Terlet s turisztikai fejleszts kapcsolata A turizmus gazat

Terület-, és turisztikai fejlesztés kapcsolata

A turizmus ágazat jelentősége ü A turizmus, a jövő iparága a szolgáltatásgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. ü A turizmus Magyarország egyik legsikeresebb ágazata, sok fejlesztési potenciállal (GDP 8, 5%-a, 400 ezer foglalkoztatott) ü A hazai turizmus fejlesztése a fejlesztéspolitika fontos pillére, az ÚMFT egyik prioritása. (2007 -2013 között összesen mintegy 300 milliárd Ft fejlesztési forrás) ü A turizmus fejlesztése egyszerre járulhat hozzá a társadalmiés gazdasági problémák sikeres orvoslásához. ü Az ágazat a globális kihívásokra lokális eszközökkel képes válaszolni.

A BEUTAZÓ TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK + Pozitív tényezők • Új magyarországi légi járatok - Negatív tényezők • Fiatalok növekvő jövedelme • Versenytársaink • Egyedi élmények iránti kereslet kínálatának fejlődése növekedése • Versenytársaink • Egészségtudatosság marketingtevékenysége • Rövidebb, főszezonon kívüli • Kedvezőtlen országimázs utazások • Növekvő árérzékenység • Internethasználat terjedése • Romló ár/érték arány • Közlekedési lehetőségek • Nem elegendő légifejlődése összeköttetés • Repülőjegy árak csökkenése • Divathullámok • Fapados légitársaságok népszerűsége • Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

BELFÖLDI TURIZMUST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK + Pozitív tényezők • Üdülési csekk megismerése • Üdülési csekk elfogadóhelyek számának gyarapodása • A magyarországi turisztikai kínálat fejlődése • A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenysége • Divatos a belföldi pihenés • Hosszú hétvégék • Egészségtudatosság • Az internethasználat elterjedése Forrás: Magyar Turizmus Zrt. - Negatív tényezők • Reáljövedelmek csökkenése • Növekvő árérzékenység • Erős versenyhelyzet • Fapados légitársaságok • Csökkenő repülőjegy árak

Turizmus és területfejlesztés – – – – Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyűrűző hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

Turizmus és önkormányzatok ü Adóbevétel ü Munkahelyteremtés ü Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést ü Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása ü Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez ü Településkép javítása ü Kedvező imázsformáló hatás 8.

A HELYI IGEGENFORGALMI ADÓ FELHASZNÁLÁSA a helyi önk. a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési támogatásban részesülnek, mértékét az éves ktgv. törvény határozza meg ha a helyi önk. a hozzájárulást az adott évben, és az azt követő egy évig nem a helyi turizmust támogató célra használja fel, a helyi turizmust támogató célú EU-s és hazai pályázathoz kapcsolódóan sem önállóan, sem más önkormányzat, kistérség pályázatához csatlakozva támogatásban nem részesülhet az adott évben, és azt követően egy évig z önkormányzat turisztikai célú kiadásai: ) a település népszerűsítésével kapcsolatos kiadások ) rendezvényekkel kapcsolatos költségek ) turisztikai tevékenységet folytató intézmények fenntartásához kapcsolódó kiadások

• 11. táblázat: A • • • • • vendégforgalom, fogadókapacitás és foglalkoztatottság Régiónként Közép- vendégéjszaka férőhely alkalmazottak Magyarország millió éj ezer db ezer fő v 7, 0 51, 9 30, 1 Közép. Dunántúl 2, 4 56, 3 8, 6 Nyugat. Dunántúl v 3, 6 58, 90 10, 3 Dél-Dunántúl 2, 2 65, 4 6, 9 Észak. Magyarország 1, 5 35, 8 7, 4 Észak-Alföld 1, 6 37, 6 9, 0 Dél-Alföld 1, 1 30, 5 8, 5 Magyarországösszesen – 19, 3 336, 5 80, 7 átlagkereset ezer Ft 104 83 86 81 80 82 77 90 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2004; Munkaügyi Adattár 2005, Turizmus 2005; Megjegyzés: az alkalmazottak száma (80. 7 ezer) az összes foglalkoztatott (148. 8 ezer) 54%-a. FORRÁS iceg

A Magyarországra érkező külföldi turistaforgalom közlekedési formáinak változása 2000 -2004 között 2004 Forrás: KSH alapján saját számítás 2004/2000 Közúti 118, 45% Légi 131, 53% Vízi 185, 51% Vasúti 86, 49%

A külföldi vendégforgalom alakulása szállástípusonként 2000 -2005 között Forrás: KSH alapján saját számítás

Turisztikai régiók Magyarországon -9 turisztikai régió, 4/2000. (II. 2. ) rendelet alapján -Régiónként egységes turisztikai vonzerő -Egymástól jól megkülönböztethető kínálat

Külföldi vendégéjszakák megoszlása turisztikai régiók szerint 2005 -ben 2005 Forrás: KSH alapján saját számítás

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • VÁTI (26) – BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: – Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, – Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, – Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, • OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23 -ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna -ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • BKI (1979) – 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: • Üdülésre való alkalmasság, • Sportolási lehetőség, • Kulturális nevezetességek, • Természeti adottságok, • Gyógy tényező, • Gazdasági-politikai jelentőség, • Idegenforgalmi szálláshelykínálat, • Határátkelés.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • 930 település: • 895 település tartozik a 24 körzetbe, • 1 település – Budapest kiemelt, • 34 település körzeten kívüli, – Javaslat egy adatbank létrehozására, – Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, – Kutatás folytatására javaslat: • Területek idegenforgalmi karaktere, • Egyes régiók, egyes terek súlya, • Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, • Fejlesztések ütemezése.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése • MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983 - • ig) – Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), – 26 körzet (Bp + 619 település). OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” – T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: • Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), • Kiépítettségük, • Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése – Javasolta: • További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), • Az 1980 -as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: – Kiemelt üdülőkörzetek, – Regionális jelentőségű üdülőterületek, – Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése – 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, • Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, – 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat • IB-ok megszüntetése, • 9 turisztikai régió létrehozatala.

A turistafogadás feltételeinek javítása Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés • A hazai turizmus versenyképességének növelése • A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása Attrakciófejlesztés • A turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása • A turisták komfortérzetének növelése Emberi erőforrás fejlesztés NTS 2005 -2013 • Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeknek megfelelő átalakítása • Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása • Szemléletformálás • Termékfejlesztés • Desztináció fejlesztés • Kiemelt desztinációk fejlesztése Hatékony működési rendszer kialakítása • Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása • Regionális intézményrendszer átalakítása • A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Turizmus az ÚMFT-ben A turisztikai fejlesztések: Ø gazdaságfejlesztés (pl. kongresszusi központ, gyógyhelyek), Ø területfejlesztés (pl. termál és gyógyvízre alapuló, kulturális fejlesztések, szervezet és emberi erőforrás fejlesztés) Az ÚMFT a korábbi NFT-hez képes jobban bemutatja a különböző fejlesztési területek, vagyis a különböző Operatív Programok kapcsolatát. Így jól látható a különféle területek fejlesztéseinek hozzájárulása a turizmus fejlesztéséhez, pl. : Ø közlekedés az elérhetőség érdekében Ø természetvédelmi intézkedések az ökoturisztikai fejlesztések megalapozására Ø informatikai vagy menedzsment fejlesztések megvalósítása a turisztikai vállalkozások számára is

Turizmus az Operatív Programokban Közvetve • A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • E-közigazgatás • Vállalkozásfejlesztés • Közlekedés fejlesztés • A turizmust támogató képzések erősítése Közvetlenül • A turisztikai vonzerő növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

AZ ÚMFT TURISZTIKAI FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA RÉGIÓNKÉNT Az ÚMVP forrásaival együtt mintegy 300 milliárd Ft áll rendelkezésre turisztikai fejlesztésre a 7 év alatt. A regionális operatív programok turisztikai forrásai, 2007 -2013 (milliárd Ft) Közép. Magyarország; 29, 0 Nyugat-Dunántúl; 32, 0 Dél-Alföld; 40, 0 Dél-Dunántúl; 38, 2 Közép-Dunántúl; 33, 6 Észak. Magyarország; 54, 9 Forrás: ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság Észak-Alföld; 51, 7

FŐ TÁMOGATÁSI TERÜLETEK Ø Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés • minden régióban támogatási jogcím: egészségturizmus, kulturális - és örökségturizmus (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott nemzeti termékfejlesztési prioritások) • nem minden régióban támogatási jogcím: ökoturizmus, aktívturizmus, borturizmus, rendezvényturizmus Ø Turisztikai fogadóképesség javítása • kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik mennyiségi és minőségi fejlesztése • konferencia és kongresszusi helyszínek infrastruktúrájának fejlesztése

Működési háttér fejlesztése térségi desztináció menedzsment rendszer megteremtése és fejlesztése turisztikai termékfejlesztési programok és projektek koordinálása elektronikus foglalási és turisztikai attrakciókat, szolgáltatásokat bemutató tájékoztatási informatikai hálózati rendszerek létrehozása turisztikai szektor szereplői közötti együttműködések erősítése regionális turisztikai marketingtevékenységek támogatása

Turisztikai alapfogalmak • Látogató , aki munkavállalás • • céljából más országba utazik Turista, legalább 24 órára lakóhelyéről máshová látogat Kiránduló, 24 óránál rövidebb időre hagyja el lakóhelyét Kereslet • Szabadidő • Elkölthető jövedelem • Motiváció Kínálat • Vonzerő • Infra és közlekedés • Szállás és étkezés • Szolgáltatások, programok

Turisztikai iparág megítélése • • • +, mert élőmunka igényes Devizabevételt generál, „láthatatlan export” Ország marketing, elő lépés a befektetők megnyeréséhez Hozzájárul a helyi infrastruktúra és szolgáltatások fenntartásához Hozzájárul a természeti környezet megóvásához, fenntartásához • Ellenzők: szezonalitás, tönkre teszi a környezetet

Turizmus típusai • Belföldi/nemzetközi • Szabadidős/ hivatásturizmus • Egyéni/csoportos További csoportosítások Célcsoportok : diák , fiatal felnőtt –gyerekkel, fiatal nyugdíjas , házaspár , gyógyulni vágyó, „kikapcsolódó” Konferencia Wellness, gyógy- , kulturális-, sport, Vizi, téli-, vallási-, kaland-,

Utazási döntés • Igény szándék keresés döntés • utazás üdülés visszautazás • emlékek újabb igény

Hazai turizmusfejlesztés írányai • Konferencia turizmus • Gyógy turizmus • Kulturális turizmus: Budapest, Történelmi városok

A SIKERES NEMZETKÖZI ORSZÁG IMÁZS STRATÉGIÁK VILÁGOS ÜZENETEKET KÖZVETÍTENEK Példa: Finnország és Ausztria Üzenet Társadal mi háttér Tanulságok „A modern játékos” • • Legjobb iskolarendszer Európában Széleskörű IT penetráció Kreatív humán erőforrás „Turizmus és szolgáltatás” • Szolgáltatás orientált képzés és attitűd • Fókuszált innováció • Kis-és középvállalkozási tradíció Hosszú távú tervezés • Nagyon határozott iparági fókusz • Erős hátteret kell teremteni az erőforrások koncentrációjával • Vállalati márkák a középpontban pl. Nokia • A „rebranding” viszonylag rövid időtávban lehetséges • Turistáknak szóló termékajánlatokat folyamatosan javítani kell • Erős szolgáltatói bázis szükséges • Támogatni kell a munkaerő flexibilitást és a kkv finanszírozást • Sikertényező lehet emocionális faktor is pl. vicces, mókás elemek a márkában

A FINNEK SIKERESEN ÁTÉRTELMEZTÉK A KORÁBBI GYENGESÉGEIKET Múlt Jelen Elszigetelt, marginális Mobil távközlés Provinciális agrár ország "Vissza a természethez" kultúra Szegénység Tiszta, aszketikus dizájn Tradíció (szauna) Wellness

ÉRZELMI ELEMEK DOMINÁNSAK A MEGÍTÉLÉSBEN Barátságos és eredeti az első két helyen Magyarország nemzetközi percepciója (az összes %-ában) Érzelmi elemek Megjegyzés: Magyarok és külföldiek válasza a „Hogyan írná le az ország személyiségét? ” kérdésre. Több válasz is lehetséges. Forrás: BCG kutatás

A MAGYAR MÁRKÁBAN IS ÁTÉRTÉKELHETŐEK A TRADICIONÁLIS ELEMEK Múlt TEHETSÉG Jövő Elmaradott agrár ország (gulyás, paprika, tokaji) Minőségi mezőgazdasági termékek és gasztronómia/ borkultúra Elmaradott ipar Magas hozzáadott értéket termelő feldolgozóipar és szolgáltató szektor Gyógyvíz, gyógykezelés Egészségturizmus Kelet-európai ország történelmi hagyományokkal Individualista, reformer Modern, széles körben kedvelt kultúrájú ország Tehetség, vállalkozó szellem