10 vfolyam levelez Tmk 1 Poliszok az kori

10. évfolyam levelező

Témák 1, Poliszok az ókori Hellászban 2, Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 3, Európai kultúra alapjai

Poliszok az ókori Hellászban 8, 11 lecke (OFI)

1, Az athéni demokrácia kialakulása Előzmény • POLISZ: POLISZ görög városállam. A városból és közvetlen környezetébôl álló kisméretû államok elnevezése. A poliszok a Kr. e. XII és VIII. század között alakultak ki, és a klasszikus kor politikai kereteit adták. Saját politikai, kulturális és vallási közösség. Tagjai földtulajdonosok, polgárjoggal rendelkezők. A hellenizmus korában önállóságuk megszûnt. • görög gyarmatosítás: gyarmatosítás a Kr. e. VIII–VI. század között lejátszódó történelmi folyamat. A görög poliszok lakosságának egy része kivándorolt, és új településeket, ún. gyarmatvárosokat hozott létre, amelyek nem függtek az anyavárosoktól. Jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változásokat indított el.

Téma • Királyok elűzése- hatalom az arisztokratáké arisztokraták (legjobbak), lakosság nagy része démosz (nép) • ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG • démosz: démosz görög nép szóból: a görög társadalom egyik rétege (kereskedôk, kézmûvesek, parasztok). Fokozatosan politikai jogot nyertek, és kivívták a demokráciát. • ARKHÓN: ARKHÓN az arisztokratikus köztársaság idején az állam élén álló, arisztokrata származású hivatalnokok elnevezése Athénban. 1, 3, 9 -életfogy. , 10 év, évente. Hivatali idejük után tagjaivá váltak az arkhónok tanácsának, az Areioszpagosznak. • DRAKÓN: Kr. e. 621. arkhónsága- szokásjog írásba foglalása, arisztokraták érdekei, szigorúak, vérbosszú megszűnt • ADÓSRABSZOLGASÁG: ADÓSRABSZOLGASÁG félszabad szegény parasztoknak a termés 1/6 -át be kellett szolgáltatnia a földesúrnak. Ha ez elmaradt, eladhatták.

• SZÓLON: SZÓLON Kr. e. 594. arkhónsága- adósrabszolgaság eltörlése, politikai jogok alapja a vagyon lett= vagyoni cenzus (vagyonbecslés), (vagyonbecslés növelte a népgyűlés hatáskörét, a lakosságot vagyoni helyzet alapján csoportokra osztotta. Letette a NÉPURALOM, azaz DEMOKRÁCIA alapját. • TÜRANNISZ: TÜRANNISZ egyeduralom, zsarnokság. A királysággal ellentétben az egyeduralkodó (a türannosz) a hatalmat törvénysértô módon, többnyire erôszakkal szerzi meg, és tartja fenn. Az arisztokrata nemzetségek belső harcainak következménye. DE! A türannosz kedvezményeket adott a démosznak pl: sportversenyek. Rövid közjátéka az ókori görög történelemnek. • PEISZISZTRATOSZ: PEISZISZTRATOSZ Kr. e. 560 -527. nagyszabású építkezések (munkalehetőség), jövedelem alapján évi adó, első vízvezeték kiépítése (ivóvíz), földosztás. A démosz megerősödik- p. fiát Hippiászt Kr. e. 510 -ben elűzik. • KLEISZTHENÉSZ: KLEISZTHENÉSZ (Kr. e. 508): athéni politikus, aki jelentôs reformokat vezetett be. A lakosság addigi vagyoni beosztása helyett a lakóhely szerinti beosztást tette a politikai szereplés alapjává. A város és környékének új területi felosztása (phülék, phülé 10 db) biztosította a démosz fölényét az arisztokráciával szemben, s ezzel biztosította a demokráciát. Legfőbb hatalom a népgyűlésé. A népakarat kifejezésére bevezette a cserépszavazás intézményét.

• ekklészia: ekklészia a népgyûlés elnevezése Athénban. • Ötszázak tanácsa: tanácsa (bulé) törvényjavaslatokat tett a népgyűlés elé, minden phülé évente 50 embert küldhetett • sztratégosz: sztratégosz a hadsereg vezetôi Athénban. Fontosságát mutatja, hogy a 10 sztratégoszt még Periklész idején is választották, mikor a többi hivatalt sorsolással lehetett elnyerni. Évente választották. • cserépszavazás (osztrakizmosz): eljárás, amelyet Kleiszthenész vezette be (Kr. e. 508) a zsarnokság megelôzésére. Késôbb Athén belpolitikai harcainak egyik eszközévé vált, a politikai ellenfeleket ezzel a módszerrel lehetett eltávolítani. Legalább 6000 szavazat, 10 évi száműzetés. Kleiszthenész

demokrácia: népuralom. Olyan államforma, amelyben a hatalmat nem egy személy, vagy egy kisebbség, hanem elvben az állampolgárok többsége gyakorolja. Athénben fokozatosan teremtôdtek meg a demokrácia feltételei (Szolón–Kleiszthenész–Perikész): a lakosság egyre nagyobb része jutott politikai jogokhoz, s kialakultak azok az intézmények (népgyûlés, tanács, népbíróság), amelyeken keresztül élhetett is jogaival.

2, Az athéni demokrácia fénykora Téma • Perzsa terjeszkedés- athéni gazdaságra veszély, kis-ázsiai görög városállamok (iónok) • athéni segítség- I. Dareiosz bosszúja • I. Dareiosz. (Kr. e. 522– 486) uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa Birodalom. A görög Dareiosz poliszokat nem sikerült meghódítania, Marathónnál vereséget szenvedett az athéniaktól. • marathoni csata: Kr. e. 490. athén-perzsa, Miltiádész-I. Dareiosz, athéni győzelem • Miltiadész (Kr. e. 550– 489): athéni hadvezér (sztratégosz), aki marathóni csatában (Kr. e. 490) legyôzte a perzsákat. Késôbb egy kisebb vereség miatt hazaárulással vádolták, bebörtönözték, s a börtönben belehalt sérüléseibe.

A marathóni csata Kr. e. 490.

• Athénban belső változások zajlanak 1, szárazföldi fegyverkezés hívei pl: Miltiádész, Ariszteidész (arisztokraták, parasztok) 2, tengeri fegyverkezés Themisztoklész (kereskedők, kézművesek) • Themisztoklész: athéni politikus, aki a marathóni csata után a flottaépítés szorgalmazásával készítette fel Athént az újabb perzsa támadásra. A szalamiszi szorosban vívott tengeri csatában Legyôzte a perzsa hajóhadat. Késôbb úgy látta, hogy Spárta veszélyezteti Athén hatalmát, s ezért békét akart a perzsákkal. Emiatt számûzték Athénbôl, s a perzsa király szolgálatába állt. • A görög-perzsa háború második szakasza: Kr. e. 480 -479. • Xerxész: perzsa nagykirály (Kr. e. 486– 465), I. Dareiosz fia. Folytatta apja terjeszkedô politikáját, és bár Kr. e. 480 -ban a Thermopülai szorosnál győzelmet aratott, de 479 -ben Szalamisznál vereséget szenvedett a görögöktôl. Egy lázadás során ölték meg. • Thermopülei szoros: Kr. e. 480. LEONIDÁSZ spártai király Xerxész ellen, görög vereség • Szalamiszi csata: Kr. e. 479. Themisztoklész Xerxész ellen, görög győzelem (kicsi könnyű görög hajók) • Déloszi szövetség: Kr. e. 478 kezdeti cél a megszállt kis-ázsiai görögség felszabadítása a perzsa uralom alól athéni vezetéssel. Idővel azonban az athéni gazdasági érdekek védelmezője lett.

• 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. • 1. 2. 3. 4. PERIKLÉSZ: (kb. Kr. e. 495– 429): Kr. e. V. sz. , athéni államférfi, neve összefonódik az athéni demokrácia fénykorával sztratégoszi tisztséget viselte 15 éven át (évente megválasztatta magát) személyes tekintélye, jó szónoki képessége miatt döntô befolyása volt az államügyekre népgyűlésre támaszkodott (arisztokrata származása ellenére) ô javaslatára csökkentették az areioszpagosz jogkörét bevezették a napidíjak rendszerét pl: esküdtbíróságok résztvevőinek fizettek (legszegényebbek is politizálhattak) szorgalmazta a hatalmas középítkezéseket is Kiteljesedő demokrácia: csak szabad jogállású athéni férfi polgárok politizálhattak (10 -15%) Hivatalokat sorsolással tölthették be pl: kincstárnoki (de! legvagyonosabb réteg) Sztratégosz: választás, (arisztokraták vezető szerepe a hadseregben) Törvényeket népgyűlés hozza, de az 500 tanácsának először jóvá kellett hagynia Népgyűlésben minden polgár részt vehetett 1 szavazattal szólásszabadság a spárta elleni háború során, pestisjárványban halt meg Athén a Kr. e. V. sz. : gazdasági fellendülés pl: kereskedelem, ipar, sok rabszolga építkezések- művészet pl: Akropolisz, dráma Szophoklész: tragédia író Pheidiász: a kor leghíresebb szobrásza pl: parthenón domborműve

Összefoglalás • • • • Polisz=városállam pl: Athén, Spárta Ókori görög társadalom: arisztokraták, démosz Ókori görög politikai élet: arkhón (9), areioszpagosz, bíróság, népgyűlés=eklészia, 500 tanácsa (bulé), Sztratégosz (10), cserépszavazáz Arkhónok: Drákón Kr. e. 621. , Szólon Kr. e. 594. , Kleiszthenész Kr. e. 508. Türannisz=zsarnokság: élén a türannosz pl: Peiszisztratosz Kr. e. VI. sz. Demokrácia Marathoni csata Kr. e. 490. Miltiadész-I. Dareiosz Themisztoklész: tengeri erősítéspártján Xerxész: perzsa király Thermopülei-szoros Kr. e. 480. : Leonídász spártai király (+300 fő) Szalamiszi ütközet Kr. e. 479. ; görög győzelem, kicsi, könnyű hajók Az athéni demokrácia fénykora Kr. e. V. sz. = Periklész Kiteljesedő demokrácia: napi díjak rendszere

Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 16. lecke (OFI)

Előzmények • Királyok elűzése Kr. e. 510 (7 db)- arisztokratikus köztársaság kialakulása • köztársaság – állam élén a 2 consul, törvényeket a népgyűlés a senatus felügyeletével, baj esetén dictator (fél év) • patríciusok: (a latin jó apától származó kifejezésbôl): a Róma alapítóinak tekintett nemzetségek leszármazottai, a római társadalom vagyonos, polgárjoggal rendelkezô csoportjának tagja. A patríciusok a királyság megdöntése után a Kr. e a III. századig a hatalom kizárólagos birtokosai voltak. • plebejus (a latin tömeg kifejezésbôl): olyan szabad ember Rómában, aki nem tartozott a patrícius nemzetségek kötelékébe. Parasztok, kereskedôk és iparosok voltak, s kezdetben nem rendelkeztek polgárjoggal. • plebs: plebs a római köznép, szûkebb értelemben a városi tömeg. A római parasztság tönkremenetele termelte ki a Kr. e. II. században. A városban élô tömeg alkalmi munkákból élt (napszámos), és igényt tartott állami juttatásokra. Az állam ingyen gabonával tartotta el, és cirkuszi játékokkal szórakoztatta. • néptribunus: a plebejusok érdekeit védô tisztségviselô az ókori Rómában Kr. e. 494 -tôl. Személye sérthetetlen volt, s vétójogot kapott minden, a plebejusokat érintô ügyben. • senatus : a vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfôbb hatalmat birtokló testület, amelynek a legvagyonosabb nemzetségek vezetôi lehettek a tagjai. A császárkorban hatalma fokozatosan jelentéktelenné vált. • consul: consul a köztársaság kori Rómában a legfôbb hivatal. Az állam élén két consul állt, akik a senatussal együtt irányították a köztársaságot, s háborúban a hadsereg fôparancsnokai voltak. E tisztség egy évre szólt.

Plebejusok politikai sikerei A római társadalom és állam a köztársaság korában

• • Hódító háborúk pl: Italia megszerzése; pun háborúk Kr. e. 264 -146 Róma birodalom lesz Kr. e. II. sz. Imperium Romanum=Római Birodalom • Római hadsereg és a hadvezérek megerősödése (légiók)

Téma • Köztársaság válsága • Hadsereg: válság- csak földbirtokkal rendelkező parasztokat soroztak DE! a kisbirtokosok száma csökken, hódítások leállnak • Tiberius Gracchus Kr. e. 133. néptribunus, válság kezelése- földtörvény felújítása= a közföldeket a parasztoknak és a proletároknak akarta szétosztani , hogy újra besorozhatóak legyenek. A senatus ellenezte a közföldek szétosztását (saját maguknak akarták). Agyonverték. • proletár (a latin proles [= utód] kifejezésbôl): vagyontalan személy. Az ókori Rómában így nevezték a legszegényebb polgárokat, akiknek nem volt katonai kötelezettségük. Utódok nevelésével szolgálták az államot, ezért volt polgárjoguk. • Caius Gracchus: Kr. e. 123 néptribunus. Folytatta a földosztást és Karthágó területén akart letelepíteni nincsteleneket. A szövetségeseknek is római polgárjogot akart adni, emiatt azonban a római nép egy része is ellene fordult. Egy népgyûlésen kitört verekedés során öngyilkos lett. • Ellentétek kiéleződése: nobilitas= nobilitas uralkodó politikai elit populares optimaták • populares: a senatussal szemben a népgyűlés és a néptribunusok kezébe helyezte volna az állam vezetését (=néppárt) • optimaták: (legkiválóbb) hagyományos vezetés megtartása, hogy a két consul mellett a senatus mondja ki a döntő szót • Marius (Kr. e. 107): néppárti politikus Rómában. Egymás után hétszer volt consul. A hadsereg válságát a zsoldos haderô felállításával oldotta meg (elérte, hogy vagyontalan proletárokkal töltsék fel a hadsereget, fizetést kaptak, zsákmányból, 16 év szolgálat után földet), gyôzelmei helyreállították Róma külpolitikai tekintélyét. Ennek hatására csökkent Rómában a lézengő, segélyből élők szám. A hatalomért fegyveres harcot folytatott a szenátori párt vezére, Sulla ellen, ami a polgárháborús idôszak kezdetét jelentette Róma történelmében. • Kialakult a hivatásos zsoldossereg, amely sikere(pénz, zsákmány) a hadvezéren múlt, tehát a katonák immár a hadvezért szolgálták és nem az államot.

• Sulla : római hadvezér, az optimaták vezére. Sikeresen harcolt Kis-Ázsiában, majd serege élén hazatért, Kr. e. 82 -ben elfoglalta Rómát, s Mariussal szemben megszerezte az egyeduralmat. Ellenfeleit kegyetlen eszközökkel (pl. proscriptio=feketelisták, vagyonelkobzás) semmisítette meg, s dictatori hatalmát a senatus tekintélyének helyreállítása (néptribunusi jogkör csökkentése)és a köztársasági rend védelme érdekében gyakorolta. Önként mondott le a hatalomról (Kr. e. 79). • Spartacus féle rabszolgafelkelés: az ókor legnagyobb rabszolgafelkelésének (Kr. e. 73– 71) a vezetôje. Thrák származású, gladiátorként állt a felkelôk élére. Több római sereget legyôzött, s többször megváltoztatta a rabszolgasereg útirányát. Crassus seregével szemben Dél-Itáliában vereséget szenvedett, s ebben a csatában esett el.

• Sulla dictatúrája után: a két vezető politikus (Crassus, Pompeius) consulsága alatt visszaállítja az optimatáknak kedvező állapotokat. A köztársaság helyzete tovább romlik. • Pompeius (Kr. e. I. sz. ): római hadvezér, a köztársaság válságos idôszakára jellemzô hatalmi harc egyik résztvevôje. Örökölt vagyona által Róma egyik leggazdagabb politikusa. Politikusi pályáját a Spartacus elleni harc és a kalózok legyôzése alapozta meg. A senatus nem szavazta meg a diadalmenetét, katonáinak nem osztott földet. Részt vett az elsô triumvirátusban (Kr. e. 60), majd Caesarral szemben a senatus mellé állt. Caesar Pharszalosznál legyôzte (Kr. e. 48), Egyiptomba menekült, ahol meggyilkolták. • Crassus: vagyonát a proscriptiók alatt szerezte, hírnevét pedig a Spartacus elleni sikeres hadjárat során • A hatalmi harcok során a két politikus összeveszett, akiket végül Caesar békített ki és kötött velük a senatussal szemben szövetséget • I. triumvirátus: Kr. e. 60. Caesar, Pompeius, Crassus • Caesar, Julius (Kr. e. 100– 44): római politikus és hadvezér. Néppárti (populares) támogatással került a hatalom közelébe, s tagja lett az elsô triumvirátusnak (Kr. e. 60). Katonai sikerek után(Gallia), a hadseregére támaszkodva megszerezte az egyeduralmat (Kr. e. 48), és reformokat vezetett be. Nyíltan felrúgta a köztársasági hagyományokat, s ezért a senatus köztársaság párti tagjai meggyilkolták.

• Belpolitikai harcok: Crassus meghalt, Caesar galliai hadjáraton, Pompeius kibékül a senatussal így akarva Caesar hatalmát megtörni • Caesar a Rubicon folyót átlépve Kr. e. 49. Róma ellen vonul és elfoglalja • Polgárháború következett: Caesar-Pompeius Kr. e. 48. Pharszalosznál döntő csata (Caesar) • Caesar egyeduralma: egyeduralma Kr. e. 44 március idusán összeesküvés áldozata lesz (Brutus) Brutus 1. Örökös dictatorrá választották 2. Örökös néptribunus 3. Pontifex maximus=főpap 4. Földet osztott a nincsteleneknek, veteránjainak 5. Értékálló aranypénz 6. Polgárjog sok provinciabelinek 7. Senatus létszámát 900 főre emelte 8. Naptárreform

Összefoglalás • • • • Római társadalom: patríciusok, plebejusok Római politikai élet: consul (2), senatus, néptribunus, censor, népgyűlés, diktátor (fél év) Imperium Romanum: Kr. e. II. sz. Róma birodalom lesz; hódító háborúk Köztársaság válsága Tiberius Gracchus Kr. e. 133. ; Caius Gracchus Kr. e. 123. Politikai elit=nobilitas szétválása: optimaták-populares(=néppárt) Marius: Kr. e. 107. katonai reformja Kialakul a hivatásos zsoldossereg Sulla diktatúrája: Kr. e. 82 -79. ; proscriptios lista Spartacus-féle rabszolgafelkelés Pompeius, Crassus politikai vezetők I. triumvirátus: Pompeius, Crassus, Caesar Julius Caesar egyeduralma: Kr. e. 44. március idusa a halála

Európai kultúra alapjai 5. 13. 18 -19. leckék (OFI)

Téma. 1. Zsidók története: • Mezopotámiából érkeztek Kánaánba Kánaán (Palesztina) 1. Kezdetben a 12 törzs(Ábrahám-Izsák-Jákob-12 törzs) nem volt egységes, de Kr. e. 13. szövetségre léptek a héber törzsek legyőzve a filiszteusokat filiszteusok 2. Kr. e. 10. sz. a zsidó állam fénykora 3. Dávid király: király az egységes zsidó állam létrehozója a Kr. e. X. században. Ô tette fôvárossá Jeruzsálemet. Despota volt. Zsoltárok szerzôjeként is ismert. 4. Salamon király: király Izrael királya, aki Dávidot követte a trónon (Kr. e. X. század). Nevéhez fûzôdik a despotikus állam kiépítése és a jeruzsálemi templom fölépítése (frigyláda a tízparancsolattal). Uralkodása Izrael virágkorát jelentette. Despota volt Zsoltárokat is írt. • Zsidó vallás: vallás monoteizmus=egyistenhit 1. Ábrahám, Mózes történetei 2. Mózes (Egyiptom Kr. e. 13. sz. ): tízparancsolat 3. Jahve (létező, örökkévaló)kultusz 4. Biblia, Ószövetség=Ótestamentum Kr. e. 2. sz. 5. Tóra: a Biblia legkorábbi részei, Mózes öt könyve 6. Próféták: Isten büntetését jósolták 7. Babiloni fogság: Kr. e. 6. sz. az egyetlen isten hitének végső kialakulása, a többi hit bálványimádás(=bűn)

Téma. 2. Az ókori Fönícia: • • • Fönícia városállamok szövetsége, nem egységes állam! Földközi-tenger keleti partvidék Karavánutak tengeri „kijárata” Tengeri kereskedelem (part menti): ázsiai ón, ólom; afrikai elefántcsont; ciprusi réz; libanoni cédrusfa; krétai, egyiptomi termékek Fejlett kézművesség pl: szövés, fazekasság Gazdag kereskedő városok virágoztak pl: Büblosz, Szidón, Türosz Hagyomány: Karthágó alapítása az ő nevükhöz fűződik Kereskedemi telepek a Földközi-tenger medencéjében pl: Hispánia, Észak-Afrika Szicília Körbehajózták Afrikát

• Kulturális újításuk : BETŰÍRÁS= 22 betűs (msh) ábécé bübloszi találmány, hangjelölő írás

Téma. 3. Az antik görög vallás és művelődés • • Istenvilág: antropomorf (emberalakú) és politeista (sokistenhit) Olümposz hegyén laktak a hatalommal bíró és halhatatlan istenek

• Hit nem lelkiismeret kérdése, hanem kultuszcselekmény • Áldozati állat • Nem ismerték az állandó papság fogalmát, kivéve jósok • Nincs egyház, nincs dogma (hitelv) • Szentélyek, jósdák (Apollón pl: Delphoi, Zeusz jósdái) • Színház Dionüszosz tiszteletére, a színdarabok politikai és nevelő célzatúak voltak, szabadtéren • Sport: olümpia Zeusz tiszteletére Első olümpia Kr. e. 776. , 776 versenyszámok Pl: stadionfutás, birkózás, ökölvívás, kocsiversenyek • Pánhellén: minden görögöt magába foglaló

• Ókori görög művészet Építészet: polisz központja- agora Athénban: Akropolisz (fellegvár), Parthenón (Pallasz Athéné temploma) Görög építészet jellegzetes eleme, az oszlop Szobrászat: kiemelt ága az ókori görög művészetnek, élethű, érzelmeket kifejező frízek (domborművek) Művészek: Mürón, Pheidiasz Festészet: vázafestés

• Görög történetírás: új műfaj születik • Hérodotosz: (Kr. e. V. sz. ): görög történetíró, „a történetírás atyja”. A görög–perzsa háborúkról szóló mûvében a Perzsa Birodalmat is bemutatta. Munkájához felhasználta utazásai során szerzett tapasztalatait és egyéb forrásokat. Törekedett a tárgyilagosságra, s az események mozgatórugóit is kereste. Szerinte a történések mozgatórugója a nagyravágyás. • Thuküdidész (Kr. e. V. sz. ): görög államférfi és történetíró. Részt vett a peloponnészoszi háborúban, melynek történetét is megírta A peloponnészoszi háború címmel. Mûvének fô értéke a tárgyilagosságra törekvés és az ok-okozati összefüggések felismerése. Szerinte a történések mozgatórugója a gazdasági érdek. • Korai görög filozófia: a világ keletkezésének és működésének nem vallási magyarázatát tűzte ki célul • Szofisták: Szofisták vizsgálódásuk középpontjában az ember, pénzért tanították a vitatkozás művészetét (nincs objektív megismerés, ezért az egyetlen fontos dolognak az ember érvényesülését tartották) • Szókratész(Kr. e. 469– 399): görög bölcselô. Filozófiájának központjában nem a természeti Szókratész kérdések, hanem az ember állt. A szofisták minden értéket kétségbevonó nézetével szemben megállapította, hogy léteznek örök érvényû értékek, igazságok. Szerinte az erény tanítható. Szókratész kérdésekkel, az ellentmondások feltárásával szerette volna rávezetni hallgatóságát az igazságra. Istenkáromlással, az ifjúság megrontásával vádolták, s halálos ítélete szerint mérget itattak vele. • Platón (Kr. e. 428– 348): görög bölcselô, Szókratész tanítványa. Filozófiai rendszerében az embert körülvevô tapasztalati világot egy ideális, a fogalmakban létezô világ (ideák) tökéletlen lenyomatának tartotta. Platón ideális államát a tudósok vezetik, s az állampolgárok helyzete, feladatai képességeiktôl és tulajdonságaiktól függenek. Athénben hosszú ideig mûködô iskolát alapított (Akadémia). Az állam című utópiája. • Arisztotelész (Kr. e. 384– 322): görög bölcselô, Alexandrosz nevelôje. Mind a tapasztalati, mind a szellemi világot létezônek ismerte el, de a szellemit tartotta magasabb rendûnek. Szerinte a világot az „elsô mozgató”, egy istenség tartja fenn.

Téma. 4. Római mindennapok • Róma világváros: Tiberis-folyó partján, Kr. e. 753. , vízvezetékek, utak, csatornázás (Cloaca Maxima), circus Maximus (s birodalom legnagyobb kocsiversenypályája), Colosseum, fürdők • Lakomák • A római vallás: központjában az állami kultusz állt • Jelentős görög és etruszk hatás • Iupiter szentéje a Capitolium dombon állt, de a Forum Romanum is tele volt szentélyekkel • Áldozati állatok • Jóslás • Papokat (pontifexek) választás útján töltötték be hivatalukat életük végéig, vezetőjük a pontifex maximus • Vesta-szüzek • Antropomorf istenek • politeizmus

Téma. 5. A kereszténység kialakulása • Palésztina római uralom alatt: Pompeius Kr. e. 63. • Zsidó „király” Heródes • Római helytartó Pontius Pilatus • Kr. u. 70. Júdea római provincia (tartomány, a meghódított területen kialakított igazgatási egység a Római Birodalomban. A provinciák lakossága adót fizetett Rómának, s nem képviseltethette magát a római politikában) másodszorra is lerombolják a templomukat (siratófal) • zsinagóga: zsidó imaház, de nem templom. A jeruzsálemi templom lerombolása után épített egyházi épületek, ahol a szent iratokat ôrzik, s együtt imádkoznak. • diaszpóra (szétrajzás szóból): a történelemben egy nép vagy egy vallási közösség szétszóródását értjük alatta, de jelenti a szétszóródás Után idegen környezetbe került zárt közösséget is. Az ókorban a zsidóság történetébôl ismert.

• A kereszténység születése • Jézus Krisztus: (Kr. e. 7/4–Kr. u. 30): a kereszténység alapítója. A keresztény tanítás szerint Isten egyszülött fia, aki életével, szenvedésével és kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Születése a keresztény idôszámítás kezdete. • Biblia: a kereszténység szent könyve, mely a zsidó hagyományokat tartalmazó Ószövetségbôl, és a Jézus életét és az apostolok iratait magába foglaló Újszövetségbôl áll. A gyûjteményes szöveg a Kr. u. IV. századra alakult ki. • evangélium (a görög euangelion [= örömhír] szóból): Jézus életérôl és mûködésérôl beszámoló szövegek, melyek közül négyet (Márk, Máté, Lukács és János) az Újszövetség tartalmaz. • apostol (a küldött szóból): Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. Az apostolok Jézustól kapták a megbízást a hit terjesztésére, s a hagyomány szerint tizenketten voltak. (Szent Péter) • Jézus üzenete: üzenete Isten a szeretet; bűnbánat, megbocsátás; ostorozza az erőszakot, kapzsiságot • messiás (a héber szó jelentése: felkent): a zsidóság megváltója, akinek eljövetelét a próféták megjövendölték. A keresztények Jézust tekintik a Messiásnak, a zsidók továbbra is várják eljövetelét (görögül: Khrisztosz). • Pál (kb. Kr. u. 10– 67): apostol, a keresztény vallás terjesztôje. A zsidóságából származott (eredeti neve Saul), s kezdetben üldözte a keresztényeket, majd Damaszkusz felé tartva egy látomás hatására keresztény hitre tért (páli fordulat). Több térítô utat tett, személyesen és levelekkel tartotta a kapcsolatot különbözô városok keresztény gyülekezeteivel. Leveleiben a hitélettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkozott. Tanításaival nyitottá tette a kereszténységet a gazdagok és a nem zsidó népesség felé, s ezzel elôsegítette, hogy a kereszténység szélesebb körben elterjedhessen (páli fordulat: zsidó szektából egyetemes vallássá tette a kereszténységet)). • Diaszpóra után a kereszténység terjedése felgyorsult • püspök (a görög episzkoposz [= felügyelô] szóból): a keresztény egyházi hierarchia magasabb szintjén álló pap. Kezdetben a városi gyülekezetek egyházi vagyonát kezelték, majd kultikus és egyházkormányzati feladatokat kaptak. • zsinat (a szinódus [= gyûlés] jelentésû görög szóból): az egyház ügyeinek megtárgyalására összehívott gyûlés. • Üldöztetések pl: Nero Kr. u. 64. , Kr. u. III. sz. a legkegyetlenebb, mártírok

Összefoglalás 1, zsidók története: Kánaán, Kr. e. 10. sz. a zsidó állam fénykora; Dávid, Salamon; monoteizmus; Mózes; Biblia=Ószövetség; próféta; Tóra 2, Fönícia: tenger fuvarosai; kikötővárosok pl: Szidon, Türosz; karavánutak; betűírás 3, görög kultúra: politeizmus; istenek; antropomorf, Olümposz, szentélyek; jósdák • Kr. e. 776. első olimpia • Építészet: Akropolisz, Parthenón; oszlopok, frízek • Mürón, Pheidiasz • Görög történetírás: Hérodotosz (A görög-perzsa háború); Thuküdidész (A peloponnészoszi háború) • Görög fikozófia: szofisták; Szókratész; Platón; Arisztotelész 4, Római mindennapok: Róma világváros; római istenek; politeizmus; antropomorf 5, Kereszténység: Heródes; Pontius Pilatus; Jézus Krisztus • Biblia; Újszövetség • Evangélium (4) • Apostol (12) • Messiás • Pál apostol; páli fordulat • Püspök • Zsinat • mártírok

Köszönöm a figyelmet! Vége