Tudsaink tletgazda Sztankovicsn Ocsk Piroska Kpanyag Internet Szerkesztette

Tudósaink Ötletgazda : Sztankovicsné Ocskó Piroska Képanyag : Internet Szerkesztette : „Tibcsi” 2009 Zene : „Falevelek” Kattintással lép tovább!

A magyarok saját magukat mindenütt a magyar névvel jelölik. A magyarok elnevezései az ószláv forrásokban ugorok vagy ogurok (ugri), a bizánci és korai latin forrásokban uniguri, ungri (valószínűleg az onogurok névből). Ezenkívül még más népek nevével is gyakran azonosították őket (hunok, avarok, türkök, szabirok, baskírok). A középkorban a magyarok latin elnevezése Hungarus, Magyarország neve pedig Hungaria volt.

Ez a „hungarus” nevű magyarság új kulturát hozott Europába, gazdagítva ezzel az itt élő népek szellemi örökségét. Vérével gazdagon adózott Európa fejlődéséért, történelmének alakitásáért, jelenkori civilizáltságának megteremtéséért. Történelmi tetteivel ki is vívta a szomszédos népek irigységét és haragját. Olyan nagy egyéniségeket, mint a magyarság, kevés „szomszéd” tud (hazugságok és manipulációk nélkül) felmutatni. Ma erről szól ez a bemutató.

Bánki Déri Neumann Eötvös Szilárd Jedlik Teller Kandó Wigner

Francis Crick, a DNS szerkezetének és szerepének (Nobel-díjas) megfejtője jegyzett fel egy történetet: Enrico Fermit sok minden érdekelte, így ez élet eredete is. Egyszer baráti társaságban ezt mondta : A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak? " A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: „ Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük és magyaroknak mondják magukat. „

Bánki Donát 1859. június 6 -án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890 -re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. 1893. február 11 -én Csonka Jánossal együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel - a külföldön általánosan úttörőnek tartott - Wilhelm Maybachot.

Bánki Donát 1894 -ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánkimotort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. (Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés - elsőként Bánki által tisztázott - elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta. ) Az általa 1917 -ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vizierőmüvek fejlesztésében. 1918 -ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízierejének hasznositására.

Bánki Donát A legyártott több száz Bánki-féle vízturbinából néhány még ma is működik. 1899 -ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszéke professzorának. Professzori tevékeny- sége során a mérnökképzésben Ő vezette be elsőként a laboratóriumi gyakorlatot. Munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. 1922. augusztus 1 -én alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, és alkotó műszaki értelmiség elé.

Déri Miksa 1854. október 27 -én született a délvidéki, (egykori Bács-Bodrog megye déli részén fekvő) Bács községben. Gazdag kereskedőcsalád sarjaként a műszaki tanul- mányait a budapesti József Műegyetem mérnöki szakosztályán kezdte el és a Bécsi Műegyetemen , vízépítő-mérnöki okleve- lének 1877 -ben történt megszerzésével fejezte be. 1878 -1882 között a Közlekedési Minisztérium Folyamszabályozási Hivatalában, a Duna és a Tisza szabályo- zásának megtervezésével kezdte meg műszaki tevékenységét. Mai szakmegjelöléssel építőmérnök volt, de rabul ejtette az elektronika csodája. 1882 -ben a GANZ-gyár mérnöke, később pedig igazgatója lett, ahol ebben az időszakban rendkívül tehetséges szakemberekkel dolgozhatott együtt.

Déri Miksa A dinamó A transzformátor Zipernowsky Károllyal közösen, 1882 -ben kidolgoztak egy 1350 V-os, 70 Hz-es öngerjesztésű váltakozó áramú generátort, amelyet 1883 -ban kezdtek gyártani. Mechwart Andrással közö- sen alkották meg azt a gépet, amely a Keleti Pályaudvar világitá- sát szolgálta.

Déri Miksa, Bláthy Ottóval és Zipernowsky Károllyal 1885 ben megalkották a zárt vasmagú transzformátort

Déri Miksa Déri a kísérleti munka oroszlánrészét végezte. Szabadalmukat (mely külön : a mag- , és köpenytranszformátorra is kitért) Zipernowsky. Déri-Bláthy transzformátorként, de még inkább ZBD transzformátor néven ismerte meg a világ. A megvalósított példány 100 V fölötti, változtatható áttételű toroid transzformátor volt, melyet bemutattak a műegyetemen, sőt (az 1896 -os párizsi világkiállítást is beleérve) az egész világon. 1889 -ben, az akkor alakult bécsi székhelyű Elektrizitats-Gesell- schaft kötelékébe lépett és a cég igazgatójaként szervezte meg és rendezte be az osztrák főváros villamos-erőművét. 1898 -ban, egyfázisú repulziós motorként induló felvonómotort dolgozott ki, kétféle pólusszámú tekercseléssel.

Déri Miksa 1903 -1904 -es években dolgozta ki azt a kétkeferendszerű egyfázisú repulziós motort, amelyet Déri-motor néven ismerünk. A Déri-féle repulziós motor nagy hiányt töltött be a piacon, ugyanis a felvonókat a használatban lévõ egyetlen motortípussal sem tudták biztonságosan üzemeltetni. Az 1. motortípust az ország Union E. G. és a német Helios A. G. gyártotta, amíg a Déri-motor gyártási jogát a svájci BBS szerezte meg, de az AEG is alkalmazta egyfázisú vasutaknál. Déri Miksa 1938. március 5 -én hunyt el 84 éves korában Meranóban, ahol visszavonultan élt a munkával eltöltött, sikerekben kivételesen gazdag, alkotó évek fáradalmai után. Déri Miksa emléktáblája Baján

Eötvös Lóránd Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd 1848 -ban, elszegénye- dett arisztokrata család sarjaként született. Apja Báró Eötvös József író, politikus, anyja Rosty Ágnes volt. Középiskoláit magántanulóként, illetve a pesti piaristáknál végezte. 1865 -ben érettségizett, majd jogi tanulmányokba kezdett, később átváltott a természettudományokra. 1867 -ben Heidelbergbe utazott, ahol Bunsen, Helmholtz és Kirchhoff tanítványa lett.

Eötvös Lóránd 1870 -ben „summa cum laude” doktorált. A pesti egyetemen tanársegéd lett, majd 1871 -ben az elméleti fizikai tanszéken nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1874 -ben jogot kapott arra, hogy kísérleti fizikai előadásokat is tarthasson. 1878 -ban (Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után) a kísérleti fizika professzora lett, és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873 -ban az MTA levelező tagjává, 1883 -ban rendes tagjává, 1889 -ben pedig elnökévé választották. 1894 június 10. és 1895 január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905 -ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta. Nevét többféle formában őrzi ma is a fizikatudomány. Eötvös-inga nevű műszere a Párizsi Világkiállitás Nagydíjának elismerésében részesült.

Eötvös Lóránd Az Eötvös-inga : (horizontális variométer), az első Eötvös-inga, 1891 májusában készült el. A műszer elve igen egyszerű : ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik. A megcsavart drót rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő vonzóerő és a rugalmas erő forgatónyomatéka egymással egyenlő. Eötvös első nagyszabású terepi méréseit a Balaton jegén végezte el 1901 és 1903 között. A mérések a Balaton tengelyével párhu- zamos tektonikai vonalat határoztak meg.

Eötvös Lóránd Ez volt az ingamérések alapján levont elsõ földtani következtetés a Balatonnál. Mérések a Balaton jegén

Eötvös Lóránd Függővonal elhajlás mérése Aradtól keletre : az ábra az ingamérésekbõl származtatott függõvonal elhajlási adatokat Mérések a Balaton jegén (piros vonal) és a feltételezett földtani szerkezetet mutatja egy É-D-i szelvény mentén.

Eötvös Lóránd Einstein személyes felkérése Eötvös részére a potsdami Geodéziai Intézet megüresedett igazgatói posztjának betöltésével kapcsolatban. Mérések a Balaton jegén

Eötvös Lóránd Torziós ingamérés Indiában A kettős nagyinga Mérések a Balaton jegén Ebbelli gravitációs mérések

Eötvös Lóránd Eötvös az inga méréseire támaszkodva 1909 -ben igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől. Ez a tény később fontos szerepet játszott Einstein általános relativitáselméletében. Ha Eötvös fizikai és geofizikai vizsgálatait figyelemmel kisérjük, akkor a következő mindenkor és minden kutató által követésre méltó elveket emelhetjük ki: 1. Az elmélet és a kísérleti igazolás együttessége. 2. A mérések pontosságának a végsőkig való fokozása. 3. Az összes befolyásoló tényezők figyelembevétele és a mérési pontosság alá szorítása. 4. A laboratóriumi eredmények és a gyakorlati élet kapcsolatának tisztázása. Jóllehet, Eötvös az utóbbi princípiumot sohasem használta ki a saját hasznára és előnyére, munkássága a mi életünknek nemcsak szellemi, de anyagi fellendülését is elősegítette.

Jedlik Ányos Jedlik 1800 januárius hó 11. -én, földműves szülők gyermekeként született a Komárom megyei Szímő helységben. A keresztségben az István nevet kapta. Az írást, olvasást faluja iskolájában tanulta, s azután tanulmányait a nagyszombati, utóbb a pozsonyi gimnáziumban folytatta. Az akkori gimnázium hat osztályá- nak elvégzése után a Szent Benedek rend növendékei közé lépett és Anianus (magyarosan : Ányos) néven az 1818 -dik évet már Pannonhalmán töltötte.

Jedlik Ányos 1826 -ban (hogy rendtársait meglepje), szódavizet állított elő. Később : tervei alapján épült fel az első szikvízüzem, de ez sajnos hamar csődbe ment, így a nagy találmány akkor még kiaknázatlan maradt. A XIX. Században a szerzetes rendek maguk képezték tanáraikat. A hatosztályos gimnázium után két év líceumi böl- cselet, majd egy év repetencia következett. A jelöltek ekkor sajátították el a tanítás módszereit és a főigazgató előtt vizsgáz- va kapták meg a tanári bizonyítványt. A bencéseknek ez az isko- lája Bakonybélben volt. Aki a bölcseleten akart tanítani, annak a pesti egyetemen két szigorlat letételével bölcsészdoktori okle- velet kellett szereznie.

A szerzetes rendbe való végleges felvételhez általában egy év próbaidő (noviciátus), majd fogadalomtétel; a pappá szenteléshez pedig a teológiai tanulmányok elvégzése kellett. 1822 -ben, matematikából, fizikából, filozófiából és történelem- ből szigorlatozik és doktori címet szerez. 1825 -től a győri gimnáziumban tanított, ezt követően pedig a györi líceum fizika tanszékén, majd 1831 -től a pozsonyi Királyi Akadémián, 1840 től pedig már a pesti Tudományegyetemen oktat. 1825 -ben szentelik pappá. 1845 -ben megkezdődik a magyar nyelvű egye- temi oktatás, ezért szükségét érezte a természettudományos és műszaki fogalmak és szakszavak „magyarításának”. Tőle származnak például a „merőleges”, az „eredő”, az „erő” , a „huzal”, a „nyomaték”, a „térfogat”, a „halmazállapot” , a „hullámelhajlás” vagy a „dugattyú” kifejezéseink. Érdekességként megemlíthetjük egyéb nyelvi leleményeit is : az iont „meneny”-ként, az aniont „bemeneny”-ként, a kationt „kimeneny”-ként fogalmazta meg.

Legnagyobb eredményeit az elektromosság terén éri el. Oersted, Ampère és Schweigger találmányait megismerve különös érdeklõdéssel fordul az elektromagnetizmus felé. Ezen a területen két nagy felfedezése jelentős: az elektromágneses forgások és a dinamó-elv. 1829 -ben megalkotta a világ első, gyakorlatban is működő villanymotorját, ahogyan ő nevezte : a „villámdelejes forgony”-t. A készülék (tökéletesítve és modellt alkotva) jelezte, hogy az áram járművek hajtására is alkalmas. Jedlik Ányos

Jedlik Ányos A dinamó és a dinamóelv Az elvet, melyet Siemens nevezett el így, az „öngerjesztés elvének” is hívják. Ezt Jedlik már az ötvenes években megfogalmazta, de jelentőségét nem ismerte fel és nyomta- tásban sajnos nem hozta nyilvánosságra. Jedlik Ányos érdemét bizonyítja, egy 1861 -ben készített leltár, amely már Siemens előtti időkből tartalmazza a dinamó működési elvének leírását. A dinamóra - valójában - Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be szabadalmat.

Jedlik Ányos „Mi történnék, ha netalán jelentékeny villanyfolyam mi előtt más célra használtatnék, a delejek körül helyezett tekercseken végig vezettet – nék ? Ha ez a delejek erejét öregbítené, akkor a villany folyam is erősíttetnék, mi által a delejek ismét erősebbekké tétetnének, ezek pedig ismét erősebb villany- folyamot adandnának, és így tovább, bizonyos határig!”

Jedlik Ányos A „szénrudas ívlámpa „ és a „mechanikus rezgéskeltő”

Jedlik Ányos Az 1873 -as bécsi világkiállításon kiállították "csöves villámfeszítő- jét” és a nemzetközi zsüri haladási éremmel tüntette ki. Széles körű kisérletező tevékeny- ségéhez viszonyítva, igen keveset publikált, a külföldi szaksajtóban pedig csupán a villámfeszítőt ismertette. A 292 előadási kisérleteinek leírását egy 58 oldalas füzetben, az „Ordo Experimentorum”-ban tette közzé - latinul. Egyetemi professzori helyét 1878 -ban, az akkor 30 éves Eötvös Lóránd vette át. Hosszú és sikeres életet tuva maga mögött, 1895 -ben hunyt el.

… és búcsuzóul egy igazi érdekesség: amit nem tehetett meg a világ (mert nem tudott róla), tegyük azt meg legalább mi. Írjuk oda az ő nevét az ő alkotásaihoz. " A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Kézirattárában "Kísérletek a messzebeszélővel" címen, BK. 184/V. C. 27. szám alatt őrzik azt a négy lapból álló Jedlik-kéziratot, melynek első két oldalát mutatom be. A kéziratban Jedlik a "telephon" hallgató működésének javítására javasol számos kísérletet.

Kandó Kálmán Pest, 1869. július 10. – Budapest, 1931. január 13. Kandó Kálmán 1895– 1929 között megadott szabadalmainak száma : 69. A szabadalmak a mozdony, a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatóak.

Kandó Kálmán régi nemesi családból származik. A gimnáziumi tanulmányait a Fasori lutheránus gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba iratták át. Mivel az iskola csak két évenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888 -ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Egyik elektrotech- nikai dolgozatával pályadíjat nyert negyedéves hallgatóként. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892 ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelét. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész és villamos ismereteit későbbi pályafutásában sikeresen kamatoztatta.

Kandó Kálmán Az általa fejlesztett villanymozdony korszakalkotó újításnak számított. A megfeszített munka azonban felőrölte erejét és 62 éves korában váratlanul elhunyt. Az 50 periódusú vontatási rendszerének teljes megvalósulását már nem élte meg. Úttörő munkájának sikerét bizonyítja, hogy 1932 -től kezdődően 32 db. Kandó-mozdony (2500 LE-s fázisváltós) közel 40 évig teljesitett szolgálatot a MÁV hegyeshalmi, első villamositott fővonalán.

Neumann János 1903. december 28 -án született Budapesten Neumann Miksa és Kann Margit első gyermeke- ként. János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve mellett a francia, és a német nyelvek mellé megtanulta a latint és az ógörögöt. Emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ez utóbbi képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. Legenda járt arról, hogy a korai elektronikus számítógé- pek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.

Neumann János Neumann egyik dolgozatában egy teljes számítási sémát (computing sheet) tesz közzé, egy a számítási sémára konstruált programozási nyelven. Lássunk ebből néhány sort :

Neumann János : „Éppolyan marhaság azon panaszkodni, hogy az emberek önzők és álnokok, mint azt kifogásolni, hogy a mágneses tér nem növekszik, amíg az elektromos tér görbülettel nem rendelkezik. ”

Neumann János Tízéves koráig Neumann kiábrándult volt, majd 1913 -ban szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba (Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő és Harsányi János is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanultak matematikát. 1930 -ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princeton-ba. Hamarosan az ottani egyetem újonnan megnyílt Institute for Advanced Studies professzora lett (1931) John von Neumann néven , ahol a világ legkiválóbb tudósai gyűltek össze. A II. világháború idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba.

Neumann János A kvantummechanika – a halmazelmélethez hasonlóan – a kezdeti krízis állapotában volt, filozófiai és technikai jellegű problémákkal nézett szembe. Egyrészt a nyilvánvalóan nem determinisztikus jellege nem szűnt meg, ahogy azt Albert Einstein hitte, (hogy meg kell történnie ahhoz, hogy kielégítő és teljes legyen), másrészt két független, de ekvivalens heurisztikus megfogalmazása volt : a Werner Heisenberg által bevezettett mátrixmechanikai és az Erwin Schrödinger által kifejlesztett hullámmechnikai kép, de nem volt egy kielégítően egyesített megfogalmazás. Miután Neumann teljessé tette a halmazelmélet axiómarendszerét, nekiállt a kvantummecha- nika axiomatizálásához.

Neumann János Rögtön látta – 1926 -ban – hogy a kvantumrendszer állapotát egy úgynevezett Hilbert-tér egy pontjának kell tekinteni, hasonlóan a klasszikus mechanika 6 N dimenziójához (N a részecskék száma, 3 általános koordináta és 3 kanonikus impulzus minden részecske esetén), de a 6 N helyett végtelen dimenzióval, mivel a rendszernek végtelen sok lehetséges állapota van: a klasszikus fizikai mennyiségeket (például hely és lendület) emiatt ezen a téren ható lineáris operátorokként kell kezelni.

Neumann János Élete utolsó éveiben Neumann informatikával és rendszer- szervezési elméletekkel foglalkozott. 1955 -ben Eisenhower kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Ekkor, egy orvosi vizsgálat alkalmával tudta meg, hogy halálos beteg: minden bizonnyal az atombomba előállításakor szerzett sugárfertőzés okozta benne a rák kialakulását. A következő év elején állapota tovább romlott és tolószékbe kényszerült. Barátai szerint Neumann - 1957 -ben bekövetkezett halála előtt - teljesen összetört. "Johnny, aki annyira tudta, hogyan kell teljes életet élni, nem tudta, hogyan kell meghalni".

Neumann János „ A matematikusok azt bizonyítják be, amit bizonyítani tudnak, Neumann pedig azt, amit akar „ Rényi Alfréd

Szilárd Leó Budapest, 1898. február 11. La Jolla, 1964. május 30. Spitz Leó néven született egy középosztálybeli zsidó család első gyermekeként, a műszaki és tudományos fellendülés korában, mikor az emberek elége- dettek voltak a civilizáció vívmányaival. Apja sikeres mérnök volt. A család 1900 -ban a vezetéknevet Spitz-ről Szilárdra változtatta. Leó 1922 augusztusában „cum laude”-vel doktorált, miután közreadta disszertációját „Entrópiacsökkentés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására” címen, amely igen nagy feltűnést keltett szakmai körökben.

Szilárd Leó Walter Zinn társaságában az I. Pugwash konferencián Szilárd Leó egyik termodinamikai dolgozatával felkeltette Einstein érdeklődését.

Szilárd Leó Együttműködésük eredményeként közös szabadalom alapján született meg az Einstein-Szilárd-féle gázabszorbciós hűtőgép. Neve örökre fennmarad a Szilárd-Chalmers effektus elnevezésű jelenséggel , valamint a neutronok láncreakciójának elméleti kidolgozásával kapcsolatosan is.

Az Ő tudományos tevékenysége tette lehetővé az atomfegyver megalkotását, melynek bevetése ellen mindvégig tiltakozott. A háború alatt tiszti iskolába járt, a háború után a budapesti, majd később a berlini Műegyetem hallgatója volt. Berlinben azonban Einstein, Planck, Laue, Schrödinger, Nernst, Haber bűvkörébe került és a kibontakozó atomfizika hatására a fizikával kezdett foglalkozni. Így lett fizikus. Szilárd Leó Fermi és Szilárd szabadalma a „neutronos reaktor”

Szilárd Leó A második világháború után Szilárd Leó tudományos tevékenysége inkább a biológia és a biofizika tárgykörének irányába mozdult el. E körben folytatott munkássága azért is érdekes, mert amikor a szervezetét megtámadta a rák , saját maga szervezte meg radiológiai kezelését, kiszámítva a szükséges sugárdózis mértékét, megalapozva így a radióterápiás gyógyászati eljárás bevezetését és elterjesztését. A világszerte ismertté vált tudós 1964 május 30. -án szívroham következtében, 66 éves korában hunyt el a kaliforniai La Jollában.

Teller Ede „ … A reaktort nem tapasztalatok és kísérletek alapján tervezték, hanem elméletileg. Olyan volt ez, mintha az emberek nem ismerték volna a kereket, és valaki az első kerék megtervezésével együtt az első vonatot is megtervezi. . . " Teller Ede

Teller Ede A Trefort utcai Mintagimnáziumba járt, majd 1925 -ben beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. 1926 elejétől Németországban, Karlsruhéban folytatta kémiai tanulmányait. 1929 -ben Lipcsében már fizika szakon tanult, egyebek közt Heisenberg előadásait hallgatta. A XX. század derekán a nagyhatalmak fegyverkezési hajszájának időszaka alatt az új tipusú tömegpusztító fegyverek megalkotásában működött közre. A magfizika, a radioaktív bomlás, atommagfúzió, maghasadás, termonukleáris reakció, fúziós energia, rakéta elhárító rendszerek és a hidrogénbomba jelentették elméleti és gyakorlati kutatásainak fő tárgyát. Az Egyesült Államokban folytatott kutató munkássága során meghatározó szerepet játszott az atom-, és hidrogénbomba létrehozásában.

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Teller 1908 január 15. -én az Osztrák-Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa, jónevű ügyvéd. 1928 őszén Werner Heisenberg professzornál tanult Lipcsében. Nála írta meg doktori értekezését az „Ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól”, amit 1930 -ban védett meg. Ezután tanársegéd lett Göttingában a Nobel-díjas James Franck mellett. 1933 -ban Pöschllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. Később molekulaspektroszkópiával kezdett el foglalkozni, legismertebb munkája ebből az időszakból a Jahn-Teller-effektus (1937). Rómában (Magyar Állami Ösztöndíjjal) Enrico Fermi, Koppenhá- gában (Rockefeller Ösztöndíjjal) Niels Bohr mellett dolgozott. Itt találkozott először az Ukrajnából menekült George Gamow-val. Együttmüködésüket a Gamow-Teller tétel őrzi meg az utókornak

Teller Ede New Yorkban (1939), a Columbia Egyetemenen dolgozott Szilárd Leóval együtt. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einstein-hez, hogy egy - Roosevelt elnökhöz írt - levelét megmutassa neki, ami azután Einstein-levél-ként vált ismertté. Az 1941. december 7 -i (Pearl Harbor elleni) japán támadást követően felgyorsultak az események és Chicagóban : Teller Enrico Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt adta neki Fermi azt az ötletet, hogy nem lehetne-e termonukleáris fúziót bein- dítani egy atombombával.

Teller Ede Teller ezután kezdett el gondolkodni és dolgozni a Szuperbombán. A chicagói reaktor sikeres beindítása (1942 december) után meghívták a Manhattan-tervbe. A hiroshimai bomba ledobását talán még elfogadta, de a nagaszaki (második csapást) már feleslegesnek tartotta. Szilárd Leó 1958 -ban rá akarta beszélni, hogy menjen el vele Moszkvába a Pugwass-Konferenciára, hogy közösen beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban - rokonainak magyarországi fenyegetettsé- gére való hivatkozással - elhárította Leó invitálását.

Teller Ede A Reagan-Gorbacsov puhatolódzások idején Teller határozottan biztatta Reagant, hogy ne engedjen a legújabb haditechnikát képviselő csillagháborús tervekből, mert a szovjetek nem állnak megfelelő fejlettségi szinten sem technológiailag, sem elektronikailag ezekhez a fegyverzetekhez és így a rájuk kényszeríthető versenyben össze fognak roppanni gazdaságilag és katonailag.

Teller Ede professzor 96. életévében, 2003 szeptember 9 -én, hunyt el Stanfordban. Személyében a 20. század zseniális természettudósát veszítette el a világ. Elsősorban fizikus volt, de gondolatai, eredményei hatottak és alkalmazást nyertek a természettudományok más területein is. Mintegy harminc egyetemnek és tíz akadémiának volt tiszteletbeli doktora, illetve tagja. A Magyar Tudományos Akadémia 1990 -ben választotta tiszteletbeli tagjai közé, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1991 -ben avatta díszdok- torrá. „ Mars-lakó „ barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel haláláig szoros kapcsolatot tartott fenn. Mindig vallotta és hangoztatta, hogy tudományos sikereit magyar anyanyelvének köszönheti, máskülönben csak egy középiskolai tanár lehetett volna belőle.

Wigner Jenő a XX. század Euklidese 1902 november 17 -én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a világhírességeket adó Fasori Gimnáziumban végezte. A berlini egyetemen vegyésznek készült, de az új fizikai felismerések Őt is magukkal ragadták. Disszertációja a kvantumké- mia első munkájának tekinthető, a hidrogénmo- lekula keletkezését tárgyalja.

Felismerte a tér-idő szimmetria szerepét (1929) a kvantummecha- Wigner Jenő kában. 1930 -ban áttelepült az Amerikai Egyesült Államokba, ahol 1937 -ben megkapta az állampolgárságot. Szilárd Leónak a neutronok felhasználásával előidézhető láncreakciós ötletét (1934) jónak tartotta és közösen kidolgozták az elmélet lényegét. Szilárddal közösen vették rá Einsteint a Roosevelthez szóló nevezetes levél aláírására. Ő is részt vett Szilárd Leóval, Teller Edével, Neumann Jánossal és Enrico Fermivel a levél nyomán beinduló atomkutatásokban, a Manhattan-terv keretében. A plutóniumot előállító (szaporító) reaktor megtervezésén

dolgozott, amely az első atom- bomba üzemanyagát állitotta elő. Wigner Jenő Részt vett a világ első atomreak- torának kifejlesztésében és bein- ditásában (1942 december). Az ő nevéhez fűződik az első olyan nagyteljesitményű reaktorok tervezése, amelyeknél vízhűtést alkalmaztak. Ezek a reaktorok azok a biztonságos tipusok, amelyeknél a hűtővíz egyben a neutron lassító (moderátor) is, így ha a hűtés megszünik a reaktorban, akkor lecsökken a lassú neutronok száma is, és így a láncreakció megszakad. Teljes joggal mondta róla tanítványa és munkatársa, Weinberg, hogy Wigner Jenő a világ első, igazi reaktormérnöke.

A kvantummechanikai munkássága is figyelemre méltó: 1949 -ben ő állapította meg például a bariontöltés megmara- dási elvét. 1963 -ban fizikai Nobeldíjat kapott az atommag, az elemi részecskék elméletéhez adott munkásságáért , elsősorban az alapvető szimmetriaelvek fölfedezéséért és alkalmazásáért.

Wigner Jenő A standard modell írja le az összes ismert folyamatot a részecskék világában. Ez az első időszak a történelem folyamán, hogy az anyag belső szerkezetének és az anyagban ható erőknek ilyen teljes leírása létezik. A standard modell szerint a részecskéket három családba soroljuk. A körülöttünk látható összes anyag „u” és „d” kvarkból, valamint elektronból épül fel : mindegyik az első (zölddel jelzett) családhoz tartozik. A korai világegyetemben mindhárom család jelentős volt, de azóta a második (sárgával jelölt) család és a harmadik (pirossal jelölt) család elbomlott az első családba tartozó részecskékre.

Wigner Jenő Mindent megtett, hogy az atomenergiát kizárólag békés célokra használja az emberiség. Ezirányú munkásságáért megkapta az USA „ Atomok a békéért „ díját. Mindvégig szeretettel szólt szülőhazájáról, Magyarországról és tanítóiról, tanárairól. Igen gyakran látogatott haza és 1983 nyarán meglátogatta a paksi atomerőmüvet is. Princeton-ban hunyt el 1995 -ben.

VÉGE