Rmes vagy krmes Az egszsggyi szolgltatk krtrtsi felelssge

Rémes vagy krémes? Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége a felperesek és alperesek oldaláról

Szakmai kártérítési felelősség • Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része felperes oldaláról • Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének általános része alperes oldaláról • Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) felperes oldaláról • Egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelősségének különös része (szakma független típus műhibák) alperes oldaláról

Általános rész • • • • Bizonyítási teher Precedens rendszer Közvetlen felelős Áthárítás Elvárhatóság alapja Ok-okozati összefüggés Felek jogai-bírák szerepe Szakértő Orvos tanúk szerepe Dokumentációs hiányosság Nem vagyoni kártérítés Vagyoni kártérítés Felelősségbiztosítás Helyettesítő és megelőző eljárások

Szakma független típus műhibák-különös rész • • • Formai hiányosság Idegen test Kórházi eredetű fertőzés Diagnosztikai tévedés Műtéttechnikai hiba-kockázat Gyógymódválasztási szabadság Thromboemboliák megelőzése Gyógyulási-túlélési esély elvétele Betegtájékoztatás Veszélyes üzem felelősség Beteg közrehatása Más szolgáltató, természet közrehatása

Bizonyítási teher (F) • Felperesnek szinte semmit sem kell érdemben bizonyítani • Kár adott az egészségkárosodás vagy a halál ténye • Jogellenességet igazolni nem kell, jogellenességet kizáró körülmények egészségügyi szolgáltatásnál nincsenek, minden károkozás jogellenes • Ok-okozatnál elég a közvetett okság igazolása a közvetlen okozat hiányát az alperes igazolja • Vélelmezett felróhatóság mind orvos-szakmai, mind tájékoztatási hiányosság esetén, felróhatóság hiányának igazolása egyidejűleg történjen a többi kártérítési felelősségi elemnek a bizonyításával

Bizonyítási teher (A) • Felpereseknek is érdemi bizonyítási feladatai legyenek • Kárhoz nem elég az egészségkárosodás vagy halál az csak a károsodás, szükséges annak igazolása is, hogy ez konkrétan milyen nem vagyoni hátrányt, vagyoni károkat okozott • Jogellenességnél mindig igazolja felperes, hogy nincs kizáró körülmény, az orvosszakmai és tájékoztatási kérdések a jogellenességhez is tartoznak ezért azt is igazolja felperes és csak ezt követően merül fel a kimentés • Közvetlen ok-okozati összefüggést is a felperes bizonyítsa • Előbb igazolja felperes a kárt, okozatot, jogellenességet, ha ez sikertelen nincs felróhatóság alóli kimentés

Precedens rendszer? (F) • 1 jogegységi döntés 17 elvi határozat és számos BH mellett az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége önálló bírói gyakorlattal bír a közlekedési balesetek és a munkabalesetek mellett. • A megjelent jogesetek indokolása szakma független típus műhiba esetek nagy csoportjait (idegen test, diagnosztikai tévedés stb) kialakította • Egyes szakterületek-szülészet, traumatológia, pszichiátria stb. - szakma függő típus műhibát is kialakították az ítéletek • Ok-okozati összefüggés, elvárható gondosság megítélése mindig a jogesetekkel összhangban, PRECEDENS rendszerű ítélkezés indokolt

Precedens rendszer? (A) • Sok ítélet más szakmai felelősséget is érint, az egészségügy, mint szakmai felelősség nem önálló terület • Általános típus műhibák valóban levezethetőek az ítéletek indokolásából de csak abban az esetben, ha inkább azonosság igazolható, mint hasonlóság-így nincs szakterület független típus műhiba • Sok szakterületnek nincsenek ítéletben foglalt esetei, illetve a szakterületeket érintő ítéletek is inkább az általános következtetést segíthetik, nem az adott szakterület típus műhibáinak kialakulását-szakterület független típus műhibák sincsenek • Nincs PRECEDENS rendszer, ha lenne is típus műhiba annak értékelésétől is el lehet térni egyedi esetben-bírói függetlenség, meggyőződés

Közvetlen felelős (F) • Kártérítés végrehajthatósága érdekében elsősorban felperesek keresik, pedig alperesi érdek lenne • Főszabály, hogy mindig a betegnek közvetlenül szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató • Finanszírozó egyetemlegesen, ha finanszírozási protokoll miatt van a kár • Fenntartó egyetemlegesen, a nem saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít • Bérbeadó bérlővel egyetemlegesen, ha bérlő szolgáltatásában tevékenyen közreműködik • Biztosító-ha jogszabály így módosulna • Közreműködő egyetemlegesen, ha nem tartja be a szolgáltató belső protokollját (finanszírozottnál kizárt)

Közvetlen felelős (A) • Finanszírozó felelősségét nem meri felvetni, mivel egy finanszírozós a modell • Fenntartónak pénzügyileg, szervezetileg kiszolgáltatott ezért csak utólag kér nem követel • Bérbeadóként törekszik a tevékeny közreműködés kizárására (pl. ápolást, anaesthesiát se ad) a szerződésben • Biztosításnál nem akarja a közvetlen felelősséget, mert ahhoz magasabb limit és drágább díj tartozik • Közreműködőért, szabadfoglalkozásúért mindig vállalja a felelősséget sokszor az áthárítást is szerződésben előre kizárja, személyi feltételt csak így tudja biztosítani

Áthárítás (F) • A kártérítési felelősség megállapítása után a már kifizetett kártérítés porlasztása • Finanszírozó a közvetlen felelősségi okból vagy ha a finanszírozási feltételek miatt történik mulasztás • Fenntartó a közvetlen felelősségi okból vagy ha saját jogszabályban rögzített tárgyi és személyi feltételt nem biztosít • Biztosító magasabb limittel kevesebb kizárással • Közreműködő minden esetben teljes körűen, előre beavatkozás ne csak tanú legyen az orvos • Dolgozóra eshetőleges szándékos károkozás miatt pl tájékoztatási hiányosság, dokumentációs hiány esetén, teljes körű áthárítás, ne csak tanú legyen az orvos

Áthárítás (A) • Az alperesi érdek lenne, mégsem teszik • Fenntartótól, finanszírozótól függés, félelem, néha utólagos kérelem, amikor már magas kártérítésben marasztalják. Fenntartói támogatás csak ítélethez-egyezségi akadály • Biztosítóra áthárítás az általános a szűk biztosítási feltételek mellett • Közreműködőre néhány próbálkozás, nem automatikus, perrel történhet csak, ha kezdetektől nincs felajánlott beavatkozás az a közreműködőnek segít • Dolgozóra csak gondatlan károkozás esetén korlátozott áthárítás

Elvárhatóság alapja (F) • Adott helyzetben általában elvárhatóság tág és egyre tágabb értelmezése • Elvárható gondosság=legnagyobb gondosság • Vizsgálati és terápiás eljárási rendek • Finanszírozási eljárási rendek • Módszertani levelek, szakmai ajánlások • Szakkönyvek, szakcikkek • Tapasztalatokon alapuló orvoslás evidenciái a gyakorlat alapján

Elvárhatóság alapja (A) • Adott helyzetben elvárható gondosság közelítsen a konkrét helyzetben, adott tárgyi és személyi feltételek mellett, elvárható gondossághoz • Elvárható gondosság szűkebb, mint a legnagyobb gondosság • Elvárhatóság alapja a szakmai protokollok és szakmai ajánlások szintje • Elvárhatóság visszaszűkítése alperesi feladat, 47/2007 BH az elvárható gondosság szélesebb, mint a szakmai protokoll, szakmán múlik, hogy jó protokollokkal ezt vissza tudja-e fordítani

Ok-okozati összefüggés (F) • Elegendő, ha az oksági kapcsolat nem kizárt • Valószínűség elegendő a bizonyításhoz, mivel az egészségügyben nincs egyértelműség a jog sem várhatja azt el • Károsodás több oka esetén minden oksági folyamatot vizsgálni kell és ha az részleges okozat áll fenn a mulasztás és károsodás között az is felelősséget eredményez • Elegendő igazolni, hogy a beavatkozás során és nem okán történt a kár ez utóbbi hiányát már a szolgáltatónak kell kimenteni- okozati elem a felróhatóságnál

Ok-okozati összefüggés (A) • Ok-okozati összefüggés legyen kizárólagos (bizonyos) de legalább ne legyen elég a nem kizárt • Valószínűségre alperes is hivatkozhasson –mi a valószínűbb az okság fennállása vagy nem? • Részleges oksági kapcsolat részleges felelősséget is eredményezzen, ha máshol nem az összegszerűségnél • Ne legyen elegendő a beavatkozás során történő igazolás, vagy a során megjelölést szűken értelmezzék (pl. egyszeri beavatkozás ide tartozhat, több hónapi kezelési folyamat nem)

Felek jogai-bírák szerepe (F) • Felperes ura az eljárásnak, bizonyítás kezdő feladatai a kezében, de ha a szakvélemény alapján a felróhatóság igazolt a további bizonyítás már alperes feladata • Felperes adatait alperes csak akkor használhatja, ha ahhoz a felperes hozzájárult pl. szakvélemény beszerzésénél • Bíróság feladata a tárgyalás vezetése, nem irányítása, nincs hivatalból bizonyítás, a Pp 3. §-a alapján a bizonyítási teherről tájékoztatás nem csúszhat át irányított bizonyításba • Szakértőt, tanút a felek kérdezzenek inkább • Nem igazság, hanem jogszolgáltatás - ítélkezés alapja a bíró meggyőződése

Felek jogai-bírák szerepe (A) • Alperes is irányíthatja a tárgyalást, hibás hozzáállás, ha csak azt akarja bizonyítani, amit felperes nem tud • Felróhatóság alóli kimentés aktív alperesi szerep a kezdetektől, kimentés sikertelensége felelősséget eredményez • Bíró kérdezze elsősorban szakértőt, tanút, ha szükséges legyen hivatalból bizonyítás, aktív bíróság indokolt • A jogszolgáltatás legyen igazságszolgáltatás is a meggyőződés nem elég teljes tényállás feltárás kell, elsődlegesek az orvos-szakmai kérdések

Szakértő (F) • A felróhatóság és az ok-okozati összefüggés jogi fogalom azt a bíróság dönti el • A szakértői vélemény segédanyag az elvárható gondosság alternatíváinak bemutatásában és a károsodás okának feltárásában • Magánfelkérésre készített vélemény teljes egyenrangúságban a kirendelt szakértővel, ítélet ilyen véleményen is alapulhat • Speciális szakközreműködők szerepe elsődleges az általános végzettségű szakértővel szemben • Írásbeli vélemények mellett tárgyaláson történő meghallgatások elsődleges szereppel

Szakértő (A) • Mivel az elvárható gondosság és az oksági eredet orvos-szakmai fogalom, szakértői véleménynek domináns szerepe van • Bíró szakvéleménytől csak akkor térhet el, ha azt más szakvélemény megalapozza, szakmai kérdésben nincs meggyőződés • Magánszakértői vélemény elsődlegesen csak okirat, de így is bizonyíték, legalább a kirendelt szakértőnek el kell bírálnia • Szakközreműködő segédszereplője a szakértőnek, a szakmai véleményt igazságügyi keretek közé a szakértő teszi • Írásbeli véleményeknek döntő szerep, ekkor elsődleges a szakmaiság, tárgyalás inkább a szakértő meggyőzése

Orvos tanúk szerepe (F) • Orvosok ne tegyenek tanúvallomást orvos-szakmai kérdésekben, hiszen a dokumentáció tartalmazza mit végeztek, azt részletesebben nem magyarázhatják • Titoktartás alóli felmentés megtagadása különösen olyan orvosnál, aki nem is kezelte a beteget, vagy olyan kezeléssel kapcsolatban, ahol nem vett részt • Tanúvallomás szakkérdést nem tartalmazhat • Tanút sohasem a felperes idézi, az alperes érdeke a meghallgatás

Orvos tanúk szerepe (A) • A dokumentáció tartalmazza, hogy mi történt, a tanúvallomás, hogy miért, ezért szükséges a nyilatkozat • Joggal visszaélés, rosszhiszemű pervitel a titoktartás alóli felmentés megtagadása a tényállás kiderítését szolgálja a minél részletesebb tanúvallomás • A tények nem választhatóak el a szakmai kérdésektől, így a tanúvallomás szólhat szakkérdésekről is csak ne ez legyen a döntő • Tanúk meghallgatásának indítványozása alperesi érdek, különösen tájékoztatási hiányosságnál, ahol ha nem ismertetik a tájékoztatás tartalmát a felróhatóság alól nem tudják magukat kimenteni.

Dokumentációs hiányosság (F) • Dokumentációs hiányosság a hiányzó, a hiányos, a pontatlan, az olvashatatlan irat • Dokumentációs hiányosság ha a szolgáltató több dokumentációjának tartalma egymásnak is ellentmond • A dokumentációs hiányosság csak az alperes terhe - elzárja magát attól, hogy igazolja, hogy az elvárható gondossággal járt el, felróhatóság a hiányos dokumentáció miatt fennáll • Dokumentációs hiányosság tanúvallomással nem pótolható • Rövidítések nem igazolják a gyógykezelés tartalmát, negatív tünetet, ahhoz vezető vizsgálatot is le kell írni

Dokumentációs hiányosság (A) • A hiányos, hiányzó, pontatlan, olvashatatlan dokumentáció csak akkor jelenti a felróhatóságot, ha más bizonyítékokból a felróhatóság megállapítható, a bizonyítási lehetőség elzárása nem automatikus • A pontatlan, olvashatatlan dokumentáció tanúvallomással megmagyarázható • A hiányzó, hiányos dokumentáció is pótolható tanúvallomással, ha csak a rögzítése maradt el az adatoknak és ezt igazolni tudja a szolgáltató • Ellentmondásos dokumentáció feloldható azzal, hogy melyik irat minősül elsődlegesnek • Rövidítések elegendőek, negatív vizsgálati eredmény dokumentálása elmaradhat, tanúvallomással magyarázható

Nem vagyoni kártérítés (F) • Összegszerűsége nem korlátozható-hátrányos megkülönböztetés alakulna ki pl. a gépkocsi balesetekben kárt szenvedettekkel szemben • Kártérítési összegek mindig emelkedjenek- más felelősséget vizsgáló eljárásokból az összegszerűség átemelése, hiszen a kár ugyanaz • Haláleseteknél a kártérítések jelentős emelkedése • A károkozás-kori értékviszonyok igazolása, károkozás-kori összegek késedelmi kamatokkal • Hozzátartozói kör bővülése, különélő nagykorú hozzátartozók kártérítési igénye

Nem vagyoni kártérítés (A) • Megítélhető összegszerűség korlátozható lenne, AB határozat értelmezése szerint • Ne lehessen átemelni a kártérítések összegszerűségét más kártérítési típusokbólönálló kártérítési tételek legyenek az egészségügyre figyelembe vélve a teljesítő képességét is • Nem indokolt a haláleseteknél a kártérítés emelkedése • Gyakran kerüljön sor ítélet-kori értékviszonyok szerinti összegszerűségre, nem vagyoni kártérítéséi járadék kerüljön megítélésre kiskorúaknak egyösszegű helyett • Adott károkozásnál ne bővüljön azoknak a hozzátartozóknak a köre, akik kártérítést kaphatnak, különélő nagykorú hozzátartozó ne kapjon nem vagyoni kártérítést

Vagyoni kártérítés (F) • Ápolás-gondozás ellenértékénél elszámolható a szakellátást végző cégek árlistájának a 75%-a • Nincs szükség szakértőre, a kártérítési igények kiszámíthatóak • Fejlesztő kezeléseknél minden elszámolható, ami szakértő szerint nem indokolatlan • Nincs szükség számlával igazolni a károkat, hiszen a szabad bizonyítás miatt elegendő az igazolás, tanúvallomás is • Kártérítésből újabb olyan kiadásokat keletkeztetni, ami kárként érvényesíthető nem ütközik a káron szerzés tilalmába • Járadék felemelése iránti eljárások két-három évenként

Vagyoni kártérítés (A) • Vagyoni kártérítési igények számításához szakértő igénybevétele • Általános kártérítés csak akkor, ha ténylegesen nem kiszámítható a kár • Nincsenek köztudomású kártérítési tételek rezsi költségeknél, kulturális többletkiadásnál se • Számlával történő bizonyítás • Csak érdemi fejlesztő kezelések figyelembe vétele, párhuzamos fejlesztések kizárása • Járadék csökkentési eljárások, járadékok véghatáridejének felügyelete, (tőkésítés)

Felelősségbiztosítás (F-A) • Limitemelés, önrész eltörlés, Kizárás korlátozás, időbeli hatály meghatározása, visszakövetelési esetek csökkentése • Jogszabály a szakmai felelősségbiztosítás minimumfeltételeiről • Hatékony biztosítás: ügyvéd, szakértő, tájékoztatási nyomtatvány, protokoll, visszacsatolás • Érdemi peren kívüli kárrendezés újra kialakítása kezelhető összeghatárok között, egyezség mindkét félnek olcsóbb, titkosabb, kevésbé kiszolgáltatott, gyorsabb

Helyettesítő és megelőző eljárások (F) • Egészségügyi szolgáltatást érintő felelősségi formák ( etika, közigazgatás, munkajog, büntetőjog) párhuzamosan vizsgálhassa az orvos-szakmai és tájékoztatási hiányosságokat • Más eljárásokban készített szakvélemények, más bizonyítékok szabad felhasználása a kártérítés iránti eljárásban • Beteg jogi képviselő ne kapjon jogi képviseleti jogosultságokat, közvetítés megszüntetendő, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek létrehozása, közvetlen szakmai felelősségbiztosítóhoz fordulási lehetősége a károsultaknak

Helyettesítő és megelőző eljárások (A) • Orvos-szakmai felelősséget csak a büntető és polgári eljárás vizsgáljon , az etikai eljárásban a felelősséget csak tájékoztatási hiányosság alapozza meg, munkajogi szankció csak más eljárás eredményét használhassa fel, közigazgatási eljárás működési engedélyből, minimum feltételekből eredő hiányosságot vizsgáljon • Ne lehessen párhuzamos eljárásokat indítani egyszerre • Más eljárásban készült bizonyítékot ne vagy csak korlátozva lehessen kártérítés iránti eljárásban felhasználni • Egészségügyi közvetítés fokozása, kötelezővé tétele, egészségügyi fogyasztói békéltető testületek elhagyása, közvetlen biztosítóhoz fordulás csak ha a közvetlen biztosítói perlés bevezetésre kerül

Formai hiányosság (F) • Szakvizsga hiánya önmagában nem az elvárható gondosság hiányát jelenti, nem is kell azt vizsgálni, hogy szakmailag megfelelt-e az ellátás • Működési engedély hiánya vagy attól eltérő szolgáltatás megbízás nélküli ügyvitel-minden kárért felel, ami a beavatkozás nélkül nem jött volna létre • Hozzájáruló nyilatkozat ( nem a tájékoztatás) aláírásának elmaradásaérvénytelen szerződés, megbízás nélküli ügyvitel,

Formai hiányosság (A) • Szakvizsga hiánya csak formai hiányosság, mindig felügyelet melletti az ellátás, vizsgálandó felügyelet tartalma, illetve a nyújtott ellátás érdemi szakmai elemzése • Működési engedély hiánya, ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szabálysértési felelősségi tényállás, pénzbírsággal, a megbízási szerződés létrejön csak érvényességet nem érintő formai hiányossággal • Hozzájáruló aláírásának elmulasztása csak formai hiba, ha a hozzájárulás ténye más módon igazolható, a lényeges a tájékoztatás tartalma

Idegen test (F) • Idegen test bennmaradásának ténye, függetlenül annak okától, megalapozza a felróhatóságot • Nem elég számolni jól kell számolni • Irreleváns, hogy milyen idegen testről van szó • Idegen test bennmaradásnál csak egy érdemi bizonyítás van, milyen károsodás alakult ki az idegen test bennhagyással összefüggésben: műtét megismétlésétől a halálig

Idegen test (A) • Nem az idegen test bennmaradás ténye alapozza meg a felelősséget, vizsgálni kell miért maradt benn, műtéti területen maradt idegen testekről szóló protokoll legyen a bírói gyakorlat része • Ha az idegen test közvetlenül nem okozott fizikai vagy pszichés károsodást nincs kártérítési felelősség kár hiányában • Kis kár esetén lehet, hogy az elismerés és biztosítói limiten belüli kárrendezés indokoltabb

Kórházi eredetű fertőzés (F) • A kórházban bekövetkezett fertőződés kórházi eredetű-vélelem megdöntése alperesi feladat, eredet kimutatás iránti vizsgálatok, jelentések elmaradása alperes terhe • A kórházi eredetű fertőződés igazolásakor a fertőződés ténye alapozza meg a kártérítési felelősséget • Széles elvárhatóság a fertőződés kezelésével kapcsolatban (minél előbb megelőző AB, minél előbb tenyésztés, célzott AB, leghatékonyabb AB, infektológiai konzílium) • Mikrobiológus - infektológus szakértő

Kórházi eredetű fertőzés (A) • Nincs vélelem a kórházi eredettel összefüggésben csak az igazolt kórházi eredetű fertőződés kórházi eredetű • A kórházi eredetű fertőződés ténye nem alapozza meg a kártérítési felelősséget • Fertőződés kezelésével összefüggésben szűkebb hiba értelmezés: megelőző AB, tenyésztés, célzott AB • Elsődlegesen klinikus szakértők mikrobiológus, infektológus csak kiegészítés, mivel a betegágynál is főleg a klinikusok döntenek

Diagnosztikai tévedés (F) • Minden célszerű és szakszerű vizsgálatot elvégez ahhoz, hogy diagnózishoz jusson, akkor tévedhet az orvos-ha ezt a tévedési helyzetet nem alakítja ki a tévedése mindig felróható lesz • Minden célszerű és szakszerű, ami az adott helyzetben nem kizárt-a vizsgálat elvégzése vagy arról történő tájékoztatás az elvárható • Szakértő csak a vizsgálati lehetőségeket, mint alternatívákat tárja fel a bíró dönti el, hogy azok elvégzésének hiánya megalapozza-e a kártérítési felelősséget

Diagnosztikai tévedés (A) • A tévedés lehetősége mindig adott, akkor is ha szükséges és indokolt vizsgálatok nem kerültek elvégzésre • Felperesi értelmezés elfogadása esetén a szükséges és indokolt fogalmába nem tartozik a lehetséges és a nem kizárt vizsgálat • Szakértő nyilatkozzon arról, hogy mi minősül az adott esetben szükségesnek és indokoltnak további alternatívák irrelevánsak

Műtéttechnikai-hiba, kockázat (F) • Nem utalható a beteget terhelő kockázat körébe, ami az elvárható gondossággal elhárítható lenne ez nem kockázat, hanem műtéttechnikai-hiba • Szövődmény, ami a beteg, vagy a betegség adottságaiból fakad ez olyan kockázat, ami a beteget terheli • A felróhatóság jogi fogalom, így a kockázat vagy műtéttechnikai hiba minősítést is a bíróság alkalmazza, adja, szakértő csak feltárja a bekövetkezett tényt és annak okát

Műtéttechnikai-hiba, kockázat (A) • Sem a szövődmény, sem a kockázat miatt nem terheli a szolgáltatót felróhatóság • Szövődmény, ami a betegségből, beteg adottságaiból, míg a kockázat az, ami a szolgáltatást nyújtó orvos tevékenységéből ered • Nincs műtéttechnikai-hiba, ha legalább relatív indikációja volt a beavatkozásnak, az esetleges szövődményről, kockázatról tájékoztatták a beteget, a bekövetkezett károsodást időben vették észre és mindent megtettek annak elhárítása érdekében • Szakértő szól kockázat tényéről, tartalmáról

Gyógymódválasztási szabadság (F) • LB elvi határozata alapján a szolgáltató utólag felelős a választott gyógymódért • A jó és legjobb közötti eltérés is alapja lehet a kártérítési felelősségnek • Mindig a szolgáltatónak kell igazolnia, hogy a választásnál valós és alapos okok alapján döntött-a vélelem, hogy nem • Gyógymódválasztási szabadság áljogosítvány

Gyógymódválasztási szabadság (A) • Az utólagos elemzés nem jó, mindig azt kell vizsgálni, hogy a választáskor milyen lehetőségek álltak rendelkezésre • A jó gyógymód választása már igazolja, hogy valós és alapos körültekintéssel választott a szolgáltató, nem eredményez felelősséget, hogy lett volna jobb választás • Választás két követelménye: kockázatot mindig haladja meg a beavatkozással járó haszon, illetve a beavatkozáshoz a beteg megfelelő tájékoztatás alapján adja a hozzájárulását

Thromboembóliák megelőzése (F) • Szakmai protokoll szinte már önálló típus ügyként szakértői értékeléstől függetlenül része a bírói gyakorlatnak • Kis kockázatnál a profilaktikus kezelésről szóló tájékoztatás az elvárható • Közepes kockázatnál indokolt, míg nagy és igen nagy kockázatnál kötelező a profilaktikus kezelés • Kezelés ténye mellett annak protokoll szerinti időtartama is lényeges • Protokoll általános része elsődleges a különös rész kivételeivel szemben is

Thromboembóliák megelőzése (A) • Szakmai protokoll csak annyiban alapozhat meg felróhatóságot, amilyen mértékben arra szakértő hivatkozik, hiszen ez elsődlegesen szakkérdés • Kis kockázatnál a tájékoztatás is szolgáltató mérlegelése, közepes kockázatnál tájékoztatás az elvárható, nagy és igen nagy kockázatnál célszerű alkalmazás-a kezelésnek is van kockázata • Protokoll különös része kivételeket fogalmaz meg az általános követelményektől eltérés lehetőségére

Esély (F) • Az alperesnek kell igazolnia, hogy ha az elvárható gondossággal jár el, akkor sem lett volna nagyobb túlélési, gyógyulási, károsodás elkerülési esélye a betegnek-a vélelem, hogy lett volna nagyobb esély • Nem valószínű, hanem kizárt hogy nagyobb lett volna az esély • Értékelhető esély, minimális esély, esély ténye a jogalapnál, esély mértéke az összegszerűségnél

Esély (A) • Nem nagyobb túlélési, gyógyulási esély, hanem a túlélés, gyógyulás nagyobb esélye ( 50%+1) legyen a felelősség alapja • Ha a fentieket nem fogadják el csak a reális esély esetén legyen felelősség –reális esélyt mindig az adott eset részletes elemzése adja, a minimális, nem kizárt nem elég • Elegendő igazolni, hogy valószínűleg más eljárás esetén sem lett volna nagyobb az esély, nem kell az bizonyítani, hogy kizárt lett volna a nagyobb esély

Betegtájékoztatás (F) • Tájékoztatás formai követelményének betartását ( Eütv 136§), tényét, tartalmát az alperesnek kell igazolni- vélelem a tájékoztatás hiánya, hiányossága • Tájékoztatás hiánya önállóan megalapozza a felelősséget, de érvként szolgálhat akkor is, ha már orvos-szakmai hiányosság alól az alperes kimentette magát • Minden ismert, lehetséges, és súlyos hatással járó következményről tájékoztatás. Előfordulási arány irreleváns • Elektív műtéteknél tájékoztatási követelmény a lebeszélési kötelezettség

Betegtájékoztatás (A) • Bizonyítás alperesi feladat, de elégséges, ha a kezelőorvos nyilatkozik további tanú bizonyítás lehetséges, de nem szükséges • Írásbeli tájékoztató aláírása igazolja, hogy az abban foglaltakat a beteg megértette, tájékoztatás ténye bizonyítja a tartalmát is • Általános tájékoztatási gyakorlat is elegendő legyen a tájékoztatás konkrét tartalmának igazolásához • Valamilyen határt kell szabni a teljes körű tájékoztatásnak ez lehet minimális előfordulási százalékos arány, a beteg adottságaiból előre nem ismert következmény esetleges kialakulásáról nem kell tájékozatni, mint elméleti lehetőségről • Abszolút indikációnál nincs tájékoztatási hiányosság

Veszélyes üzem felelősség (F) • Veszélyes üzem felelősség egészségügyi szolgáltatásra is alkalmazható, ilyenkor a szövődményekért is felelősség áll fenn, mert a működési körön kívül eső és elháríthatatlan feltétel nehezen igazolható • Veszélyes üzem felelősség ha az egészségügyi szolgáltatáshoz használt gép műszaki berendezése okozza a kárt • Veszélyes üzem felelősség ha veszélyes üzemek találkozása okozza a kárt (pl vegyi anyag és gép találkozása) • Veszélyes üzem felelősség legyen akkor is, ha a gépet az orvos használja rosszul, mert a géppel történik a műtét

Veszélyes üzem felelősség (A) • Veszélyes üzem felelősség az egészségügyben ne legyen általános, mindig esetenként vizsgálják, hogy alkalmazható-e, ne legyen ilyen típus ügy • Csak a veszélyes üzemek találkozásánál illetve akkor legyen alkalmazható a felelősség, ha a kárt a gép műszaki berendezése okozza • A működési körön kívül és elháríthatatlan mentesülési okokat tágan kellene értelmezni • Nincs veszélyes üzem felelősség, ha a kárt az okozza, hogy az orvos rosszul használja a gépet

Beteg közrehatása (F) • Betegnek, ha nem tesz eleget az orvos tanácsainak , hivatkozhat arra, hogy a tanács nem volt egyértelmű: pl panasz esetén kontroll nem elég, milyen panasz esetén? • Beteg, ha nem tájékoztatja az orvost más gyógykezeléséről, kórelőzményről, nem ő sérti meg az együttműködést, hanem az orvos kérdezi ki nem az elvárható gondossággal • A közrehatás arányának megállapítása fontos, mindig kisebb, mint a szolgáltató közrehatása

Beteg közrehatása (A) • Betegtől is elvárható, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítson. Ez ugyan felróhatóságot igényel a betegtől is, de ezt is tágan kell értelmezni • Közrehatás a megelőzésben ez főleg a jogalapot érinti • Közrehatás a már bekövetkezett kár enyhítésében ez az összegszerűséget érinti – pl. pszichés kárnál pszichés kezelés • Közrehatás aránya nem állapítható meg, így azonos a szolgáltatóval

Más szolgáltató, természet közrehatása (F) • Károsodást okozhatja több egészségügyi szolgáltató is-közrehatás a károsult irányában egyetemleges, egymás között egyenlő arányú • Nem kötelező minden szolgáltatónak perben állni az egyetemleges kötelezettség alapján úgyis bármelyiktől követelhető a teljes kártérítés • Egészségügyi szolgáltatóktól független természeti okok figyelembe vétele, hogy a felelősség részleges legyen, többek károkozásának analógiájára csak akkor, ha az e közrehatás nem valószínűségen alapszik, hanem bizonyosságon, természet közrehatása inkább az összegszerűségnél

Más szolgáltató, természet közrehatása (A) • Mási szolgáltató csak akkor, ha a szolgáltatásával kapcsolatban nem csak a felróhatóság (ezt könnyebb igazolni), hanem az ok-okozati összefüggés is bizonyítható • Szolgáltató kettős védekezése, hogy nem mulasztott, illetve, hogy másik szolgáltató mulasztott • Természet közrehatásánál ne csak a bizonyosság, hanem a valószínűség is legyen elegendő még akkor is, ha csak az összegszerűséget érinti • Halálokok újraértékelése, pathologusok szerepe növekszik

Rémes vagy krémes? • Nem mindegy, hogy a jégkrém vagy a jégrém miatt érzünk hideget • Nyáron lehet homokozni télen lehet hómókázni • Ugyanarról lehet a bírói gyakorlatban is különbséggel eltérő értelmezéseket kialakítani • Ez a kettősség azonban szükséges ahhoz, hogy ne beszélhessünk az egészségügyi szolgáltatók már majdnem objektív szakmai kártérítési felelősségéről • Köszönjük megtisztelő figyelmüket!