Az 1956 os forradalom s szabadsgharc A forradalom

Az 1956 -os forradalom és szabadságharc. A forradalom nemzetközi háttere Magyarország politikatörténete (Ph. D) 2013/2014. őszi félév Készítette: Dr. Domonkos Endre

I. A forradalom közvetlen előzményei I. 1956 őszén három jelentős esemény: 1. Losonczy Géza Gerő Ernőről írt kritikája a Magyar Nemzetben; 2. Rajk László és társainak újratemetése; 3. Lengyelországi események (poznańi munkásfelkelés). 1956. október 13. Nagy Imre rehabilitálása. 1956. október 16. Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének megalakulása Szegeden.

I. A forradalom közvetlen előzményei II. Követelések négy csoportja: 1. külpolitika; 2. ország politikai rendszere; 3. gazdaság- és társadalompolitika; 4. nemzeti szimbólumok és ünnepek. 1956. október 22. Budapesti Műszaki Egyetem nagygyűlése: szimpátiatüntetés másnap a Bem József szobor környékén a lengyel-magyar barátságra hivatkozva.

II. A forradalom és szabadságharc kirobbanása 1956. október 23. Forradalom és szabadságharc kezdete. Három fontos forradalmi központ kialakulása: 1. Bem tér; 2. Petőfi szobor; 3. Parlament előtti Kossuth tér. Nagy Imre: 1953 júliusa és 1955 márciusa között Magyarország miniszterelnöke (erőszakos téeszesítés leállítása, hadsereg és nehézipar helyett könnyű és kisipar támogatása). De 1955 elején a Szovjetunió leállította a magyar reformokat, majd Rákosi leváltotta Nagy Imrét. 1956. október 23. 18 óra: Nagy Imre beszéde.

III. A forradalom kiteljesedése I. 1956. október 23. este: Sztálin szobor ledöntése. Október 23. Rádió Bródy Sándor utcai házának ostroma (megmozdulás fegyveres felkeléssé alakult át). Nyikita Szergejevics Hruscsov döntései: Budapest környéki laktanyák harckocsijainak fővárosba való rendelése + utasítás, hogy Nagy Imrét miniszterelnökké nevezzék ki. 1956. október 24. Szovjet csapatok bevonulása Budapestre.

III. A forradalom kiteljesedése II. Főbb budapesti felkelő központok: Széna tér, Baross tér, Corvin köz, Mester utca és Tűzoltó utca. Egységes és körülhatárolható ideológia hiánya a felkelők esetében. 1956. október 24 -25. Tömegtüntetések számos nagy ipari és egyetemi városban (Győr és Miskolc). 1956. október 23. Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése és október 24 -én új kormány megalakulása. Kormány intézkedései: kijárási tilalom és statárium meghirdetése.

III. A forradalom kiteljesedése III. 1956. október 24. Katonai Bizottság megalakulása: (Münnich Ferenc, Nógrádi Sándor, Fehér Lajos, Mező Imre és ÁVH-s egységek). 1956. október 24. éjjel: Kijárási tilalom feloldása (Nagy Imre). 1956. október 25. Parlament előtti tüntetés, majd ÁVH-s sortűz a fegyvertelen tömegre. 1956. október 25. Gerő Ernő és a régi vezetés menesztése (MDP új első titkára Kádár János lett).

III. A forradalom kiteljesedése IV. 1956. október 26. Kilián laktanya: felkelők elfoglalták. 1956. október 26. Mosonmagyaróvári sortűz. 1956. október 26. Nagy Imre két lehetősége: felkelés leverése a Katonai Bizottságra támaszkodva, vagy diákok és felkelők követeléseinek elfogadása. 1956. október 27. Koalíciós kormány megalakulása: a kommunista Lukács György mellett kisgazda részvétel (Kovács Béla és Tildy Zoltán).

IV. A forradalom átmeneti győzelme I. 1956. október 28. és november 3. Forradalom győzelmi időszaka. Október 28. MDP KV újraértékelte az eseményeket: „ellenforradalom” helyett „nemzeti demokratikus mozgalom”. 1956. október 28. Nagy Imre rádióbeszéde: szovjet alakulatok kivonulása Budapestről és Magyarországról, teljes amnesztia a harcosok számára, ÁVH feloszlatása és Kossuth-címer visszaállítása. Szovjet taktika: időnyerés és tárgyalások.

IV. A forradalom átmeneti győzelme II. 1956. október 30. MDP feloszlott és MSZMP néven alakult újjá. Október 30. Többpártrendszer bejelentése (Nagy Imre). 1956. november 2. Koalíciós kormány átalakítása (államminiszteri kabinet létrejötte). Maléter Pál honvédelmi miniszter lett. Október 30. Budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházának ostroma (lincselések).

V. A nemzetközi helyzet I. 1956. október 30. Szovjet kormány nyilatkozata: tárgyalási készség kinyilvánítása a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának megtárgyalására. De 1956. október 31. SZKP elnökségének döntése a felkelés leveréséről és Magyarország szatellit státusának helyreállításáról. Szuezi válság: Szuezi-csatorna államosítása miatt angol és francia tiltakozás, majd október 29 -én izraeli támadás Egyiptom ellen Nagy-Britannia és Franciaország csatlakozásával. Szovjetunió: konfrontáció elkerülése.

V. A nemzetközi helyzet II. Egyesült Államok álláspontja: kelet-közép-európai államok – így Magyarország – nem tekinthető potenciális szövetségesnek (John Foster Dulles). 1956. október 31. Ivan Konyev, a VSZ főparancsnoka parancsot kapott a magyar forradalom leverésére. 1956. november 1. Nagy Imre és Andropov tárgyalása. 1956. november 1. Nagy Imre bejelentése: Magyarország Varsói Szerződésből való kilépése és ENSZ főtitkárhoz (Dag Hammarskjöld) fordulás.

VI. A szovjet támadás és a forradalom „vérbe” fojtása I. 1956. november 1. Andropov Kádárt és Münnichet magához hívatta, majd a Szovjetunióba vitette őket. 1956. november 3. Maléter Pál honvédelmi miniszter letartóztatása Tökölön. 1956. november 4. Átfogó szovjet támadás Budapest ellen (Forgószél hadművelet). November 4. Nagy Imre kétségbeesett rádiónyilatkozata. Reménytelen harcok Pesten november 4. és 11. között.

VI. A szovjet támadás és a forradalom „vérbe” fojtása II. Súlyos harcok Dunapentelén. 1956. november 11. A harcok befejeződése. 1956. november 4. „Forradalmi Munkás-Paraszt kormány” megalakulása (Kádár, Marosán és Münnich). 1956. november 7. Kádár és héttagú kormányának fővárosba szállítása, majd november 12 -én Nagy Imre kormányának felmentése. Nagy Imre: Tito és Kádár a Jugoszláv nagykövetségen tőrbe csalta, majd elszállíttatta egy romániai katonai bázisra.

VI. A szovjet támadás és a forradalom „vérbe fojtása” III.

VII. Felhasznált irodalom • Harmat Árpád Péter: Az 1956 -os forradalom és szabadságharc története. In: http: //tortenelemklub. com/magyartoertenelem/szocializmus-kora-1945 -1988. • Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon. Könyvek, 2011, pp. 332 -339. • Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. pp. 385 -395.

Köszönöm a figyelmet!