Pannon Egyetem Georgikon Kar llattudomnyi s llattenysztstani Tanszk

Pannon Egyetem Georgikon Kar Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Husvéth Ferenc Takarmányosok: • Dr. Wágner László egyetemi docens • Dr. Dublecz Károly egyetemi docens • Dr. Pál László egyetemi docens • Dr. Bartos Ádám egyetemi adjunktus

Oktatási tevékenység Ø Agrármérnök Ø Gazdasági agrármérnök Ø Növényorvos Ø Vendéglátó és szálloda Ø Környezetmérnök Ø Mezőgazdasági mérnök Ø Növénytermesztő mérnök Ø Állattenyésztő mérnök Ø Turizmus és vendéglátás Ø Ménesgazda

Oktatási tevékenység Kötelező tárgyak Ø Takarmányozástan II. Ø Takarmányozás technológia Ø Termékfeldolgozás Ø Táplálkozás és élelmezéstan

Választható tárgyak: Ø Ø Ø Ø Ø Monogasztrikusok takarmányozása Kérődzők takarmányozása Takarmányanalitika Lótakarmányozás és tartástechnológia Táplálkozás-élettan Human nutrition Élvezeti élelmiszerek Takarmány és élelmiszer analitika Élvezeti élelmiszerek Lovaskultúra és hagyományok

Kutatási programok

Dr. Wágner László • Takarmányok mikroelem meghatározásának módszertani vizsgálata. • Takarmányaink toxikus mikroelem (Pb, Cd, Hg, As) terhelése. • Zsírsavak meghatározásának módszertani vizsgálata. • Élelmiszereink zsíroldható vitamintartalmának (A, E) meghatározása.

Dublecz Károly – Pál László • Különböző toxinkötő anyagok hatékonyságának in-vitro vizsgálata • Baromfitakarmányok energiaértékelésének továbbfejlesztése • Baromfitakarmányok fehérjeértékelése, aminosav-forgalom. • Ipari melléktermékek nagyobb arányú felhasználásának lehetőségei a baromfi takarmányozásban. • Növényi eredetű takarmány-kiegészítők hatékonyságának vizsgálata. • Különböző kalcium-kiegészítők hatékonyságának vizsgálata tojótyúkokkal. • Különböző tápsorok és broiler hibridek összehasonlító vizsgálata.

Kutatási feltételrendszer • Állatház • Takarmánykeverő

Kutatási feltételrendszer Laboratórium: – aminosav analizátor – bomba kaloriméter – WICAM toxin mérő műszer – ELISA toxin meghatározó – Fiber Cup rostmeghatározó – atomabszorpciós készülék – gázkromatográf

A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I. évfolyamán 2011. február 8. – május 10. Hét 1. Időpont II. 8. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. II. 15. II. 22. III. 1. III. 8. III. 15. III. 22. III. 29. IV. 5. Téma A Weende-i takarmány-analitikai rendszer, takarmányok szárazanyag és víztartalma Takarmányok N-tartalmú anyagai, fehérje minősítés Takarmányok zsírszerű anyagai Növényi rostok, emészthető szénhidrátok Ásványi anyagok Vitaminok Antinutritív anyagok Emészthetőség, takarmányok táplálóértékének mérése Tavaszi szünet 10. IV. 12. Takarmánykiegészítők 11. 12. IV. 19. IV. 26. 13. V. 3. A ló emésztési sajátosságai Tenyészkancák, mének, csikók takarmányozásának sajátosságai Munka és sport lovak takarmányozásának sajátosságai 14. V. 10. Keveréktakarmány gyártás

A félév elfogadásának feltételei: • az előadások és gyakorlatok látogatása • A gyakorlatok anyagából írt ZH-n min. 60%os eredmény • az egyéni feladatok határidőre történő beadása

A Weende-i takarmányanalitikai rendszer Takarmány minta szárazanyag-tartalom víztartalom hamutartalom szennyeződések (föld, homok) nyersfehérje valódi fehérje szervesanyag-tartalom valódi hamu nyerszsír amid anyagok nyersrost Nitrogén mentes kivonható anyagok

Néhány lényeges eltérés az állatok és a növények összetételében • Szénhidrát–tartalom: növény >állat – növényi sejtfal: cellulóz, hemicellulóz stb. – állati sejtfal: fehérje, lipidek • Zsírtartalom: állat >< növény – növény: keményítő a tartalék táplálóanyag – de vannak olajban gazdag növények – állat: zsír az energia raktár • Fehérjetartalom: állat >=< növény – az életkorral, vegetációs idővel változik • Rosttartalom: csak növény • Vitaminok: a növények önellátók, az állatok nem • Ásványi anyagok: növények (N, P, K); állatok (Ca, P)

Néhány takarmány táplálóanyag-tartalma (g/kg) Víz Sz. a. Zsír Fehérje Rost legelő fű 780 220 11 búza 130 870 19 tej 876 burgonya 760 szója mag 110 extr. 100 szója napra 84 forgó hús 720 Szénhidrát Hamu 44 122 45 23 98 689 22 17 124 36 240 1 890 190 900 14 33 22 340 493 7 70 33 47 197 250 294 8 13 34 66 916 460 180 155 90 34 280 42 214 - 6 15

Takarmányok víztartalma • Állatok 50 - 80% • A vízhiányt az állatok nem képesek tolerálni • Legfőbb szerepe: – táplálóanyagok szállítása – a metabolikus végtermékek eltávolítása – enzimműködés (hidrolízis) – hőháztartás

Vízforrások: ivóvíz takarmány metabolikus víz (szénhidrátok, zsírok elégetésekor) Halmazállapot szerint: folyékony – lédús – száraz takarmány tej tök gabona magvak savó répafélék extrahált darák zöldbúzakorpa takarmányok

A takarmányok víztartalma befolyásolja a • táplálóértéket (koncentrált; terimés) – koncentrált: egységnyi tömegben sok táplálóanyagot, kevés vizet és rostot tartalmaz – terimés: egységnyi mennyiségben kevés táplálóanyagot, sok rostot, vizet tartalmaz • szállíthatóságot – vizet szállítani nem érdemes • eltarthatóságot (gabonák 14%; tápok, darák 12%; széna 16 -18%) • a tejelő állatok teljesítményét – a terimés, lédús takarmányok kedvezően befolyásolják a gazdasági állatok tejtermelését

Takarmányok szárazanyag – tartalma • Eredeti - 100%-os - légszárazanyag-tartalom – eredeti: az a szárazanyag-tartalom, amely a betakarításkor, etetéskor jellemző a takarmányokra – 100%-os szárazanyag-tartalom: laboratóriumi kategória, a víztartalom teljes eltávolításával nyerhető – légszárazanyag-tartalom: a teljesen beszárított minta a levegő páratartalmát felveszi, majd tömege állandósul (84 -86%) • Meghatározza, hogy mennyi takarmányt képes az állat elfogyasztani (fizikailag) • Jóllakottsági érzés • Nagyobb sz. a. több táplálóanyag • Koncentrált takarmányok