XX szzadi forradalom a fizikban magfizika 1925 kvantummechanika

XX. századi forradalom a fizikában magfizika 1925 kvantummechanika 1913 1900 1896 részecskefizika Bohr-modell radioaktivitás lumineszcencia ! színkép ! ? hőmérsékleti sugárzás ? stat. fiz. elektrodinamika 1873 katódsugárcső 1855 mágnesesség elektromosság fény termod. anyag hő

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés • az anomáliák szerepe a tudományban

• az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) – Foucault • a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) – Kirchhoff és Bunsen

– új elemek – a Fraunhofervonalak természete – a Nap atmoszférával körülvett folyadék (1860 -1861)

• a hőmérsékleti sugárzás – az abszolút fekete test fogalma • Kirchhoff „ … az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. ” • EλT/AλT = φ(λ, T), AλT = 1 – E ~ T 4 (1879) • Joseph Stefan (1835 -1893)

• a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) – Balmer – 1/λ = R(1/22 - 1/n 2), n = 3, 4, 5, . . .

• Rydberg (1890) – a színkép összefügg a periódusos rendszerrel – hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható ν = R(1/n 2 - 1/m 2), ν = RZ(1/n 2 - 1/m 2)

• a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) – Wien • λm. T = 0. 2898 cm°K

• kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására – Lord Rayleigh – Jeans – Wien

• Planck – Wien Planck Rayleigh-Jeans

Az anyag diszkrét szerkezete • kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú – Geissler • Geissler-csövek

– Plücker • színképvizsgálatokhoz (1855) • a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

• az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) – Röntgen

• a fényelektromos hatás – Lenard • Lenard-ablak (1893) • elektronok okozzák (1899) • a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) • a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

• a mazsolás puding atommodell (1903) – Thomson • az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

• a planetáris atommodell (1905) – Perrin • a fényelektromos hatás magyarázata a fotonhipotézissel (1905) – Einstein

• a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) • a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907)

• a Bohr-féle atommodell (1913) – Bohr

• atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára – Sommerfeld • ellipszispályák, azimutális kvantumszám • a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) • müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe

• mágneses kvantumszám (1920) – Sommerfeld • korrespondencia-elv (1918 -1923) – Bohr

• a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) – Compton • a kettős természetet kiterjesztése az anyagra (1923) – de Broglie

klasszikus mechanika legkisebb hatás elve geometriai optika Fermat-elv az elektron dinamikája (kvantummechanika) hullámoptika – az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) mű

• a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) – Kramers • a mátrixmechanika (1925) – Heisenberg • a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept → nincsenek elektronpályák az atomban • csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák

• a hullámmechanika (1926) – Schrödinger – ekvivalenciája a mátrixmechanikával

• a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja – Born • Born-közelítés • operátor-fogalom (1926) • határozatlansági reláció (1927) – Heisenberg • a komplementaritási elv (1927 -1928) – Bohr

• az új világkép – a természetet alkotó objektumok kettős természetűek • nem mechanikai tulajdonságokkal rendelkező korpuszkulák, hanem • részecske- és hullámtulajdonságokkal egyszerre rendelkeznek – viselkedésük valószínűségi jellegű • nem mechanikai hely- és helyzetváltoztatás • valódi véletlenszerűség