A MUNKLTAT KRTRTSI FELELSSGE A MUNKAJOGI KRTRTSI FELELSSG

A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE

A MUNKAJOGI FELELŐSSÉG KÉT FORMÁJA • MUNKAVÁLLALÓI - Vétkesség - Munkáltató bizonyít - Teljes körű • MUNKÁLTATÓI - Objektív - Munkáltató bizonyít - Teljes körű

A MUNKAVÁLLALÓI FELELŐSSÉG KÉT FAJTÁJA • FELRÓHATÓSÁGON ALAPULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG • OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG – Általános megőrzési – Pénzkezelői – Leltárfelelősség 4

A MUNKÁLTATÓ OBJEKTÍV FELELŐSSÉGE • OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG – Munkaviszonnyal összefüggő kárért + Kimentési szabályok 5

1. A munkáltatói felelősség feltételei 2. Károk típusai 3. Kártérítés szabályai

I. A FELELŐSSÉG FELTÉTELEI

MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGE • Befolyása nagyobb a kárt okozó körülményekre • Magasabb elvárhatósági szint • Elsődlegesen objektív felelősség

Munkáltatói kárfelelősség A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak - a munkaviszonnyal összefüggésben - okozott kárt.

FELTÉTELEI 1. Munkaviszony fennállása 2. Munkaviszonnyal összefüggés 3. Kár bekövetkezése 4. Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között

1. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA • a munkába állás érdekében tevékenység közben érte a munkavállalót • Érvénytelen munkaszerződés, feketemunka • Hátrányos megkülönböztetésből eredő kár • Munkaviszony megszűnését követően okozott kár: pl. jó hírnév sérelme, személyes adatok kiszolgáltatása

2. MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN • Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése • Munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező munka, egyéb pl. étkezés, fürdés • Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés

• Munkaviszonyból eredő általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése • Munkával összefüggő továbbképzés • Munkáltató által szervezett rendezvény • Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során

3. KÁR • Pénzben kifejezhető hátrány – Pl. vagyonban beálló értékcsökkenés – Keresetcsökkenés – Életvitelben beálló hátrányos változás • Nem vagyoni kár és sérelemdíj

4. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS • A kár és a munkaviszony között áll fenn • Bizonyítási teher: munkavállalón • Nincsen okozati összefüggés – Munkahelyen végzett magáncélú tevékenység – Útibaleset (munkába menet-jövet) – Munkásszálláson történt baleset – Munkavégzés közben jelentkező, de azzal össze nem függő megbetegedés

KIMENTÉS

KIMENTÉS a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

KIMENTÉS b) Kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Kármegosztás Nem kell megtéríteni azt a kárt, 1. bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható 2. A munkavállaló vétkes magatartása okozott 3. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 19

KÁR MÉRSÉKLÉSE A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen • a felek vagyoni helyzetét, • a jogsértés súlyát, • a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

POLGÁRI JOGI SZABÁLYOK • A kár megtérítésére a Ptk. 6: 518 -534. kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke) • KSz csak a munkavállaló javára térhet el

II. A KÁROK TÍPUSAI

KÁR TÍPUSAI A) Munkavállaló életében, egészségében, testi épségében okozott károk B) A munkavállalónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károk C) A munkavégzés megakadályozásával okozott károk D) „Egyéb” károk

A) ÉLETBEN, EGÉSZSÉGBEN ÉS TESTI ÉPSÉGBEN • Munkahelyi balesetből eredő egészségsérelem • Foglalkozási megbetegedésből eredő egészségsérelem • Egyéb egészségsérelem – Pl. munkahelyi konfliktushelyzetre visszavezethető egészségsérelem

Egészségsérelmen alapuló kárfelelősség • Okozati összefüggés: a munkaviszonnyal összefüggő baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elő a kárhoz vezető okfolyamatot - szakértői kérdés. • A munkajogi kárfelelősség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektől.

Rokon jogterületek által használt fogalmak • Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) • Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) • Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek. ) • Foglalkozási megbetegedés (27/1996. (VIII. 28. ) NM r. 2. § a. pont) • Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek. )

B) MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOKÉRT Főszabály: • vétkességre tekintet nélküli felelősség

MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK • A szokásos életvitel körében használt dolgok: • • munkahelyre való bevitelét a munkáltató nem tilthatja meg A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok: munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Megsértése – szándékos károkozásnál felel a munkáltató.

C) MUNKAVÉGZÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁVAL • Pl. nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért a munkavállaló jogszerűen megtagadja a munkavégzést • Jogellenesen megszünteti a munkaviszonyt

D) EGYÉB KÁROK • Az Mt. által is nevesített esetek: – rendeltetésellenes joggyakorlás – hátrányos megkülönböztetés – szabadság megszakítása – megállapodás érvénytelensége

• Igazolások késedelmes kiadása • Munkaviszonyhoz kapcsolódó, de azon kívüli kötelezettségek megszegése – Bejelentési kötelezettség elmulasztása – téves adatközlés társadalombiztosítási szervek felé

III. KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

VAGYONI KÁR A munkáltató a 174 -176. §-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak: A) elmaradt jövedelmét, B) dologi kárát, C) a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

A) ELMARADT JÖVEDELEM • munkabér, • szolgáltatások pénzbeli értéke, amelyekre a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. • sérelem miatt elmaradt rendszeres jövedelem

B) DOLOGI KÁR • a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján • dologi kárt az avulás figyelembevételével kell kiszámítani • Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

HOZZÁTARTOZÓK KÁRA • károkozással összefüggésben felmerült kár, • indokolt költség Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, tartást pótló kártérítés, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

JÁRADÉK Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, tartásának kiegészítését szolgálja.

KÁRTÉRÍTÉS MÓDOSÍTÁSA Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg a biztosító (felelősségbiztosítás) a kártérítés módosítását kérheti.

SZAKASZOS ELÉVÜLÉS Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni a) az elmaradt jövedelem és a táppénz első fizetésének napja, b) elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset - első jövedelemkiesés c) elmaradt jövedelem és rokkantsági nyugdíj különbözete - nyugállományba helyezés.

Köszönöm a figyelmet!