Az egszsggyi szolgltatk szerepe a gyermekvdelmi jelzrendszerben Mentuszn

Az egészségügyi szolgáltatók szerepe a gyermekvédelmi jelzőrendszerben Mentuszné dr. Terék Irén főosztályvezető HMKH Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya Eger, 2016. 10. 26.

Az egészségügyi szolgáltatás és a gyermekvédelem kapcsolata. Hogyan és miben kell változtatni Gyöngyös és Recsk után? 2 11/27/2020

A szakmai kapcsolat jogi és módszertani alapjai 1. Jogszabályok: A gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályok( Gyvt. Gyer. 15 -ös NM. r. ) Az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok (Eü. alapellátási tv. , eü. tv. Védőnői rendelet) 2. Szakmai szabályozók 2016. április: • • • 3 Módszertani útmutató a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektorsemleges egységes elvekre és módszertanra Szakmai ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól Protokoll a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól Protokoll a család –és gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szociális segítőmunka folyamatairól Protokoll a gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család-és gyermekjóléti 11/27/2020 szolgáltatások folyamatairól

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai A szabályozó dokumentumok meghatározzák: • az egyes folyamatokat, • az adott folyamatelemek tartalmát, • az azokhoz kapcsolódó elvárt szakmai lépéseket, • a felelősöket, a betartandó határidőket, • a kapcsolódó dokumentáció vezetésének szabályait. Kinek mi a feladata, meddig tart a kompetenciája? Kinek kivel van együttműködési kötelezettsége és hogyan történik ez? Milyen következményekkel jár, ha nem teljesíti a kötelezettségét? 4 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Fogalmak Veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Súlyos veszélyeztetés: Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Elhanyagolás: minden olyan mulasztás vagy baj okozása (akár szándékos, akár tudatlanságból, óvatlanságból, nemtörődömségből ered), amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza fizikai, mentális és érzelmi fejlődését. Gyermekbántalmazás: ha valaki testi-lelki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelzi. 5 11/27/2020

A gyermekvédelmi jelzőrendszer Gyvt. 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, c) a köznevelési intézmények, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, J) az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek, k) a munkaügyi hatóság, l) a javítóintézet, m) a gyermekjogi képviselő. 6 11/27/2020

A gyermekvédelmi jelzőrendszer Gyvt. 17. § (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. (2 a) A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. 7 (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. 11/27/2020

A mulasztás jogkövetkezményei Mit kell tenni, ha a jelzőrendszeri tag mulaszt, nem vesz részt az együttműködésben? A gyámhatóság: Fegyelmit kezdeményez, Büntető feljelentést tesz, Egyeztető értekezletet tart, Kezdeményezi esetmegbeszélés tartását, Szakmai koordinációs értekezletet hív össze megyei szinten, Gyermeki jogok megsértése esetén gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki. 8 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai A feladatellátás résztvevői Gyermekjóléti jelzőrendszer tagjai (eü. szolgáltatás) Települési család –és gyermekjóléti szolgálat Járásszékhelyen a család-és gyermekjóléti központ Járási hivatal, mint elsőfokú gyámhatóság Gyermekvédelmi szakellátás (TEGYESZ, gondozási helyek) 9 11/27/2020

Vizsgálatok a gyöngyösi és recski ügyben Gyöngyös: Ø Kormányhivatali felügyeleti , szakmai vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál Ø EMMI felügyeleti vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál Ø Alapvető Jogok biztosának Ajb-4239/2016. sz jelentése • Recsk: Ø Kormányhivatali felügyeleti , szakmai vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál Ø EMMI felügyeleti vizsgálat a gyermekjóléti szolgáltatásnál és a gyámhatóságnál 10 11/27/2020

A gyermekjóléti szolgáltatás működésének változása 2016. 01 -től Új szervezeti és szakmai keret: ü 2 szintű szolgáltatás ü A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás összeolvadása Szervezeti és feladatkör megosztás: Települési család és gyermekjóléti szolgálat Járásszékhelyen család és gyermekjóléti központ 11 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Települési család-és gyermekjóléti szolgálat Szociális segítőmunka Jelzőrendszer működtetése ( helyi tagok feltérképezése, lista szerinti nyilvántartása, folyamatos információ áramlás, fogalmak, kompetenciák tisztázása, jelzés fogadása, éves tanácskozás, éves terv készítése, jelzőrendszeri felelős, a jelzés fontosságának és a mulasztás következményeinek folyamatos kommunikálása, jelzőlap-minták, esetmegbeszélés vagy esetkonferencia tartása) Kapcsolat a család-és gyermekjóléti központtal (javaslattétel gyámhatósági beavatkozásra a központ felé, esetmegbeszéléseken való részvétel, jelzőrendszeri tanácsadó szerepe) Kapcsolat a gyámhatósággal ( szakmai vélemény vagy környezettanulmány készítése és súlyos veszélyeztetés észlelése esetén közvetlen javaslat gyámhatósági intézkedésre!!! 12 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Települési család-és gyermekjóléti szolgálat Esetkonferencia jelentősége. Ezen lehet pl. megvizsgálni, elemezni több szakma oldaláról az egyénnel, gyermekkel kapcsolatos információkat ( a családtagok bevonásával, testvérek ügyének együttes kezelése !!!!) felmérni a család lehetőségeit (hogyan biztosítja a szülő, a családtag a gyermek számára a biztonságot, egészséget, a gyermek megfelelő fejlődését), eldönteni, hogy az egyént, gyermeket fenyegeti-e, vagy várhatóan fenyegetheti-e jelentős veszély (vélemény különbségek ütköztetése!!!). meghatározni, hogy mit kell tenni, javasolni a gyermek sorsának követése, jóllétének biztosítása érdekében, (milyen módon történjen a beavatkozás, milyen eredményt várnak a tervezett lépésektől), Ki vesz részt az esetkonferencián? 13 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai Család-és gyermekjóléti központ Speciális szolgáltatások (utcai szociális munka, kapcsolatügyelet, készenléti ügyelet, kórházi szoc. munka, iskolai szoc. munka) Javaslattétel gyámhatósági intézkedésre, hatósági döntés esetén a gyámhatósággal való aktív szakmai kapcsolat, gyh. döntés végrehajtása Védelembe vétel esetén gondozási terv készítése, szervezi annak megvalósítását, szociális segítőmunkát koordinál (esetmenedzser felelőssége) Szakmai segítség nyújtás a települési csgysz. részére (havi esetmegbeszélés, járási koordinátor, konzultáció biztosítása), 14 11/27/2020

Hiányosságok a gyermekjóléti szolgáltatásnál Gyöngyös, Recsk Esetkonferencia hiánya, Előzmények ismeretének hiánya, A gyámhatóság tájékoztatásának elmaradása, Nem egyértelmű javaslat a gyermekvédelmi hatósági beavatkozásra a gyámhatóság felé, A gyermek veszélyeztetettségi státusának nem megfelelő értelmezése. Intézkedések: Munkajogi felelősség megállapításának kezdeményezése Szakmai tanácskozás és a tanulságok elvonása Megfelelő eljárásrendek kidolgozása 15 11/27/2020

A feladatellátás jogi és módszertani alapjai A gyámhatóság Kérelemre vagy hivatalból eljárás és döntés : a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a megelőző pártfogás A gyámhatóság a döntése során nincs kötve a javaslatokhoz. Hatósági kényszerintézkedéseket a gyámhatóság tehet/köteles tenni. (Gyvt. 130/A. §) A gyámhatóság döntése ellen jogorvoslattal lehet élni. A gyámhatóság egyéb intézkedési lehetőségei: Büntető feljelentés mérlegelése Perindítás mérlegelése( a gyermek 3. személynél való elhelyezése vagy a szülői felügyelet megszüntetése iránti per kezdeményezése) Mulasztó, együtt nem működő jelzőrendszeri taggal szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése 16 11/27/2020

Hiányosságok a gyámhatóságnál Gyöngyös, Recsk Hatósági eljárás elhúzódása, Indokolatlan ismételt megkeresések, Jogi eszközök igénybevételének elmaradása, (elővezetés, helyszíni szemle megtartása kényszerintézkedéssel) A veszélyeztetettség nem megfelelő mérlegelése Intézkedések: Munkajogi felelősségre vonás kezdeményezése szakmai tanulságok levonása és eljárásrendek kialakítása 17 11/27/2020

Miben kell változtatni? Jelzőrendszeri tagok esetében: Hatékonyabb és tartalmában szorosabb együttműködés a jelzőrendszeri tag és a gyermekjóléti szolgálat/gyámhatóság között Valós információ átadás, probléma felvetés A jelzőrendszeri tagsággal járó kötelezettség felvállalása (jelzés, aktív jelenlét a közös megbeszéléseken ) Szakmai vélemény megalapozottsága A gyermekjóléti alapellátás esetében: A jelzőrendszer aktivitásának fenntartása A jelzést követően – a probléma súlyának megfelelően szükség esetén haladéktalanul – intézkedés Esetkonferencia tartása Jól körülhatárolt , megindokolt javaslat a gyámhatóság felé Egyénre szabott gondozási terv készítése és végrehajtása 18 11/27/2020

Miben kell változtatni? A gyámhatóságok esetében: A testvérek ügyeinek együttes kezelése, Adekvát bizonyítási eljárások lefolytatása Eltérő szakmai vélemények okainak tisztázása Gyámhatósági hatáskörök gyakorlása, a jogszabály által biztosított eszközök használata ( jogszerű és határidőben való döntéshozatal) Szorosabb kapcsolat a gyermekjóléti központokkal Szükség esetén perindítás 19 11/27/2020

„Az ember nem csak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. ” Protagorasz 20 11/27/2020