgáltatás kód létezik a bejövő hívásoknak a hangposta szolgáltatáshoz történő átirányításához. Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 178. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hívásátirányítások aktiválásának szolgáltatás-kódjai Előfizetői vonalra irányítás ADS AXE EWSD Hangpostafiókra irányítás ADS AXE EWSD Nem jelentkezés esetére *61# *62# *61*1716# Foglaltság esetére *67# *68# *67*1715# Feltétel nélküli irányításhoz *21# Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 179. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Hívásátirányítás funkcionális ábrázolása A előfizető az A–B összeköttetésnek megfelelő szakasz díját fizeti B előfizető (átirányító állomás) A C előfizető (célállomás) B előfizető a B–C összeköttetésnek megfelelő szakasz díját fizeti Hívást átirányító helyi központ B A előfizető (hívó állomás) Hívást kezdeményező helyi központ Jelmagyarázat = kapcsolt összeköttetés a központon belül = logikai kapcsolat (átirányítás) a központon belül = hívó, ill. átirányító díjfizetési szakaszai C Hívást végződtető helyi központ Az átirányítás bekapcsolása (aktiválása) az átirányító állomáson: * <szolgáltatás-kód> * <célállomás hívószáma> # Az átirányítás kikapcsolása (inaktiválása) az átirányító állomáson: # <szolgáltatás-kód> # Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 180. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Jelzésváltás hívásátirányításnál C előfizető B előfizető A előfizető (célállomás) (átirányító állomás) (hívó állomás) Hívást kezdeményező központ (A) Hívást átirányító központ (B) Előfizetői jelzések Hívást végződtető központ (C) Előfizetői jelzések Központközi jelzésrendszer (CCSS 7) Hívás (A B) IAM ACM (átirányítás jelzése) CPG (hívott szabad, csengetés) ANM (hívott jelenkezett) IAM (átirányított hívás) ACM (hívott szabad, csengetés) ANM (hívott jelenkezett) Csengetés Hívott jelentkezett Beszédállapot (A és C között) IAM paraméterei: CLI CPN A CLI = hívó száma B IAM paraméterei: CLI CPN RDN A CPN = hívott száma Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 181. fólia C RDN B RDN = átirányító száma Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Foglalt vonal sikeres hívása (CCBS) Magyar Telekom: Újrahívó szolgáltatás a) A-előfizető hívja B-t, de az foglalt A-előfizető aktiválja a CCBS szolgáltatást, és letesz A Foglaltság bemondása Híváskísérlet ISUP A-központ CCBS aktiválása (flash+5) és az előfizető letesz Vezérlés SCCP - TCAP B Híváskísérlet Hívott foglalt B-központ Vezérlés C b) B-előfizető vonala szabaddá válik A-előfizetőt a helyi központja visszacsöngeti A A-központ Vissza csengetés Vezérlés B B-központ SCCP - TCAP Hívott letett (szabaddá vált) Vezérlés c) A-előfizető jelentkezik B-előfizetőt a helyi központja visszahívja és kicsöngeti Hívás felépítése A A-központ CCBS elfogadása (előfizető fölvesz) Vezérlés Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék ISUP SCCP - TCAP 182. fólia B Hívás felépítése B-központ Vezérlés eté Cseng s Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A előfizető (hívó állomás) Jelzésváltás CCBS szolgáltatásnál Hívást kezdeményező központ (A) Előfizetői jelzések Központközi jelzésrendszer (SS 7) IAM REL (hívott foglalt, CCBS lehetséges) CCBS felkínálása CCBS igény elfogadva (foglalt hívott) Hívást végződtető központ (B) Hívás CCBS aktiválása B előfizető Előfizetői jelzések Hívott vonal vizsgálata: foglalt RLC TC-BEGIN (CCBS igénylése hívottnál) TC-CONT (CCBS igény elfogadva) Feltételek ellenőrzése Hívott letett Várakozási időzítés Hívó felcsengetése Hívó jelentkezik TC-CONT (A hívott vonal szabaddá vált) IAM (megismételt hívás) ACM Hívott felcsengetése Hívott jelentkezik ANM TC-END (CCBS igény teljesítve) Beszédkapcsolat Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 183. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

A számhordozás funkcionális egységei Szolgáltató-váltás: átkötés után az adatbázisban EH hozzá kell rendelni a HK t (vö. : Jelentés a változásról!) AZ ÁTADÓ SZOLGÁLTATÓ HELYI HÁLÓZATA Hívott EH EH Csengetés B REL(p) Szolgáltatói adatbázis s zé rde H ké E Le z las HK Vá PSTN / ISDN Hívó EH A R IH IH ) (p EL EH = eredeti hívószám HK = hívásirá nyítási kód A HÍVÓ SZOLGÁLTATÓ JÁNAK TERÜLETE =H K+ E K+ =H A HÍVÓ HELYI HÁLÓZATA H EH C HK IH = irányítási hívószám REL = bontójelzés A BEFOGADÓ SZOLGÁLTATÓ HELYI HÁLÓZATA (p) = REL paramétere Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 184. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter

Számhordozás jelzései Átadó hívott központ Hívó központ EH Befogadó hívott központ Szolgáltatói adatbázis IAM [EH] REL [számhordozás] TC BEGIN [EH HK = ? ] TC END [EH – HK] Cseng. hang IAM [IH = HK + EH] ACM ANM Csengetés Hívott jelentkezik Beszélgetés Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék 185. fólia Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter