A TRSADALMI ALAPFUNKCIK TRBELI RENDSZERE Wood G Stone
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G. : Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
A társadalom, a lokális társadalom, vagy azok egyes A. TÁRSADALOM A társdalmi alapfunkciók területi rendszere csoportjainak elemzése BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 46. o. , 6. ábra. B. TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK B 1 MUNKA B 2 LAKÁS B 3 SZOLGÁL TATÁS & ELLÁTÁS B 4 KÉPZÉS & KULTÚRA B 5 ÜDÜLÉS & PIHENÉS B 6 KÖZLEKEDÉS & KOMMUNI KÁCIÓ B 7 LOKALITÁS A+B KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI A+B 1 típus A+B 2 típus C. Σ 5 i=1 (A+B) A+B 3 típus A+B 4 típus A+B 5 típus Társadalmi térszerkezet D. A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE A fizikai földrajzi környezet és a társadalmi térszerkezet kapcsolata A+B 6 típus A+B 7 típus
ALAPFUNKCIÓK 5. Üdülés és Pihenés
A szabadidő eltöltés mint alapfunkció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 82 – 87. o. ► szabadidő-eltöltés tömeges méretek → differenciált funkcionális rendszer az 1960 -as évektől szociálgeográfiai szempontok: a szabadidő-magatartás megnyilvánulási formái → funkcionális rendszert hoznak létre célok a társadalmi alapfunkció területi rendszerének megismerése csoportspecifikus sajátosságok feltárása szempontok a szabadidő-magatartás területi típusai formáinak meghatározásához és lehatárolásához jövedelem társadalmi szerkezet urbanizáltság a lehetőségtől való távolság célterület infrastruktúrája divat & presztízs
A szabadidő eltöltés mint alapfunkció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 82 – 87. o. ► szabadidő-magatrtás területi típusai szabadidő-magatartás a lakótelepülésen a városok növekedése létrehozza azokat a társadalmi csoportokat, „. . . amelyek szabadidő-magatartása kikényszeríti a funkcionális rendszer átalakítását. ” → kialakul a településen belüli szabadidő-eltöltés funkcionális rendszere városközeli üdülő- és pihenőterületek használata a rendelkezésre álló szabadidő közlekedési infrastruktúra a szabadidő eltöltésére alkalmas területek; elérhetőség; infrastrukturális kiépítettség társadalmi csoportok elvárásai „távolsági” idegenforgalom
A szabadidő-magatartás funkcionális térszerkezete BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87. o. , 9. ábra. TÁRSADALOM INFRASTRUKTÚRA szállás nemzetközi/l okális turizmus elvárása a lokális társadalom magatartása ellátás és szolgáltatás a funkciót működtető csoport érdekei szabadidő eltöltés közlekedés és információ FUNKCIONÁLIS TÉRSZERKEZET
ALAPFUNKCIÓK 6. Közlekdés
ALAPFUNKCIÓK 6. Közlekdés
Közlekedés és kommunikáció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87 – 92. o. ► közlekedés és kommunikáció mint alapfunkció a funkcionális térszerkezet működésének egyik alapfeltétele → az alapfunkciók közötti anyagi és szellemi javak cseréjének biztosítása a funkciók közti mozgás nagysága és minősége minőség: az adott társadalmi-gazdasági struktúra fejlettségének függvénye térbeli elrendeződés: a funkcionális térszerkezet függvénye szociálgeográfiai szempontok: a személyek, csoportok, lokalitások érdekei; „sajátos térbeli mozgásszokásai” mivel a szociálgeográfia szerint közlekedés a funkcionális tér része → a társadalmi hatások következtében ennek a funkciónak is kialakulnak a csoportspecifikus sajátosságai célok a társadalmi alapfunkció területi rendszerének megismerése csoportspecifikus sajátosságok feltárása
Közlekedés és kommunikáció BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 87 – 92. o. a közlekedő ember térbeli viselkedése – a döntések motivációja közlekedési infrastruktúra pszichológiai tényezők szociál-közlekedésföldrajz tanulmánytípusok TAYLOR, TAYLOR P. J. [1969] észlelési (perception studies) mobilitási tanulmányok társadalmi magatartással foglalkozó tanulmányok
ALAPFUNKCIÓK 7. Lokalitás
ALAPFUNKCIÓK 7. Lokalitás
FALVAK
Lokalitás BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 148 – 149. o. a falusi térségek tipizálása I. lakás a lakás és a munkahely viszonyát az agrártevékenység határozza meg az ingázók lakó- és munkahelye teljesen elkülönül átmeneti formák (tanya) munka a helyi munkaalkalmak csak az ott élők szükségleteit elégítik ki a munkavégzést tekintve városi vonzáskörzetekhez tartoznak oktatás és képzés csak elemi szint mobil kulturális szolgáltatások kulturális szükségletek más településen való kielégítése ellátás a háztartások egy része valamely termékből önellátó az ipari társadalomban már a parasztcsaládok sem önellátók az ellátás intézményrendszere a kereslettől függ
Lokalitás BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 148 – 149. o. a falusi térségek tipizálása II. közlekedés személygépkocsi-ellátottság autóbusz forgalmi kapcsolat vasúti kapcsolat legközelebbi autópálya-leágazás üdülés és pihenés a falusi térségekben nagyon különböző hétköznapokon nincs pihenés az ingázó számára a lakás ill. lakóház pihenési célt is szolgál ha üdülőfalu → munkaalkalmak
VÁROSOK
VÁROSOK
- Slides: 18