Ksztette Asbth Dra BESZDHANGOK KAPCSOLDSA A magnhangzk egymsra

Készítette: Asbóth Dóra BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

A magánhangzók egymásra hatása a beszédben A hangokkal nem elszigetelten találkozunk, hanem mindig a beszédfolyamat részeként. Ha gyorsan kell kimondanunk két hangot egymás után, akkor a hangképző szerveink állását meg kell változtatnunk. A magánhangzótörvények: hangrend vagy magánhangzó-harmónia illeszkedés hiátustörvény

Hangrend vagy magánhangzóharmónia A magánhangzók típusát szabályozza a szavakban. A finnugor nyelvek jellemző sajátossága. Régi, egyszerű (nem összetett) szavainkban vagy csupa magas, vagy csupa mély magánhangzó van. Eszerint megkülönböztetünk magas hangrendű szavakat (teniszütő) és mély hangrendű szavakat (autó). A nyelv vízszintes irányú mozgása határozza meg, hogy milyen hangrendű egy szó.

Hangrend vagy magánhangzóharmónia Van azonban nyelvünkben négy olyan magas magánhangzó (e, é, i, í), amelyek mély hangokkal is megférnek egy szó egységében. Ezek a vegyes hangrendű szavak, melyeknek többsége idegen eredetű, vagy összetett szó (nem vonatkozik rá a hangrendi kényszer, a tagok megtartják eredetik hangrendjüket az összetételben)

Illeszkedés A hangrend törvényének a kiterjesztése a toldalékokra, vagyis a szótő hangrendje határozza meg a toldalék hangrendjét. A hasonulás mértéke háromféle, s ez abban nyilvánul meg, hogy vannak egyalakú, kétalakú és háromalakú járulékelemek nyelvünkben. Az egyalakú járulékokkal kapcsolatban nincs illeszkedés. Nem illeszkedhet például a -kor, az -ig, rag, az -ít képző. A kétalakú járulékelemek a palatális (magas)veláris(mély) illeszkedés megvalósulását teszik lehetővé:

Illeszkedés magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalék járul: idő+ben, rest+ség. mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul: ablak+tól, kap+dos Vannak nyelvünkben háromalakú toldalékok is, például -on/-en/-ön. Ezekben a magas hangrendű párnak van egy labiális és illabiális változata. Labiális: ajakhang, a magánhangzók képzésében valamilyen formában az ajkak működnek közre. Illabiális: Ajakkerekítés nélkül képzett magánhangzó.

Illeszkedés Ha a magas hangrendű szó utolsó magánhangzója illabiális, akkor az illabiális toldalék illeszkedik hozzá: emberhez, repdes. Ha labiális, akkor a labiális toldalék illeszkedik hozzá: tükörhöz, röpdös. Ezt a hangváltozást hívjuk ajakműködés szerinti illeszkedésnek.

Illeszkedés Vegyes hangrendű szavaknál ingadozik a toldalék hangrendje, de általában mély hangrendű a toldalék (kirakatban). Az összetett szavak illeszkedése mindig az utótag hangrendjének megfelelően történik: had+sereg+ben.

Hiátustörvény Két magánhangzó között hangűr (hiátus) van, melyet a beszélők igyekeznek megszüntetni. A megszüntetésnek két módja lehetséges: vagy betoldódik egy mássalhangzó a két magánhangzó közé, vagy pedig az egyik magánhangzó kiesik.

Hiátustörvény A betoldódó mássalhangzót hangűrtöltőnek vagy hiátustöltőnek nevezik. Erre a szerepre a mai köznyelvben a legalkalmasabb a j: [dijó], [fijú], [teja]. A magánhangzó leginkább egyes tulajdonnevek -i képzős származékaiban esik ki: Nyíregyháza~ nyíregyházi Egyéb esetek: leány~ lány, reá ~ rá, elseje ~ elseji.

A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben A mássalhangzótörvények a hasonulások, az összeolvadás, valamint a rövidülés és a kiesés. Ezen törvények működése során különféle mássalhangzók hatnak egymásra.

Hasonulásról beszélünk, ha egy szóban (esetleg szavak határán) az egymás melletti mássalhangzók közül az egyiknek a kiejtése a másik hatására megváltozik, a másikhoz hasonló lesz, hozzá hasonul. A hasonítás iránya kétféle lehet: hátraható (regresszív) előreható (progresszív)

Hasonulás Hátraható hasonításkor a hasonítás a beszéd lineáris menetével ellenkező irányú, tehát a későbbi hang hat az előzőre (vasgolyó). Előreható hasonítás esetében a hasonítás iránya a beszéd menetével megegyező irányú (hagyja). A hasonulásnak két fő fajtáját különböztetjük meg: részleges hasonulás teljes hasonulás

Részleges hasonulás Zöngésség szerinti részleges hasonulás: Két szomszédos mássalhangzó közül az egyik zöngés, a másik zöngétlen, s a hátul álló zöngésség tekintetében megváltoztatja az elöl állót, a hasonítás iránya tehát regresszív. Két alfaja van: a zöngésedés és a zöngétlenedés. Zöngésedés esetében a hasonuló hang zöngétlenből zöngés lesz (kapdos b) Zöngétlenedés esetében a hasonuló hang zöngésből zöngétlen lesz (hoztam sz) A kiejtésben kötelező érvénnyel megvalósul, a helyesírás azonban nem jelöli.

Részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás : Az n hang hasonul, mégpedig m, illetőleg ny hangot hallunk helyette, aszerint, hogy két ajakkal képzett p-b, illetőleg a szájpadlás elülső részén képzett gy-ty áll mögötte. Például: szénből, színpad, rongy, ponty. A képzés helye szerinti részleges hasonulás a kiejtésben érvényesül, helyesírásunk nem jelöli.

Teljes hasonulás Az írásban jelöletlen teljes hasonulás Irányát tekintve regresszív és progresszív lehet. Regresszív: Pl. feljebb [fejjebb]. A fejlődési tendencia az, hogy a kiejtés közeledik az írásképhez. Az l+j hangkapcsolat ejtése is olykor közeledik az írásképhez, s már elfogadjuk az éljen ~ [éjjen] vagy a teljes ~ [tejjes] változatokat. A birtokos személyjel j-je előtt sosem változik meg az l, tehát a kiejtés [tálja], [gólja]. Progresszív: A hasonulás a kiejtésben kötelező, mindig érvényesül (anyja ny).

Teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Névszók esetében: mássalhangzóra végződő névszó utolsó mássalhangzójához hasonul a -val/-vel és -vá/-vé határozóragok v-je: emberrel (ember+vel), emberré (ember+vé), de hajó+val, hajó+vá. Ennek a hasonításnak az iránya progresszív.

Teljes hasonulás Igék esetében: az s, sz, z, dz végű igék utolsó mássalhangzója magához hasonítja a tárgyas személyrag (-ja; -juk/-jük; -játok; -ják) elemét, illetőleg a felszólító mód -j jelét(olvassa). A hasonítás iránya progresszív. Ezek az Igealakok egyformák kijelentő és felszólító módban; de az egybeesés csak a mély hangrendű igékre érvényes (nézze, nézi).

Teljes hasonulás Névmások esetében: az ez, az mutató névmás ragos és képzős alakjaiban hátraható hasonítás történik: ebben (ez+ben ). A -val/-vel ragos alakokban hátraható és előreható is lehet a hasonítás iránya: evvel, avval, illetőleg ezzel, azzal. Mindkét forma helyes.

Összeolvadáskor két szomszédos mássalhangzó úgy hat egymásra, hogy mindkettő megváltozik, s egy harmadik hangot ejtünk. Kölcsönös hasonulásnak is nevezik. A helyesírásban soha nem jelöljük. Fajtái: Palatalizáció („jésítés”): -t, -d, -n hang és a j hang rendszerint hosszú tty, ggy, nny hangot eredményez : t + j = tty (botja bottya)

Összeolvadás Affrikáció: -t, -d, -ty, -gy és -sz, -s, -z hangok torlódásakor rendszerint hosszú zár-rés hang keletkezik [kéccség, vaccság]. gy + sz = cc (egyszer eccer) „Essezés”: -t, -szt végű igék felszólító módjában a rövid magánhangzót követő mássalhangzó és j hang hosszú ss vagy ssz hanggá olvad össze. hat+j hass Ezekben az alakokban írásban is jelöljük.

Rövidülés Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor a hosszú mássalhangzót rövidnek ejtjük. A rövidülést a helyesírás nem jelöli. (otthon, többször) A rövidülést a helyesírás nem tünteti fel.

Kiesés Ha három különböző mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor kiejtésben rendszerint a középső (többnyire t, d) kiesik (mindnyájan). A kiesés után más hasonulásos jelenség is bekövetkezhet (kösd be zs zöngésség szerinti részleges hasonulás).

Igazodás esetében egy hang képzési mozzanatai kismértékben tolódnak el a szomszédos hang irányába, a változás eredménye ugyanannak a fonémának egy variánsa. Igazodás a szomszédos hang képzési mozzanataihoz. A zöngétlen h zöngésedik zöngés hangok - például magánhangzók - között: Megfigyelhetjük például, hogy a hely szó h-jához képest a lehel hangsor h-ja elég nagyfokú zöngésséget mutat. A j a szó végén, f, p és k után zöngétlenedik, például döfj, rakj, kapj.

Igazodás a szomszédos hang képzési helyéhez. A zár, a rés, illetőleg a pergés keletkezésének a helye a szomszédos magánhangzók képzési helyéhez közelít. Tehát a szájüregben a mássalhangzó képzése hátrább vagy előrébb történik.

Köszönöm a figyelmet! Források: 1. A magyar nyelv könyve (Trezor Kiadó 2007) 2. http: //mnytud. arts. klte. hu/tananyag/hangtan /hangtorveny. htm