Az llnyek elterjedsben szerepet jtsz tnyezk I Abiotikus
Az élőlények elterjedésében szerepet játszó tényezők
I. Abiotikus tényezők • • Talaj összetétele Víz Hőmérséklet Fény
II. Biotikus tényezők • A fajok közötti és fajon belüli kapcsolatok
I. Az abiotikus tényezők (az éghajlat) hatása az élőlényekre 1. Az élőlények bioritmusa Bioritmus = életfunkciók és az élőlények külalakjának szabályos változása A változások lehetnek: - Cirkadián (1 nap alatt történő) változás = napi ritmus pl. fotoszintézis, virágok nyitódása - csukódása - Évszakok szerinti változás = éves változás pl. növényeknél: lombfakadás, terméshozás állatoknál: vándorlás, téli álom (sün, medve, hörcsög)
Virágok nyitódása-csukódása
A téli álom • A testhőmérséklet a külső hőmérséklet csökkenésével folyamatosan süllyed, de csak egy bizonyos határig. Ez a határ az úgynevezett minimális hőmérséklet: ha az állat hőmérséklete ez alá csökken, akkor belép egy biológiai mechanizmus, amely az állatot felébreszti. Ez a minimális hőmérséklet a sünnél 2, 5 Celsius-fok. • Egyesek - mint a mókusok - nem alszanak egyfolytában tavaszig, hanem időről időre felébrednek, élelem után kutatnak, felkeresik az ősz folyamán kialakított raktárukat, onnan lakmároznak, majd ismét elalszanak. • Ébredéskor, a fokozódó anyagcserének köszönhetően erősödik a belső szervek működése, majd a kialakuló izomremegés (amely szintén hőt termel) elősegíti a testhőmérséklet további normalizálódását.
2. Az élőlények csoportosítása a vízigényük szerint a. b. c. d. Szárazságtűrők (xerofilek): kaktusz, teve Nedvességkedvelők: nád, béka Vízkedvelők (hidrofilek): tavirózsa, delfin Közepes vízigényűek: rhododendron, macska
3. A hőmérséklet és az élőlények viszonya • Az életfolyamatok 0 és 40 ⁰C között zajlanak. • A növények hőmérséklet által befolyásolt folyamatai: fotoszintézis, csírázás, őszi lombhullás • Az állatok testmérete, testalakja a földrajzi szélesség szerint változik (a hideg égövi állatok nagyobbak, füleik kisebbek)
• A változó testhőmérsékletű állatok testhőmérséklete az élőhely hőmérsékletétől függ. Hidegben nyugalmi állapot lép fel. Ha a hőmérséklet emelkedik, az állat ismét aktív lesz (hüllők, kétéltűek). • Az állandó testhőmérsékletű állatok testének hőmérséklete független a környezet hőmérsékletétől (madarak, emlősök).
II. Biotikus tényezők A. A fajok közötti (interspecifikus) kapcsolatok
1. A biocönózisokban együtt élő populációk egymásra gyakorolt hatása lehet: • pozitív (segítő) (+), • negatív (gátló) (-) • közömbös (O)
2. Példák egy növényfaj és egy másik faj közötti kapcsolatra a. Szimbiózis = mutualizmus, jelölése: +, + - mindkét fél számára előnyös pl 1: a hüvelyes növények és a gyökérgümőikben élő baktériumok a borsó gyökere
pl 2. Mikorrhiza: fák gyökere és gombafonalak
b. Élősködés (parazitizmus), jelölése: +, - - a parazitának előnyös, a gazdaszervezetnek hátrányos kapcsolat (megbetegedhet vagy elpusztulhat)
pl 1. A szőlőragya a szőlőleveleken foltokat és fehér penészbevonatot okoz Szőlőperonoszpóra, szőlőragya - Plasmopara viticola
pl 2. Az aranka • száraz réteken él, a gazdanövényektől (lóhere, lucerna, len) szívógyökereivel veszi el a táplálékot.
pl 3. A fagyöngy Félparazita cserje, mely fotoszintetizál, de a nyersanyagokat a gazdanövénytől szívja el.
c. Rovarfogó növények Lápos területeken élnek, ahol kevés a nitrogén és foszfor, amit a rovarok emésztésével pótolnak.
Vénusz légycsapója
Harmatfű
3. Példák egy állatfaj és egy másik faj közötti kapcsolatra a. Versengés, jelölés: -, Oka: a populációknak hasonló igényei vannak (pl. táplálék, fény) pl. a csóka és a gerle verseng az ételhulladékokért
b. Asztalközösség, jelölés: +, 0 A nagyragadozók zsákmánymaradványait keselyű- és hiénafajok fogyasztják el.
c. Szimbiózis (+, +) pl 1. a remeterák és a tengeri rózsa A remeterák egy csiga üres házában él. Ennek tetejére tengeri rózsa települ és elriasztja a ragadozókat, mivel csípései fájdalmasak. Cserébe a rák oxigéndús vízbe szállítja a tengeri rózsát, így az könnyebben jut oxigénhez, táplálékhoz.
pl 2. A bohóchal és a virágállatok A bohóchalak egy virágállattal élnek szimbiózisban. Táplálékuk a virágállat által megölt halak maradékai. A bohóchalak védik a virágállatot halakkal szemben, melyek képesek lecsípni a karjait.
d. Élősködés (parazitizmus): +, d 1. Belső élősködők: - a gazdaszervezet belsejében élnek, ott rögzülnek - testük egyszerű - sok petét termelnek Példák: májmétely, galandféreg, orsóféreg
d 2. Külső élősködők: - a gazdaszervezetre tapadnak - legtöbbször vérszívók (kivétel a rühatka) - testük tágulékony - sok utódot hoznak létre Példák: kullancs, tetü, pióca
A májmétely • 3 -4 cm, tökmag alakú, hasi oldalán két tapadókorong van • hímnős
A májmétely fejlődési ciklusa Petéi a juh székletével ürülnek. A vízbe kerülő petékből csillós lárva lesz. A csillós lárva behatol a mocsári csigába. Flnőtt féreg a májutakban. Mocsári csiga végleges gazda Fejlődő féreg a patkóbélben. A cerkária lárva a tó szélén levő fűszálakon betokozódik és innen bekerülhet a juh vagy az ember testébe. Köztes gazda A csiga testét elhagyja a cerkária lárva.
A simafejű galandféreg - Teste fehér ízekből (szelvényekből) áll és 6 -8 méter hosszú. - Teste elülső részét dajkának nevezzük. Ezen tapadókorong van. Köztes gazda: szarvasmarha végleges gazda: ember
A a vér elszállítja őket a sertés izmaihoz, ahol hólyaglárvává alakulnak. A sertés bélcsatornájában a petéből hathorgas lárva fejlődik, mely átfúrja magát a bélfalon és a vérbe kerül. Az ember fertőzött („borsókás”) hús elfogyasztása miatt betegedhet meg. A köztes gazda (sertés/marha) legelés közben lenyeli a petéket vagy ízeket. Az ember vékonybelében megtapad a dajka, 3 hónap alatt kifejlődik és elkezd petéket termelni. Ezek az ember székletével ürülnek.
Orsóféreg
e. Zsákmány-ragadozó viszony (+, -)
B. A fajon belüli kapcsolatok Példák: - párzás: imádkozó sáska A párzás nem veszélytelen a hím számára, hiszen a nőstény gyakorta elfogyasztja „lovagját".
- csoportos táplálékszerzés pl. falkák (hiénák, farkasok)
- csoportos táplálékszerzés - ivadéknevelés - védekezés
- csoportos védekezés pl. rajokban (seregély), nyájakban (szarvasok) Zebrák -belül biztonságosabb -őrszemek
Magasfokú éberség Legjobb koordináció Gyors reakcióidő A vérnyomás gyors növekedése Legmagasabb testhőmérséklet Legalacsonyabb testhőmérséklet Legmélyebb alvás Legmagasabb vérnyomás
- Slides: 42