A Nagy Francia Forradalom A forradalom menete szakaszai

A Nagy Francia Forradalom

A forradalom menete, szakaszai 1. 1789. július 14. - 1792. augusztus 10. (a királyság bukása) (1789 -1791. az alkotmány elfogadása; 17911792. ) n 2. 1792. augusztus 10. - 1793. június 2. (a gironde bukása) n 3. 1793. június 2. - 1794. július 27. (Robespierre vád alá helyezése) n 4. 1794. július 27. -1795. n 5. 1795 -1799. n

Előzmények 1774 -1792 XVI. Lajos uralkodik - a francia gazdaság és társadalom problémái, az abszolút monarchia csődje - demográfiai hullám 22 → 26 -28 millió (1. ) n - a társadalom falusi elhelyezkedése, és természeti csapások - terményárak növekedése - Franciaország. geopolitikai helyzete mindegyik háborúban szerepelnie kellett - a rendek egyenlőtlen eloszlása (2. ) - az amerikai szabadságharc támogatása fedezet nélkül (74 körül) n

Társadalom Nagypolgárság: legnagyobb vagyon, földbirtok, de a politikai hatalom ezzel nem arányos n Közép- és kispolgárság, városi szegénység tömeg! n Nemesség: udvari arisztokrácia „Noblesse oblige” A gazdasági életbe nem kapcsolódnak be. n Egérút: kegydíj apanage, tiszti rang n Parasztság: haszonbérlet, állami adók→ csőd

Gazdasági csőd Államcsőd: USA (4 -5) n Necker: takarékoskodás: sikertelen n Újabb hitelek n ↓ n Rendi mozgalom: Előkelők Gyűlése 1787. ↓ n Együttműködés ára: a rendi gyűlés összehívása

A forradalom menete n - 1789. május 5. - A rendi gyűlés összehívása június 20. - Labdaházi eskü ---> rendi gyűlésből nemzetgyűlés n július 14. - Bastille forradalom kitörése, bevétele, a

A labdaházi eskü (J. L. David)

A Bastille ostroma után n Községtanácsok forradalma (municipális, vagy városi forradalom)

n „Nagy félelem” kora (nemesség a parasztságtól, parasztság a nemesektől retteg, legendák terjednek) „Csodák éjszakája”(VIII. 4. ) – az első két ren lemond kiváltságairól Megfogalmazzák és kiadják az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata című alapdokumentumot (VIII. 26. ) (Déclaration des droits de l'homme et du citoyen)

n rögzíti a legfontosabb egyéni szabadságjogokat: n az élethez, n a tulajdonhoz, n a szabadsághoz való jogot, n a szólás, n a gondolkodás és n a sajtó szabadságát, n vallásszabadságot és a választójogot), n a hatalommegosztás elvét és a népszuverenitás elvét.

n DE: mindez az alapvető problémát nem oldja meg Pénzügyi válság Gazdasági válsággá mélyül ÉHÍNSÉG!

Az „asszonyok menete” n az eredetileg kenyérért menetelő nőkhöz az egész párizsi lakosság csatlakozott s kikényszerítették, hogy a nemzetgyűlés Versailles-ból a párizsi királyi udvarba a Tuileriákba költözött. (Október 5 -6. ) n Cél: a királyt és a képviselők munkáját a forradalmi Párizs ellenőrizte.

n. A gazdasági problémák megoldására: n Talleyrand javaslata: n Az egyház a birtokait adja el n Erre: assignaták kibocsátása

n További intézkedések a gazdasági helyzet javítására: n céhek, monopóliumok eltörlése n egységes mértékrendszer n szabad árak n földek áruba bocsátása n eltörlik a nemesi előjogokat, címeket n a papok állami alkalmazottak

Politikai pártok létrejötte n Eleinte a képviselők gyűltek össze a nemzetgyűlésen kívül nézeteiket egyeztetni, n ehhez csatlakoztak a párizsiak, és végül megszervezték a vidéki hálózatot.

n A Feuillant klubba a mérsékelt alkotmányos monarchiát akaró nemesek és nagypolgárok tartoztak. A jakobinus klubba eleinte beletartoztak az alkotmányos monarchia és a köztársaság között ingadozó Később a vagyonos polgárok is, n radikális, a forradalmat minél tovább vinni akarók mozgalma lett

Gironde néven kiváltak a klubból a vagyonosabb polgárok – akiknek a forradalom eddigi vívmányai elegendőek voltak(1792). n A jakobinusok másik csapata megőrizte eredeti nevét. A köztársaságpárti kispolgárokat tömörítette. A nemzetgyűlésben e politikai csoportok az alkotmányos monarchia alkotmányán dolgoztak. n Az ellentétek kiéleződnek a király helyzete miatt n XVI. Lajos meg akar szökni Párizsból és Franciaországból („VARENNES-i VÁLSÁG”) 1791. június 24 -25. n

n 1791 szeptember elején elfogadják az új alkotmányt, ennek értelmében: n 1791 októberétől már Törvényhozó Nemzetgyűlés van n Ebben legfőbb a háború kérdése: n háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tõle) n és a girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják) n az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút

n 1791 szeptember elején elfogadják az új alkotmányt, ennek értelmében: n 1791 októberétől már Törvényhozó Nemzetgyűlés van n Ebben legfőbb a háború kérdése: n háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tőle) n és a girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják) n az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút

Király nélküli királyság 1792 augusztus 10 - 1792 szeptember 20. A hatalom három szervezet kezében volt n Törvényhozó Nemzetgyűlés n Párizsi Kommün 288 tagja van, akik főleg jakobinusok n Végrehajtó Bizottság, ennek a vezetője Danton n Az a probléma, hogy a 3 szervezet egymástól külön szeretne működni. n

Intézkedések: Az emigránsok földjét is kiárusították n Részleges ár és bérmaximálást rendeltek el, ennek az volt a célja, hogy az inflációt megállítsák. n Kötelezték a papokat az alkotmány fölszentesítésére. n

q 1792 szeptember 1. elesett Verdun q 1792 szeptember 2. Sans cullot-ok betörnek a börtönbe és megölnek 1000 elitéltet. q 1792 szeptember 20. Valmy-nél Kellerman (francia) megállítja a poroszokat. Goethe ekkor írta, hogy “Innen a mai naptól egy új korszak kezdõdik. ” q. A Törvényhozó Nemzetgyűlésből Nemzeti Konvent lesz. q 1792 szeptember 21. Kikiáltják a köztársaságot. Ez lesz az I. Köztársaság

Köztársaság 1792 szeptember 21 - 1804 december 2. Hegypárt: (magasan ültek), vezetőjük: Danton, Robespierre, Marat. A köztársaság megmentése a céljuk, ezért még a plebejusokkal is szövetkeznének, a diktatúrától sem riadnak. n Síkság, mocsár: Ingadozók, akik mindig más csoporthoz csatlakoznak. n 1792 ősz a poroszok kiváltak a francia ellenes koalícióból, Ausztria pedig elveszítette a belga területeit. n

Jakobinus diktatúra előzménye 1793 május vége a girondisták újra át akarták venni az irányítást, Robespierre-t és Dantont vád alá helyezték. De a támadás nem sikerült, hiszen Robespierre “megvesztegethetetlen” a sans culloteokhöz fordult. n 1793 június 2. a sans cullote-tok benyomultak a Konventbe és letartóztatták a Girondista vezetőket és Brissonnal az élen ki is végezték őket. n

Jakobinus diktatúra 1793 június 2. - 1794 július 27. A törvényhozás a jakobinus konvent kezébe került, ebben csak jakobinusok és síkság vett részt. A jakobinusoknak 3 irányzatuk volt. n Mérsékelt szárny: Danton és a környezete. n Centrum: Robespierre, Saint-Just (a terror angyala) n Veszettek: Marat (1793 -ban megöli őt Charlotte Corday), Ebert n

A diktatúra A törvényhozás alárendelt a végrehajtóhatalommal szemben. n A végrehajtó hatalom a Közjóléti Bizottság kezében volt, aminek a vezetője Robespierre volt. A Konvent csak, mint egy szavazógép működött. n

Intézkedések Vidékre Konvent biztosokat irányítottak, akik vérfürdõket rendeztek (Lion) n Bevezették az irányított gazdaságot. A közösségi földet is kiosztották, általános ár és bérmaximálást vezettek be. beszolgáltatási rendszert, amivel a városokat és a katonaságot látták el. n Bevezették a legfelsőbb lény kultuszát: ész, ezzel bezáratták a templomokat. Az észkultusz vezetője Robespierre volt. n. n

1793 június 24. Jakobinus Alkotmány Kimondták a népfelkeléshez való jogot n Munkához, pihenéshez való jog n Általános választójog n Magántulajdont másképp értelmezték, magántulajdon: az, amit a közösség elismer annak. n Ez nem lépett életbe, ehelyett intézményesítették a terrort. n

Intézkedések n n Vidékre Konvent biztosokat irányítottak, akik vérfürdõket rendeztek (Lion) Bevezették az irányított gazdaságot. A közösségi földet is kiosztották, általános ár és bérmaximálást vezettek be. beszolgáltatási rendszert, amivel a városokat és a katonaságot látták el. Bevezették a legfelsőbb lény kultuszát: ész, ezzel bezáratták a templomokat. Az észkultusz vezetője Robespierre volt. Bezáratták a jakobinus klubokat, hiszen a kormány megtesz mindent, amire szükség van. Ezzel a politikai közélet megszûnt.

n n n A jakobinus dikttúra bukása A jakobinus irányzatok egymás ellen fordultak. 1794 március veszetteket megölték (Robespierre és Danton) 1794 április Dantont kivégezték, ezzel a hatalom Robespierre kezébe került, de ezzel el is szigetelődött Szembeszálltak vele a királypártiak, sans cullote, mérsékelt polgárság. A terror nem a forradalom, hanem a szűk katonai csoport eszköze lett. Ekkora már forradalmi tömeghadsereg van. 1794 június Fleurusnél (fr) legyőzik az osztrákokat és visszafoglalják Belgiumot. Ezzel a külső veszély csökkent, tehát még inkább nem volt szükség a terrorra. A konvent középső csoportja már személyük biztonságát is veszélyeztetettnek látták, ezért összefogtak néhány konvent biztossal. 1794 július 27. Termidor (Robespierre-t és néhány

n n n Termidori konvent 1794 július 27. - 1795 december A hatalom a Termidori Konvent kezébe került, illetve “ Termidori Blokk” - Mocsár, Dantisták, girondisták, új gazdagok játszott vezető szerepet. Megkezdődött a diktatúra lebontása: eltörölték a Közjóléti Bizottságot, a Forradalmi Törvényszék tagjait lecserélték, eltörölték az irányított gazdaságot. 1794 tele amnesztiát hirdetnek, amivel sok királypárti került ki, megkezdődött a fehérterror vidéken (a Bourbon zászló fehér volt). 1795 tavasz Párizsban újra éhínség tör ki, erre újra jakobinus mozgalmak 1795 március, április Éhséglázadások, de ezeket leverik, erre a monarchisták is mozgolódnak. 1795 október Párizsban királypárti felkelés van, ezt Bonaparte verte le.

A Direktórium 1795 december - 1799 november 9. n 1795 szeptember új Alkotmány - Termidorista: Ez visszatért az 1791 -es alkotmány elveihez, és új állam-szervezetet hoztak létre. Az új állam törvényhozása két kamarás lett: n Alsóház, ami az “ 500 -ak tanácsa” n Felsõház, ez a “vének tanácsa” - 250 főből áll. n A végreható hatalom egy 5 tagú Direktórium kezében volt, ebben a n

A direktórium Átmenet a diktatúrához a forradalom és a köztársaság védelmében. n Egyaránt szembeáll a restaurációval és a jakobinus diktatúrával. n Ezért nyílt erőszakot és választási csalásokat is alkalmaznak (pl. : 1797 -ben jakobinus előretörés lett volna a választásokon, majd royalista, de semmissé nyilvánították a választást). n Nincsen tömegbázisa, ezért a hadseregre szorul, egyre nagyobb a katonai puccs n

Bonaparte Napóleon (17691821) n A korzikai Ajaccio szigetén született, Brienben végzett tüzértiszti iskolát. A forradalom kapóra jött számára, mivel nem voltak politikai elvei, ezért szabadon felajánlotta magát Franciaország mellett n Első megmozdulása 1793 jakobinus oldalon Toulonnál elkergette az Angol flottát. Már 23 éves korára tábornok volt. n 1795. október 5 -én (a forradalmi időszámítás szerint a IV. év vendémiaire 13. ) királypárti lázadás leverése

A direktórim nélkülözhetetlen tagja volt, emiatt Barras is nagyon veszélyesnek tartotta, ezért Napóleont kinevezték az Itáliai francia sereg élére, cél megszabadulni tőle. n Napóleon rendbe tette a sereget és megkezdte 1787 -ben az Első Itáliai hadjáratot, ebben sorozatos győzelmeket ért el (Arcole, Rivoli, Lodi). n 1789. Campo Formio-ban Ausztriával n

n n n Napóleon : Anglia a fő ellenfél, és emiatt a gyarmatain kell megverni, el kell foglalni Indiát, . 30 ezer fő és flotta 1799 Napóleon Egyiptomi Hadjárat. Nelson Gibraltárnál várt az angol flottával, és azt hitték, hogy Egyiptomba megy. Napóleon a mameluk seregeket leverte és benyomult Szíriába, de itt elakadt. 1798 -ban megalakult a II. Franciaellenes koalíció (angol, orosz, osztrák), és az osztrákok visszafoglalták Észak-Itáliát, erre Napóleon hazatért. 1799 november 9. (brumaire 18 -án) szétzavarta

Konzulátus 1799 november 9 - 1804 december 2. . n n n n Ez egyfajta burkolt egyeduralom (hatalomkoncentráció) 1799 december Alkotmány 3 konzul van (Napóleon, Sieyés abbé, Roger. Ducas), ebből tényleges hatalma egynek van, a másik kettő csak javaslatot tehet. A konzulok nevezhettek ki főtiszteket, államhivatalokat, ők javasolhattak törvényeket. 80 tagú szenátust nevezett ki. A törvényhozás: Képviselőház, csak szavazott Tribunátus, õk a törvények kihirdetéséért feletek

Császárság 1804 december 2. - 1815 június 18. n n n 1805 3. koalíciós háború (orosz, angol, osztrák) Napóleon 1805 -ben Ulm-nál bekeríti az osztrák seregeket. December 2. Austerlitz 3 császár csatája (Napóleon, I. Ferenc, I. Sándor) itt Napóleon lever mindenkit. Az egyedüli kudarc 1805 -ben Nelson Trafalgarnál megsemmisíti a francia flottát. Ezzel le kellett tenni az angolok elleni harcról (partraszállás). 1806 IV. koalíció (angol, orosz, porosz - III Frigyes Vilmos), harcok ekkor Jena és Auerstadt-nál és a franciák bevonulnak Berlinbe. Itt kiadta a kontinentális zárlatot: megtiltotta az angol kereskedelmet a kontinenssel, ennek a célja az volt, hogy az angol gazdaságot tönkre tegye. Anglia Latin. Amerikába nehezen, de pótolta a kiesett piacot. Viszont Európába nem jutott angol, olcsó, jó minőségű árú, erre beindult a csempészet.

n n n 1806 Felbomlik az NRCS. ezentúl a Habsburgok csak osztrák császárok, és helyette létrehozta a Rajnai Szövetséget (francia bábállam). 1807 Friedland (Litvánia) itt legyőzi az oroszokat, ezzel megkötik a Tilsiti békét I. Sándorral. Ezzel létrejön a Varsói Hercegség (francia bábállam). Napóleon a Bourbonok ellen fordult. 1808 -ban Spanyolországból elkergette a Bourbon uralkodót és helyette a testvérét Józsefet ültette a trónra, ezzel megindult egy spanyol népi háború a franciák ellen. Gerilla 1809 V. Koalíció (angol, osztrák) Wagram itt Napóleon ismét győz, ez a hatalmának a csúcsa. 1809 -1812 Trónokat osztogat Németalföldi Királyság (Belgium + Hollandia), ezt Lajos testvérének adta. Nápolyt Murat-nak adta Svédországot Bernadnak adta.

Bukása n n n Szerinte az oroszok kijátsszák a blokádot, emiatt megindul az orosz hadjárat. 1812 a Grandé Armé megindul 660 ezer fõvel, ennek csak a fele francia a többi szövetséges. Az oroszokat Kutuzov vezette és a felperzselt föld taktikát alkalmazta. Napóleon Moszkváig üldözte őket. Borogyinónál az ütközetben nagy áldozatokkal döntetlen lett, és Napóleon bevonul az időközben felégetett Moszkvába. Csakhogy jött a tél és nem volt téli szállás, amiatt visszavonul, és a sarkában vannak az oroszok, a határra már csak 25 ezer fő marad. (Berezinai átkelés) 1813 VI koalíció (angol, porosz, osztrák, orosz, svéd). 1813 Lipcse “népek csatája” - nagyon sok halott és Napóleon vereséget szenved, és túlerő miatt a harcok a francia határra tolódnak. 1814 április lemond Napóleon fia javára (sasfiók), Elbát jelölték ki lakhelyéül és 800 katonát magával vihetett. (felesége Mária Lujza)

Első Bourbon restauráció 1814 április - 1815 március n n n n Visszatér XVIII. Lajos. 1814 október megkezdődik a Bécsi Kongresszus “Táncoló Kongresszus” (I. Ferenc, Metternich, I. Sándor, III. Frigyes Vilmos, Hardenberg, Castlereagh - angol miniszterelnök). Sok a vita a területi rendezésről. A franciákat Taleirand képviselte. XVIII. Lajos nem tanult a hibából és a tiszti kart leszerelte. Veszélybe került a paraszti földtulajdon, Napóleont várták. 1815 március partraszáll Napóleon és az ellene küldött csapatok átállnak hozzá (Ney marsall). Bevonul Párizsba. 1815 VII Koalíció (kezdetben angol porosz, majd osztrák orosz). Döntő csata 1815 június 18. Waterloo , itt Wellington és Blücher legyõzte Napóleont, ezzel újra lemond és a Szent Ilona szigetére szállítják, ahol 1821 -ben meghal. II. Bourbon Restauráció 1815 -1830 1815 szeptember 26. Szent szövetség - ez egy nem katonai szövetség. Tagjai: Oroszország, Ausztria, Poroszország. 1815 november 20 Négyes Szövetség - ez a katonai szövetség (orosz, osztrák, porosz, angol - 1822 -ben kiválik, és helyére belépnek a franciák).

Konzuli győzelmek n n n 1800 Napóleon II. Itáliai hadjárat. Marengo-nál győzedelmeskedik. 1801 Luneville újra békét köt az osztrákokkal. 1802 Angliával is békét köt Amiens-nél. Ezzel pár hónapra béke lett és így volt ideje a belügyekre koncentrálni.

Belpolitika n n n n 1800 Létrehozza a Bank de France 1801 Konkordátumot köt VII Prius pápával, eszerint a pápa lemond az egyházi javak igénylésérõl, a fõpapokat a franciák nevezhették ki. Cserébe a franciák fizették a papokat, és a katolikus lett az államvallás. 1802 Becsület Rend: a mai napig a legnagyobb francia kitüntetés. Prefekturákat állít föl (ők a közrendért felelnek), kitalálja a munkakönyvet. 1804 Code Civil Polgári törvénykönyv, ami összegzi a polgári jogokat (magántulajdon, szabadság jogok, kereskedelmi szabadság, családjog) 1807 Büntetőtörvénykönyv 1811 Kereskedelmi Kódex 1802 Örökös Konzul lesz, és 1804 december 2. császárrá koronáztatja magát.