Az ipari forradalom kvetkezmnyei s hatsa Ipari forradalom

Az ipari forradalom következményei és hatása

Ipari forradalom jellemzői • Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel • A termelés eszközei a gépek lettek • A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok • Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása • Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út • Szabványosítás és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket (egységes méretek) » „tőkés iparosodás”

Ipari forradalom kibontakozása • • Gyarmatok és befolyási övezetek» felvevőpiac Textilipar a húzóágazat → első gépek (ruha) A gőzgépek forradalmasították a közlekedést Vasútépítés vas és szénigénye » bányászat → fejleszti a nehézipart, kialakul a gépipar • Gépek gyártanak gépeket: szabványosítás • Növekvő népesség és városiasodás→ migráció

Bekerítés; új eszközök Mezőgazdaság forradalma Előzmény faluból városba Urbanizáció Első ipari forradalom Anglia XVIII. század Társadalom Energia GŐZ vas Nehézipar Közlekedés forradalma szén szerszámgépek parasztból ipari munkás

A városiasodás (urbanizáció) urbanizáció hatása

A szállítás forradalma és jelentősége

A vasút és a fejlettség kapcsolata

Az ipari forradalom hatása » a nehézipar fellendülése –„gépgyártás gépesítése” • vasútépítés → szén-, vastermelés nő→ gépgyártás • húzóágazatok: bányászat, szerszámgépgyártás » demográfiai robbanás → társadalmi átalakulás • mgazd. növ→népesség→ipari munkaerő→gazd. növ→népesség • urbanizáció → nő a városi népesség száma • A falusi lakosság száma csökken→migráció→ városi munkások • A lakosság szegregációja (elkülönülése) • A társadalom alapja a vagyon (tőke) lett » Anglia gazdasági világhatalom lesz • környezetszennyezés kezdete

Az ipari forradalom „árnyoldalai” » A bérmunkások társadalmi osztály kialakulása • A falusi kézművesek, parasztok városokba áramlása • A mezőgazdaságot és a kézműipart gépesítik » Az új társadalmi réteg kiszolgáltatottsága • • Nem védték őket törvények Nem volt szükség szakképzett munkaerőkre Nem számít a fizikai erő → női és gyerekmunka A munkabérek a létminimum alatt voltak Törvény tiltotta a munkások szervezetbe tömörülését A folyamatos gépesítés miatt nőtt a munkanélküliség A munkások életkörülményei nyomorúságosak

A kialakult helyzet kezelése • Gépromboló mozgalmak (luddizmus) • Szakmánként szerveződő segélyszervezetek 1824 első szakmánkénti szervezetek→ szakszervezet eszköz: sztrájk=munkabeszüntetés • Politikai érdekérvényesítés » chartizmus - petíció (charta)» munkásvédelmi törvények - 1819 -47 gyári törvények (demokratizmus) • Utópista szocialisták (jótékonysági akciók) - ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier) - a gyakorlatban működésképtelen elméletek

Fourier

Jean-Baptiste André Godin: Ünnepi gyűlés egy megépült falanszter udvarán

Géprombolók

Marxizmus a szocializmus és a kommunizmus születése szocializmus (közösségi): azoknak az eszmeáramlatoknak a neve, amely a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni Karl Marx –Friedrich Engels: Kommunista Kiáltvány kommunizmus: kommunizmu a kizsákmányolástól mentes társadalom • „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca) • lineáris történeti fejlődés • cél: az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom) • ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon) • eszköz: proletárforradalom, proletárdiktatúra

Karl Marx

Friedrich Engels

Ipar és a lakosságszám kapcsolata