Szocilgeogrfia elads Szocilgeogrfiai alapfunkcik Szabadid eltlts Pik Bettina
Szociálgeográfia előadás Szociálgeográfiai alapfunkciók: Szabadidő eltöltés Pikó Bettina (2005): Középiskolás fiatalok szabadidő-struktúrája, értékattitűdjei és egészségmagatartása. Szociológiai Szemle. 2. 88 -99. o.
A szabadidő eltöltés főbb jellemzői n Megjelenése: a 18 -19. században n tömeges elterjedés a 20. században → differenciált funkcionális rendszer az 1960 -as évektől Forrás: UNWTO 2011
A szabadidő eltöltés szociálgeográfiai vizsgálatának szempontjai és céljai n a szabadidő-magatartás megnyilvánulási formái → funkcionális rendszert hoznak létre n a társadalmi alapfunkció területi rendszerének megismerése – a csoport specifikus sajátosságok feltárása + a szereplők közötti konfliktusok feltárása n szempontok a szabadidő-magatartás területi típusai formáinak meghatározásához és lehatárolásához: n n n jövedelem társadalmi szerkezet urbanizáltság a lehetőségtől való távolság célterület infrastruktúrája divat és presztízs
A szabadidő-magatartás területi típusai n szabadidő-magatartás a lakótelepülésen: a városok növekedése létrehozza azokat a társadalmi csoportokat, „. . . amelyek szabadidő-magatartása kikényszeríti a funkcionális rendszer átalakítását. ” → kialakul a településen belüli szabadidő-eltöltés funkcionális rendszere n városközeli üdülő- és pihenőterületek használata n n a rendelkezésre álló szabadidő közlekedési infrastruktúra a szabadidő eltöltésére alkalmas területek; elérhetőség; infrastrukturális kiépítettség társadalmi csoportok elvárásai n „távolsági” idegenforgalom
Esettanulmány 1. Csoma Borbála (2002): Magyar fürdővendégek a gräfenbergi vízgyógyintézetben. Korall. 7 -8. 78 -94 n 1831 -1851 – Vinzenz Priessnitz n Kurlisták – vendégek beazonosítása (le mond des comtes – a grófok világa) de szegényebbek is jöttek (kb. 10% magyar) n Időbeli változás n Származás (Pest- Buda 252, Pozsony 99 + Sopron, Győr, Temesvár, Nagyvárad, Nagyszeben
Esettanulmány 2. Michalkó Gábor (1996): Az alkalmazott szociálgeográfia lehetőségei a turizmus kutatásában Budapest I. kerülete példáján n Az eredeti kutatás célja: a helyi lakosok, a turisták, a szolgáltató szféra, az önkormányzat(ok) sajátosságainak, és e szereplők kapcsolatainak a vizsgálata n Miért I. kerület: a turisták ¾-e felkeresi, világörökség, közeli kapcsolat a lakosok és a turisták között, önkormányzati segítség (a kutatáshoz) n Főbb adatforrások: statisztikai adatok, szállásadók adatai, történeti források, utazási irodák programkínálata, külföldiek ellene bűncselekmények, empirikus adatgyűjtés (kérdőívezés – helyiek és turisták körében; interjúkészítés), kartográfiai módszerek (funkcionális térszerkezet ábrázolása)
n A helyi lakosság és a turizmus kapcsolata: n n n n a fogadóközönség is fontos – gyakran csak a fejlesztésekhez kötődő konfliktusoknál derül ki A fogadókészség vizsgálata nem újdonság (Sárvár – 1986, Tihany -1970, Jósvafő – 1969, Szilvásvárad – 1986) 650 fős minta (2%), fele a várból, fele a kerület más részeiből (nem reprezentatív – eltér a minta a népszámlálás adataitől) Általában jónak ítélik meg a turisztikai kínálatot (kivéve az illemhelyeket, a gépjármű-közlekedést és a kereskedelmet) A lakosok ¾-e kedvezően ítéli meg a turizmust A várban élők (kontaktusba kerülők) körében azért negatívabb a megítélése! A konfliktusokra is rákérdeztek, és itt is rosszabb válaszok születtek a várban
n A várban élők a Fény utcai piacra, vagy a Batthyányi téri csarnokba járnak vásárolni (mert az olcsóbb) – térhasználat! n A külföldi turisták térhasználatának vizsgálata n 215 fős felmérés (utcai kérdőívezés) n Vizsgálták a turisták származását, az utazásuk célját, a gyakoriságát közlekedési szokásaikat, a városrészről kialakított képét (ezekről mikro szinten alig van adat!) n Vizsgálták a turisták térbeli mozgását (a látványosságok látogatottsága alapján) n Szálláskínálat vizsgálata n Kevés a kereskedelmi szálláshely, valamint a fizető vendéglátás is a várban
n Az önkormányzat és a turizmus kapcsolatának vizsgálata n n Külön alkalmazott (pr manager) foglalkozik a témával Saját kutatásokat végeztet (turistaforgalomról), de átfogó vizsgálatra nincs lehetőségük Bár a fővárosi önkormányzat sok kompetenciát elvon, de sajátjuknak érzik A turisztikai kínálat bővítését tervezik
Esettanulmány 3. Szabó Szabolcs (2007): Turisztikai felmérés, Ráckeve. Kézirat. ELTE TTK. 48 o. n Kérdőíves felmérés (141 helyi + 184 turista) + piac felmérése (120 fő) n Interjúzás (5 szállásadó) A piacra látogatók megoszlása származás szerinti megoszlása (47% turisztikai célzattal, 30% vásárlási célzattal érkezett a településre)
n Többnyire elégedettek, a helyiek jobban! n Részletesebben majd az ellátás-szolgáltatás alapfunkciónál
n Az ide érkező turisták többségek nem messziről jön (Bp + környező települések) n Többségük (63%) egy napra jön, és csak 15% van egy hétnél tovább (nyaralók!)
Turisták Helyiek A vizsgálat során elsősorban a helyiek és a nem helyiek közötti különbséget igyekeztünk felmérni
Turisták Helyiek
Esettanulmány 4. Pikó Bettina (2005): Középiskolás fiatalok szabadidő-struktúrája, értékattitűdjei és egészségmagatartása. Szociológiai Szemle. 2. 88 -99. o. n Dél-alföldi régió fiataljai körében végzett felmérés (14 -21 év) – 1114 (1200 kérdőívből) n Cél: a kitolódott tanulmányi időszakra vonatkozó ismeretek szerzése (szabadidőstílus, a szülői háttér hatása a szokások, egészségmagatartás vizsgálata) n Kiindulás: nem csak a szabadidő nőtt meg, hanem annak struktúrája is átalakult (ízlésük sem a szüleiktől, hanem a kortársaiktól függ – lásd dohányzás, kábítószer) n Szimbolikus fogyasztás (presztízs, divat)
n Eredmények: n Fogyasztási szokások vizsgálata (dohányzás, alkohol, drog, sportolás, stb. – fiúk vs. lányok viszonyában) Az étkezési kontrol fontosságára kérdeztek rá – egészségtudatos életmód!
n Faktoranalízissel 4 szabadidőstílust határoztak meg: Kortárs- fogyasztásorientált (tv, csavargás, beszélgetés– az olvasás negatív előjelű) buli, Intellektuális és művészeti stílus (mozi, színház, koncert, olvasás, beszélgetés) Élménykereső, technicizált stílus (számítógép, internet, sportolás, hobbi, zenehallgatás) Kreatív-hagyományos stílus rendezvények, olvasás) (házimunka, vallásos Az egyes stílusokhoz más-más értékattitűd kapcsolódik (pénz, sikeresség, presztízs, boldogság stb. ) – likert skálán lehet ezt mérni (mennyire ért egyet bizonyos állításokkal)
n Az egyes stílusok megjelenése a szülők iskolai végzettségétől is függ Kortárs- fogyasztásorientált (alacsonyabb végzettségű) szülők Intellektuális és művészeti stílus (jobb anyagi helyszerű, iskolázottabb szülők) Élménykereső, technicizált stílus (inkább jobb anyagi helyzetű iskolázottabb szülők) Kreatív-hagyományos iskolázatlanabb szülők) stílus (szegényebb,
Szociálgeográfia előadás Szociálgeográfiai alapfunkciók: Ellátás-szolgáltatás
Az ellátás és szolgáltatás főbb jellemzői n HELLBERG, HELLBERG H. [1985] – a tercier szektor működése: - kínálat attraktivitása - vásárlóerő - konkurencia n „consumer services” → a szolgáltató intézmény bevételhez jut; népességnövekedés esetén: természetes szaporodás / területi koncentráció n menedzsment funkciók – „business services” → „…a teljesítmény a másik félnél jelenik meg. ”; gazdasági növekedés esetén: „…A kereskedelem és szolgáltatás térszerkezete … a kínálat és a kereslet folyamatos magatartásváltozásában módosul, mert mindkét aktív csoport rendre átértékeli a funkcióval kapcsolatos tevékenységét, azaz létrejön a visszahatás. ”
A szociálgeográfiai sajátos megközelítése Hivatalos ellátórendszer igazgatás, egészségügy, képzés, közlekedés (csak részben!) „…a funkciók működésében a csoportérdekek csak ellenőrzött mértékben jutnak kifejezésre. ” „…szociálgeográfiai szempontból nem értelmezhető egységes alapfunkcióként, mert működésének nincs egységes csoportspecifikus jellege. ” gazdaságföldrajzi értelemben a szociálgeográfiai funkciók a szolgáltatószektor részei a képzés és a közlekedés a PARTZSCH-féle rendszerben önálló PARTZSCH alapfunkció! az igazgatás belső hierarchiája nem csoportspecifikus → a központi irányítási mechanizmusok hatásait tükrözi vissza „A településnek az igazgatás hierarchiájában elfoglalt helye a lokalitás egésze szempontjából jelenthet előnyt vagy hátrányt … de az igazgatás intézményhálózatának egésze nem csoportspecifikusan működik. ”
Privát ellátószféra kiskereskedelem, ellátás, közlekedés (városi személyszállítás), szórakozás Térbeli sajátosságok Nem egyenletes terjedés a térben: koncentrálódás és szóródás Ez alapján indikátorként felhasználhatók a társadalmi tér fejlődési különbségeinek meghatározására [pl a tercier szektor egyes funkcióinak működési adatai, lásd pl a CHRISTALLER-modell – CHRISTALLER kommunikációs kapcsolatok] Ezen kívül a telephelyválasztást is befolyásolják a térbeli sajátosságok (pl. felvevőpiac nagysága, az adott térség vagy tevékenység gazdasági potenciálja stb.
Mindezek alapján szociálgeográfiai szempontból érdekes lehet: n Az ellátórendszer (hivatalos és magán), valamint az azt működtető csoport (középréteg) kapcsolata n a funkció vonzásterületei és azok hierarchikus rendjének csoportspecifikus sajátosságai n a funkciót igénybevevők térkapcsolatai Fontos: az ellátás-szolgáltatás terén sokszor nem, vagy nem csak a piaci viszonyok hatnak! Lásd pl. egészségügy, oktatás, igazgatás
Az ellátás-szolgáltatás vizsgálatának lehetőségei a kereslet és a kínálat sajátosságai alapján (HECKL féle modell) Kínálati oldal (a társadalmi csoport-magatartást meghatározó tényezők egyik csoportja) n rendelkezésre álló vásárlóerő mennyisége és szerkezete, vásárlóerő: lakónépesség; beingázók; vonzásterület népessége; turizmus, vásárlói aktivitás: jövedelmi helyzet; gazdasági helyzet n a funkció működését befolyásoló gazdasági feltételek „üzemen belüli” tényezők: infrastruktúra; kínálat minősége; ráfordítás/hozam „üzemen kívüli” tényezők: gazdasági szabályozók; konkurencia n a vásárlóerő és a gazdasági feltételek térkapcsolata a funkcionális rendszerben
keresleti oldal (a társadalmi csoport-magatartást meghatározó tényezők másik csoportja) n rendkívül heterogén és strukturálisan állandóan átalakuló csoportok vizsgálata n vásárlói magatartás indítékai (Hol? Mit? Milyen módon? n fogyasztói szokások (Gyakoriság, mennyiség stb. )
A keresleti és a kínálati oldal együttesen határozza meg a funkcionális térszerkezetet és az intézményhálózat rendszerét n külső tényezők → gazdasági növekedés; urbanizáció népesség területi eloszlása jövedelmi viszonyok alakulása vásárlói szokások és szükségletek változása n belső tényezők → a funkció működéséből következnek árak alakulása a szolgáltatás belső szerkezete forgalom nagysága és időbeli változása szállítás és raktározás
Esettanulmány 1. Szabó Sz (2005): dinamika nélküli tengelyek – a Tápiómente. RTT 12. Régiók távolról és közelről. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, 143 -158. o. n Felmérés célja: Farmos társadalmi-gazdasági helyzetének vizsgálata, ezen belül az áruk és szolgáltatások elérhetőségének a vizsgálata n 2004, kérdőívezés, 216 fő
Esettanulmány II. Szabó Szabolcs (2007): Vásárlási szokások felmérése – Ráckevei Piac. Kézirat. ELTE TTK. 10 o. n 2007 július 14, 7 -12 óra n Látogatók regisztrálása n 120 kérdőív (54 helyi, 66 nem helyi) n Felmérés – bejáratoknál+stand
n A látogatók száma kb. 5000 főre tehető (szombati nap) – a forgalom lefutása a napszakokat, valamint a közforgalmú közlekedés adottságait követi
n A nem helyi vásárlók főleg nyaralók. Alig harmaduk jött csak a vásárlás miatt
n A megkérdezettek 83%-a heti rendszerességgel jár ide vásárolni n Elsősorban a piac hangulata a vonzó, nem az ár!
n A megkérdezettek többsége heti rendszerességgel jár a piacra (a Tesco később nyitott meg)
n A piac preferálásának oka: főleg az élelmiszer, azon belül is elsősorban a zöldség- és gyümölcsválaszték – 83%-uk elégedett is a kínálattal
n Többségében a piac állapotával is elégedettek, bár a nem helyi vásárlók némileg kritikusabbak
Esettanulmány II. Bajmócy Péter – Kiss János Péter (21996): A kecskeméti zöldséggyümölcs piac társadalmi-geográfiai vizsgálta. JATE. Kézirat. Szeged. 9 o. n Vizsgálat fő céljai: a. ) mekkora kiterjedésűek, s pontosan hol találhatók a piacon megjelenő egyes áruféleségek fő termelési körzetei b. ) milyen szempontok alakítják ezt ki (pld. szállítási távolság, termelési hagyományok, a piac árszínvonala, a területhasznosításnak és a tulajdonformáknak a város tágabb környékén tapasztalható különbségei) c. ) milyen a piac, a forgalom, a jövedelmezőség megítélése az árusok körében n Vagyis: piaci vonzás- és ellátókörzet meghatározása!
n 1996. szeptember 3. , szeptember 6. n 207 árus megkérdezése (az árusok kb. fele lett felmérve) n + ellenőrző interjú a piacfelügyelőség munkatársával n Fontosabb alapinformációk: a hétvégi napok az erősebbek (80 -90+%-os telítettség a standoknál). Ekkor a vidéki árusok aránya is kb. 50%-ra nő (hétköznap ¾-e kecskeméti) n Áruk összetétel: szezonális (felmérés idején: 29% paradicsom, 28% paprika, 28% őszibarack (uborka? Régen erről volt híres)
n Ellátókörzetek (nem túl határozottan rajzolódnak ki) n Őszibarack: Helvécia és Ballószög n Paradicsom és uborka: Nagykőrös n Burgonya: Kecskemét, Lajosmizse, Nagykőrös n Alma: Kecskeméttől délre eső területekről n Dinnye: Szentkirály n A megkérdezettek 90%-a őstermelőnek mondta magát (a felügyelőség szerint arányuk inkább 80% lehet) – viszonteladók! n Az őstermelők több mint fele nyugdíjas, és majd kétharmada nő (a fiatalabbaknál kiegyenlített a nemek aránya, bár 35 év alatti alig van), többségüknél kiegészítő bevétel (a fiatalabbaknál inkább alapjövedelem (58%) n A vidékről érkezők inkább fiatalabbak, és több köztük a férfi
n Az eladók alacsonyabb társadalmi státuszúak. Eredeti foglalkozásuk szerint: n n n Állami iparban foglalkoztatott fizikai: 29% (férfiak 36%) Mezőgazdasági fizikai: 23% Tercier szektor: 29% (többsége nem irodai, hanem fizikai) n Következtetés: az eladók többnyire kényszerből foglakoznak ezzel a tevékenységgel n A lakóhely és a termelési hely esetenként szétvált. Pl. a kecskeméti külterületekről sok áru érkezet a város környéki „hegyekből”, valamint a távolabbi tanyavilágból
n A más településekről érkezők: Ballószög, Helvécia, Jakabszállás, Nagykőrös, Lajosmizse, Szentkirály távolabbról csak speciális termékek: n n n Vecsés-káposzta, Tiszaalpár-hal, Tápióbicske, Jászszentlászló: mák n A termelők főleg helyiek (őstermelők 63%-a, kereskedők 100%-a) n A kecskeméti (bel- és külterületi) termelők áruválasztéka nagyobb (357 és 315 vs. 272 féle termék), + gyakrabban is járnak árulni (15 és 14 nap/év vs. 11 nap/év) – választékbővítő szerep!
Esettanulmány III. Szabó Sz (2004): Adalékok a Mammut Üzletház térformáló szerepéhez Hipotézisek n A Mammut átalakította a környezetének kiskereskedelmi hálózatát: a bevásárlóközpontokban előforduló bolttípusok forgalma csökkent (vagy bezártak), az onnan hiányzó profilú boltok forgalma nőtt (vagy csak a Mamut után nyílt meg). n A bevásárlóközpontok látogatói két csoportra oszthatók. 1. A legfiatalabb korosztály alapvetően szórakozni jár a bevásárlóközpontokba (ritkán vásárolnak, keveset költenek) 2. A középkorúak és az idősebb korúak jellemzően konkrét vásárlási céllal érkeznek a bevásárlóközpontokba, esetükben a szórakozás háttérbe szorul.
kijelölt terület n 411 üzlet a mintaterületen, melyek közül 303 válaszolt (kérdezőbiztossal történő felmérés)
n Az üzletek megoszlása a Mammut Üzletközpontban. n (1 - gépjárműszaküzlet; 2 - gépjárműalkatrész-szaküzlet; 3 – motorkerékpár - és – alkatrész szaküzlet; 4 – gépjárműüzemanyag töltő állomás; 5 – élelmiszer jellegű üzlet és áruház; 6 – iparcikk jellegű üzlet és áruház; 7 – zöldség-, gyümölcsszaküzlet; 8 – hús- és húskészítmény szaküzlet; 9 – hal- és halkészítmény szaküzlet; 10 - kenyér- pékárú és cukrászatitermék-szaküzlet; 11 – alkoholtartalmú és egyéb italok szaküzlete; 12 – dohányáru szaküzlet; 13 – egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet; 14 – illatszerszaküzlet; 15 – textilszaküzlet; 16 – ruházati szaküzlet; 17 – cipő- és bőráruszaküzlet; 18 – bútor és háztartásicikk-szaküzlet; 19 elektromos háztartási cikkek szaküzlete; 20 – vasáru-, festék-, üveg szaküzlet; 21 – könyv-, újság-, papíráru szaküzlet; 22 – egyéb máshova nem sorolt iparcikkszaküzlet; 23 – használtcikk-szaküzlet; 24 – gyógyszertár; 25 – étterem; 26 – gyorsétterem; 27 – bisztró, büfé; 28 – cukrászda; 29 – bár; 30 – borozó, söröző; 31 – kocsma; 32 – egyéb)
n A megkérdezett kiskereskedelmi és szolgáltató egységek megoszlása Konklúzió: a ruházati cikkeket kínáló, a vendéglátó és a szolgáltatást nyújtó üzeletek száma alacsonyabb, mint a Mammutban – inkább kiegészítő szerepet játszanak (őpl. Sok antikvárium, iparcikk- és háztartási cikk forgalmazó stb. ). A Mammutban felülreprezentált a ruházati boltok száma
n A bezárt üzletek száma magas (összesen 40), n n többségük ruházati, élelmiszer és iparcikk szaküzlet (ide soroltuk a mobilos cégeket is) A megkérdezettek 70 üzletet neveztek meg, amelyik szerintük a Mammut miatt zárt be (élemiszer, ruházat, cipőbolt) Majd 100 üzletben számoltak be forgalomcsökkenésről (A Margit krt. , Keleti Károly utca, Fillér utca, Ezredes utca, Városmajor utca, Hajnóczy utca stb. ) – a forgalomcsökkenés átlagos mértéke bő 35%) főleg ruházati boltok + egyéb kategória (egy helyen vásárolnak az emberek!) A Mammut megnyitása után nyílt új üzeletek inkább kiegészítik a Mammut kínálatát (műszaki, vegyi áru, antikvitás, second hand) A megkérdezettek 25%-a a jövőben visszaeséstől tart (a többi profilkülönbség, alacsonyabb ár, más vevőkör miatt nem tart ettől)
a Mamut megnyitása óta csökkenő forgalmat érzékelő boltok elhelyezkedése
Vásárlási szokások n 141 megkérdezett (egyszerűen elérhető alanyok – parkolóházban) n A korszerkezet fiatalos + több a nő
n Többségük Budapesti (76%), jórészt II. kerületi – főleg a közeli lakosokat szolgálja ki A megkérdezett vásárlók lakhely szerinti megoszlása lakhely részarány Lakhely részarány I. kerület 5, 7 XIII. kerület 3, 5 II. kerület 31, 2 XIV. kerület 3, 5 III. kerület 4, 3 XV. kerület 0 IV. kerület 0, 7 XVI. kerület 2, 1 V. kerület VI. kerület 0 1, 4 XVII kerület XVIII. kerület 0, 7 4, 3 VII. kerület 0, 7 XIX. kerület 0, 7 VIII. kerület 0, 7 XX. kerület 0 IX. kerület 2, 8 XXI. kerület 0, 7 X. kerület 0 XXII. kerület 0, 7 XI. kerület 4, 3 XXIII. kerület 0 XII. kerület 8, 5 Nem budapesti 23, 4
n A fiatalok (szórakozás) és az idősek (élelmiszer) látogatják nagyobb gyakorisággal A látogatás gyakorisága az életkori kategóriákon belül
A legnagyobb értékben vásárolt termékek és szolgáltatások életkori kategóriánként
n A vásárlók többsége vásárolni (109 említés) és szórakozni (73 említés) jönnek) A látogatás célja (teljes minta, többszörös választási lehetőséggel)
n Átlag 24, 5 ezer forint – főleg a középkorúak költenek sokat (idősek és fiatalok kevesebbet) Az egy főre jutó havi költés a Mammutban életkori kategóriánként
A megkérdezettek által említett pozitív és negatív tulajdonságok pozitív tulajdonságok említések száma negatív tulajdonságok említések száma jó megközelíthetőség 107 rossz megközelíthetőség 9 jó parkolási lehetőség 51 rossz parkolási lehetőség 13 alacsony parkolási díj 21 magas parkolási díj 34 barátságos belső környezet 87 rideg, uniformizált környezet 11 kellemes zene, pezsgő élet 46 zaj, nagy tömeg 46 sokféle üzlet 107 túl sok üzlet 11 széles áruválaszték 87 hiányos árukínálat 7 kedvező árak 25 túl magas árak 59 sokféle szolgáltatás 79 hiányos szolgáltatások 3 68 hiányos, egyoldalú szórakozási lehetőségek 5 72 figyelmetlen, nemtörődöm kiszolgálás 32 könnyű tájékozódás 60 nehézség a tájékozódásban 22 egyéb 5 egyéb 9 változatos szórakozási lehetőségek udvarias kiszolgálás
- Slides: 62