Veszlyeztetettsg Htrnyos helyzet A GYERMEKEK AKTULIS HELYZETK SZERINTI

Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet

A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK : akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, ugyanakkor megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén hosszabb távon családjukban tarthatók. C/ VESZÉLYEZTETETTEK (később lesz róla szó)

Hátrányos helyzetről általában Hátrányos helyzetűnek általánosan azok tekinthetők, akik itt és most azok, vagyis az adott gyerek illetve tanulóközösség átlagánál rosszabb családi és társadalmi helyzetből származnak. Az alábbi paraméterek látszanak jelenleg a legindokoltabbnak: A szülők iskolázottsága A szülők egzisztenciális biztonsága (van-e a szülőknek munkahelye) A családok stabilitása (egyedülálló szülő) Az eltartottak száma, a családok nagysága

A szülők devianciája (alkoholizmus, bűnözés) Kisebbségi etnikai helyzet: cigánysághoz tartozás A fentiek alapján egy skála rajzolódik ki, kezdőpontján azok a gyerekek, akik családjára csak egy, a skála végpontján azok, akik családjára az összes szempont jellemző.

Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma (közoktatási törvény által definiálva) A Ktv. szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: az Önkormányzat jegyzője állapítja meg, jogosult rá a gyermek, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át. e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője vagy gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe vettek.

C/ VESZÉLYEZTETETTEK 1. A családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük akadályoztatott avagy nem biztosított 2. A gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges 3. Szocializációs hátrány: családja körében nem kapja meg azokat a kiegészítő ismereteket és ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket, melyek a tanulását elősegítik. Nem motivált a tanulásra.

§ 4. Az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja § 5. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okoz

A veszélyeztetett gyermek Gáti Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás: az énfejlődésben, a szocializációban, a magatartásban, az értékorientációkban, az igényszintben, az aktivitás vonatkozásában

A veszélyeztetettség okai ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák. MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai saját személyiségben rejlő rizikófaktorok, erős befolyásolhatóság, labilis személyiség antiszociális viselkedés droggal való rokonszenvezés, drogos barátok, könnyű hozzáférés a drogokhoz iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából barátok befolyása, negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége

A VESZÉLYEZTETŐ MAGARARTÁS FORMÁI Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Aktív (cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.

A (passzív) ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI 1. Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése. 2. Érzelmi elhanyagolás: az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben.

3. Oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása. 4. Szexuális abúzus: 0 -18 év közötti - gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését vagy csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, hogy mi történik vele.

VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA 1. Alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. 2. Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás. 3. Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás.

VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA 4. Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás

A hátrányos helyzetű gyerekek száma Főleg az iskola elhatározásától függ, hogy milyen információkat, milyen úton szerez be, és milyen módon tart nyilván a hátrányos helyzetű gyerekekről. Ahol gyűjtenek adatokat, ott ált. kétféle eljárást alkalmaznak: 1. A gyerekekkel adatlapokat töltetnek ki, amelyeken megpróbálnak információkat gyűjteni a családról. 2. az osztályfőnökök gyűjtenek közvetlenül adatokat. Ha ezt szisztematikusan végzik, pontosabb adatokat szolgáltat. Minden esetben az adatokat tapintatosan kell kezelni!

A legtöbb iskolában csak becsült adat áll rendelkezésre. A szakiskolákban a gyereklétszám felét éri el a hátrányos helyzetű tanulók száma és függ attól, hogy milyen régióban és milyen településen működik.

Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben

Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Pedagógus szerepe a megelőzésben: Ismerje a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét Kísérje figyelemmel a családban jelentkező problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos kapcsolatot a szülőkkel (családlátogatás, vagy fogadóóra) Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi teljesítményét Ismerje fel a napi oktatómunkában nem fejleszthető képesség- és jártassághiányokat, majd jelezze a szülőknek és a szakembernek

Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Kihez kell fordulni? Tanulási és teljesítményzavarok esetén – fejlesztőpedagógus, logopédus, iskolapszichológus Beilleszkedési és magatartászavarok esetén – iskolapszichológus Gyermek elhanyagolása esetén – gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonását kezdeményezi

Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait Segítse a társas beilleszkedési készségek javítását Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán kívüli teljesítményét Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése

Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai a megelőzésben: Pedagógusok szemléletformálása a másság és hátrányos helyzet elfogadása iránt Fogadóórát tart Tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a közvetít külső intézmények felé Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt Egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásának segítése Figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat

A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek 1. 2. 3. 4. 5. Szabadidős tevékenység Alternatív napközbeni ellátások Egészségnevelés Családlátogatás Célzott segítségnyújtás – gyermekvédelmi alap- és szakellátás

Oktatási programok a hátrányok leküzdésére Tantárgyi felzárkóztató programok(általános iskolai ismeretek pótlására) Csoportbontás Korrepetálás Személyiségfejlesztő tantárgyak(önismeret, kommunikáció, egészségtan) Szabadidős elfoglaltságok iskolai közösségekben Miután ezek a programok több pedagógust, így nagyobb költségráfordítást igényeltek, a megszorító intézkedések hatására a legtöbb iskolában megszüntették ezeket. Jelenleg kizárólag az egyes pedagógusok odafigyelésén, szolidaritásán és az általuk alkalmazott pedagógiai módszereken múlik, hogy milyen sikerrel boldogulnak, de az iskola ezt honorálni nem tudja, viszont egyre több hátrányos helyzetű gyerek lép be az oktatásba.

Pedagógiai módszerek Differenciált foglalkoztatás, személyre szóló pedagógiai módszerek (ez kis létszámú csoportot, speciálisan képzett pedagógusokat vagyis többletfinanszírozást jelent) Magas szintű pedagógiai kultúra, nagy tolerancia. Integráció és szegregáció (mindkettőre van pozitív példa) Gyakorlati feladatuk legyenek többségében Átlagostól eltérő eljárások az értékelésre( amelyek nem frusztrálnak) Pozitív diszkrimináció Javasolt a családlátogatás Olyan feladatok felvállalása főállású munkatárs hiányában, mint orvos, pszichiáter, szociális gondozó, fejlesztő pedagógus stb.

Az iskolák felelőssége Utolsó esély jelenthet a gyereknek! DE! Az iskola még akkor is csak szerény sikereket tud elérni, ha kifejezetten ezt ambicionálja mert a szocializáció leglényegesebb mozzanatai a családhoz kötődnek. (értékközvetítés, családi minták, felnőtt magatartásmodellek stb. ) Az iskola szerepe ebben másodlagos : nagyon korán kell kezdődnie és nagyon következetesnek, folyamatosnak kell lennie a hatásnak, hogy célt érjen. A hátrányok kompenzálását célzó törekvések nem lehetnek sikeresek, ha megmaradnak a pedagógusok esetleges és egyéni ambícióinak szintjén. Be kell épülniük szervezett formában az iskolarendszer egészének működésébe szigorú és következetes szabályokkal körbebástyázva. A magyar iskolarendszerben a korai felzárkóztatás hiánya miatt (is)jelenleg nagyobb esélykülönbséggel lépnek ki a gyerekek a nyolcosztályos képzésből, mint ahogyan beléptek. Az oktatási szolgáltatásokból az előnyös társadalmi helyzetű rétegeknek jut több (mivel ők tudatosan törekednek is rá), a hátrányos helyzetűek kapják (ha odáig eljutnak) az alacsony presztízsű, a munkaerőpiacon nehezen eladható bizonyítványokat, Ezek nem garantálnak foglalkoztatást, így nem beszélhetünk a hátrányok leküzdéséről, csak az iskoláztatási statisztikák javításáról.

Szakmaközi együttműködés a gyermekvédelemben

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segítő speciális szakterületek: Gyermekjóléti szolgálat Egészségügyi szolgálat Családsegítő szolgálat Pedagógiai szakszolgálat – Nevelési Tanácsadó Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés Rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv. , egyház, alapítvány

GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Észlelő-jelzőrendszer működtetése Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart (minden év március 31 -ig) Esetátadást követően tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van az iskolának – pl. tanulmányi összesítő lap, magatartás jellemzése

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (Védőnő, háziorvos, gyermekorvos) speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás, tanácsadás; együttműködésben a szociális válsághelyzetbe került várandós és kisgyermekes anyák segítése gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás

CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Életvezetési problémák segítése, elhárítása Helyi szociális szükségletek feltárása, javaslattétel új szolgáltatási formák bevezetésére Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Konduktív pedagógia gyógytestnevelés

Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés: Sajátos nevelési igényű gyermek korai fejlesztése, gondozása, szülők bevonásával, tanácsadással A gyermek 3. életévétől Fejlesztő felkészítés: Sajátos nevelési igényű tankötelezett korúak egyéni fejlesztése

Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység: Fogyatékosság szűrése, javaslat a gyermek különleges gondozására, az ellátás módjára, formájára és helyére. Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét.

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Nevelési tanácsadás: Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák vizsgálata Fejlesztő foglalkozás a szülők bevonásával Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás Pedagógus munkájának, a családdal való kapcsolattartást segítése Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Logopédiai szolgáltatás: Beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése, dyslexia megelőzése és gyógyítása Pályaválasztási tanácsadás: Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás, iskolaajánlás

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Konduktív pedagógia: Központi idegrendszeri sérültek nevelése, fejlesztése, gondozása. Gyógytestnevelés: Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás.

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai Szakrendelés („gyermek-ideggondozó”) Gyermek-neurológiai szakrendelés Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés Pszichopedagógiai szakrendelés

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-neurológiai szakrendelés: Organikus idegrendszeri károsodások, fejlődési rendellenességek, funkcionális zavarok (alvás, evés) kezelése. Pszichiátriai – pszichológiai szakrendelés: Viselkedés, érzelmi élet zavarai, magatartási, beilleszkedési, alkalmazkodási zavarok, pszichoszomatikus tünetek, szorongások, kényszerek kezelése.

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Pszichopedagógiai szakrendelés: Diagnosztikus és korrekciós tevékenység az a. ) értelmi fejlődés zavarai b. ) motoros- és mozgásos készségek fejlődési zavarai c. ) beszéd és nyelvi kifejezés fejlődési zavarai d. ) iskolai teljesítményzavarok, tanulási (rész)képességzavarok: dylexia, dysgrafia, hyperaktivitás kezelésének területein.

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben RENDŐRSÉG Bűnmegelőzésben részt vesz: DADA program Gyermekek bántalmazása, súlyos veszélyeztetettsége esetén kiemel A kiemelésben együttműködik, személyi védelmet nyújt

SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben ÜGYÉSZSÉG Együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelemben érdekelt állami szervekkel Vizsgálja, hogy a nyomozó hatóság beszerezte-e az iskola pedagógiai véleményét Vádemelés elhalasztása: elterelés intézménye Megrovás, próbára bocsátás BÍRÓSÁG – gyermekelhelyezés, fiatalkorúak büntetőjogi tárgyalása TÁRSADALMI SZERVEZET, EGYHÁZ, ALAPÍTVÁNY Rehabilitációs tevékenységek igénybevétele

Az iskola jelzési kötelezettsége és kiemelten kezelt indokai

Az iskola jelzési kötelezettsége A Gyvt. 17. § (2) pontjában megfogalmazza, hogy az észlelő-jelzőrendszer tagjaként a nevelési-oktatási intézmények kötelesek: a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

Az iskola jelzési kötelezettsége részletes pedagógiai jellemzések készítése, további kiegészítő pedagógiai vizsgálatok esetén vizsgálatkérő lap kitöltése, a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés kezdeményezésekor esetjelző lap kitöltése, hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges nyomtatványok kitöltése, mellyel egyidejűleg a gyermekjóléti szolgálatnak is jelzést kell küldeni.

A jelzési kötelezettséget indokolja 1. Magántanulói státusz iránti kérelem: Ktv. 7. § (1) A tankötelezettség – a szülő választása alapján – iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakó vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

Az iskola jelzési kötelezettsége 2. Az iskolai mulasztások jelzése: A Gyermekjóléti Szolgálat felé 16/1998. IV. 8. ) MKM rendelet 12. § (1) és 20. § (3) pontjai szerint: Az iskola kötelezettsége tanköteles tanuló esetében: az első igazolatlan mulasztáskor a szülőt értesíteni kell. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha továbbra is igazolatlanul mulaszt a tanuló az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a tanuló szüleit. Új szabályok az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről és a védelembe vételről!

A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai 3. A szenvedélybetegség gyanúja: A szenvedélybetegség gyanúja esetén nagyon körültekintően kell eljárni, az aktuális problémának megfelelően felvenni a kapcsolatot azokkal a szakemberekkel, civil szervezetekkel, akik a gyermek érdekeinek szem előtt tartása mellett a legjobb döntést tudják meghozni.

A jelzési kötelezettség kiemelten kezelt indokai 4. A gyermekbántalmazás vélelme – a családon belüli erőszak gyanúja: A gyermekbántalmazás vagy elhanyagolás magába foglal minden olyan fizikai, érzelmi bánásmódot, melynek eredménye a gyermek egészségének, fejlődésének, méltóságának valós, vagy potenciális sérülése.

A bántalmazás tünetei 1. Felismerés: külső jelek, jellegzetes sérülések, testi, szellemi fejlődés elmaradása, gyermek viselkedésének inadekvát módja. Teendők: Fokozott figyelem a gyermek iskolában megmutatkozó megnyilvánulásai során és rendszeres kapcsolattartás szülővel, gondviselővel.

Rizikótényezők anyagi és/vagy szellemi-lelki szegénység, alkoholizmus, rossz családi légkör, feszültség a családtagok között, munkanélküliség, „nem kívánt” gyermek, gyermekével türelmetlen, agresszív szülő, felbomlott házasságok, családi kapcsolati zavarok. DE: társadalmi és szociális helyzettől függetlenül létezik a jelenség, magasabb iskolai végzettségnél gyakoribb a kifinomult lelki kínzás, zsarolás!

Figyelmeztető jelek a gyermek viselkedése, kedélyállapota (agresszivitás, hiperaktivitás, depresszió), étvágytalanság, szemkontaktus kerülése, gyermek félénksége, kedvtelensége). tanulmányi eredmény romlása; iskolai nehézségek, kudarcok, külső megjelenése: alultápláltság, ápolatlanság, elhanyagolt betegségek, gyakori visszaesések, elégtelen ruházat, kimerült, éhes gyermek, gyakori sérülések.

Fizikai bántalmazásra utaló jelek a sérülés nem egyeztethető össze a sérülés keletkezéséről mondottakkal, szülő nem fordul orvoshoz, a gyermek a sérülést máshogy meséli el, mint a szülő, a gyermek megretten a váratlan érintéstől, a fejét elrántja a simogatáskor, üres, riadt tekintet illetve túlságosan éber, vibráló, alázatos és engedékeny, illetve agresszív,

Lelki elhanyagolásra utaló jelek kifejezéstelen arc, szemkontaktus hiánya a felnőttel, mereven ül órákon keresztül, természetes életöröm hiánya, érdektelenség, játékban gátlásos, visszafogott, korához képest komoly viselkedés, csökkent önbecsülés, bizalmatlanság vagy fokozott szeretetigény.

Nyolc gyakorlati elv a nehezen nevelhető fiatalok pedagógiájához Ott fejlessz, ahol tart és hajlandó is valamit nyújtani. Ne a rossz, negatív tulajdonságait kritizáld, az átélt pozitívumokat ragadd ki. 2. Dolgozz vele ismert, kedvelt gyakorlati területen és tevékenységekben 3. Normalizáld a fiatalok kapcsolatait környezetéhez és feléd, mint segítőjéhez. 4. Hangsúlyozd csoporton belül a fiatalok egymás közti kapcsolatépítését ahelyett, hogy állandóan a gyerekkorukban vájkálnál. (kortárs a legjobb gyógyír) 1.

5. Hangsúlyozd a szabadidő, az alternatívák fontosságát, ne mindig a kötelességtudatról, rendről beszélj. 6. Kínáld fel számára, hogy sikerélményeket gyűjtsön, ezekre építhessen, így természetes úton kezelni tudja problémáját ahelyett, hogy problémáiról faggatod 7. Adjál neki lehetőséget arra, hogy megtanuljon célirányosan tervezni, felelősséget vállalni tetteiért, ahelyett hogy tárgyként irányítanád. 8. A gyengébb visszahúzódó fiatalokat se felejtsd ki a közös munkából, ahelyett hogy mindig a sztárokat emelnéd ki.

Statisztikai adatok - általános iskola 2006 -2010 tanév Összes tanuló Hátrányos helyzetű tanulók HHH tanulók 2006/2007 831262 217328 61494 2007/2008 811405 228349 85789 2008/2009 790722 241739 100119 2009/2010 775741 257335 106539

A táblázat tükrözi azt a súlyos társadalmi hagyatékot, a társadalmi problémák megoldásának elkenését, amit az elmúlt húsz év hagyott ránk: a riasztó képet, hogy drasztikusan csökkenő általános iskolai tanulólétszámon belül, azzal ellentétesen évről évre jelentősen emelkedik a hátrányos, s a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszáma.

Vége Köszönöm a figyelmet!