A turizmus s a terletfejleszts kapcsolata Dr Aubert

A turizmus és a területfejlesztés kapcsolata Dr. Aubert Antal egyetemi docens

Turizmus és területfejlesztés – – – – Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyűrűző hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkező térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítő jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttműködések elősegítése (turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés)

A turizmus település- és területfejlesztő hatása Magyarországon Történeti áttekintés – 19/20. század fordulója: Az akkori ország keretben 260 üdülő- és fürdőhely, Trianon ennek ¾-ét elcsatolta, – I-II. vh. Között: Fejlesztések megindulása a Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Sopron térségében, – 1960 -as évektől Frekventált üdülési területeken, Agglomerációkban, Nyugati-országrész előnyben, Relatíve gyors mennyiségi növekedés, de a minőségi mutatók gyengék: Kistérségi • Szakmai – háttértelepülések bevonása, oldalon a kínálat bővítése, • Települések oldalárólrehabilitációja, a környezeti feltételek javítása. Települési központok építészeti értékek.

Turizmus és önkormányzatok § Adóbevétel § Munkahelyteremtés § Serkenti a helyi vállalkozásokat, elősegíti a településen belüli és települések közötti együttműködést § Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönző hatása § Hozzájárul a település és környezetének természeti, kulturális értékeinek megőrzéséhez § Településkép javítása § Kedvező imázsformáló hatás

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése VÁTI (26) – BKI (27) – KSH – T – STAR 1971/1006. Korm. határozat a területfejlesztésről, Idegenforgalmi területfejlesztésről: – Külföldi: Balaton, Budapest, gyógyfürdők, – Urbaniz. körzetben: hétvégi rekreáció, – Fejlesztések kulturális igények kielégítését is szolgáljanak, OTK – 23 üdülési területet határolt le + NP-ok és tájvédelmi körzetek (23 -ból 6 volt működő – Balaton, Velencei-tó, Duna-kanyar, Ráckevei Duna-ág, Mátra-Bükk, Nyugat-Dunántúl egyes részei)

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése BKI (1979) – 24 idegenforgalmi tájegység – kiemelés szempontjai: Üdülésre való alkalmasság, Sportolási lehetőség, Kulturális nevezetességek, Természeti adottaágok, Gyógytényező, Gazdasági-politikai jelentőség, Idegenforgalmi szálláshelykínálat, Határátkelés.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése 930 település: 895 település tartozik a 24 körzetbe, 1 település – Budapest kiemelt, 34 település körzeten kívüli, – Javaslat egy adatbank létrehozására, – Területi kereslet nagyságának megbecslése, relációs és tartózkodási összetételét – tájegységek relatív sorrendje, – Kutatás folytatására javaslat: Területek idegenforgalmi karaktere, Egyes régiók, egyes terek súlya, Kereslet-kínálat összhangját javító tennivalók, Fejlesztések ütemezése.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése MT 3241/1979. sz. hat. – Országos Üdülőterületi Terv (1983 -ig) – Magyarország üdülésre alkalmas tájegységeinek vonzásjellege, alapvető keresleti és kínálati helyzete (1981), – 26 körzet (Bp + 619 település). OIH-BKI-VÁTI (1981): „Üdülés-idegenforgalmi hosszútávú fejlesztési koncepció” – T-STAR rendszerbe sorolta az idegenforgalmi településeket: Idegenforgalmi szerepkörű (határ, tranzit, kiránduló), Kiépítettségük, Fontosabb adottságok (zöldterület, víz, gyógy, kultúra).

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése – Javasolta: További 10 körzet fejlesztését a már kiemelt Balaton, Mátra-Bükk, Duna-kanyar, Velencei-tó mellett (Ny-Dunántúl, Hortobágy, Mecsek-Villány, Alsó-Tisza, Ráckevei régió), Az 1980 -as években a finanszírozás oldáról 3 üdülőterület-típus jellemző: – Kiemelt üdülőkörzetek, – Regionális jelentőségű üdülőterületek, – Helyi és kistérségi jelentőségű üdülőterületek.

Az idegenforgalmi területfejlesztési koncepciók történeti áttekintése – 1987: 30 kisebb-nagyobb összefüggő térség, Fogalmi osztályozás: tájegység (16), laza üdülőkörzet, település, – 1998: 1007/1998. sz. Kormány határozat IB-ok megszüntetése, 9 turisztikai régió létrehozatala.

A tervek fajtái és tartalmi követelményei Kettős integráció követelménye, – Turizmus környezetébe, – Turisztikai kínálatot alkotó valamennyi alkotóelemet együttesen kell megtervezni, Turizmus jelenlegi és az adottságok tükrében a potenciális jövőbeli szerepének meghatározása – szoros kapcsolat a területfejlesztéssel, A hierarchia elvek figyelembe vétele – az összhang kiemelten fontos!

A turizmus és területfejlesztés kapcsolatrendszerének elvi alapjai A területfejlesztés tervezési Turizmustervezés alapkategóriái 1. Fejlesztési koncepció 1. Turizmusfejlesztési koncepció: l Hosszútávú célok és prioritások, l Konkrét prgramok kidolgozhatóak ezek alapján. l Átfogó fejlesztési célok, 2. Fejlesztési program 2. Turizmusfejlesztési koncepció l Szakmai irányelvek megadása. l A koncepció alapján középtávú l elkészítése és integrálása a fejlesztési terv, mely stratégiai és területfejlesztési programokba. operatív részekből áll: l Stratégiai program, l. Operatív program.

A turizmustervezés és a területfejlesztés stratégiai szemlélete Területfejlesztés Területpolitika: Prioritások, eszközök és intézmények területén való megfeleltetés. Eszközök: Szabályozás: A megvalósítás materiális- és immateriális feltételrendszere. Tudatos beavatkozások (komplex és szektorális). Menedzsment: Intézményi és személyi feltételek a megvalósításhoz. Stratégiai szemlélet Jövőkép: Külső és belső Értékelése, A jövő Forgatókönyvei. Tervezés: Érvényesítés: A jövőépítés Szereplők Programjai és Részvétele, Akciói, az Területi beavat. Ehhez rendelhető Kozások kidolgo. Adottságok és zása. feltételek. Jövőszervezés: Intézmény- és Eszközrendszer, Ellenőrzés, Értékelés, visszacsatolás.

A turizmusfejlesztési tervek egymásra épülése Koncepció Fejlesztési program Stratégiai Operatív Projektek P 1 P 2 P 3 P 4 P 5 Px

A tervek fajtái – a koncepció – Fő célja: a hosszú távra szóló célok meghatározása, Tervet megalapozó szakmai dokumentum az eredeti jelentése, Ma inkább kistérségi szinten kidolgozott tervdokumentum, Nemzeti szinten stratégiának, illetve turizmuspolitikának nevezik (kormányzati elfogadás után). Rendszerváltás után az első – 1993. Balaton, Elfogadás rendjének hiánya miatt ált. nem váltak hivatalos tervvé – közvetett módon voltak képesek a turizmus fejlesztését befolyásolni.

A fejlesztési program – Középtávra vonatkozó, A hosszú távra szóló koncepció megvalósításának elősegítése, A távlati célok közül melyek azok, melyek hosszú távon megvalósíthatók, A régiók részvételének elősegítése a hazai és nemzetközi források megszerzéséért, További céljuk a régiók integrálása az országos fejlesztési programokba, A vállalkozói tőke aktivizálása, Szakmai irányadás a területrendezési tervek elkészítéséhez, a kistérségi és a helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához.

A fejlesztési programozás – Stratégiai programozás: a régió turizmusának, valamint természeti–társadalmi– gazdasági környezetének elemzése, Az erős és gyenge oldalak vizsgálata, Megállapítja az általános prioritásokat és célokat, Meghatározza a munkaszervezést, megjelöli a finanszírozás forrásait. – Operatív programozás: a stratégiai programra épül, de konkrétabb annál, a jövőbeli végrehajtás és működtetés kereteit is szabályozza: – al- és részprogramonként részletezi a célkitűzéseket és prioritásokat, tartalmazza a középtávú részprogramokra kidolgozott projekt javaslatokat, – kidolgozza a költségvetési forrástérképet, – meghatározza a megvalósítás ütemezését, menetét, – a végrehajtás figyelemmel kísérése és értékelése.

Projekt – Egy konkrét termékre, létesítményre vagy témára kidolgozott fejlesztési tervjavaslat, – Elemei: Megvalósíthatósági előtanulmányok (környezetvédelmi, műszaki, pénzügyi, munkaerő), Részletes gazdasági megvalósíthatósági tanulmány (piacelemzés, beruházási költségek, működési költségek, megtérülés), Költség-haszon elemzések, Finanszírozási terv, Marketing terv, Üzleti terv.

A tervek kidolgozásának és elfogadásának javasolható optimális sorrendje 1. Hosszú távra szóló nemzeti szintű turizmus koncepció (stratégia, turizmuspolitika); 2. hosszú távra szóló regionális, megyei és kistérségi koncepciók; 3. középtávú kistérségi, megyei és regionális programok; 4. középtávú nemzeti turizmusfejlesztési program, amely a fejlesztési prioritások mellett a turizmus általános működési rendszerének kialakítására is figyelmet fordít; 5. a programokat konkretizáló (általában rövidebb távra szóló és konkrét helyszíneken megvalósítandó) projektek kidolgozása.